Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

sagniuivsET1 A7 WS7WP Csongrád megyei Bí­rt l II ^ III zottsága több éve ki­alakult gyakorlatához híven, január 25-i ülésén — előzetes adatok alapján — számbavette területünk gazdaságá­nak elmúlt évi fejlődése. Egyben a Központi Bizottság 1967. november 24-i határozatából adódó, 1968. évi gazdasági feladatokat is meghatároz­ta. (Az ezzel kapcsolatos állásfoglalás lapunk január 28-i számában megje­lent) Az 1967-es év — a gazdaság és ter­melés területén — számos specialitást mutat országosan. Ezek közül a leg­jelentősebb, hogy tovább gyorsult népgazdaságunk fejlődési üteme, kü­lönösen az ipar és építőipar terüle­tén. Amíg 1965-ben 5, 1966-ban 7, 1967-ben az előirányzott 4—6 száza­lékkal szemben 9 százalékkal növe­kedett az ipari termelés. A másik jellemző vonás, hogy népgazdaságunk egyes területein a hosszabb idő óta meglevő aránytalanságok a gazdaság gyorsult fejlődési üteme mellett is fennmaradtak. Különösen megmutat­kozik ez a külkereskedelemben, az export- és import aránytalan növe­kedési ütemében. De tapasztalható belkereskedelmünkben is, a növekvő és differenciálódó vásárlói igények egyes termékekben való kielégítetlen­ségében. Hasonló feszültség tapasztal­ható a beruházási igények és az épí­tési kapacitások között A harmadik fontos vonása az elmúlt évnek a gaz­dasági mechanizmus reformjának elő­készítésével kapcsolatos. Az 1967-es év az új gazdasági mechanizmus be­vezetését előkészítő év volt A re­form néhány várható kedvező hatasa már tapasztalható volt gazdaságunk­ban. ' Ugyanakkor fokozott követelmé­nyeket támasztott az egyes gazdasági egységek vezető gárdájával szemben. Tekintsük át hogy az országosan jelentkező vonások egyike-másika, és az országostól eltérően jelentkező he­lyi specialitások hogyan tükröződtek megyénk gazdaságának elmúlt évi fejlődésében. Az előzetes adatok íap\in_ gosan lehet látni, hogy területünk gazdaságában az ipar súlya, rész­aránya tovább növekedett 1967-ben. Ez kifejezésre jut elsősorban az ipari termelés további — az országost meg­haladó — gyorsütemű növekedésében. A második ötéves terv időszakában évenként 10—12 százalékkal növeke­dett az ipari termelés. Ez a növeke­dési ütem a III. ötéves terv kezdetén valamit visszaesett 1966-ban 8 száza­lék, de 1967-ben újból elértük a 12 százalékos évi növekedési ütemet Az ipar részarányának emelkedé­sét mutatja, hogy tovább gyarapo­dott az összes foglalkoztatottak közt az ipariak részaránya. Amíg a me­zőgazdaságban dolgozók száma kb. az előző év szintjén maradt, vagv va­lamivel csökkent, az iparban három­ezerrel többen dolgoztak 1967 év vé­gén. A létszámnövekedés részben új üzemek — Alföldi Porcelángyár, Di­vat Kötöttárugyár csongrádi üzeme stb. — termelésbelépése, részben a meglevő termelő kapacitások növeke­dése révén állott elő. Az ipari foglal­koztatottak száma növekedett azáltal is, hogy — a megyei pártbizottság 1967. évi célkitűzésének megfelelően — több üzem. illetve szövetkezet szé­lesítette a nők, és az otthon dolgo­zók foglalkoztatásának lehetőségeit. Különösen figyelemre méltó ebből a szempontból a Kontakta szentesi üze­mének és több háziipari szövetkezet kezdeményezése. Iparunk fejlődésének másik fontos vonása a nehézipar részarányának növekedése Megyénk iparában fog­lalkoztatottak között a nehéziparban dolgozók 1963-ban 21. 1966-ban 24, 1967-ben már 26 százalékot képvisel­tek. Ezek alatt az évek alatt 4700-zal növekedett a nehéziparban dolgozók száma. Ennek ellenére azonban — bár csölvkenő arányban — még mindig a könnyűipari dolgozók teszik ki az ipari foglalkoztatottak több mint 60 százalékát. A nehézipar térhódítása növeli megyénk gazdaságának súlyát a népgazdaságon belül, egyben javít­ja a kereseti viszonyokat és bővíti az elhelyezkedési lehetőségeket is terü­letünk lakossága számára. E fejlő­désnek különösen fontos jellemző vo­nása a szénhidrogén-kutatás és ter­melés gyorsütemű növekedése. Ennek következtében — bár a megyénkben települt kőolajbánvászat az elmúlt évben még csak kísérleti termelést folytatott — az országos kőolajterme­lésnek több mint tíz százalékát adta. Ugyanakkor 70 százalékkal emelke­dett a földgáz helyi felhasználása is. Újabb jelentős előrelépés történt az ipar egészségesebb területi elhelyezkedésében is. Pártunk vidé­ki iparfejlesztési politikájának meg­felelően. a ITT. ötéves terv időszaká­ban is az iparfejlesztés súlypontja a vidéki településekre esik. E politika írta: dr. Komócsin Mihály eredményes végrehajtását tükrözi az a fejlődés, amely megyénk gazdaságá­ban végbement a II. ötéves terv idő­szakában, és erőteljesen folytatódott a III. ötéves terv első két évében is. Ennek az iparfejlesztésnek egy saját­ságos megyei vonása, hogy Szeged iparának gyarapodása mellett jelen­tős fejlesztések történtek megyénk többi városában is. A korábban ki­zárólag mezőgazdasági jellegű kisebb városaink ma már fejlődő iparról ad­hatnak számot. Mutatja ezt el­sősorban a hódmezővásárhelyi üzemek termelőkapacitásának bővítése és kor­szerűsítése, de a múlt év során terme­lésbe lépett egészségügyi porcelán­árugyár és az épülő porcelánedény­gyár példája is. Szentesen a közel­múltban létrehozott új ipari üzemek bővülése mellett az ország egyik leg­modernebb villamosszerelési cikk gyára épül. Az iparosodásban a leg­utóbbi időkig viszonylagosan elma­radt Csongrádon és Makón is jelentős fejlesztés kezdődött. A bútorgyár bő­vítése és korszerűsítése mellett Csong­rád város újabb üzeme a fűtőberen­dezések gyára is tovább bővült, és termelésbe lépett a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár konfekció üzeme. A BMG gyára és több kisebb üzem termelésének növelése mellett előre­lépést jelent Makó iparosodásában az egészségügyi berendezéseket gyártó vállalat összevonása, valamint a Di­vat-Kötöttárugyár és a Szegedi Vas­és Fémipari Ktsz üzemegységei építé­sének megkezdése is. Mindez a fejlő­dés lehetővé teszi, hogy kisebb váro­saink gazdasági, társadalmi arculata is átalakuljon és a mezőgazdasági munka gépesítése következtében fel­szabaduló munkaerő elhelyezkedési lehetőséget találjon. Megyénk gazdaságának elmúlt évi fejlődése, e terület iparosodása mellett, jelentősen szolgálja az alapvető nép­gazdasági célkitűzéseket is. A Csong­rád megye területén folyó szénhidro­gén-kutatás és termelés fokozódása segíti az ország fűtőanyag- és energia mérlegének korszerűsítését, a szilárd (szén) fűtőanyag részarányának csök­kenése mellett az olaj és földgáz rész­arányának növekedését, hazai terme­lésből is. Az elmúlt évben termelés­be lépett új, vagy termelését jelentő­sen bővítő régi üzemek termékeikkel szolgálják annak a fontos célkitűzés­nek az elérését, hogy minél több im­portbői származó anyagot pótoljunk hazai termelésűvel. így a nagylaki pozdorjalap-üzem, az Alföldi Porce­lánárugyár, a szegedi műszaki gumi­gyár, és számos más üzemünk jelen­tős segítséget nyújt népgazdaságunk külkereskedelmi mérlegének javításá­hoz. Megyénk ipara az elmúlt év során jelentősen kivette részét termékeink exportképességének fokozásából. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár és a Szegedi Ruhagyár korábban szinte je­lentéktelen exportterméket előállító vállalatból komoly exporttörré lépett elő. Számos új, versenyképes termék­ke! jelent meg a világpiacon a Ken­derfonó- és Szövőipari Vállalat, a Hódmezővásárhelyi Divat-Kötöttáru­gyár, de több nagyvállalat megyénk területén levő üzeme is, mint például az EMERGÉ Gumigyár, a Magyar Kábelművek szegedi, a Kontakta szentesi üzeme, a Szegedi Textilmű­vek és még hosszan sorolhatnánk üze­meink neveit. Az exportra való ter­melésben továbbra is jelentős szerepet játszanak egyes tanácsi vállalataink és kisipari termelő szövetkezeteink adatok teljesítése mellett eredménye­sen készültek fel az új gazdasági me­chanizmus bevezetésére is. Végrehaj­tották a vállalat szervezetében a re­form kapcsán szükségessé vált válto­zásokat, és az 1968-as évre már az új gazdasági mechanizmus követelmé­nyei szerint készültek fel. Ennek ha lásosságát — a kezdeti zökkenők el­lenére — bizonyítják az 1968-as év első hetpinek tapasztalatai. A szembetűnő fejlődés, a joggal büszkeséget keltő eredmények mellett, az elmúlt évi munkát jellemzi néhány területen fogyatékosság is. Bár a ter­melékenység jelentős mértékben emel­kedett még sem értük el a megyei pártbizottság állásfoglalásában elő­irányzott arányt, hogy a többtermelés­nek 80 százalékban legyen forrása a termelékenység. Ez az arány körülbe­lül 55—69 százalék körül mozog. En­nek egyik oka. hogy a termelés növe­kedés nagyrészben új termelőkapa­citások belépéséből adódott, ahol még a gépi berendezés sem volt eléggé „be­játszva", a termelést szervezők és irá­nyítók és a gépeken dolgozók begya­korlottsága sem volt olyan mértékű, mint egy régebbi termelő berendezés­nél. Az objektív okok mellett közreját­szottak azonban a termelés-szervezés, az anyagellátás hibái és az egyes te­rületeken még mindig nagyarányú munkaerő-vándorlás is. A termelé­kenység növelésének nagy tartalékát jelenti több területen, hogy eddig na­gyon lazán gazdálkodtak a munkaerő­vel, tekintve, hogy a régi mechaniz­mus nem ösztönzött kellőképpen az ezzel való takarékosságra. A másik fogyatékossága vállalata­ink, üzemeink munkájának az export­értékesítés nem kielégítő mértékű nö­vekedése. Bár az exportértékesítés aránya az országos 7 százalékkal szemben körülbelül 11 százalékkal növekedett vállalatainknál, mégsem valósult meg a megyei pártbizottság elmúlt évi célkitűzése, hogy az export­értékesítés növekedése előzze meg a termelés növekedésének ütemét Az elmúlt évekhez képest csökkenő ten­dencia mutatkozik. Amíg 1965-ben 23. 1966-ban 15. 1967-ben 11 százalékkal növekedett csak az exportértékesítés. Ennek okát egyrészt abban látjuk, hogy a növelés könnyen feltárható le­hetőségeit az előző években felhasz­náltuk. másrészt bármi áron ma már nem exportálhatunk. Okként közreját­szott az a körülmény is, hogy az év véeén — különösen egyes élelmiszer­ipari — vállalataink az általuk ex­portra termelt készáru kiszállítására nem kaptak a kívánt mennyiségben diszpozíciót. Ezek mellett az ob­jektívnak nevezhető körülmények mellett azonban fennáll okként az is, hogy egyes termelő egységekben ki­sebb energiát fordítottak az export­ra való termelésre, s különösen a mi­nőség és választék javítására, mint a korábbi időszakban. Pedig nem rit­kán ezekben a termelő egységekben az import nyersanyagok vagy gépi be­rendezések iránti igény még fokozó­dott is. Az általában eredményes gazdálko­dásnak is vannak negatív kísérő je­lenségei. Ez mutatkozik a készletek bizonyos mértékű aránytalan növeke­désében, egyes vállalataink nem kielé­gítő pénzügyi gazdálkodásában és he­lyenként a termékek korszerűsítésé­nek elhanyagolásában is. E negatív vonások — bár figye­lemreméltóak és tanulságosak — vi­szonylagosak, és nem alapvető jellem­zői termelő egységeink munkájának. Az alapvetően jellemzőek a munkára az elmúlt évben is az áldozatos erő­feszítések, s az ennek kapcsán jelent­kező eredmények. Meghalt dr. Förgeteg Sándor elvtárs A fejlődés A «azda«á«i mechanizmus reformiának ^YkiaS vezetőinek tudatában, de mindenna­pos tevékenységében is tért hódítot­tak. A megyei pártbizottság állásfog­lalásában a gazdálkodás színvonalá­nak emelésére előirányzottak is sok vonatkozásban teljesültek. Az elmúlt év első kilenc hónapjában megye­székhelyit ioari vállalataink 12 szá­zalékkal több vállalati nyereséget ér­tek el, mint az előző év azonos idő­szakában. Ennek az eredménynek forrása nem csak a termelés növeke­dése, hanem a termelékenység körül­belül 7 százalékos növekedése és az anyagtakarékosság eredményei, vala­mint a termelés szerkezetének — az értékesebb cikkek arányának növeke­désével előálló — módosulása is. Vál­lalataink az 1967. évi gazdasági fel­— a megyei pártbi­zottság megállapítá­sa szerint — elsősorban a termelő egységek vezető és dolgozó kollektí­vája lendületes munkájának köszön­hető, melyben különösen jelentős sze­repet játszott a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 50. évfordulójára kibontakozott jubileumi munkaver­seny. Ezen túl a fejlődés párt- és tö­megszervezeti aktivistáink eredményes felvilágosító, szervező, mozgósító te­vékenységének, pártszervezeteink gaz­daságszervező munkájának, a kommu­nisták példamutatásának eredménye. Végül — 4e nem utolsósorban — megyénk fejlődésében tükröződik pár­tunk és kormányunk helyes gazdaság­politikája, és ennek eredményes helyi realizálása. Az 1967. évben elért eredmények jó kiinduló alapot teremtenek az 1968-as gazdasági feladatok sikeres teljesítéséhez, a reform elveinek ha­tékony gyakorlati megvalósításához. A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád me­gyei Bizottsága és a Dél­Alföidi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet tudatja, hogy dr. Förgeteg Sándor elvtárs február 9-én Bu­dapesten, 43 éves korában, hosszadalmas betegség után, váratlanul hirtelen­séggel, szívinfarktus kö­vetkeztében elhunyt Dr. Förgeteg Sándor elv­társ Csongrádon született kisparaszti családból. Isko­láit Csongrádon, Kiskun­félegyházán végezte, majd a keszthelyi, illetve a bu­dapesti Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki képesítést szer­zett. Később a Szovjetunió­ba került, ahol a mezőgaz­dasági tudományok kandi­dátusa tudományos fokoza­tot kapta meg. Dolgozott Csongrádon, majd Buda­pesten, a párt központi ve­zetőségében, mint munka­társ, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Martonvá­sári Mezőgazdasági Kuta­tóintézetében tudományos munkatársként. S 1959. ja­nuár 1-ével került Szeged­re a Dél-Alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettesének, majd igazgatójának. Ezt a mun­kakört töltötte be haláláig. 1948-tól mint a Kommu­nista Párt tagja részt vett a párt munkájában, har­caiban. Becsületesen, kom­munistához méltó módon teljesítette pártmegbizatá­sait. mint párttitkár, ké­sőbb. 1959-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád meeyei Bizottsá­gának és 1962-től a part megyei végrehajtó bizott­ságának tagjaként. Szakmai és politikai te­vékenységét nagyra érté­kelték. Titkára volt az MTA növénytermesztési bi­zottságnak, elnöke a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Csongrád megyei Szervezetének. Tudományos kutatómunkájában a talaj­művelés és vetésforgós kér­dések tanulmányozásával foglalkozott, s e kutató­munka keretében tagja volt a KGST és nemzet­közileg koordinált talaj­művelés! témakollektívá­nak is. Vezetése alatt a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jelentősen fejlődött és az intézet ered­ményeit nemcsak a Dél­Alföídön, hanem országo­san, sőt nemzetközi körök­ben is megismerték és nagyra becsülték. Szakmai és politikai tevékenységé­ért a Magyar Népköztársa­ság Érdemérem arany fo­kozatával tüntették ki. Munkájában, az intézet és munkatársai irányításá­ban az emberekkel való politikai kapcsolatában közvetlenség, a szakma és politika őszinte szeretete nyilvánult meg. Elhunytá­val a megyei pártbizottsá­got. elvtársait, tudományos munkatársait súlyos vesz­teség érte. Korai halálá­val egy felfelé ívelő, ígé­retes élet tört ketté, amely előtt mindnyájan megren­dülve állunk. Dr. Förgeteg Sándor elv­társat az MSZMP Csong­rád megyei Bizottsága és a Dól-őiföldi Mezőgazda­sági Intézet saját halottjá­nak tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONG­RÁD MEGYEI BIZOTT­SÁGA. DÉL-ALFÖLDI MEZŐGAZDASÁGI KÍ­SÉRLETI INTÉZET Bővül a magyar—román választékcsere Szurdi István belkereske­delmi miniszter és Mihail Levente, a Román Szocialista Köztársaság belkereskedel­mi minisztere szombaton aláirta az 1968. évi magyar— romén belkereskedelmi vá­lasztékcsere megállapodást. Az aláírásnál jelen volt Du­mitru Turcus. Románia bu­dapesti nagykövete is. A megállapodás értelmé­ben a két ország kereskedel­me 11 millió rubel értékű áru* szállít kölcsönösen egy­másnak. s ez az évről-évre fejlődő magyar—román bel­kereskedelmi forgalomnak tovább' bővülését jelenti. A magyar kereskedelem egye­bek kc.zött bútort, parkettát, műanyag tapétát, tengeri ha!­konzci vet, műszőrmét, ru­házati cikkeket, cipőt stb. vásárol, az, import listára új, választékbővítő cikként fel­vették a mosógépet, a tran­zisztoros rádiót is. Ezekért cserébe televízió készüléket, autórádiót, háztartási felsze­reléseket. játékot, műanyag­cikkeket., golyóstollat, koz­metikai cikkeket, konfekci­ót stb. szállítunk. Rövidített munkaidő a könnyűiparban Kuenc könnyűipari vállalat mintegy 18 000 dolgozó­jának január 1 óla több a szabadideje: minden második hét szombat délutánja szabad. Az MTI munkatársának elmondották, hogy a vállalatok jóelöre kidolgozott tervei, a megvalósított műszaki, szervezési intézkedések megfe­leltek a váltakozásnak. A termelésben nem volt kiesés, fennakadás, lényegében öt és fél nap alatt tudták pro­dukálni a gvárak a korábbi hat napi termelésnek meg­felelő gyártmánymennyiséget. A minisztérium és a szakszervezetek a következő hó­napokban további üzemek felkészülési terveit várják és ^vezető szervek az első kilenc kísérleti üzem tapasztala­tai alapján járulnak majd hozzá ahhoz, hogv több vál­lalatnál is bevezessék a rövidített munkahetei Yasárnap, 19«S. február U. otl-m agy aromz al 3 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom