Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

Bartók-levelek egy párizsi antikvárban A párizsi Rue Bonaparte 27. szám alatti, Libraire L' Abbaye nevet viselő antikvár tulajdonosa 1967. júliusának egyik első napján telefonon felhívta a párizsi Magyar Intézetet. A bemutatkozás után azzal a kéréssel fordult a vonal túlsó végén beszélő tisztviselőhöz, hogy hozza össze őt valakivel, aki vállalkozna néhány magyar nyelvű levél lefordítására. Az önök nagy zeneszerzőjének, Bartók Bélának írásairól van szó — tette hozzá utólag. Képeslapokról, kottalapokra rótt jegyzetekről. A párizsi Magyar Intézet munkatársa Németh Jerőt, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanársegédét ajánlotta, aki, mint a francia irodalom oktatójakutatója, akkoriban az École Normálé Supérieure ösztöndíjas hallgatójaként pergette odakint a tanulásra szánt hónapokat. Feladták Bécsben A Szajnához kifutó utcácska könyvekkel, kéziratkötegekkel zsúfolt boltjában örömmel fogadták Németh Jenőt, s néhány ismerkedő szó után át is adták neki a fordításra szánt írásokat: egy jó tucatnyi üdvözlőkártyát, postai lapot, s pár darab, jegyzetekkel tarkított ívet. A párizsi diákszállóban érdekes munka várt az alkalmi fordítóra. Előbb a képeslapokat nézte át. Ezek túlnyomó többsége 1903 és 1906 között íródott, s feladója Bécsben adta őket postára. A címzett egy hasonlóképp zenei karrierre törő nő volt, aki — mint a sorokból kiderül — az érvényesülés útját tudakolta Bartóktól. Bartók, aki akkoriban már Bécsben is jól ismert zongoraművész volt, több levelében is a Sopron—PozsonyBécs utat javasolja. Előbb Sopronban hangversenyezzen — írja —, onnan már könnyű belépni Pozsony zenei életébe, Pozsonyból pedig egyenesen visz az út Bécs koncerttermeibe. Ez a tanács azért érdemel figyelmet, mert Bartók maga is hasonló utat járt be; mint tudjuk, 1903-ban Pozsony után arat döntő sikert az osztrák fővárosban. Brahmsról A levélköteg után a jegyzetekkel telehintett kottalapokat vette kézbe, s fordította le Németh Jenő. Az egyik Bartók-írás a „Megjegyzések Brahms magyar táncainak forrásaihoz" címet viselte. Ebben az általa is nagyon szeretett — főképp fiatal éveiben tisztelt — zeneszerző magyar táncairól, pontosabban a táncok alapmotívumait vitató-elemző Major Ervin-féle tanulmányról mondja el véleményét, hangsúlyozva, hogy a zeneesztéta Kodály-tanítványnak mennyire igaza van, amikor azt állítja, hogy az említett zeneművek közül az 1., a 2., a 3., a 4., az 5., illetve a 8. már publikált dallamra épül. Bartók Majorral együtt így cáfolja a Tappert zenetörténész által 1347-ben közreadott véleményt, amely szerint az 1-től 10-ig számozott magyar táncok bizonytalan eredetűek. Még azt is megjegyzi, hogy Brahms 3. magyar táncának D-dúr Vivace-ja — amelynek motívumai a Major által jelzett gyűjteményben Riszner J.: „Tolnai lakodalmas címmel jelentek meg — Liszt VIII. rapszódiájában is feltűnik, természetesen csupán vázában, elemeiben. Bartók egyébként rejtetten, közvetve fogalmazza meg véleményét, állásfoglalása azonban így is nagyon határozott. A Simfonia domestica-ról A másik írás nem elszórt jegyzetcsokor volt, hanem egy összefüggő szöveg, amelyben „Strauss Simfónia domestica-jának bemutatása és tematikai analízise" címmel neves komponista művészetét elemzi. Így vall többek között: „A 3. motívumot követő 13.-nak megnyugtató hatása van. De hirtelen furcsa, szinte túlvilági akkordokat hallunk, mágikus jellegük ütemről-ütemre erősödik. Olyan kivételes zenekari hatás ez, amelyik példa nélkül áll a zene történetében, de Straussnál is." Egy másik idézet: „A darab klasszicista egyszerűsége meglepő, éppúgy, mint a kakofónia teljes hiánya. A bevezetés kivételével az egész müvet úgy kell tekintenünk, mint az abszolút muzsika egy darabját, amelyben az egyszerűség és a változatosság harmonikusan kiegyenlíti egymást." (A Bartók Béla összegyűjtött írásai című, 1966-ban megjelent kötetben olvasható a Simfonia domestica elemzése, ám ez a tanulmány címében is, megfogalmazásában is különbözik a Párizsban feltűnt szövegváltozattól; csupán gondolataiban, megállapításaiban fedezhetünk fel egyezéseket.) A rajongásig fokozódó tisztelet egyébként megintcsak az életrajzzal magyarázható: 1903-bap Richárd Strauss műveivel vívja kl magának az osztrák főváros elismerését, s egyébként is, hosszú időn át kivételes szerepet játszott életében a strauss-i muzsika. Hova lettek a kéziratok? Németh Jenő megbízatása szerint lefordította a kezébe adott leveleket, kéziratokat, majd annak rendje-módja szerint visszavitte őket a Saint Germaine de Prés közelében meghúzódó antikvárba. Arról, hogy a kis köteg hogyan jutott a Libraire L'Abbaye gazdájának tulajdonába, sem első látogatásakor, sem búcsúzásakor nem kapott választ. Az üzleti titok Párizsban is üzleti titok! így természetesen az is titok, hogy az immár franciául is olvasható Bartók-levelek kihez kerültek a fordítás után. Az antikváros drága árat szabott értük — egyetlen levelezőlap, úgy mondta, 2500 forintnyi frankot is megér —, biztosan megvette őket valami vastag pénztárcájú amerikai... Ilyenformán nekünk csak az marad meg a nemes dokumentumokból, amit az alkalmi fordító jegyzetfüzeteemlékezete megőrzött. Az efféle szellemi kincseknél viszont ez sem kevés ... Akácz László Szupertiszta arany A szibériai vegyészek olyan szupertiszta aranyat állítottak elő, amely mindössze egytízezred százalék szennyezettséget tartalmaz. Ezt Georgij Boreszkov azon az akadémiai ülésen jelentette be, amelyet az akadémia szibériai tagozatának tízéves fennállása alkalmából tartotak meg. A szupertiszta fémdarab súlya 200 gramm. Boreszkov kijelentette, hogy a szakemberek, szaknyelven szólva, „hét—nyolc tizedes (99,99999—99,999999) tisztaságú arany" előállításán fáradoznak. Ez szokatlanul nehéz feladat, minthogy a szokásos légikör már egymagában is szenyezetté teheti az ilyen nagy tisztaságú fémet. A szibériai katalízis intézetben olyan új módszert dolgoztak kl a szuper-tisztafémek előállítására, amely a műveletet teljesen automatikussá teszi. Jelenleg kísérletek folynak a szupertiszta nikkel, kobalt és platina hasonló előállítási módszerének kidolgozására is. A szennyezettségtől megtisztított fémek új fizikai és kémiai tulajdonságokat — nagy szilárdság, rugalmasság, vezetőképesség — vesznek fel. Az ilyen anyagokra rendkívül nagy szükség van az elektrotechnikában olyan érzékeny műszerek gyártásához, amelyeket szokatlan körülmények között, az Északi-, a Déli-sarkon vagy a világűrben is felhasználhatunk. Parasztasszonyok Igen jó termelőszövetkezet gendás kis történeteket be- vág... Csak ennyi maradt a szegedi Felszabadulás. Hí- szélnek Molnár Imrénérői, itt a múltból. rangja van hazánk ha- erről a vékonyka asszonyrql. Az asszonyokért minden Árendás akivel a legügyesebb férfiak reggel autók indulnak a váelnökxiek sem tudnak versenyezni a rosba, meg Sándorfulvára. munkában. Azt mondják: Este pedig hazaviszik őket. „mérnöki" fizetése van. Mennyi a jövedelmük? Sok csak" asszonyt megkérdeztem dé a fizetésére senki sem paKünn a Rózsa-majorban naszkodott. Cirok Albertné donképpen mit is csinálnak ismerkedtem meg a tsz asz- üvegházi munkásnő slrnonda tsz-ben az asszonyok. 6300 szonyai közül Verák Ernő- ta: 2300 órát dolgozott tanével. Mostanában lett az valy és ezért valamivel több üzemi nőtanács titkára. Ve- mint 24 ezer forintot kapott re, tárain túl Györgynek, mondtam a szövetkezet ISL az minap: ez a az asszonyok nélkül sohasem lett volna megérdemli, pedig ilyen. Rábólintott, aztán ar- borjúgondozó ról kezdett beszélni, tulajmázsa fejtett zöldborsót adnak a konzervgyárnak, 20 holdon korai étkezési pata- rókáknak középparaszti gaz- Ekörül alakult itt a többiek diasomot, azután 18 vagon ipari paradicsomot, fűszer daságuk volt régen, emmel- jövedelme is, akik rendszelett a férje fuvarozott is. resen jöttek dolgozni. Télen paprikából 1400 mázsát. Van Amikor közösbe jutott a 6—7 órát dolgoznak, azután, a tervükben 800 mázsa ka- föld, az asszony úgy gondol- amint közeleg a nyár, már görög- ta, nem megy már ki többé 10-et 12-őt, ha kell, 16-ot is cecei a nagyfeketei határba, ahol Olyan szakaszai is vannak fiatal éveinek legtöbb napja az apró növények életének, raláb, 1200 mázsa dinnye, 2000 mázsa paprika, 4000 mázsa prita min paprika és 3000 mázsa eltelt. Leérettségizett a Uad- amikor vasárnap is melletkáposzta. Tízfajta virágmag- nóti Miklós Gimnáziumban, tük kell lenni. S ők — az ból egymilliós bevételt hotz- Üzemibe ment, de végül mégis asszonyok —, ha kell, minnak, 2,5 millió forintot pe- a Nagyfeketén kötött ki. dig itt vannak, dig üvegházi hajtatott zöld- Többet van most kint, mint Miként tudják összeegyezségekért. A szövetkezet el- azelőtt. A traktoristák bér- tetni ezt a munkát a háznöke csak a legnagyobb számfejtője. Ö mondta el: tartással, a család nevelésészámokat említette. E rengeteg árut a tsz gazriasszonyai teremtik elő bánem sokan lehetnek közot- vei? Sándorfalván, Algyőn tűik, akik nem próbálták vol- és Szegeden is, ahonnan jönna meg a gyárat is, de visz- nek, jók az óvodai és az isszatértelk, mert — bár nehe- kolai napközi szolgáltatások. mulatós hozzáértéssel nagy zebb a mint a A kicsinyek napköziben vanszorgalommal. És még 500 hold kukoricát is megkapálnak a gépek után. 250-en vannak, a közösség egyharmadát teszik, de a kézi munka — amihez a férfiem Mikroorganizmusok A Szovjet Tudományos kamcsatkai horpadás iszapAkadémia mikrobiológiai in- jában találták ezeket a baktézetének munkatársai több tóriumokat, tucat eddig ismeretlen, ezer A baktériumok néhány atmoszféra nyomásnál is mikron nagyságúak. A földi szaporodni és növekedni ké- baktériumokhoz hasonloan pcs baktériumformát kutat- különböző formájuk van. tak fel az óceán mélyén. A Erős nagyítás mellett palca, szovjet tudósok a kurili- gömb és fonál alakúak. DEL-MAGYARORSZÁG ban — mégis a vérükben a nak, jóllehet szüleiket még' föld szeretete. a mezőkön nevelték fel. DeNemcsak az asszonyok szo- hát ez a világ már csak akretik a szövetkezetet, őket is kor jut eszükbe, ha valaki megbecsülik. Künn a majo- mesélni kezd róla. ~ gyönge" éstürelmetlen, rokban ragyogóan tiszta ét- Mindenkinek van valami mind az övék. Ott vannak termek, meleg-vizes fürdők, családi terve, célja. Házépíaz állattenyésztésben is. Le- öltözők találhatók. Klub, tés, bútorvásárlás, tv stb. Ciahol a tv-ben futbalmeccseí rok Albertek ezeket a teris lehet látni, s ezt is szive- veket már mind megvalósísen megnézik. Amikor haza tották. indulnak, csinosak, senki Eddig két asszonytagja nem mondaná meg róluk, volt a tsz igazgatóságánált. hogy egész nap porban, sár- Legutóbb már három aszban dolgoztak. Legfeljebb szonyt választottak be, de szélfújta piros arcuk tanús- azt hiszem, lehetnének többen kodik erről. is. Ez volt a véleménye a A Rózsa tanyai étterem tsz elnökének is. faláról, egy réges-régi olaj- * festményről rongyos, som- Sok itt az asszonyok munmás asszonyok néznek késői kája. Nem sokkal kevesebb, unokáikra. Szemeikből a mint régen volt, és nem is nyomorúság számonkérése, a könnyű, de az asszonyi rnunpajta-Iakás és a rossz, zsír- ka értelme, célja sokkal tartalan étel miatti elkesere- talmasabb, gazdagabb lett. dettség szinte ostor módjára Csépi József Mesterségem címere; i4 pék Tudtam, hogy az én kenyeremért mások is dolgoznak, s hogy legközvetlenebbül a pékek teszik ezt. Mindig is megéreztem a friss kenyér illatában a kenyérsütés mítoszát, de ennek a munkának a szépsége, egyszerű nemessége igazán csak most világosodik meg előttem, itt, a Dáni utcai sütőüzemben. Ahogy a megvirradt utcáról befordulok az alagsorba-fészkelt, öreg üzembe; ropogós-pirosra sült friss kenyerek vonulnak föl mellettem a lépcsőn nagy kosarakban. íme a mai mindennapi. Az első sütés. Markos legények csípik fülön s viszik az autóhoz a fölvontatott kosarakat. Aztán indulnak a boltok felé a kemence melegét árasztó kétkilós cipókkal. Lenn a munkatermekben ugyancsak meleg van. Fehér péksapkában, fehér öltözékben dolgozik minden ember. Idős Ónozó Szilveszternek a haja is ezüstösfehér a félrecsúszó sapka alatt. Az 57 éves mester ma is kora hajnalban érkezett ide, mint mindig. A kovásszal, aminek még előző délután ágyat vetett egy hosszú bádogteknőben, tüstént nekilátott a dagasztásnak. Már ki is sült, amit akkor készített, s a többi is úton van a kemencék felé. A fiatal Ballai János adagolja, méri Szántó Lajos, a régi szaktárs pedig pufókra gömbölyíti, a tolókocsin sorjázó szakajtókba rakja a kenyértésztát. S eközben újabb dagasztásnak lehetek tanúja. A hatalmas üstre emlékeztető „vascsészében" — ezt a keréken járó alkalmatosságot „repülő csészealjként" is emlegetik — víz és só is kerül a kovászhoz. Aztán egy szellemes lisztadagoló-szitáló és dagasztó berendezést fog munkára az idős pékmester. Sűrűn szitál a liszt, egy vaskos acélkar újra meg újra lecsap a 300 kilónyi kenyértésztára, keveri, gyúrja, forgatja. — Azelőtt csak ez a két kar volt, az enyémek.. De sok kenyeret meggyúrtam, bedagasztottam velük — mondja Veszter bácsi a 20 év előtti időkre emlékezve. Gépesítik, könnyítik a szakmát. A mesterfokú tudás, a sok évtizedes tapasztalat azonban épp elég munkát talál így is. Mert nagyon sok múlik például a kovász elkészítésén, ez adja meg a zamatot, s a tészta gyúrásánál ugyancsak vigyázni kell. — Szeretem, bizony nagyon szeretem — mondja a szakmájáról, s ragacsos kezével körülmutat birodalmában. — Komolyan mondom, ha tízszer születnék, tízszer is csak ezt tudnám választani. Naponta 40 mázsa kenyér kerül ki a négy kemencéből. Jó kenyeret adnak.az itteni dolgozók, ezt a finom-fehér kenyér keresettsége is bizonyítja. A bátyja, Ónozó Géza szintén a Szegedi Sütőipari Vállalatnál dolgozik,.A fia meg itt, pár lépésnyire töle a kemencénél. Vető. Az egyik kemencét éppen fűtik, gázlángot fúj belé egy szerkezet. A másiknál szemlét tartanak: száz halványszőke cipő sül benne. Szőkülnek, pirulnak. Ifjú Ónozó Szilveszter, apjának izmos ifjúkori mása, most veti be a következő százat a harmadiknál. Úgyszólván belenőtt édesapja mellett a szakmába, s idestova 10 esztendeje süti a szegediek kenyerét ő is. Nincs szebb látvány, mint a piruló cipók százai. Mindig is éreztem a kenyérsütés mítoszát, de tudom, hogy mától fogva nagyobb karéj jut tiszteletemből, szeretelemből ezeknek az embereknek — Ónozó bácsinak és társainak, — akiknek a kenyerét eszem. Simái Mihály Boroshordó — márványból CSÜTÖRTÖK, IMS. ÁPRILIS 4. A budai várkert déli szakaszán, 12 méterrel a felszín alatt, egy barokk kori pincemaradványt fedeztek fel a régészek. A kétágú pince 45 méter hosszan nyúlik be a várkert alá. Különös érdekessége egy süttői vörösmárványból faragott, 300 akó űrtartalmú óriás boroshordó. A hazánkban — s tán a világon is — egyedülálló vörösmárvany-hordót, amelyet Gombos Zoltán kertépítő mérnök bontott ki porköpenyéből, felirata szerint 1826-ban Nemes Mayerffy Károly építette. Felirata szerint „e — vasabroncsos tölgyfahordónál erősebb — művet Nemes Mayerffy Károly fedezte fel az utókor javára. A munkát 1826. IV—V. havában végezték el". A kutató megállapította, hogy Mayerffy, régi budai szőlősgazda és serfőző család iva-' déka, 1827-ben még könyvet is szentelt e témának, s igyekezett kimutatni a márványhordóknak a fahordóknál hasznosabb voltat. Megállapította azt is, hogy a hatalmas pincének elfalazott kijárata az Attila utca 21. számú ház udvarára vezet. Most a vendéglátóipar szakemberei tervezik azt, hogy ezt a — mintegy 150 vendég befogadására alkalmas — pincét a tikkadt budai vándorok előtt megnyitják, s azt a Vár közeli tornyainak egyikéről „Buzogány-pincének" keresztelik eL Z. U