Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

Kisipari szövetkezetek jubileumi versenye A Sándorfalvi Járási Álta- célkitűzései: a lakossági szol- hogy gondoskodjék a szocia­lános Kispipari Szövetkezet gáltató tevékenység fokozá- lista munkaverseny nyilvá­üzemr észlegei ben röpgyűlé- sa: az exportértékesítés nö- nosságáról, értékeléséről. A seket tartottak. Ezeken a velése; a gazdaságos terme- KISZÖV vezetősége, a Csong­négyszeres kiváló szövetke- lés; a munka társadalmi rád Megyei Szövetkezeti Bi­zet, a Csongrád megyei párt- hasznosságának növelése; zottság és annak versenybi­bizottság versenyzászlójával, szebb, jobb termékek gyár- zottsága üdvözölte a kezde­elismerő oklevelével kitünte- tása és a választék bővítése, ményezést, s minden segítsé­tett közösség egy akarattal A sándorfalvi ktsz közpon- get megad a szocialista mun­elhatározta: szocialista mun- ti üzemének, valamint kiste- kaverseny célkitűzéseinek kaversenyt indítanak a Kom- leki, sándorfalvi, szatymazi eléréséhez. munisták Magyarországi és csanyteleki részlegeinek A sándorfalviak felhívásá­Pártja megalakulásának 50., dolgozói, összesen 19 szak- hoz — amit eljuttattak a a kisipari szövetkezeti moz- mából, egyúttal versenyre megye szövetkezeteihez galom fennállásának 20., s a. hívták Csongrád megye va- - , - ,7 7 , Magyar Tanácsköztársaság lamennyi kisipari szövetkeze- eWmas utan csatlakoznak közelgő 50. évfordulójának tét. Felkérték a Csongrád Szeged és a megye kisipari tiszteletére. A verseny főbb megyei KISZÖV vezetőségét, szövetkezeteinek dolgozói. Az első lépések után Élénkebb a gazdasági élet Megnyílt az új átkelőhely Tegnap, szombaton dél­előtt több száz nagylaki la­kos gyűlt össze az új átke­lőhely hivatalos megnyitásá­ra a zászlódíszbe öltözött ha­tárállomáson. Túlonnan, a romániai részen ugyanúgy nagy tömeg várta az első át­kelőket. Az ünnepélyes meg­nyitáson megjelent dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, Kovács Imre, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyette­se, dr. Kelemen Miklós, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője, dr. Remák Gé­za, a vám- és pénzügyőrség megyei parancsnoka, a ma­kói járási pártbizottság és tanács vezetői. Csontos Já­nos, a nagylaki tanács vb el­nöke és sokan mások. A határon dr. Szalai Já­nos ezredes, a vám- és pénz­ügyőrség országos parancs­nokénak első helyettese mondott ünnepi beszédet és • pénzügyminiszter nevében Tóth Józsefné, a nagylaki Romániából a délutáni megnyitotta a határt. Román tanács vb titkára és édes- órákban érkeztek az első iá­részről Pascu Zinbran, az anyja, Rúnák Mártonná, ve- togatók' s ?zdta*.s> . . . . ... . , T .. , nan is mind többen índul­Arad megyei neptanacs első luk együtt Lehoczky Mihály, nak ismerősök, barátok fel­elnökhelyettese, a megyei a helybeli tsz brigádvezető- keresésére, egymás megis­pártbizottság irodájának tag- je és felesége mentek át el- merésére. ja nyitotta meg a határt és sőnek az újonnan nyílt ma- Biharkeresztesen kívül üdvözölte a magyar delegá- gyar—román eió tagjait. Ezután a magyar az ünneplő közönség nagy részen rendezett fogadáson tapsa közben. Tóthné kis­Kovács Imre mondott üd- lány volt még, amikor 1944­vözlő szavakat. A megnyitá- ben szovjet tisztek kíséreté­rt ünnepségen a román rá- ben többször meglátogatta dió és sajtó képviselői is Nadlacon élő rokonait, Le­részt vettek. hóczky Mihály pedig most * első alkalommal lepte meg Mig a hivatalos ünnepség ottani hozzátartozóit. A lá­tartott, elindultak romániai togatásról nem küldtek elő­rokonaik meglátogatására az zetes értesítést, így mind­első magyar átkelők és a két részről meglepetésnek reggel óta gépkocsiban ott számított a szombati látoga­rárakozó ausztriai turisták, tás. Az új gazdasági mecha- — Az igaz, hogy a ma- vezet nizmus január elsején lé- gyar konzervipar egységes gátja „ad valamit", támo­Hl jl _ „ _ rászoruló tagjait Az pett életbe. Az elmúlt három vállalat kebelében működik, életbe lépett kollektív szer­hónap tapasztalatait még Ennek vannak előnyei: pél- ződés szerint nálunk a szak­nem lehet perdöntőnek te- dául a pénzügyi lehetőségek szervezet dönt mindenféle kinteni, de a kezdeti lépé- kihasználásában, a beruhá- segélyezési kérdésben, mert sek mégis sokat elárulnak zások megvalósításában. A a vállalat vezetője ezt tel­abból, hogy milyen hatást verseny valóban függöny mö- jesen a hatáskörünkbe en­gyakorolnak újszerű kon- gött folyik még ma is. De gedte át, s ezek szerint 873 cepcióink a vállalatok gaz- nem sokáig. Jövőre a sze- ezer forint van a szakszer ­dálkodására. Erről érdeklőd- gedi gyár saját címkéivel, vezet kezelésében, tünk néhány szegedi válla- márkajelzéseivel jelenik meg Az új gazdasági mecha­latnál. a hazai és a külföldi pia- nizmus kidolgozása idején con. Nekünk — termékeink sok szó esett arról, hogy a r sajátosságainál fogva — ed- szakszervezetek szerepe na­Piacszerzés, is na§y önállóságunk gyobb lesz a vállalatok éle­" volt, ezután még nagyobb tében, azok tevékenységé­• . . lesz. Április elsejétől pél- ben, hogy bővül a döntési, piactarcas dául 835 ezer forinttal ja- egyetértési és véleményezési vítjuk munkásaink alapbé- joguk, sőt használhatják a Dr.. Ábrahám Antalné, a rét. Ezt az összeget a ré- vétó jogát is. Szegedi Konzervgyár igazga- szesedési alap terhére folyó- — Egy sor kérdésben dön­tónöje azzal kezdte, hogy so- sítjuk. tési jogkört élvezünk. Éltünk kat élénkült a gazdasági élet A termelés menetében a is mar ezzel a lehetőséggel. az utóbbi időben, s ez ki- rideg számok is bizonyita- Saját belátásunk szerint osz­zárólag a gazdaságirányítás nak " tottuk fel az említett 873 új rendszerének tulajdonít- _ Az els5 negyedévben 7 ezdr forintotagyárakkö­hat°' rr - ' jv millió forint értékű áruval zotb Egyetertesunkkel hata­— Újszerű és rendkívül „ rozta meg a vallalat az eves nagy gondot jelent vállala- £bbet. első három Tónao- munkaverseny célkitűzéseit, tunknak is a piaci pozíciók ^^J^TéíS- a k-°tt folyó ver­megtartasa és uj piaci le- ~r • . . . -lt senyt es az éluzem cím fel­hetőségek biztosítása. E cél tételeit. Ugyanígy a munka­érdekében mi elsősorban a év elején csak 450 vagon árut adtunk el külföldi vá­védelmi és az újítási sza­minőséget tartjuk alapvető- sárlóinknak> az idei első ne_ bályzatokat Az elkövetke­nek. Az élelmiszeripari ter­mékeknél, különösen a kon gyedévben 856 vagon kon­szállítottunk. Egy törvényt látunk ma­gunk előtt: a vevő döntése a mérvadó. zervféléknél, elsőrangú kő­vetelmény a jo minőség. A fogyasztó is jobban él jogai­val és választási lehetőségé­vel. Üj termékek eddig is szü­lettek, s a minőség is válto­zott, de a gazdálkodás me­netében nemcsak ilyen vál­tozásokra kerül sor. Az ön­3SSAŐ" "ÍSS2S 2L-2=» i BS= zendő napokban határozunk az idei bérfejlesztésről, eb­ben is csak az egyetérté­sünkkel születhet döntés. Véleményeztük a vállalati terveket Ez újszerű feladat volt. A vétóra még nem ke­rült sor. mert nem volt arra szükségünk. A vétójog al­, . kalmazására egyedi, vagy A szakszervezeti munka is csoportérdek miatt kerülhet Egyetértés, vétó új vonásokkal gazdagodott. A sor ha szükséges. alkalmaz­szervezeti változásokra ta- zuk_ átkelőhelyen, ®zentfÚ1 Nagy'ak c/násodik .._ _ kozuti átkelőhely Magyaror­szág és Románia között. K. J. vezeti tanácsok és bizottsá­gok hatásköre, jogköre bő­vült, igazodik azokhoz a — Erőteljesen növeljük változásokhoz, amelyek a üelvasarlasunkat, s ezt a koz- gazdasági életben történtek. több újszerűséget kínálnak a mindennapi életben. Érteni a lényeget A pártszervezet A SEG/TES PÉLDA! Külföldi orvosok szegedi tapasztalataikról az Egészségügyi Világszervezet Húsz évvel ezelőtt, 1948. val. a XX. századra jellemző április 7-én alakult meg' az betegségek okainak kutatá­ENSZ keretében az Egész- sával. ségügyi Világszervezet. Te- A feladatok ellátására az vékenységét hat területi iro- Egészségügyi Világszervezet dája útján fejti ki. Hazánk idei költségvetése 55 millió az európai területi irodához 994 ezer dollár. Hazánk 1948. tartozik, amelynek székhe- június 17-én csatlakozott a iye Koppenhága. A szerve- szervezet alkotmányához, zet tevékenységének fő tar- 1951-től 1963-ig azonban talma: a nemzetközi egész- nem vett részt munkájában, ségvédelem megszervezése, a tagságunkat 1963 májusában fertőző betegségek terjedé- reaktiváltuk. Jelenleg 23 sének megakadályozása, magyar szakember tagja a minthogy ma még mindig a szervezet szakértői bizottsá­fertőző betegségek jelentik a gának. világ nagy részén az embe- A szegedi KÖJÁL is min­riség egészségét veszélyezte- den esztendőben megemlé­tő fő ellenséget. Kidolgozza kezik április 7-én az Egész­a nemzetközi együttműkö- ségügyi Világszervezetről. A déshez szükséges egységes körzeti orvosok ebben a hó­mutatókat, foglalkozik az napban előadásaikban sze­egészségügyi káderek képzé- repeltetik az Egészségügyi sevel és továbbképzésével, a Világszervezet jelentőségét kornyezethigiéne problémai- es feladatat A1 Jubouri iraki, dr. Arnal­do Castaneda kubai, dr. Ai­da Rakha egyiptomi és dr. \bdut Mohammad afganisz­táni orvos. Mielőtt Szegedről elutaz­tak, a Vöröskereszt Csong­rád megyei titkársága fo­______ munkája vétlen kapcsolatokkal tesz- l^nneT Jenő," a' Kenderto- is ú,j stílust igényel, olyant, szűk előnyösebbé. Elkerül- és szövőipari Vállalat amey Iga,zodlk a valla,at juk a lassú, szövevenyes be- szakszervezeti tanácsának sa atos helyzetéhez. A ka­szerzest: a termelő, mező- titkára először a speciális be.lgyarl csucsvezetoseg tag­gazdasági partnerekkel mi szakszervezeti kérdésekről JE^ES? ,A^as J1' targyalunk es jó árakkal biz- beszélt mondta, hogy a mult esz­tosítunk kölcsönös előnyö- „ , . . , tendőben is ennek érdeké­ket. így mindenki jól jár. ~ Az anyagl lchetosege" ben dolgoztak. Elsőrendű fel­Érdekes lehet a vállalatok ink jelentősen változtak. Ed- adatuknak azt tekintették, közötti verseny, mint a leg- dig a tagsági díjnak 35 szá- h°gy minél többen és a le­jobb ösztönző A konzerv- ^léka maradt náiunk> most hető legjobban megértsék az iparban azonban egyetlen ... . „ .... _ . , . u) gazdásági mechanizmus tröszt égisze alatt működ- a felevel gazdálkodhatunk.A lényegét, annak szükséges­nek a vállalatok. A fogyasz- helyi szerveknek is nagyobb ségét tó még azt sem tudja, hogy lehetőségük van a különféle — A pártmunkában is ke­melyik magyar konzervgyár segélyezésekre. Talán — bár restük és keressük az újat, termékét vásárolta meg. Ta- nem minden ember így mér- formáljuk munkastílusunkat. ,, . , , . .. . " .. , . . ,. ... Persze, nem lehet merev se­lan e tekintetben is többre legel csupán — jobban lat- mákat alkalmazni és fenn­lenne szükség. ható az is, hogy a szakszer- tartani. Legfontosabbnak véljük a vezetés és a dol­gozók közötti nyílt és őszin­te kapcsolat megteremtését, a megfelelő informáltságot minden szinten. A „nagy kérdések" felett gyakran elsiklanak az em­berek, mivel a kisebbek, a közelebbiek sokkal kézen­foghatóbbak számukra. Ez érthető is, hiszen a gyári élet, az otthoni élet egysze­rűbb és „prózaibb". — Pártszervezeteink bt nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy az új gazdasági me­chanizmus kérdéseit köze­lebb hozzuk. A pártoktatás­ban a gazdasági kérdések­ről esik szó, de a mi üze­münk konkrét dolgairól is beszélgetünk az oktatás so­rán. Tudjuk, hogy a nagy elvi kérdésekkel együtt a helyi feladatok rendkívül lé­nyegesek. Voltak, akik túl­zott illúziót tápláltak és vol­tak, akik borúlátással várták az új gazdasági mechaniz­mus bevezetését. A párt­szervezeteink célja, hogy a helyes megértést segítse. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése nem ökonómia csupán, hanem fontos politikai, társadalmi ügy. Nem cél, hanem esz­köz, s ezt a szegedi üzemek vezetői, a társadalmi szer­vezetek funkcionáriusai ál­talában jól értik is. Bizo­nyíték: az első lépések is határozottak voltak. Gazdagh István Az Egészségügyi Világszer- — Nagyon meleg emberi nagy meglepetésként hatott vezet ösztöndíjasaiként szá- közösséget találtam Szege- a véradó állomások rendsze­mos ország véradó szolgála- den — mondta dr. Arnaldo re, azok magasszínvonalú tának orvosai vesznek részt Castaneda. — Ennek ered- munkája és kapcsolatuk a magyarországi tanulmány- ményei tükröződnek a véradó tudománnyal, a gyógyítással, úton. A budapesti elméleti mozgalomban is. Számunkra Midazt, amit itt tapasztal­tanfolyam elvégzése után a rendkívül tanulságos a vér- tam, szeretném otthon né­vendégek vidéki tapasztalat- adás itteni szervezeti for- pem javára hasznosítani — szerző körúton felkeresik a mája s az a kapcsolat, így nyilatkozott dr. Mah­nagyobb városokat. így ke- amely a véradó mozga- moud Al Jibouri. rült Szegedre, a Véradó Állo- lom szervezői és a vér- A magyarországi társa­máshoz immár a második adók között kialakult. Az daimi szerkezet rendkívül al külföldi orvoscsoport. Szege- emberekben élénken él a se- kalmas arra, hogy ideális ke­di tartózkodásuk idején részt giteniakarás, de úgy gondo- retként szolgáljon a huma vettek a Véradó Állomás lom, hatásosabb propagandá- . t,Q.- . munkájában, falusi és üzemi val még inkább ébren lehet- nista Term< S7em vallallcoza véradónapokon, a véradók és ne tartani. soknak. Meglátszik ez a a vért kapott betegek talál- — Mis is arra törekszünk véradó mozgalmon is, fő­kozóin. Szegedi tapasztalat- majd otthon, hogy olyan ként abban, hogy az emberek viszonyt alakít­szerző tanulmányukat e hé- bensőséges az _„ „,. . ,.,„,... , t,t.,v,„„„j re rászorult emberek között, csoport tagjai: dr. Mahmoud .. ... ten fejezték be az újabb aunk ki__a ,Yeradók _ts ,a,.vlr" cionalista érzik: hazafias és interna­gon dolkozásnak mint itt Szegeden láttuk, óriási szerepe van az ember­tapasztaltuk — mondta dr. társi segítőszándék kifejlődé­Aida Rakha. — Itt természe- .. , , , tes és termékeny a Vöröske- seben' Ügy gl,ndololn' hogy reszt szervezeteinek és a a véradás nemes hivatását véradó mozgalomnak az nem lehet elválasztani ezek­együttműködése. Szeretnénk től a, érzésektől. A tapasz­otthon ebben is előbbre jut- , , , , , , .. , .. j talatoknak ezt a reszet ku­— Hallottam már a magyar lönös gonddal terjesztem vendégszeretetről. barátsá- majd otthon kollegáim kö­gadta őket. A vendégek az gosságról. de minden elkép- zött, hog>- nálunk is magasabb itteni búcsúbeszélgetésen zeléseniet felülmúlta az a szívesen emlékeztek meg szívélyesség, amellyel a ma­szegedi tapasztalataikról, él- gyar emberek a jószándékú ményeikről. Magyarországi külföldieket fogadják. Rend­tatózkodásuk legkellemesebb kívül mély benyomást tett epizódjaként emlegették az rám Magyarország ipari, itt töltött napokat, az itt technikai és általános fejlett­végzett munkát. sége, s tanulmányaim során szervezettségi fokra jusson ez az embertársi mozgalom — mondta dr. Abdul Mo­hain inad. VASÁRNAP, 1968. ÁPRILIS 7. DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom