Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

Nyereség és haszon A címben jelzett két fogalom majdnem fedi egymást. A nyereség legfeljebb újkeletűbb és használtabb, mint a haszen szócska. Manapság megint felfrissí­tettük a nyereséget, mint olyan közgazdasági terminus­technikust, amely nagyon jó fokmérője egy vállalat gazdál­kodási hatékonyságának. Ha egy vállalat nyereséggel dol­gozik. akkor jól dolgozik, érdemes fenntartani. Ha nincs nyereség, bajok vannak, tönkremegy a vállalat, hacsak nem olyan természetű, amelyet érdemes valamilyen formában szubvencióval támogatni. Az új gazdasági mechanizmusban, amikor a kötelező tervmutatók helyett inkább a közgazdasági ráhatások fejte­nek ki szabályzó szerepet, a nyereségnek meghatározó ere­je van a vállalati tevékenységben. A partnerek egymás kö­zött önállóan határozzák meg az árakat. Eddig könnyű volt a helyzet: hivatal döntött, bürokratikus árak domináltak, nem pedig gazdasági árak. A vállalat célja az volt, hogy előnvtelen belső struktúrából induljon ki egy-egy új termék gyártásánál, következésképpen az ármegállapításnál is. Ké­sőbb bárminemű apróság is javíthatott a helyzetén. De másképpen van jelenleg: nem biztos, hogy a vásárló elfo­gadja a felajánlott árakat Van már precedens, egy konfekcióipari szakember me­sélte, hogy a monopolhelyzetben levő textilgyár „srófolt" az árakon. Mit tehetett a konfekcióipar, mint vásárló? Né­hány ilyen vállalat megegyezett egymással, hogy meddig „mennek el". Az ipar kénytelen volt fejet hajtani és meg­elégedni a tisztességes haszonnal, amelyet nem tagadott meg tőlük a partnerek sora sem. Emlékszem, még gyerekkoromban láttam egy kis sza­tócsüzletben a felírást: „Elvem: nagy forgalom, kevés ha­szon." Jó üzleti fogásnak vélik ezt a jelszót az emberek, de ebben igen mélyreható igazság is rejtőzik. Sőt olyannyi­ra, hogy érdemes megszívlelni manapság is. Miért? Azért, mert a nyereség, a mennél nagyobb haszon mindig csábító volt és ma is az lehet, de a mindenáron való nyereségre és nagy nyereségre törekvés nem biztos, hogy helyes utat mu­tat a vállalat számara. Az meglehet, hogy időlegesen előnyöket élvezhet a helyzetét kihasználó termelő, amikor a vásárló megszorult helyzetét tekinti tárgyalási alapnak árai kialakításában. Napi reményeit elérheti ilyenformán, de megalapozza-e jö­vőjét ezzel a koncepcióval? Nem. A vásár ugyanis kettőn áll. A kihasznált vásárló, amikor választási lehetősége adó­dik, nem tér vissza ahhoz, aki „megkopasztotta" annak idején. Törleszteni fog. Elpártol. Ezért van mélységes igaz­ság a régi mondásban: inkább legyen kisebb haszon, és pá­rosuljon nagy forgalommal. A kettő kompenzálja egymást. Különösen olyan Iparágakban vagy monopol vállala­toknál áll fenn a veszély, ahol még a vevők sorbaállnak és örülnek, ha kapnak a szűkös kínálatból. De ez az állapot csak ideiglenes. Eljön, el kell jönnie az ideálisabb helyzet­nek. amikor a termelők állnak sorba a vásárlók előtt, s kí­nálják eladásra termékeiket, és csakis tisztességes haszon­nal dolgozó vállalatok számíthatnak sikerre. Néhány szegedi vállalat - még olyan is, amely egyed­uralkodó az iparágban — helyesen határozta meg céljait a nyereséggel kapcsolatban: mérsékelten, a tisztesség határait nem áthágva állapította meg termékeinek eladási árait. Meg is fogalmazták elveiket: tíz-húsz év múlva is szeretnék eladni gyártmányaikat; stabilan tartani a termelést, de vele együtt a tisztes hasznot is. E z az elv a gyár munkásainak is érdeke, még akkor is ha az évi nyereséget esetleg befolyásolja egy-egy esztendőben. A munkás saját üzemében termelő, de a gyáron kívül fogyasztó, vásárló. Ha saját területén mé­lyebbre akar nyúlni a haszonszerzésben, mint vásárlótól lecsapolják azt a többletet. S végeredményben a válla­lat stabilsága jelenti a dolgozó kollektívának is a biztos megélhetési és a mindenkori tisztes nyeresegreszesedest és jövedelmet. Kétélű fegyver a nyereség. Tudni kell bánni vele. Ügy, hogy ne sértse a partner szorult helyzetét és később ne üs­sön vissza. Gazdagh István VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! M A G YAR S ZOCIALISTA. M UN KAS RÁ R T LAPJA 58. évfolvam. 31. szám Ara: 70 fillér Szerda. 196S február 7. jeszti a vezetőség. w Uj Belépők tömegei a tsz zárszámadásokon A tavalyi gazdasági év ezer forint jutott a bizton- vételét, az utóbb lezajlott eredményeinek számba vé- sági tartalékalapba. ünnepi közgyűlésen pedig tele lényegében valamennyi A szegedi Űj Élet gazdái újabb 28 belépési kérelmet termelőszövetkezetben befe- is éltek a híres aranyjánosi bíráltak el a gazdák. A jeződött már. Zajlanak az mondással: nőtt a veszély, szomszédos Juhász Gyula Tsz ünnepi közgyűlések, ahol a nőtt a bátorság. Csupán a munkájára a termésátlagot tagság megvitatja, s jóvá- késő tavaszi áradás 2 mii- örvendetes emelkedése jel­hagyja a gazdasági mérleget liós kart okozott nekik, a lemző most. A szombati köz­1967-et kivételes esztendő- veszteséget azonban a segéd- gyűlés elé a Juhász Gyula nek tekintik. Négy súlyos és melléküzemágak szeren- Tsz-ben 32 új tsz-gazdajelölt elemi csapással — belvíz- esésen pótolták. Ma ez a belénési nyilatkozatát ter­kárral, jégesőkkel, aszállyal szövetkezet is sokkal gazda­kellett megküzdeni, ősszel gabb, mint egy évvel ezelőtt korai fagyok tarolták le a volt Állóeszközeinek értéke megkésett kapásnövények 21.5 millió forintról 26,2 termését Ez nem vál- millióra gyarapodott. A te­toztat jó politikai közérze- hermentes tiszta vagyonrész tűkön. Jellemző, hogy a tsz- pedig 1 millió 735 ezer fo­ekben most ismét a tömeges rinttal nagyobb most mint belépések időszakát élik. tavaly ilyenkor volt A gaz­Egyes helyeken hetek alatt daság árbevételei is jól ala­négy-öt évet „fiatalodik" kultak: 22.2 millió forintot most a tagság, mert az új terveztek, s a könyvelés most belénők életkora általábhn 26 milliós bevételt számolt 30 év alatt van. el. A segédüzemek különö­A forráskúti Haladás Tsz- sen kitettek magukért Egy ben immár évek óta száz- év7el kopábban, 2 mim6s for' -„x-raxi „ IX , ,. galommal indultak, s mosta­szazalékos keszpenzfizeteses nára 5 mimó 743 ezer fo_ rendszerben számolják el a rintra nőtt az esvéves for­tagság jövedelmét. A tava- galmuk. Az egv teara iutó lyi mérleg szerint egy-egy jövedelem az Üi Élet Tsz­10 órás munkanapra 94 fo- most valamelvest csök­rint jutott. Ez most négy fo- kent. jelenleg 14 848 forint, rinttal kevesebb. Ebben a 1 Számos olyan gazdaság is tsz-ben — amint Sándor Ti- van a szegedi táiban. ahol bor elnök elmondotta — mar a rossz minősé"ű futóhomok­tavaly is biztosították a gaz- talajok miatt leginkább in­dák számára a fizetett sza- dokolt lett volna a mérleg­badságot. A szabadságok 300 hiány. Hiány helyett azon­ezer forinttal növelték aki- ban tisztességes nvereségge) adásokat, ez a pénz azonban számolnak el. Ezek közé so­többszörösen visszatérült az rolhatjuk a rúzsai Nansugár. emberek megnövekedett szor- a Juhász Gyula, a Néosza­galmában. Ezzel is magya- hadság és a Szivárvánv tsz­rázható. hogy a tervezett eket is. A rúzsai tsz-ekben 24.5 millió forint árbevétel a közösnek és a háztáji gaz­helyett ténylegesen 28 5 mii- dóságoknak olvan jó koone­lió forint értékű