Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Uj világ proletárjai, egyesüljetek: H osszú időn át vallottuk, és ez volt a mindennapi gyakorlat is: az üzemi pártmunka hatékonyságá­rak, eredményességének mércéje mindenekelőtt az, miként teljesítette a gyár a központilag előírt terv­mutatókat Ha mcst arról beszélünk, írunk, hogy sok tekintet­ben megváltozott a pártszervezeti munka eredményessé­gének a megítélése, nem azt állítjuk: a tervmutatók tel­jesítése vagy nem teljesítése most már semmit sem mond a pártszervezeti munka hatékonyságáról. (Annál kevésbé, mert ezeket a mutatókat már erre az évre is a vállalatok dolgozták ki.) Mivel azonban az üzemek veze­tői az eddigihez viszonyítva lényegesen nagyobb önálló­ságot kaptak, átfogóbb, az üzem életének egészét érintő kérdésekben kell dönteniük és gyorsabban kell alkalmaz­kodniuk a piac igényeihez, szükségszerűen megváltozott á pártszervezeteknek a termelést, a gazdasági munkát segítő, ellenőrző szerepe, feladatköre is. Nem kapcsolód­hat az operatív jellegű, napi tevékenységhez. A nártsze­vezetnek az üzem egész munkáját érintő, a holnapot meghatározó feladatok elemzéséhez. meghatározásához kell elsősorban segítséget nyújtania Beszélnünk kell olyan jellegű feladatokról is, ame­lyek megoldásánál — bár szervesen összefüggnek a szo­rosabb értelemben v^tt gazdasági tevékenységgel — az eddiginél nagyobb szerep hárul a politikai-erkölcsi neve­lő tevékenységre. S hogy miként álltak helyt ezekben a feladatokban a kommunisták, —ez ma sokkal többet nyom a latban a pártszervezetek munka értékelésekor, mint korábban. Nem a teljesség igényével, mint inkább jellemzés­ként emiitünk meg néhány területet. Az üzemi demokrácia, a vezetők és beosztottak vi­szonya sok tekintetben új módon vetődik fel a gazdaság­irányítás új rendszerében. Utaljunk például arra. hogy miközben nőtt a vezetők felelőssége és hatásköre, nem­hogy gyengíteni, hanem erősíteni akarjuk a munkások beleszólásának lehetőségét. A nagyobb önállóság és a döntés gyorsaságának szüksége a kollektíva véleményé­nek mellőzésére csábíthatja az üzemi vezetőt s ezt meg­előzni a pártszervezet feladata. Persze, nem úgy, hogy késlelteti a döntések időbeni meghozatalát, hanem éppen politikai munkájával, a dolgozókkal fenntartott állandó és szoros kapcsolata révén felszínre hozza, a döntésnél megfontolásra ajánlja a dolgozók véleményét. Politikai munka ez a javából, próbája a párt és a tömegek kap­csolatának, amely az új körülmények közt a múlthoz ké­pest fokczott. jelentőséget kap. Ismeretes, hogy korábban erénynek számított, ha a partszervezet például a hóvégi hajrára a kommunisták példamutatásával mozgósítani tudta a dolgozókat Ennél azonban sokkal jobb minősítést állít ki magáról ma az a pártszervezet, amely javaslatokkal, kritikával segíti a gazdasági vezetést a szervezetlenség, a kapkodás meg­előzésében. A kommunisták példamutatása, áldozatválla­lása változatlanul fokmérője a pártszervezett munka ered­ményességének, de magasabb szinten. Említsük példaként az anyagi ösztönzést Nem csu­pán a termelést közvetlenül befolyásoló tényező ez, ha­nem igen fontos szerepet kap a dolgozók tudati és erköl­csi nevelésében, fejlődésében is. Helyes alkalmazása ugyanis nemcsak növelheti az üzem munkájának ered­ményességét, hanem segít felismerni az egyéni és közös­ségi érdekek közötti közvetlen összefüggést. Hogy helye­sen érvényesülnek-e egy üzemben az anyagi ösztönzés elvei — ezért nemcsak a gazdasági vezetés, hanem a párt­szervezet is felelős. S beszéljünk a káderekkel való foglalkozásról, a személyzeti munkáról is. Ennek alapvető célja: a leg­megfelelőbb, a legalkalmasabb emberekkel dolgozni a megfelelő posztokon, megkövetelni és segíteni politikai, szakmai fejlődésüket, a vezetői erények kifejlesztését E követelménvek puszta felvázolása is elégségesnek látszik bizonyítani: a pártszervezetek munkája össze­tettebb, bonyolultabb a gazdaságirányítás új rendszerében. Ennél fogva bonyolultabb, össztettebb lett a pártmunka eredményességének, hatékonyságának az elbírálása is. A megitélés új normáira mindenekelőtt két lényeges ok­hói hívjuk fel a figyelmet. Az egyik: a pártszervezeteknek önmagukkal szemben is fel kell állítaniuk saját munkájuk megítélésének új normáit, bátran elvetve minden régi sab­lont, elavult mércét, mert ez mintegy iránytű a feladatok meghatározásában. A másik ok: rendkívül fontos, hogy a felsőbb pártszervek maguk is számbavegyék a megítélés, az elbírálás korszerű, reális mércéit. Nemcsak azért, hogy igazságosan ítéljenek, amikor elismernek vagy dicsérnek, „rangsorolják" a pártszervezeteket, hanem elsősorban azért, hogy helyes, a gazdaságirányítás rendszerével össz­hangban álló követelményeket támasszanak a pártszerve­zetekkel szemben, és így helyes irányba befolyásolják azok munkáját. A pártszervezeti munka eredményessége, haté­konysága normáinak meghatározása éppen ezért nem el­vont kérdés, hanem nagyon is gyakorlati probléma. Igen nagymértékben ezen múlik: megtalálják-e helyüket, szere­püket, feladatkörüket a pártszervezetek a gazdaságirányítás új rendszerében, hathatósan segítik-e a maguk eszközeivel a korszerű termelést FARAGÓ JENŐ MAGYAR S Z O C I A LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJ 38. évfolyam. 29. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. február 4. Tizenhatszoros árutermelés A szovjet nagykövet a kisteleki gazdák sárszámadásán F. J. Tyitov, Csápenszki István, Busa Vilmos, Bálán Miklós és Győri Imre Losonczi Pál Barcson A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szomba­ton a Móricz Zsigmond já­rási művelődési házban megtartotta 19. zárszámadó közgyűlését, amelyen részt vett és felszólalt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnö­ke is. Losonczi Mihály, a közös gazdaság elnöke többek kö­zött elmondta, hogy a közös vagyon értéke 67 millió 900 ezer forint és a forgó­alap, a vihar- és jégkár el­lenére. a megelőző évi szin­ten maradt. A tagok közös­ből származó részesedése majdnem 13 millió forint, s az egy dolgozóra jutó átlagos évi kereset meghaladja a 23 ezer forintot. (MTT> A paraszti összefogás si­kereit ünnepelték tegnap a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz gazdái. Az ün­nepi zárszámadó közgyűlés­re — meghívásuknak eleget téve — megérkezett F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Győri •Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára, Csápenszki István, a járási pártbizott­ság első titkára, Hantos Mi­hály, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, Farkas Ist­ván, a szegedi tárás! ta­nács vb elnöke. Bódi János, a tsz-ek ós tsz-csoportok te­rületi szövetségének titkára. A gazdák találkozóját Bá­lán Miklós, a községi párt­bizottság titkára nyitotta meg. Ezután Busa Vilmos, a termelőszövetkezet elnöke adott számot a tavalyi esz­tendő kiemelkedően szép eredményei rőL A jövedelem nagyobb ré­szét a közös állattenyésztés hozta. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz gazdái tavaly már csaknem ötször annyi hízott állatot értékesítettek, mint a mezőgazdaság átszer­vezését követő első évben, 1961-ben. Ha pedig az ösz­szes árumennyiséget hason­lítjuk az 1961-es évhez meg­lepetéssel tapasztalhatjuk, hogy 1967-ben 16-szor annyi árut adott a tsz a népgazda­ságnak, mint hat évvel ko­rábban. Nagymértékben gyarapo­dott a közös vagvon is, mely jelenleg 12 millió 751 ezer forintot ér. Az egyévi növe­kedés maga is több négymil­lió forintnál. A mérleg feletti vitában vezetők és gazdák egymás munkáját dicsérték. Az elő­relátó jó irányítás érdeme éppúgy benne van a siker­ben. mint a dolgozók tudása, szorgalma. Szakái Olivér fő­agronémus, Majoros Sándor, Szerző Péterné, Virág La­jos szövetkezeti gazdák, dr. Pálinkás Pál, a tsz állator­vosa, meg Boros Illésné alapszervezeti párttitkár fel­idézték pár percre a múl­tat, az első nehéz esztendő­ket, amikor kishitűség húzta le a közösséget sokan úgy érezték a tsz nem ad szá­mukra biztos kenyeret. Ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódott Győri Imre felszólalása is. Külön ls me­leg szeretettel köszöntötte azokat a szövetkezeti gazdá­kat, akik 20 évvel ezelőtt elsőként rakták le a kö­zösség alapjait. Mennyire megnőtt a tsz rangja, erköl­csi hitele, tekintélye! Már csak tartós próbatagság után lehet itt valaki tagjává a termelőszövetkezetnek. A kollektíva így győződik meg arról, hogy vajon törekvő, jó munkás-e az, aki az ő közösségükhöz kapcsolja sorsát. Győri Imre az eddi­gi zárszámadások tapaszta­latait elemezve megállapí­totta. hogy igen sok szövet­kezetünkben a személyi jö­vedelmek átlagos színvonala már eléri az ipari munkás­ság béi-színvonalát, helyen­ként talán valamivej. meg is haladják azt. Ezek közé tar­tozik a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz is. A gazdák lelkes tapssal köszöntötték a szovjet nagykővetet. í Elmondom majd ott­hon a ml nagy hazánkban, amit itt, ebben a termelőszö­vetkezetben láttam és hal­lottam. Mi. szovjet emberek is tiszta szívvel örülünk a magyar parasztság nagysze­rű sikereinek — mondotta. Mi úgy tartjuk: ezek az eredmények is az 50 eszten­dővel ezelőtti Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyü­mölcsei. A mi sikereink is egyaránt szolgálják az egész haladó emberiség, köztük a magyar nép érdekeit is. — Emlékeztetett F. J. Tyitov arra, hogy ez a szövetkezet éppen annyi idős, mint az első magyar—szovjet segély­nyújtási szerződés. — A kö­zelmúltban újabb 20 éves szerződést írtunk alá — mondotta. Sok örömet és boldogsá­got kívánt a kisteleld gaz­dáknak munkáj altban, sze­mélyes életükben, s a nagy­követség ajándékaként át­nyújtotta Busa Vilmos el­nöknek Lenin szép mívű, fe­hér márványból faragott mellszobrát. Válaszlékcsere 46 millió rubel értékben P. D. Kondrasov szovjet kereskedelemügyi miniszter­helyettes és Borsos László belkereskedelmi miniszter­helyettes szombaton aláirta az 1968. évi magyar— szov­jet belkereskedelmi válasz­tékcsere megállapodást. A megállapodás értelmé­ben a két ország kereskedel­me az idén összesen 46,4 millió rubel értékű árut cse­rél egymással. A Szovjetunió többek között húst, épitő­és gömbfát, cementet, ét­olajat, tranzisztoros rádiót, rozsdamentes evőeszközt, karórát, porszivót, kerék­párt, s egyéb árukat szállit tojás, vágott baromfi, ruhá­zati cikkek, motorkerékpá­rok, televizió készülékek, műanyagcikkek, golyóstollak, gyermekjátékok stb. ellené­ben. A megállapodás egyben tartalmazza az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság kereskedelme és a magyar belkereskedelem közötti köz­vetlen, összesen 5 millió ru­bel értékű árucserét is. (MTI) Felcsattan a taps a sikerek hallatán Grecsko —el-Baidh találkozó Ali Szalem el-Baidh a Dél-jemeni Népi Köztársa­ság honvédelmi minisztere szombaton látogatást tett Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi minisz­ternél. A hivatalos közle­mény szerint „a miniszterek szívélyes, baráti megbeszé­'ést folytattak". Szovjet jegyzék McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője pénteken bejelentette, hogy a szovjet külügyminisz­térium jegyzékben tiltako­zott a Rowan-romboló és a Kapitan Viszlobovok szovjet teherhajó összeütközésének körülményei miatt. A szov­iet és az amerikai hajó szer­dán ütközött össze a Japán­tengeren. A szovjet jegyzék az incidensért az Egyesült államokra hárítja a felelős­séget. Terrorper Egy krétai hadbíróság pénteken ítéletet hirdetett 2gy ellenállási perben. Az "'ttagú katonai bíróság 35 vádlott közül tizenhetet súj­tott különböző időtartamú börtönbüntetéssel. Tiz évre ítélte Tibosz Ioannideszt. a betiltott Centrum Unió Párt ifjúsági szervezetének volt főtitkárát. Az ügyész azt hozta fel ellene. hogy két földalatti mozgalom élén tilt. Egy újságírót négy évre ítéltek. A vádbeszéd elsősorban arra az állításra összponto­sított, hogy a vádlottak cso­portja fegyvert rejtegetett, bombamerényleteket hajtott végre és november 7-én meg akarta ölni a Krétába látogató Patakosz belügymi­nisztert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom