Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

Almák és emberek Hősszú, szép betűkkel frt Kálmánné húga volt. Annak jókora üres lóistállót. Ttt ls levelet kaptam Dorozsmáról, idején édes gyermeküknek lehetne egy raktár, de akár a Fetófi utca 49-ből Mikorra fogadták. Amidőn a nevelő- egyi _ ha nem „ olyan jaj_ végig olvastam, előttem alít apa elhalt, torvény szerint a a nagy riport, ez volt a címe: rangos porta fele jussként „Sídmktrefésben — érdem- őrá, Daka Jozsefnera szállt... telenül". A főszereplője egy szeretetreméltó öreg, fehérhajú asszony volt, akit a gyerekei elevenen szeretnédejó — lakás is. Van itt még egy másik nagy gazdasági épület is. Okos elrendezéssel abból is lehetne valamit csinálni. Mikor megmondtam, hogy tudnék én itt nem ketBppen hazaért özv. Kálnek eltemetni. Igen. ez már mánné is, mutattam neki a t6> de akár három lakást is nem új... A juss. Ilyeneket frt nekem ez a fehérhajú aszszony (mert valóban fehér haja van már): „Tűrtem, csak tűrtem, de most már életveszélyben nagyok." Tovább: „Vem tudhatom, mióta van a fiataloknak foguk ahhoz, hogy szilleiket sárba tapossák... * Ki irta a dorozsmai levelet? — Mi az igaz benne? csinálni, az idős aszszony feljajdult: „De nekem haszonélvezeti jogom van mindenre, még arra a kis konyhára is!" — Asszonyom, ha ön szülne, odavinné a gyerekét, abba a parányi disznóólba? Szembrebbenés nélkül válaszolt: m Dorozsmán elsőként Németh Imrénének, a tanács vb titkárának adtam kezébe a levelet. Tagadta, hogy 6 írta. — Persze, hogy oda. — Az De hiszen saját kézjegye áll *án hosszadalmasan bizonyí__n f-A.nr„ totta, hogy az a hely menyrajta? Nem az en írásom — • , , . __ j. j * • .1 nyivel kedvezőbb egy ujszümondta. de ettől függetlenül iöttnek> mint az almáknak. a levél minden szava igaz — mert az alma télen fagybizÍ^T^éATondMtamV P*»« nem - 0^asta. Ez- tos helyet kivan. mert tudom róla rég. hogy után leírhatatlan történetek rrr nemcsak köztisztviselő, ha- következtek arról, hogy 6 I * ' ^ nem anya is, s nem is a annvira szerette ezeket a fia- .. . . . . . . legfiatalabb nemzedékekből. . . * . . r . .. ..... .. Megint vaskos parbeszéElolvasta, . belehalványo- ta,okat' hoe> eskm6]uk utan dek következtek. Daka és az dott. saját utcai szobáját is fel- anyósa között. Szórói-szóra — E- nem igaz, Legalább- ajánlotta nekik, lakjanak megállapíthattam: a titkáris nem így igaz. Ismerem én ott asszony valóban kitűnően isa Daka Jóskát. sűrűvérű. meri ezeket az embereket. Előadói estek Gazdag, tartalmas kulturális programot dolgozott ki a következő hónapokra a József Attila Tudományegyetem kulturális bizottsága. Közöttük a legnagyobb figyelmet több országos hírű színművész előadói estje érdemli. Ezeknek az esteknek sorát a most feltűnt fiatal előadóművész, Sándor Györgv február 28-i vendégszereplése nyitja meg. Az író-színész Sándor György ezen az esten abszurd humoreszkjeit mutatja be — ] már tájékoztattuk ezekről olvasóinkat — az Ady téri egyetem nagytermében, az előadói estek állandó helyén. Márciusban Major Tamás lép a tudományegyetem közönség elé. Mensáros lószló — ugyancsak márciusban — megismétli Szegeden már bemutatott XX. század című műsorát. Áprilisban Nagy Attila és Somogyvári Rudolf vendégszerepel, májusban pedig Dugonics-emlékestre kerül sor, a nagy szegedi író halálának 150. évfordulója alkalmából. Az irodalmi műsorokat egy operaest színesiti. lobbanékony ember, ez — Igen — vágott a vő sza- Daka menhelyi gyerekként, tOV megse igaz. v» —> de három nap múlva jószándékú, tisztességes paA Petőfi utca 49-ben éppen már visszakérte. Azt mondta, rasztszülöknél nevelkedett fel 6 nyitott ajtót. Lakásukba mégis tán a konyha lenne ne- iU-a kÖ7elbenJ1 vezetett Lakás' Ez túlzás egGSZ fa,u tud a- Kalmanné Parányi udvarra nyíló mosó: kd"k a Jobb. Bele is egyez- a nevelőszülők ellen tüzelte konyha, ahol csak a küszö- tünk. a fiút, kcrte, ne a neveloszúbön; ott is görnyedve tudtam Nem ^knl később, egy h™ megállni. Felesége éppen va- hazatértek a fiatalok, ^hajlékukban A salt. lathattam: mar az utol- ,,,.., .,,,., non a sajai najitKuivoan r. só hónapiát viselt Ez az asz- holmijaikat szetdobalva az nevelőszülők is ragaszkodtak szonv itt fog szülni? Ide hoz- udvaron találták. A tanács a a fiatalokhoz. Végül Daka tánrónt1 peSsSgot s SértaSSki^ eler a birtokháboritási pert a fia- rint útravalót. Ezután ríhabelül túrja a vakolatot. Sö- taIok jertek. Most vissza ros gyorsasaggal peregtek az tét. mint egv kripta. Benyo- kellene költözniük a kony- események. Kitűnt, hogy ez másom korántsem lett volna hába. de azt hiszem, ez már ^máfr^gontMt"1 "ak & hetetlen. Közben kulcsok ím***1*" SvZkisXiírííkíé: k™< ^ « feltárult a Olcsó jó1 munkaerőre akart nyelemre berendezett, büsz- nagy ház- másik szárnyának szert tenni, mert drága a ke ház állt volna, melyben ajtaja. A kilós lakat mögött napszámos. A . Wny, amikor i í.n, . ... . , a házhoz került, megtudta, az anya lakik, egyes egyedül. meg egy jókora szoba-kony- hogy anyósa súfyos tartozás: az. aki a levelet írta: öztt. bas iakásba léptem. Annyira ban van a tsz-nél. mert saját Kálmán Ferencné. A picike új, hogy még parkettázva „törvényei1' alapján ítélkepedig. aki hamarosan meg- sincs Rendeletetését tekintve Zett' s, éveken at nem fizette születik, az unokája lesz a]maraktar. Almakupacok a * • ^^ minSí Bár azt írta hogy a fiatal sarokban, sok alma ládákban, megfizetett jogos részesedésanya csak nevelt lánya. Aki- A küis6, másik szobányi he- ként a termésből. Az adósság nek olyan szegények voltak iyi„égben pedig kolbászok, fejében jogosan egy egész a szülei, hogyha ő nem veszi sonkák fognak sorban a rú- Sk^DaialSg szárnya ala a kislányt, bizo- dákon. Tovább egy borospin- vette, hogy rászedték. Felnyosan meghal. Ám kiderült, ce következett. kisebb-na- mondta a munkát anyósa hogv az a lány, aki most ^.„bb hordókkal. Anélkül, szőlőjében, gépkocsivezetőnek anya les. mégis véréből va- hogy közöltem volna gon- ^Uá/S'^yen fo, mert a szülőanyja özv. dolatalmat, áttelepítettem az az akjnek csak almákat almákat a pincébe, megfelez- adott az élet... tem a pincéhez ragasztott Csépi József rsruiBGr PinrOKONA HA Cs CUKIiASZATI ARUBÉMUTATOT tartunk. reütönökőn pénteken árusí'ácsal bekötve a Kárára utca en esemeseboltban. rá esy110Kényelem ár-ét Indulhatunk a Holdra B. B. KonMrtaittyinov fizikus. ? Sxov.iet Tudományos Akadémia airlnf ke interjút adón T. Huiorar lucoszliv újságírónak, a rágráoi Vjesnik munkatársánaá,' a Szovjetunió holdkutatási programjáról és az űrkutatás időszerű problémáiról. Az Interjúi kivonatosan ismertetjük. — Szakértóink rendkívül sok bonyolult problémával foglalkoznak. Tavalyi sikereink közül a legbüszkébbek a Venus—4 teljesítményére vagyunk. Először is az űrszondát Föld körüli pályára vezéreltük és csak utána indítottuk hosszú útjára. Útközben többször is korrigálni kellett a műbolygó pályáját, hogy pontosam eltalálja célját. Erőfeszítéseink sikerrel jártak, mert Földünktől 78 millió kilométernyi távolságban a Venus—4 elérte az Esthajnalcsillag légkörének külső határát. A legbonyolultabb munkák csak ekkor következtek, üzembe kellett helyezni a rádió adó-vevő készüléket, hogy a műszerek által észlelt adatokat eljuttassa hozzánk. — összefoglalásként hangsúlyoznom kell. hogy egy-egy világűri vállalkozás sok szakember gondos munkáját követeli meg. A Venus—4 műszerei lemérték az Esthajnalcsillag légkörének terjedelmét., az atmoszféra hőmérsékletét es vegyi összetételét. Az adatokból megállapítottuk, hogy földi értelemben vett élet a Venuson nem alakulhatott ki. Ezt természetesen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a Venus légkörének magasabb részeiben nincsenek egvszerű szervezetű élőlények. A kutatásokat tovább folytatjuk és reméljük, hamarosan újabb műből ygót küldünk az Esthajnalcsillag irányába. — A Hold-utazás már nem tekinthető a képzelet szüleményének. Meggyőződésem szerint már a közeljövőben megvalósul. A vállalkozás előkészületei befejeződtek. Van még néhány megoldatlan probléma, mint például a napfény káros hatásának kiküszöbölése, de ezen már dolgozunk. Ha az űrlaboratórium egyszer eljutotta Holdra, elmozdítása, a tolórakéták megindítása és leállítása egyáltalán nem nehéz. Sokkal bonyolultabb manóver lesz visszaindulni a Holdról, hiszen ott nincs rakétakilövőtelep. — Az amerikaiak azt mondják, hogy űrhajósaik 1970-ig biztosan eljutnak a Holdra. Lehet, hogy elsők lesznek. Sajnos, az űrkutatás még mindig verseny, presztízskérdés. Ahogy azonban tovább kutatjuk a világűrt, mindinkább többen emlegetik az együttműködés szükségességét Beszélt Konsztantyinov a repülő csészealjakkal kapcsolatos „hírekről" is. — A tudomány sokat fejlődött az utóbbi időben, és az emberek elvárják, hogy a tudósok minden jelenségre válaszoljanak. Minden jelenséget mi sem tudunk megmagyarázni. Menzej kollégám vaskos könyvet írt ezekről az égijelenségekről. és megállapították, hogy természeti tünemények, általában nagy magasságban úszó felhők. Két évvel ezelőtt, amikor Kanadában jártam, az újságírók nekem szögezték a kérdést, hogy ml a helyzet nálunk a repülőtányérok ügyében. Azt válaszoltam nekik, hogv nálunk ilyesmit nem láttak. Nem szabad elfelejteni, hogv általáhan a tudománytalan és a véletlen megfigyelések adnak okot a repülőtányérok észlelésére. Nem tudom elképzelni, hogv naprendszerünkben a Földön kívül hol fejlődhettek ki értelmes lények. Megállapítottuk, hogy a Venuson semmi esetre sem, a Marson viszont túlságosan nagy a hideg. Arrrf pedig a na prendszerűn kön kívüli csillagokat flleti... « legközelebbi naprendszer tőlünk négy és fél fényévnyire van. Ez óriási távolság. A rítágűrkutatis költségeiről a neves fizikus a következőket mondotta: — A vflágúrkutatás nem ls olyan drága dolog, viszont nagyon hasznos. Nemcsak a tudományt ás a technikát fejleszti, hanem a gazdasági életet fc. Megkönnyíti az időjóslást, a tengerhajózást és a légiforgalmat, egyszerűsíti a térképészeti felvételezést és a geológiai kutatásokat Hallottam én is már olyan kijelentésekről, hogy ha lemondanánk a világűrkutatásról. az emberiség sokkal boldogabb lenne. En nem hiszem. Szilárd meggyőződésem szerint az emberiség csak boldogabb lehet az űrkutatással. Crtssftjak kedves ayyfelelnket. hogy u 1968. évi IBUSZ társasutazások programja megérkezett Vállalatok figyelmébe •Janijuk IBUSZ flzetövenrtóg szolgálatainkat Szegeden rá vldóken. ílrezlelec felvilágosítás: IBUSZ. Szegeti. Kárász utca 4. szám. N

éhány éve még film is készült azzal a címmel, hogy Miért rosszak a magyar filmek?... Legutóbb, ha jól emlékszem, a pécsi filmszemlén valaki már fordítva tette fel a kérdést: Miért jók a magyar filmek? Aki a kritika elég nagy részének hangjából következtetne. az manapság még feljebb tehetné a jelzőt: eszerint nemcsak kitűnó, de világszínvonalú lett a magyar művészfilm. S hogv itt nemcsak nemzeti elfogultságról van szó. arról tanúskodott a filmkritikusok nemzetközi szervezetének, a FIPRESCI háromnapos budapetsi vitája, ahol külföldi műbírálók mai magyar „filmcsodát" is emlegettek. Miképpen értékeljük ezt a változást? Kétségtelen, hogy a siker első, ösztönző reakciója a büszkeség: a francia, a szovjet, a lengyel, az angol, a svéd, a csehszlovák, meg még néhány „új hullám" meg „új iskola" után mi is az élre törtünk — s ki nem örülne ennek? S mindjárt válaszoljunk arra a kérdésre is, hogy ennek a kritikusi és külföldi sikernek miért nem felel meg teljesen a hazai mozilátogatók statisztikája? Nemcsak nálunk nem felel meg, de nem felel meg másutt sem: a hatvanas évek művészfilmjét — sajnálatos, de így van — teszem a harmincas évek filmjétől az is elválasztja, hogy akkor többnyire egybeestek az újttó törekvések a közönségsikerrel, míg ma jóval ritkább ez az egyezés. Sok mindennel függ ez össze, kezdve azon, hogy ma a korábbinál sokkal több a mozinézők között a gyerek, meg a fiatalkorú, akinek művészi igénye sajátos, egécb vitáig szen odáig hogy a régi film oly mértékben iparosodott el, vált üres szórakoztatássá, „álomgyárrá" — ahogy Hollywoodot nevezik —, hogy a film igényes művészei fellázadtak e tendencia ellen és szinte arra törekedtek, hogy a közönség minden beidegzettsége és elvárása ellen irányuló filmeket készítsenek. Valóságos antifilmeket, amelyek az érthetetlenségig nehezek: elvont, gondolati müveket, amelyekből hiányzik minden cselekmény, amelyek nem könynyü időtöltést nyújtanak a nézőnek. Nálunk ezek a törekvések teljesen sohasem bontakoztak ki. De ez nem érvénytelenítette azt a felismerést, hogy a film csak addig lehetett ..mindenki filmje", amig nem nőtt fel: az egységes moziközönség a film serdülő korának i'oít velejárója, be kellett következnie az osztódásnak, a különféle közönségrétegek szétválásának, (mint ahogy nem egységes a közönség az irodalomnál, más-más rétegek mástmást olvasnak). Ez igaz is, ha nem tévesztjük szem elöl a szocialista célt, amely végül is a műveltség és az életszínvonal emelésével, a társadalmi tevékenység minden oldalának fejlesztésével — arra irányul, hogy magasabb szinten mind az irodalomban, mind a filmben újra egységet hozzon létre (az egyéni igények széles sv-k'>-umAt fiávelembe vevő egvséget). H

a így tekintjük az új magyar filmek látogatói statisztikáját, példának okáért olyan súlyos problémákat görgető, művészileg igényes alkotások nézőszámát, mint a Husz óra, a Hideg napok vagy a Szegénylegények, amelyek mind egymillió körül varrnak, tehát a tömegsikernek örvendő úgynevezett közönségfilmek látogatóinak körülbelül a felét érik el. akkor azt mondhatjuk, hogy ez az arány nem természetellenes, nem mond ellent általános célkitűzéseinknek sem. Ezekről a filmekről általában elmondhatjuk, hogy feszültséget teremtenek a nézőtéren, ami azt is jelenti, hogy ha nem is egyformán érti őket mindenki, és nem azonos szinten, (ami egyébként is lehetetlen), de szólni tudnak közönségükhöz, kérdéseket vetnek fel. és nem akadémikusan, hanem művészi élményként, amely a nézőket felkavarja. A „csoda" szó egvébként nem szerencsés, többek között azért sem, mert egyneműnek mutatja azt, aminek legnagyobb pozitívuma éppen az, hogy soknemű. Aki azt a benyomást kelti, hogy azok a magvar müvek, amelyekről itt szó van. csak csodálatot, legfeljebb méltató magyarázatot érdemelnek, bírálatot nem, azt veszti szem elől, ami ebben a magyar „új hullámban" a legfigyelemreméltóbb: tudniillik az, hogy ez egy egymással is vitázó, s nem is lényegtelen kérdésekben élesen polemizáló áramlat, amely csak olyan alapvető vonatkozásokban mutat fel közös jegyeket, mint a humánum szolgálata, a szocialista környezethez való pozitív viszony, az a meggyőződés, hogy az új társadalom az egyén boldogulásának lehetőségét biztosítja. Ez^n tűi legfeljebb a stílusban lelhető fel néhány általános ismérv. N-héz lenne már azonban közös jegveket találni bennük, ha ennél is tovább mennénk. Vegyük a sorban elsőnek a Húsz órát, amelv egv falu keresztmetszetében lényegében e felszabadulás óta eltelt évtizedek keresztmetszetét adta. Hallatlan eles es kö4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vmárasa. 1968. február XS.