Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

Városi ünnep a gyárban Szeged dolgozóinak megemlékezése április negyedikéről A szegedi emlékünnepség elnöksége Az idei ünnep igen-igen közel került az em­berekhez. Nemcsak gondolatokban és ér­zésekben, hanem olyan értelemben is, hogy ezúttal üzemben tartották meg az április 4-i emlékezőt: a szegedi kábelgyárban. Ide jöttek el a város üzemeinek, intézményei­nek dolgozói, és zsúfolásig megtöltötték a gyár tágas kultúrtermét, hogy részesei legyenek az emlékezésnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Sze­ged városi bizottsága, a Szeged városi ta­nács és a Hazafias Népfront városi bizott­sága által rendezett ünnepség bizonyára ezért volt olyan bensőséges, olyan meleg hangulatú. A kábelgyáriak arany betűkkel írták fel a dekorációra a történelmi dátu­mot és friss virágokkal díszítették az emel­vényt. Az ünnepséget megtisztelte a test­vérüzemek küldöttségein kívül Csongrád megye és Szeged párt- és tanácsi szervei­nek számos képviselője, a társadalmi és 1 ömegszervezetek vezetői. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Sipos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottsá­gának titkára, dr. Biczó György, Szeged m. j. városi tanácsa vb. elnöke, dr. Bozó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb. titkára, az MSZBT megyei elnöke, Fiikő József, a szegedi munkásőrség parancsnoka, dr. Föl­di Gábor, a KISZ Szeged városi bizottsá­gának titkára, Fülöp János, az MSZBT Szeged városi titkára, Halász Árpád, a szegedi kábelgyár igazgatója, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, dr. Kovács Lajos rendőr-alezredes, a szegedi városi és járási rendőr-kapitányság vezetője, dr. Németh Lajos, az SZMT mb. vezető titkára, OsJcó Lajosné, a szegedi kábelgyár MSZMP csúcsvezetőségének titkára, Papp Pál ká­belüzemi szocialista brigádvezető, Szórád János honvéd alezredes, dr. Tari Jánosné, a városi Nőtanács titkára, Tombácz Imre, a forradalmi munkásmozgalom veterán harcosa, Tordai Miklósné kábelgyári szo­cialista brigádvezető és dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rek­tora, továbbá a Szovjet Hadsereg ideigle­nesen hazánkban állomásozó egységeinek képviselője. Még sok tavasz jön Azon az őszön két vakbivaly maradt a majorban, és egy pár gőzeke, biztosító szelepek nélkül. Azután ezerötszáz hold föld, 23 cselédcsalád, meg egy öreg botos­ispán. Ahogy az urak elmentek, nagy süket csönd ült rajtunk és várakozás. A kolomp, amivel hajnalt, reggelt, delet és estét je­leztek nekünk, ott lógott a kalodaágason, némán. Pókok vertek benne tanyát. A napok úgy siettek, mint a mesében. Három nap egy esztendő. Egy nap alatt esztendőnyit megtudtunk a világról. Fejőstehénnel szántottunk, a boronát magunk húztuk, kapa után vetettük a ma­got. A föld türelmetlenül várta. Bár örökké vele bíbelődtünk, addig nem szólt mihoz­zánk soha, ha megaláztak bennünket, még ütött rajtunk ő is. Ahogy az indiánok, ha sok a panaszuk, földrefekve susogják el bánatukat a földanyának, mi nem bizal­maskodtunk vele soha. Hanem most ő biztatott. Ahogy kiment belőle a tél fa­gya, siettettük rügybefeszíteni a termést hozó ágakat. A barackfák jártak legelői. A barackon hamar hisznek. Azután a meggyek és cseresznyék következtek. Addig nem fi­gyeltük mi soha. A barack és meggy járt a maga útján, termett annak, aki magáé­nak tudta. Addig nem láttuk mi el csak a kom­menciómérésig, meg az őszi vásárig Most szépnek tünt a kastélykert barackfája, barkázó mogyorója, a piros bogarak nyüzs­gése, hangyák futkározása, s ahogy he­gyezni kezdtek a zsenge füvek. Vetéseinkre jöttek borulások, nem rit­kán terhes jégfelhők, de azt sose hittük, hogy minket baj is érhet. Allunkon ser­kenő legénytollakra szívesen fogtuk rá apáink borotváit. A fák kilombosodtak, a föld a mi kapánk nyomán éledt. És bármikor bemehettünk a faluba. Kocsmában ültünk Sípos úrnál. Hétköz­nap volt, estefelé. Tenyerünk, minden porcikánk teli volt várakozó égedelem­mel. Mámorosan hittünk valami megfogha­tatlan újban. Répapálinkát ittunk. Az asztalokat teríték helyett barackvirág szirmok borították. Fejünk felett pama­csokban lógtak a termőágak. Valaki azt mondta, Magyarországon vége a háború­nak. Sípos úr kitette a rádió hangszóró­ját az udvarra. Körültáncoltuk. Egyönk sem volt okosabb a másiknál, de tudtuk, ha valami befejeződik, akkor valaminek el kel! kezdődnie. Tiszták vol­tunk, erősek. Ingujiunk felgyűrve, ehhe* nekünk is közünk lesz. Látunk. Kilátunk kijöhetünk a majorból. Nemcsak a földek szalagjait cövekeltü* azon a tavaszon, de életünk százféle, cél­bavezető útjait is kimérték akikor a lát­ható és láthatatlan mérnökök. Még sok tavasz jön, hogy itt legyen Mit igazán termő nyár. TÓTH BÉLA Kitü ntetések Pelle Rácz Dr. Biczó György beszéde Elhangzott a Himnusz, majd Halász Árpád megnyi­totta az ünnepséget. Ezután dr. Biczó György mondta el ünnepi beszédét Méltatta felszabadulásunk jelentőségét, s úgy emléke­zett meg róla, mint újkori történelmünk legnagyobb nemzeti ünnepéről. Sokat szenvedett népünk a felsza­badulás óta eltelt, történel­mileg rövid idő alatt ered­ményes és dicső utat tett meg. Kifosztott, lerombolt országban kellett megindí­tani az életet, ahol a hábo­rús károk meghaladták a 25 milliárd pengőt. A romok mellett 400 ezer halott emlé­keztetett az esztelen háború­ba, s e súlyos károk köze­pette legalább 30—40 eszten­dőre tehettük a veszteségek •ótlásának időpontját Eb­>en a kilátástalan és nehéz helyzetben a Kommunista Párt volt az egyetlen társa­dalmi erő, amely messze­hangzóan és optimistán hir­dette. hogy lesz magyar új­iszületés, lesz élet a romok elctt. Hősi korszak kezdő­dött történelmünkben; hét­köznapi munkástetteink mel­lett arra is volt erőnk, hogy megálljt kiáltsunk a régi uraknak, az újonnan szerve­ződött reakciónak. Így tud­tuk megvédeni a Fiatal köz­társaságot, kiszorítani az ellenséget pozíciójából, bir­tokunkba venni a szocialista rend alapjaihoz szükséges termelőeszközöket. Járatlan utat járutnk. s két évtizeddel ezelőtt úgy gondoltuk, hogy elég elker­getni az urakat és ezzel min­den gondot megoldottunk'. Ma már tudjuk, hogy ez csak a kezdet volt. Egy országot kormányozni nemes, szép. de nagyon nehéz feladat. Jogo­san mondhatjuk ezen az ün­nepen, hogy ezekkel a nehéz­ségekkel is eredményesen küzdünk meg és mindennapi munkánkkal, erőfeszítéseink­kel népünk kedve szerint formáljuk jövőnket. Miután a szocializmus alapjait le­raktuk, gyorsabb léptekkel haladhatunk a szocialista épí­tés útján. Huszonhárom esz­tendős munkánk eredményei is hozzájárultak ahhoz a nagy változáshoz, ami első­sorban a Szovjetunió és a szocialista országok együttes fejlődése nyomán, a világ tendő alatt újabb segítséggel térképét is megváltoztatta az tetézte azt az áldozatot, elmúlt évtizedekben. Hazánk ma már igen aktívan részt vesz a nemzetközi életben, népünk véleményével és ere­jével mindenütt számolnak, ahol a szocializmusért, a békéért, a haladásért har­colnak. Szegedet sem emlegetjük már úgy, amilyen régen volt. A felszabadulás után több mint tízezer munkanélküli volt ebben a városban, ma minden üzem munkásokat keres, és Szeged nevét mind gyakrabban emlegetik itthon és külföldön is, jóminőségú ipari, mezőgazdasági termé­kei után. Ezt a hihetetlenül gyors fejlődést az tette lehetővé, hogy a társadalmi berendez­kedés, a szocialista rendszer