árut hozott rációia alakult ki. melv mil­forrralomba a gazdaság. Az liókat iövedelmez a tsz-ek­1966. évi 986 ezer forint he- nek, s hasznos a népgazda­lyett 3 millió 220 ezer fo- sánnak is. rintot költöttek építkezések- A Napsugár Tsz-ben év re, ugyanakkor 4 millió 366 közben 46 fiatal kérte fel­Emelték a dohány felvásárlási árát Az Országos Anyag- és Árhi«atal elnöke, valamint a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter együttes utasításban módosította a dohányfelvásárlási árakat. Az utasítás szerint a felvá­sárlási árak — a jelenleg érvényben levő árakhoz ké­pest — átlagosan 17.4 száza­lékkal emelkedtek. Az átla­got: belül az áremelés mér­téke fajtánként és minőség: osztályonként különböző. A téli strandon A szabadság lobogója A vietnami partlzánoffenzfva ütközetei változatlan hevességgel tartanak. A Dél-Vietnam északi részén fekvő volt császári fővárosban, Hué-ban nehéz az amerikaiak helyzete: itt még mindig a szabadságharcosok lobogója leng a város fölött, a fellegvár bomba szaggatta falain. A harcok házról házra dúlnak, és a második világhá­ború véres utcai csatáira emlékeztetnek. A képen: otthonaikból menekülő Hué-i lakosok az utcai harcokban részt vevő amerikai katonák állásai előtt vonulnak eb Teiefuto - MTI Külföldi Képszolgálat Országos diák­parlament Üjra szól kapnak a közép­iskolások és szakmunkásta­nulók: a KISZ Központi Bi­zottsága titkárságának hatá­rozata alapján az idén is összehívják az országos di­ákDarlamentet. A középiskolákban és szak­munkástanuló intézetekben februárban ülnek tárgyalá asztalhoz a 14—18 évesek képviselői, majd márciusban — a forradalmi ifjúsági na­pok programiéban — tartják a megyei diákparlamentek sorozatát. Az összejövetelek első szakaszában a helyi pedagógusokhoz es vezetők­höz interpellálnak a gimna­zisták, a technikumi hall galók. A továbbiakban or­szágrészenként vitatiák mee helyzetüket, tennivalóikat és Budapestre induló küldöttei­ket is megválasztják, ösz­szesen 300 társuknak adnak mandátumot: hetvenen a fő­város. 230-an pedig a vidék középiskoláit, illetve szak­! munkástanulóit képviselik j majd a záró eseményen, március 6—8-án. Zsaluznak az új kabinsor födémén Somogyi Károiyné felvételei A lengyel faházak már várják a bérlőket Naptár szerint még a tél fordítottak 200 ezer forintot derekánál tartunk, de Szege- egy elektromos berendezésű den — az éjszakai gyengébb hűtőtoronyra, amely a 90 fagyokat leszámítva — egye- Celsius-fokos termálvizet 38 lőre tavaszias sz időjárás, fokra hűti le. Ezzel a vízzel Ez kedvező a Szegedi Für- töltik majd mindhárom me­dók és Hőforrás Vállalatnak, dcncét. A bisztró építéso mert viszonylag jó időben miatt át kell rendezni a viz­készülhet az idény nyitásra hálózatot is. Kettes kapu el­a partfürdőn, a csónakháza- nevezéssel új fogadóépülete kon, a sportuszodában. Eár- lesz a partfürdőnék. Az épit­dos Miklós, a fürdővállalat mény emeleti részén vállalati igazgatója arról tájékozta- kabinokat képeznek ki. Ed­tott, hogy ha fentről is levo- dig három lengyel házat éoí­nul a iég a Tiszán, akkor a tettek fel. de még kettőt fel­téli kikötőből nyári helyük- építenek a nvitásig. Nagyobb re állnak március végén az összeget fordítanak füvesí­úszc'házakkal. Május elsején résre gyenáavakra, új jár­pedig. ha a tavaszi áradás dákra, zuhanyozókra, s 60 új megengedi, nyitnak a part- padot helyeznek el. fürdőn. . . ... , . Üjabb 1 millió forintot Az d»zóházakon apromun­költenek a nyitásig a part kálatokra mintegy 300 ezer fürdőre. Ebből az összegből forintot költenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom