Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

DÉL-MM SSfniíft Kónyo János brigádja a magyar szocialista munk Mire tanít a T'üVÁLL példája? Evekkel ezelőtt sok termelőszövetkezeti vezető kétkedéssel fogadta a szegedi Felszabadulás, a tápéi Tiszatáj és a balástyai Móra Ferenc tsz-ek kezdeményezését, amikor önálló szövetkezeti építőipari vállalatot alakítottak. Most azonban már elmondhatjuk; oktalan volt a kétkedés, mert a vállalkozás úttörő munka volt, a kezdeti nehézségek után sikeresen beváltotta a reményeket. A vállalat állandó dolgozóinak, szakiparosainak lét* száma a tavalyi esztendő végére már 221 főre emelkedett. Teljes termelési értéke 1967-ben megközelítette a 28 millió forintot. A termelékenység egy év alatt 58,6 százalékkal növekedett. A vállalkozás egész Csongrád megyeszerte jelentékenyen meggyorsította a termelőszövetkezeti beruházások ütemét. A szegedi járásban 15,3 millió forint értékű épületmunkát végeztek tavaly. Szarvasmarha-istállókat, baromfiházakat, sertéstelepeket építettek, s még lakásokra is futott erejükből. A TÖVÁLL szolgáltatásait szívesen veszik igénybe ma már állami vállalatok, közületek is. Az állami megbízatások teljesítésének értéke a korábbi 3,4 millió forintról 1967-ben 5,9 millió forintra növekedett. Jól ismerik a vállalkozás munkáját ma már a megye más részein is. Tavaly Csongrádon és Makón valósítottak meg nagyobb beruházásokat. Makón például önálló építésvezetőséggel is rendelkezik a vállalkozás. Az építkezéseken jó a munkafegyelem, kifogástalan közszellem uralkodik annak ellenére, hogy a dolgozók zöme sokszor hosszabb időn át kénytelen távol lenni családjától. Az eredményesség összefügg azzal is, hogy az átlagkeresetek igen jók, megtalálják számításukat a dolgozók, A töváll példája arra tanít, hogy érdemes közös vállalkozásba fogniuk a tsz-eknek a gazdasági élet más területein is. Komoly lehetőség van például közös vállalkozások alapítására a sertéshizlalásban, baromfitenyésztésben, zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozásában, tartósításában. A szövetkezeti majorban építkeznek. Készül az új gépműhely. Odébb pedig anyagokat hordanak, mindjárt a csibeházak mellé. Rend mindenütt. Leginkább fiatalok dolgoznak itt a baromfitelepen. Kónya János a vezetőjük. A brigád tavaly nyerte el a szocialista brigádok megyei versenyében az első helyet, s vele 3 ezer forintot. A szövetkezet is kitett magáért, a sándorfalvi Üj Élet Tsz. A legjobb dolgozóknak személyenként 500 forintot, a brigád többi tagjának pedig 300—300 forintot adott jutalomként. A társadalmi tulajdon védelmében A közrend erősödéséről tanúskodik az a körülmény, hogy a falvak polgárai közül az utóbbi években mind kevesebb személy ellen kell szabálysértési, bűnvádi eljárást indítani. Tavaly például 1400 személy ellen érkezett be kisebb-nagyobb szabálysértésekért kihágásokért feljelentés az illetékes hatóságokhoz, az előző évi 2275 feljelentés helyett. Minimálisra csökkent többek között az engedély nélküli gyümölcstelepítésekkel elkövetett szabálysértések száma, valamint a termelői igazolványok nélküli árusítások száma. A növényegészségügyi előírások megszegéséért pedig már csak 57 esetben kellett büntetést kiszabni az előző évi 262 esettel szemben. Ugyanakkor meglepetésszerűen növekedett — s ez okozza a legtöbb gondot ma is — a társadalmi és magántulajdon sérelmére elkövetett szabálysértések száma. Igen gyakoriak a bolti lopások, a mezei tolva jlás, a tsz-ek ^sérelmére elkövetett gondatlan rongálás. Jellemző, hogy amíg a közlekedésben — ahol szintén gyakoriak a szabálysértések — tavaly az év első tíz hónapjában 72 szabálysértés történt a szegedi járásban, addig a társadalmi és magántulajdon sérelmére elkövetett cselekményekért 352 személy ellen indult eljárás. A növekedés oka abban is van, hogy az ítéletek meghozatalánál túlságosan is érvényesül a humánum, jobban, mint ahogy azt a vétkesek megérdemelnék. Olyan emeberek is vannak, akik egyszerűen „elfelejtenek" fizetni. Az utóbbi felmérés szerint összesen 34 ezer forint szabálysértési hátralékot tartanak nyilván a szeged járásban. A pénzbüntetés nem kórházi ápolási költség, még csak nem is földadó. A megfelelő ítéletek következetes végrehajtásában nem lehetünk elnézőek. 0 A 2-es számú épületben Juhász Ilonát, Papp Katalint, G. Kiss Tamást, Gonda Ilonát találjuk. Jelenleg 14 ezer 300 csirke nevelődik itt — Kijártam a szakmunkásképző-iskolát. Ma már a három tanulóév után az alapfizetésem 1200 forint. Prémiummal, jutalommal havonta eléri az 1700—1800 forintot. Dehogy mennék városba. Szeretek itt dolgozni — mondja Juhász Hona. — Felelősségteljes munka. A szüleim is itt laknak Sándorfalván, igaz, egyikőjük sem dolgozik a mezőgazdaságban. Néhány évvel ezelőtt, amikor a baromfitelep megépítéséről közös akciót indítottak volna a sándorfalvi termelőszövetkezetek, akkor többen így érveltek: nem éri meg, nem kifizetődő. Az „Üj Élet" nem hátrált meg, egyedül vágott neki az építkezésnek, s nem járt roszszul. Az elmúlt esztendőben több mint másfél millió forint tiszta jövedelemhez jutott a telep üzemeltetéséből, összesen 175 ezer 570 csirkét adtak el. S a lelkiismeretes gondozás eredményeként az elhullás 0,8 százalékos volt. Igen szép eredmény. Egy kiló hús előállítására 2,62 kiló takarmányt használtak fel. Egy csirkén a tiszta jövedelem 9 forint 65 fillér volt. Papp Katalin még tanuló. A gyakorlati időt itt tölti a közös gazdaság baromfitelepén. Elméleti oktatásra Jászapátiba, a szakmunkásképző-iskolába utazik. — Szeretem ezt a mesterséget, ezt a szakmát, ezért is jöttem el ide, mert hiszen az én szüleim nem itt Sándorfalván, hanem Öttömösön élnek. Eddig nem bántam meg. Most még tanuló vagyok, s 450 forintot kapok havonta. Jól érzem magam a fiatalok között. Azt szeretném, ha jó bizonyítvánnyal végezhetném az iskolát. G. Kiss Tamás ugyancsak fiatalember, ö Dócról került ide. Ott sincs nagyüzemi baromfitenyésztés, nem tanulhatja ki ezt a szakmát. Szívesen jött. A fiatalok brigádja, a termelőszövetkezet befogadta. Szakmát, s kenyeret ad a kezébe, csak becsülje meg magát. — Nem szeretnék szégyent vallani. Igyekszem és tanulok, ne érje szó a ház elejét. o Néhány évvel ezelőtt a sándorfalvi Üj Élet Termelőszövetkezet még a rossz hírű gazdaságok közé tartozott. Az emberek azt nézték, mikor, hogyan maradhatnak el a közös munkából, mert a kasszából nemigen tudtak fizetni. Megváltozott a helyzet, sikerült kilábalni a bajokból. Az egy napra eső átlagkereset 70 forintig emelkedett. Szép eredmény. Az idén ismét tovább akarnak lépni. Erről beszélt Váczi József, a tsz elnöke. — Az idén eddig 25 ezer 730 csirkét neveltünk fel. Az elhullás 0,4 százalékos. Egy kilogramm hús előállítására 2,50 kiló takarmányt fordítottunk. Igaz, a tiszta jövedelem csökkent a tavalyihoz viszonyítva, mert a táptakarmányárak növekedtek. Mégsem búslakodunk. Azon leszünk, hogy minél több csirkét neveljünk feL Ugyanis az elmúlt esztendőben a legjövedelmezőbb üzemágunk a baromfitelep volt. Ezt szeretnénk az idén is. Vidámak, bizakodóak a közös gazdaság fiatáljai. Eddig megállták a helyüket a munkában. S ez sokat jelentett. Nem kis részük van az elért eredményekben. A szocialista brigád cím kötelez; Az elismerő okleveleket gondosan őrzik, ki-ki a szekrényben, vagy a falra kifüggesztve. Jövőre meglehet, másikat tesznek melléje. Sz. Lakács Imre Minőségi munka az állattenyésztésben Hasznos munkáról adhat számot az Országos Állattenyésztési Felügyelőség Területi Kirendeltsége. Többek között az állami törzskönyvezésben, a korszerű állattenyésztési, technológiai, technikai kérdésekben, tenyészállat szerződtetésében, a felvásárlásban és egyéb, az állattenyésztéssel kapcsolatos munkákban fejti ki tevékenységét. Nem kis szerepe van abban, hogy évről évre szépen fejlődik a megyei Meddig iesz kifizetődő a kontárkodás 7 Az adófizető kisipari szövetkezetek, becsületes kisiparosok mind többször és egyre hangosabban panaszolják, hogy sok a kontár. Rontják a kisipari munka becsületét, ráadásul meg nem érdemelt busás haszonhoz jutnak. Ennek pedig az az oka, hogy az illetékes ellenőrző hatóságok — olykor, ha nyakon is csípik a kontárt — csak amolyan tessék-lássék képpen büntetik meg. Például a szegedi járás 740 magánkisiparosa évente egy személyre jutó átlagban 4 ezer forint adót fizet, míg az egy kontárra jutó kiszabott pénzbírság az 1500 forintot is alig éri eL A dolgok további szépséghibája az, hogy a több száz különféle kontár közül egy év alatt csak 44 ellen folytattak eljárást. Az illetékes hatóságoknak ez az elnéző magatartása egyenes felhívás a „táncra": kifizetődőbb dolog iparjog nélkül dolgozni, mint iparjog mellett a törvényeknek megfelelően adózni Különösen az építőipari szakmák nyújtanak teljes eldorádőt a kontároknak. Hatvan forintot is elkérnek egy-egy köbméter fal felrakásáért, vagy éppen 20 forintos órabérért dolgoznak, s a munkát gyakran akkor vállalják csak, ha ezt a pénzt a napszámosaiknak is megadják az építtetők, amelyen azután osztoznak. A kontárok között természetesen szép számmal vannak képzett szakemberek is, csak azért dolgoznak iparjog nélkül, mert így kifizetőbbnek találják. Ám ez is spekuláció a javából! Uj tankállomás épül lápén Tápén a Tiszatáj Termelőszövetkezet területén újabb nagy kapacitású kőolaj- és gáztároló-továbbító állomás építését készíti elő most a Nagy-alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat. Az állomás területének kialakításához közel 7 kataszteri hold szántóterület igénybevétele vált szükségessé. A föld mezőgazdasági művelésből történő kivonásához az engedélyt a közelmúltban adta meg a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága. Jő tavasz jár a dorozsmaiakra. Eredményesen zárták az elmúlt esztendőt és tartalékoltak is becsületesen, készpénzben és hízómarhában 2 millió 700 ezer forintnyi összeget. Derűs kedvvel, nagy igyekezettel kezdték meg a József Attila Tsz tagjai a munkát. Bizakodásra minden okuk megvan, hiszen tavaly ilyenkor már 1 millió forint termelési hitelt vett fel a közösség. Most nem így történt Nc-mhogy a bankba szaladnának pénzért, minek is, hiszen jelenleg 1 millió forint készpénzzel rendelkeznek. Fiatalodott a szövetkezet. Évről évre többen kérik felvételüket. Mostanában 52 új tagot, leginkább fiatalokat vettek fel a közösség soraiba. Kezdetben sokan nem találták meg számításukat Hiszen, ha igyekeztek is, keveset kereshettek. Hol van az idő? Ma már az egy főre eső évi jövedelem 18 ezer forint Ebben az esztendőben saját erőből mintegy 700 ezer forint költséggel egy víztárolót építenek. Ez lehetővé teszi 180 holdon a fűszerpaprika öntözését. Távolabbi tervek szerint még két hasonló víztárolót létesítenek a szövetkezetiek. Többször megvitatták már az új alapszabályt. Nem közömbös ez, hiszen meghatározza a közös gazdaság munkáját, előrehaladását. Így