találkozott népünk szorgal­mával, igyekezetével. Nagy­A felszabadulás ünnepe niszteri kitüntetéseket adott nosné pusztaszeri, alkalmából — a már tegnap át. Kiv 'lei Pénzügyi Dolgozó László tiszaszigeti, ismertetetten kívül is — több kitünteu-st kapott Varga La- László és Sebők Istvánné ru­Csongrád megyei, szegedi jos Tihamér, a kiskundo- zsai, Seres Ferenc kiskun­dolgozó kapott kormányki- rozsmai községi tanács adó- dorozsmai, Simon Antal kis­tüntetést, miniszteri elisme- ügyi előadója, „Dicséret"- teleki, id. S. Kovács Mihály rést. Többen Budapesten, a ben részesítette a Néphadse- pusztaszeri, Szakala István­Parlamentben, illetve a mi- reg vezérkarának 3. csoport- né bordánvi, ifj. Szeri Imre nisztériumokban rendezett főnöke Rigó Józsefnét, Üllés pusztaszeri, özv. Szél Péter­ünnepségen vették át kitün- község tanácsának vb elnök- né tiszaszigeti, Terhes Jó­tetésüket. helyettesét. zsef tápéi, Tombácz Katalin A kitüntetettek között szere- A mezőgazdasági és élei- röszkei Torma Józsefné tá­péi dr. Ábrahám Antalné, a mezésügyi miniszter dicsérő Pel> Tóth Imre pusztaszeri, Szegedi Konzervgyár igazga- oklevelét kapták: Balla Pál Töröfc József tápéi, Török tója. dr. Dank Viktor, az újszentiváni, Ferenczi Ist- M»hály szőregi, Vtncze Mik­Országos Kőolaj- és Gázipa- ván pusztaszeri, Kómár Ist- los_ rúzsai és Uhrtn Ferenc ri Tröszt fögeológusa, Szőke- vánné forráskúti, Kordás szoregi tsz-tag. falvi-Nagy Béla Kossuth-dí- Sándorné balástyai és Rácz Tegnap délben a városi ta­jas akadémikus, a József At- Nándor kiskundorozsmai tsz- nácsházán dr. Biczó György, tila Tudományegyetem tan- tagok. a Szeged m. j. városi ta­székvezető egyetemi tanára, Kiváló Termelőszövetkeze- nács vb elnöke adott át ki­akik a Munka Érdemrend ti Tag kitüntetésben része- tüntetéseket a munkában ki­arany fokozatát kapták. Dr. sült: Barna Imre röszkei, magasló eredményeket elért Kelemen Miklós rendőr ez- Bedees Lajos kisteleki. Bitó dolgozóknak. Kovács József, Ezért szent dolog Számunkra redest, a Csongrád megyei János pusztaszeri, Bodó Jó- a tanács vb művelődési osz­barátságunk a Szovjetunió- Rendőr-főkapitányság veze- zsef újszentiváni, ifj. Czene tályának vezetője a Munka val. Ügy őrizzük és erősítjük ^jét Vörös Csillag Érdem- István röszkei, Csamangó Érdemrend ezüst, Szvoboda ezt a barátságot mint jele- renddel tüntette ki az El- Mihály gválaréti, Farkas Péter, az alsóvárosi szociá­nünk és boldog' jövőnk zá- nöki Tanács. Tóth László, a Sándor kiskundorozsmai, Gé- lis otthon dolgozója a Mun­logát * Kenderfonó- és Szövőipari mes Antal és Gyulai Mag- ka Érdemrend bronz fokoza­. , , , ,, Vállalat vezérigazgatója a dolna balástyai, Hegedűs tát kapta. Tóth József, a ta­A nagy tapssal fogadott Munka Érdemrend ezüst fo- Bitté Mária rúzsai, Jójárt nács vb építési és közleke­unnepi beszed utan elhang- kozatátj Horváth Imréné, a István balástyai, Jójárt Ist- dési osztályának vezetője f^i^L.a!1™^?,?^^ mu szegedi jutaárugyár mun- ván pusztamérgesi, Józó An- Honvédelmi Érdemérem, dr. kásnője a Munka Érdemrend tainé újszentiváni, Juhász Váczi Józsefné tanácsi dol­gozó a mezőgazdaság kivá­melyet szabadságunkért ho zott. Amikor a hősökre em­lékezünk, bátran mondhat­juk: népünk élni tudott az általuk hozott szabadsággal. emlékmúsort mutattak A műsorban közreműködött bronz fokozatát, Széplaki Vince rúzsai. Kakukk János­Vargha Róbert operaénekes, László általános iskolai szak- né kiskundorozsmai, Kiss Várady Zoltán karnagy és felügyelő és Csapó Béla al- Lajosné szőregi, Csernálc Árpád, a Szegedi Klinkó II­gyöí általános iskolai igaz- lésné kisteleki. Kovács Pál gató a Munka Érdemrend újszentiváni. Kónya Mihály Nemzeti Színház művészei, a ezüst fokozatát kapta. Dr. kisteleki. Kórász Antal ba­KISZ Balázs Béla Irodalmi Olasz Sándornét, a szegedi lástyai, Kucska István kis­Színpadának tagjai irodalmi járási tanács vb titkárságá- kundorozsmai, Lajkó Mi- ügy kiváló dolgozója lett nak főelőadóját a Munka hályné és Maróti Károly Kálmán Pikó Istvánné taná­ló dolgozója, Farkas Pálné tanácsi dolgozó az OT kivá­ló dolgozója. Borbás Vince és Boros István, a vízgaz­dálkodás kiváló dolgozója kitüntetést vette át A pénz­összeállítást mutattak be. Érdemrend bronz fokozatá- forráskúti, Márta Ferenc és esi dolgozó. mértékben hozzájárult hala- Közreműködött a Tömörkény Val tüntették ki. Ugyancsak Mészáros Károlyné bordá- A Magyar—Szovjet Baráti JóoiinlrViArr n CfT/ox r iűtl in i í t T.i-.I '• ' . 1 "I~> . -J ...i 11/1. JL i. -7— r.,,: T i • dásunkhoz a Szovjetunió puszta léte is, de még in­kább az a segítség, amelyet e hatalmas testvérországtól kaptunk és kapunk, valamint a szocialista világrendszer ereje. Sikereinkben szüntelenül ott érezzük a magyar—szov­jet barátság érzelmi, politi­kai tartalmát, a barátságból eredő kölcsönösen előnyös együttműködést. Ebben a testvéri viszonyban benne érezzük, az emberi tisztesség legemberibb parancsa sze­rint a hálát, a hűséget és a tiszteletet a felszabadító iránt. Dolgozó népünk magáénak vallotta és vallja a szocia­lista rendszert, hisz a szoci­alizmusban vetett hit nélkül nem tudott volna ilyen ered­ményeket elérni. Mert bár távol még a cél, hogy dol­gozó népünk számára min­den problémát megoldjunk, látjuk, hogy előrehaladásunk elsősorban munkánkon mú­lik és napról napra közelebb jutunk céljainkhoz. Dr. Biczó György ünnepi beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: Hazánk felszabadulásának ünnepén tiszta szívvel kö­szöntjük felszabadítónkat, barátunkat, a testvéri Szov­jetuniót. Köszöntjük a hős szovjet nepet, mely 23 esz­István gimnázium és szak- Budapesten adták át dr. nyi. Molnár Imre tiszaszige- Társaság kapcsolatainak középiskola énekkara, szólót László Györgynek, a Csöng- ti, Molnár István és Mo- ápolása terén vc-gzett kivá­énekelt Kökéndi Józsel a rád meS-vei tanács vb egész- nostori Dávid forráskúti, ió munkáért, a társaság or­segugyi. osztálya vezetőjének Mucsi Sándor balástyai, Mu- szágos elnöksége aranyko­Zenemuveszeti Foiskola itali- a Honvédelmi Érdemérmet iaíi Ferenc és Németh Má- szorús jelvényt, illetve pla­gatója, vezényelt dr, Mihál- A szegedi járási tanács vb ria pusztamérgesi, Nieszner kettet adományozott szegedi ka György. elnöke, Farkas István mi- Ferenc tiszaszigeti, Papp Já- és Csongrád megyei aktivis­táknak. A Hazafias Népfront Csongrád megyei titkárságán megtartott ünnepségen dr. Bozó Sándor, az MSZBT megyei elnöke aranykoszo­rús jelvényt adott E. Szilá­gyi Júliának, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjá­nak. osztályvezetőnek. Oláh Miklósnak, a KISZ megyei bizottsága osztályvezetőjé­nek, Kalapos Istvánnak, a népfront szegedi járási titká­rának és hacsán Ferencnek, a szegedi Petőfi Művelődési Otthon igazgatójának; aranykoszorús emlékplaket­tet adott át a kisteleki Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság Termelőszövetkezetnek, amit Busa Vilmos tsz-elnök vett át. Szocialista Kultúráért jel­vénnyel tüntette ki a műve­lődésügyi miniszter Szalatsy Istvánt, a Szegedi Nemzeti Színház karnagyát, Angyal Mária rendezőt és Halasi Iván gazdasági igazgatót. A színház dolgozói közül mi­niszteri dicséretben része­sült Domonkos Kálmán ügyelő. Szerényt Lászlóné főkönyvelő és Gombás Jó­(Folytatas a; a. oldalon.) Az. ünnepség közönsége a Komogpl Károlyné fettétele kábelgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom