Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

vtlag proletárjai, egyesüljetek> DÉL-MAGYARORSZÁG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Fock ismét A magyar nap lyoni sikere 58. évfolyam, 75. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. március 29. Tanácskozik az országgyűlés Elfogadta a parlament az üj szabálysértési eljárásról szóló törvényjavaslatot Napirenden: o e o o A szabálysértésekről szőlő tőrvényjavaslat. A legfőbb ügyész beszámolója. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. Az országgyűlés ügyrendjének módosítása. Interpellációk. szólalt Bartha János HajdúBihar megye, Pongrácz Imréné Győr, dr. Fekszi István Szabolcs-Szatmár megye, dr. Szokola Károlyné Somogy megye, dr. Nezvál Ferenc Zala megye, Üjhelyi Sándorné Békés megye, dr. Mátay Pál Fejér megye, Krasznai Károlyné Szolnok megye, Sümegi János Nógrád megye, dr. Bogodén János Veszprém megye képviselője. A Csongrád megyei országgyűlési képviselők közül ezután Tóth Szilveszterné szólalt feL (Felszólalását lapunk második oldalán ismertetjük.). Erdész Dezső Komárom megyei és dr. Révay Zoltán Győr megyei képviselő szólalt fel a továbbiakban. Szünet után az országgyűlés Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter válaszolt a törvényjavaslat vitájában elhangzott észrevételekre. Ezután dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy a szünetben ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Az ülésen úgy határoztak, hogy a bizottság írásban benyújtott módosító javaslatai közül négyet fenntartanak, egyet pedig visszavonnak. Végül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a módosító javaslatokkal együtt a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ma, délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását. Csütörtökön délelőtt n órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviselőiek számos vezetője foglal i helyet. . Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitptta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés múlt év december 22-én berekesztett ülésszaka óta alkotott ' törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. • Kállai Gyula tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a M'nisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyminiszter benyújtotta hozzá a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot. Beszámolt az országgyűlés elnöke arról is, hogy a jogi-, igazgatási- és igazságügyi bizottság indítványt nyújtott be az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítására. Végül Kállai Gyula bejeiéntette, hogy öt képviselő jegyzett be interpellációt. Az interpellációk tárgyát Prieszol Olga jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indítványára az országgyűlés elfogadta a tárgysorozatot. Ezután napirend szerint megkezdődött a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter tartotta meg expozéját. Ezután dr. Gonda György, az országgyűlés jogi igazgatási és igazságügyi bizottsága elnöke, a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat előadója tartotta meg beszédét. Közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az előterjesztett törvénytervezetet két alkalommal megtárgyalta. A törvénytervezet jól kifejezésre juttatja azokat a szándékokat, amelyek indokolják megalkotását. Szünet után az országgyűlés dr. Beresztóczy Miklós einöletével megkezdte a törvényjavaslat vitáját. FelDr. Korom Mihály expozéja A miniszter bevezetőben hangoztatta: — Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban rend és jogbiztonság van, társadalmi rendünk szilárd. Ebben jelentős szerepe van a jognak, illetve a jogszabály-alkotásnak. Szocialista államunk, a szükséghez mérten, a jogi szabályozás eszközeivel is igyekszik mindig a legmegfelelőbb módon fellépni az életviszonyok rendezése, a társadalmilag kívánatos és helyes közösségi és egyéni magatartás kialakítása érdekében. — A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongreszszusa is megállapította, hogy a jog megfelelően tölti be a társadalmat szolgáló szerepét. Ugyanakkor e vonatkozásban még számos feladat áll előttünk. A társadalmi, termelési viszonyok gyors ütemű fejlődésének és fejlesztésének voltunk és leszünk tanúi, sőt cselekvő részesei. E viszonyok jogi, különösen pedig átfogó történelmi szabályozása jórészt csak a feltételek „beérése" után volt és lesz a jövőben is lehetséges. — A szabálysértésekről most beterjesztett törvényjavaslat természetesen más jellegű viszonyok szabályozására hivatott, mégis méltán sorolhatjuk majd fontos törvényeink közé — mondta a továbbiakban, majd megemlítette, hogy a magyar országgyűlés 90 évvel ezelőtt foglalkozott hasonló kérdéssel, amikor megalkotta az 1879. évi negyvenedik törvényt a kihágásokról. Ez önmagában is indokolná az új törvény megalkotásának szükségességét, de nyomósabb érv az, hogy megértek az új, korszerű szabályozás társadalmi feltételei. — A törvény társadalmi rendeltetése az, hogy az állampolgárokat a társadalom érdekeinek megfelelő magatartás tanúsítására késztesse — mutatott rá a miniszter. E cél érdekében az állam a jogsértőkkel szemben kényszerintézkedéseket helyez kilátásba, s a rendelkezések megsértőivel szemben azokat alkalmazza is. — Magától értetődik, hogy a kényszerintézkedések ter mészete és súlya, a felelősség megállapítása elsősorban a jogsértés társadalmi veszélyességi fokától és jellegétől függ. Az állam elleni, az állampolgárok élete, testi épsége, a társadalmi vagy személyi tulajdon elleni súlyos támadások igen veszélyes cselekmények a társadalomra. Elkövetőit ezért: szigorú büntetéssel kell sújtani és az ilyen jellegű büntetések feltételeit, módját a büntetőjog kell, hogy rendezze. Megint más jellegű jogsértések azok, amelyek a munkaviszonyból eredő kötelességek megszegéséből fakadnak. Ilyenek a fegyelmi vétségek, amelyek szabályozása a Munka törvénykönyve keretében történik. További csoportja a jogsértéseknek a károkozás, a kártérítési felelősség, amelyekről a polgári törvénykönyv tartalmaz megfelelő rendelkezéseket. A felelősségi rendszer említett skálája sem nyújt azonban kielégítő megoldást (Folytatás a 2. oldalon.) Fock Jenő látogatása elsőrendű eseménnyé emelte a Lyoni Vásár magyar napját. A magyar kormányfőt és kíséretét Róbert Perrier, a vásár igazgatótanácsának elnöke köszöntötte. Fock Jenő megtekintette a magyar pavilont: Droppa Gusztáv, a Hungexpo vezérigazgatója, a nagy sikerű kiállítás szervezője vezette végig. A Lyoni Vásáron Magyarország először képviselteti magát jelentősebb, önálló pavilonnal. Elsősorban könnyűipari és élelmiszeripari termékeket állít ki. A „Presence Hongroise" a „magyar jelenlét" nagy visszhangot keltett nemcsak gazdasági körökben, hanem az egész Dél-Franciaország vidékén is. Fock Jenő elmondta, hogy nagyon tetszett neki a város, különösen gz, hogy a reggeli órákban, a rendkívül zsúfolt program pillanatnyi lazítását kihasználva, magánemberként tehetett rövid sétát a patinás házak között. A francia újságírók a továbbiakban arról kérdezték a magyar kormányfőt, hogy mi a véleménye a vásáron bemutatott cikkek árairól. Fock Jenő őszintén válaszolt: az ipari termékek általában viszonylag olcsók, de néhány cikk meglehetősen drága. A tömegfogyasztáci cikkek árai nem túl alacsonyak, de viszont nagy a kínálat, a választék. Ugyancsak az őszinte hangnem jellemezte a magyar miniszterelnök beszédét, amelyet Róbert Perriernek, a vásár igazgatótanácsa elnökének díszebédjén mondott el. A magyar miniszterelnök elmondotta, hogy a vidéki program kidolgozásánál több város szóba jött. Igy többek között Grenoble is. A magyarok azonban élénken emlékeznek arra, hogy a téli olimpián csak egy hatodik helyet sikerült szerezniük, remélik, hogy most ebben a híres városban, Lyonban nagyobb sikerük lesz. A magyar miniszterelnök a továbbiakban elmondotta: ő és kísérete azzal az eltökélt szándékkal indult Franciaországba, hogy mindent megtesznek a két ország közötti kapcsolatok sokirányú fejlesztése érdekében. „Meg kell mondanom — fűzte hozzá —, hogy ez a gazdasági téren nem fog könnyen menni. Szép ez a Lyoni Vásár, de minden kiállitó csak eladásról beszél — vételről senki. Persze, ha ez csupán egy vásáron történik, az még csak hagyján. De az üzemekben is azt tapasztaltuk, mintha nem tudnák, hogy nemcsak eladni, hanem vásárolni is lehet. Együttműködésre van szükség, amelynek keretében francia részről vásárolnak is Magyarországon. Jobban meg kell ismernünk egymást, több szakembernek kellene ellátogatnia Magyarországra: akkor rájönnének, hogy a magyar ipar fejlettebb, mint gondolják'" — mutatott rá Fock Jenő. Az eseménydús lyoni látogatás után a francia kormány által rendelkezésre bocsátott Caravelle-gépen a magyar miniszterelnök és kísérete délután három óta után érkezett vissza Párizsba. Ezzel a látogatás országnéző programja befejeződött, a figyelem ismét a politikai tárgyalások felé fordult. EAK árucsere Az Egyesült Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kereskedelmi delegációi március 23—28 között gazdasági tárgyalásokat folytattak Budapesten. A kedvező légkörben lezajlott tárgyalások eredményeként csütörtökön a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a két ország 1968. évi árucsere-forgalmát szabályozó jegyzőkönyvet. Magyarország főként hengerelt árut, alumíniumot, gyógyszereket, vegyianyagokat, gépi felszereléseket szállít az EAK-ba gyapot, rizs és más mezőgazdasági termékek, valamint különböző félkész és kész iparcikk ellenében. Az Egyesült Arab Köztársaság Magyarországra irányuló szállításaiban jelentős hányadot képeznek a textíliák, a ruházati cikkek és a hűtőszekrények. ÁPRILIS 4. TISZTELETÉRE: Ünnepélyes Hazánk felszabadulása 23. évfordulójának előestéjén, április 3-án, ünnepélyes zászlófelvonás lesz a Parlament előtt, valamint a Gellérthegyen. A Parlament előtti Kossuth téren az állami zászlót, a gellérthegyi Felszabadulási emlékmű előtt pedig a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom hagyományos vörös zászlaját vonják fel katonai tiszteletadás közepette. Április 4-én délben az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. Az ünnepi aktus során felhangzik a Himnusz, miközben a Gellérthegyen felállított lövegek díszössztüzet adnak. A zenés őrségváltást követően a honvédzenekar a Parlament előtt térzenével szórakoztatja az ünnepi esemény résztvevőit. A zászlók levonására április 5-én kerül sor, ugyancsak katonai tiszteletadással. Gorkij-emlékülés Moszkvában A szovjet írószövetség a Kreml kongresszusi palotájában ünnepi ülést tartott Makszim Gorkij születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés 6000 ve voltak. résztvevője között valamennyi szövetséges köztársaság írói, művészei, zeneszerzői és tudósai képvisel-