többek között azt is, hogy a férfiak 150 tízórás munkanap ledolgozása után 800 négyszögölnyi, 180 nap után 1200 és 200 nap ledolgozása után 1600 négyszögölnyi háztáji területhez juthatnak. Az asszonyoknál ez annyiban módosul, hogy 100, tízórás Somogyi Károlyné felvétele A tsz asszonygazdái a legnehezebb munkákban is megállják helyüket. Képünkön: Vidéki Márton brigádja a tavaszi metszést, fanyesést végzi a közös őszibarackosban munkanap ledolgozása után jár 800 négyszögöl, 130 nap után 1200 és 150 nap után 1600 négyszögölnyi háztáji. Természetesen most már fizetett szabadság is megilleti a dolgozókat az új tsz-törvény előírása szerint. Az új alapszabály nagyobb jogokkal ruházza fel a vezetést, éppen ezért úgy határoztak, hogy 11-röl 15-re emelik az igazgatósági tagok szárnál. Mivel az elmúlt esztendőkben az asszonyok kitettek magukért, a munkában most helyet kapnak a vezetésben is, az igazgatóság soraiba négyőjüket válasszák meg. ,Az idén tovább fejlődik a közös gazdaság. Ma már a fel nem osztható közös vagyon 10 millió forint. Folytatják a tehenészeti telep építését, amely 10 millió forintba kerül. Az építés költségeinek 70 százaiékát az állam magára vállalja. Erről a telepről évente 300 hízómarhát szállítanak majd el, s emmellett 300 tehén talál korszerű férőhelyre. Nemcsak a növénytermesztés hozamainak növelésére, hanem a minőségi állattenyésztésre is törekszenek a kiskundorozsmaiak. Tavaly 500 hízót értékesítettek. Ebben az esztendőben már 900-at adnak piacra. Még csak az év elején tartunk. A tavaszi munkák jól haladnak, nincs lemaradás sem a talajelőkészitésben, sem más mezőgazdasági munkáknál. A jó eredménynek most rakják le az alapjait termelőszövetkezetek állatállománya. Bár sok a férőhelygond, mégis gyarapodik a megye juhállománya. Az elmúlt esztendőben két vagonnal több gyapjút vásároltak fel, mint korábban. Az állami törzskönyvezés négy állami gazdaságra és két termelőszövetkezetre terjed kl Sokat fejlődött a baromfitenyésztés. Lényegében ta. valy öt tenyészetben foglalkoztak a ketős hasznosítású New Hampshire fajtával Az igényeknek és a kutatási eredményeknek megfelelően előtérbe került az egy-hasznú tojó- és hús-hibridek tenyésztése, az előbb említett fajta rovására. Az Állattenyésztési Felügyelőség sokat tett az itatásos borjúnevelés elterjesztéséért is. Jelenleg a megye 68 termelőszövetkezetében nevelik így a borjakat. Megyénkben a gépi fejés szinte kísérleti számba ment az 1960-as évek közepéig. Előrehaladást tulajdonképpen csak 1964-től lehet számítani, amikor 11 közös gazdaságban alkalmazták ezt a módszert. Ma pedig 59 termelőszövetkezetben fejnek géppel. A korábbi években igen sokat tettek a szarvasmarhaállomány tbc-mentesítéséért. Eredménnyel járt a törekvé. Ezideig 22 közös gazdaságban és 7 állami birtokon történt meg a tehénállomány mentesítése. Ez azt jelenti, hogy 7095 tehén kiszűrése történt meg. Lecseréltek 1447 pozitív egyedet. Az idén tovább fejlőifik a megye állatállománya. A számbeli növelés mellett változatlanul a minőség javítása, a gazdaságosabb termelés a fő cél, olyan korszerű állattenyésztési módszerek, tenyésztési eljárások, technika és technológiai alkalmazása, amelyek hozzásegítik a mezőgazdasági üzemeket a magasabb szintű gazdálkodáshoz. Ev végére 8 ezer tehenet vonnak törzskönyvi ellenőrzés alá. Az elmúlt esztendőben 7 törzstenyésztésre alkalmas gazdaságot jelöltek ki. Ezekben különösen fontosnak tartják a szaktanácsadást, egyben az ellenőrzést is. Az Álllattenyésztési Felügyelőség segítabban is, hogy elterjedjen a báránytejpor és a malactápszer használata.