Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
Uj világ proletárjai, egyesüljetek: H osszú időn át vallottuk, és ez volt a mindennapi gyakorlat is: az üzemi pártmunka hatékonyságárak, eredményességének mércéje mindenekelőtt az, miként teljesítette a gyár a központilag előírt tervmutatókat Ha mcst arról beszélünk, írunk, hogy sok tekintetben megváltozott a pártszervezeti munka eredményességének a megítélése, nem azt állítjuk: a tervmutatók teljesítése vagy nem teljesítése most már semmit sem mond a pártszervezeti munka hatékonyságáról. (Annál kevésbé, mert ezeket a mutatókat már erre az évre is a vállalatok dolgozták ki.) Mivel azonban az üzemek vezetői az eddigihez viszonyítva lényegesen nagyobb önállóságot kaptak, átfogóbb, az üzem életének egészét érintő kérdésekben kell dönteniük és gyorsabban kell alkalmazkodniuk a piac igényeihez, szükségszerűen megváltozott á pártszervezeteknek a termelést, a gazdasági munkát segítő, ellenőrző szerepe, feladatköre is. Nem kapcsolódhat az operatív jellegű, napi tevékenységhez. A nártszevezetnek az üzem egész munkáját érintő, a holnapot meghatározó feladatok elemzéséhez. meghatározásához kell elsősorban segítséget nyújtania Beszélnünk kell olyan jellegű feladatokról is, amelyek megoldásánál — bár szervesen összefüggnek a szorosabb értelemben v^tt gazdasági tevékenységgel — az eddiginél nagyobb szerep hárul a politikai-erkölcsi nevelő tevékenységre. S hogy miként álltak helyt ezekben a feladatokban a kommunisták, —ez ma sokkal többet nyom a latban a pártszervezetek munka értékelésekor, mint korábban. Nem a teljesség igényével, mint inkább jellemzésként emiitünk meg néhány területet. Az üzemi demokrácia, a vezetők és beosztottak viszonya sok tekintetben új módon vetődik fel a gazdaságirányítás új rendszerében. Utaljunk például arra. hogy miközben nőtt a vezetők felelőssége és hatásköre, nemhogy gyengíteni, hanem erősíteni akarjuk a munkások beleszólásának lehetőségét. A nagyobb önállóság és a döntés gyorsaságának szüksége a kollektíva véleményének mellőzésére csábíthatja az üzemi vezetőt s ezt megelőzni a pártszervezet feladata. Persze, nem úgy, hogy késlelteti a döntések időbeni meghozatalát, hanem éppen politikai munkájával, a dolgozókkal fenntartott állandó és szoros kapcsolata révén felszínre hozza, a döntésnél megfontolásra ajánlja a dolgozók véleményét. Politikai munka ez a javából, próbája a párt és a tömegek kapcsolatának, amely az új körülmények közt a múlthoz képest fokczott. jelentőséget kap. Ismeretes, hogy korábban erénynek számított, ha a partszervezet például a hóvégi hajrára a kommunisták példamutatásával mozgósítani tudta a dolgozókat Ennél azonban sokkal jobb minősítést állít ki magáról ma az a pártszervezet, amely javaslatokkal, kritikával segíti a gazdasági vezetést a szervezetlenség, a kapkodás megelőzésében. A kommunisták példamutatása, áldozatvállalása változatlanul fokmérője a pártszervezett munka eredményességének, de magasabb szinten. Említsük példaként az anyagi ösztönzést Nem csupán a termelést közvetlenül befolyásoló tényező ez, hanem igen fontos szerepet kap a dolgozók tudati és erkölcsi nevelésében, fejlődésében is. Helyes alkalmazása ugyanis nemcsak növelheti az üzem munkájának eredményességét, hanem segít felismerni az egyéni és közösségi érdekek közötti közvetlen összefüggést. Hogy helyesen érvényesülnek-e egy üzemben az anyagi ösztönzés elvei — ezért nemcsak a gazdasági vezetés, hanem a pártszervezet is felelős. S beszéljünk a káderekkel való foglalkozásról, a személyzeti munkáról is. Ennek alapvető célja: a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb emberekkel dolgozni a megfelelő posztokon, megkövetelni és segíteni politikai, szakmai fejlődésüket, a vezetői erények kifejlesztését E követelménvek puszta felvázolása is elégségesnek látszik bizonyítani: a pártszervezetek munkája összetettebb, bonyolultabb a gazdaságirányítás új rendszerében. Ennél fogva bonyolultabb, össztettebb lett a pártmunka eredményességének, hatékonyságának az elbírálása is. A megitélés új normáira mindenekelőtt két lényeges okhói hívjuk fel a figyelmet. Az egyik: a pártszervezeteknek önmagukkal szemben is fel kell állítaniuk saját munkájuk megítélésének új normáit, bátran elvetve minden régi sablont, elavult mércét, mert ez mintegy iránytű a feladatok meghatározásában. A másik ok: rendkívül fontos, hogy a felsőbb pártszervek maguk is számbavegyék a megítélés, az elbírálás korszerű, reális mércéit. Nemcsak azért, hogy igazságosan ítéljenek, amikor elismernek vagy dicsérnek, „rangsorolják" a pártszervezeteket, hanem elsősorban azért, hogy helyes, a gazdaságirányítás rendszerével összhangban álló követelményeket támasszanak a pártszervezetekkel szemben, és így helyes irányba befolyásolják azok munkáját. A pártszervezeti munka eredményessége, hatékonysága normáinak meghatározása éppen ezért nem elvont kérdés, hanem nagyon is gyakorlati probléma. Igen nagymértékben ezen múlik: megtalálják-e helyüket, szerepüket, feladatkörüket a pártszervezetek a gazdaságirányítás új rendszerében, hathatósan segítik-e a maguk eszközeivel a korszerű termelést FARAGÓ JENŐ MAGYAR S Z O C I A LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJ 38. évfolyam. 29. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. február 4. Tizenhatszoros árutermelés A szovjet nagykövet a kisteleki gazdák sárszámadásán F. J. Tyitov, Csápenszki István, Busa Vilmos, Bálán Miklós és Győri Imre Losonczi Pál Barcson A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szombaton a Móricz Zsigmond járási művelődési házban megtartotta 19. zárszámadó közgyűlését, amelyen részt vett és felszólalt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke is. Losonczi Mihály, a közös gazdaság elnöke többek között elmondta, hogy a közös vagyon értéke 67 millió 900 ezer forint és a forgóalap, a vihar- és jégkár ellenére. a megelőző évi szinten maradt. A tagok közösből származó részesedése majdnem 13 millió forint, s az egy dolgozóra jutó átlagos évi kereset meghaladja a 23 ezer forintot. (MTT> A paraszti összefogás sikereit ünnepelték tegnap a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz gazdái. Az ünnepi zárszámadó közgyűlésre — meghívásuknak eleget téve — megérkezett F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Győri •Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Farkas István, a szegedi tárás! tanács vb elnöke. Bódi János, a tsz-ek ós tsz-csoportok területi szövetségének titkára. A gazdák találkozóját Bálán Miklós, a községi pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Busa Vilmos, a termelőszövetkezet elnöke adott számot a tavalyi esztendő kiemelkedően szép eredményei rőL A jövedelem nagyobb részét a közös állattenyésztés hozta. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz gazdái tavaly már csaknem ötször annyi hízott állatot értékesítettek, mint a mezőgazdaság átszervezését követő első évben, 1961-ben. Ha pedig az öszszes árumennyiséget hasonlítjuk az 1961-es évhez meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy 1967-ben 16-szor annyi árut adott a tsz a népgazdaságnak, mint hat évvel korábban. Nagymértékben gyarapodott a közös vagvon is, mely jelenleg 12 millió 751 ezer forintot ér. Az egyévi növekedés maga is több négymillió forintnál. A mérleg feletti vitában vezetők és gazdák egymás munkáját dicsérték. Az előrelátó jó irányítás érdeme éppúgy benne van a sikerben. mint a dolgozók tudása, szorgalma. Szakái Olivér főagronémus, Majoros Sándor, Szerző Péterné, Virág Lajos szövetkezeti gazdák, dr. Pálinkás Pál, a tsz állatorvosa, meg Boros Illésné alapszervezeti párttitkár felidézték pár percre a múltat, az első nehéz esztendőket, amikor kishitűség húzta le a közösséget sokan úgy érezték a tsz nem ad számukra biztos kenyeret. Ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódott Győri Imre felszólalása is. Külön ls meleg szeretettel köszöntötte azokat a szövetkezeti gazdákat, akik 20 évvel ezelőtt elsőként rakták le a közösség alapjait. Mennyire megnőtt a tsz rangja, erkölcsi hitele, tekintélye! Már csak tartós próbatagság után lehet itt valaki tagjává a termelőszövetkezetnek. A kollektíva így győződik meg arról, hogy vajon törekvő, jó munkás-e az, aki az ő közösségükhöz kapcsolja sorsát. Győri Imre az eddigi zárszámadások tapasztalatait elemezve megállapította. hogy igen sok szövetkezetünkben a személyi jövedelmek átlagos színvonala már eléri az ipari munkásság béi-színvonalát, helyenként talán valamivej. meg is haladják azt. Ezek közé tartozik a Magyar—Szovjet Barátság Tsz is. A gazdák lelkes tapssal köszöntötték a szovjet nagykővetet. í Elmondom majd otthon a ml nagy hazánkban, amit itt, ebben a termelőszövetkezetben láttam és hallottam. Mi. szovjet emberek is tiszta szívvel örülünk a magyar parasztság nagyszerű sikereinek — mondotta. Mi úgy tartjuk: ezek az eredmények is az 50 esztendővel ezelőtti Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyümölcsei. A mi sikereink is egyaránt szolgálják az egész haladó emberiség, köztük a magyar nép érdekeit is. — Emlékeztetett F. J. Tyitov arra, hogy ez a szövetkezet éppen annyi idős, mint az első magyar—szovjet segélynyújtási szerződés. — A közelmúltban újabb 20 éves szerződést írtunk alá — mondotta. Sok örömet és boldogságot kívánt a kisteleld gazdáknak munkáj altban, személyes életükben, s a nagykövetség ajándékaként átnyújtotta Busa Vilmos elnöknek Lenin szép mívű, fehér márványból faragott mellszobrát. Válaszlékcsere 46 millió rubel értékben P. D. Kondrasov szovjet kereskedelemügyi miniszterhelyettes és Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes szombaton aláirta az 1968. évi magyar— szovjet belkereskedelmi választékcsere megállapodást. A megállapodás értelmében a két ország kereskedelme az idén összesen 46,4 millió rubel értékű árut cserél egymással. A Szovjetunió többek között húst, épitőés gömbfát, cementet, étolajat, tranzisztoros rádiót, rozsdamentes evőeszközt, karórát, porszivót, kerékpárt, s egyéb árukat szállit tojás, vágott baromfi, ruházati cikkek, motorkerékpárok, televizió készülékek, műanyagcikkek, golyóstollak, gyermekjátékok stb. ellenében. A megállapodás egyben tartalmazza az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kereskedelme és a magyar belkereskedelem közötti közvetlen, összesen 5 millió rubel értékű árucserét is. (MTI) Felcsattan a taps a sikerek hallatán Grecsko —el-Baidh találkozó Ali Szalem el-Baidh a Dél-jemeni Népi Köztársaság honvédelmi minisztere szombaton látogatást tett Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszternél. A hivatalos közlemény szerint „a miniszterek szívélyes, baráti megbeszé'ést folytattak". Szovjet jegyzék McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken bejelentette, hogy a szovjet külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott a Rowan-romboló és a Kapitan Viszlobovok szovjet teherhajó összeütközésének körülményei miatt. A szoviet és az amerikai hajó szerdán ütközött össze a Japántengeren. A szovjet jegyzék az incidensért az Egyesült államokra hárítja a felelősséget. Terrorper Egy krétai hadbíróság pénteken ítéletet hirdetett 2gy ellenállási perben. Az "'ttagú katonai bíróság 35 vádlott közül tizenhetet sújtott különböző időtartamú börtönbüntetéssel. Tiz évre ítélte Tibosz Ioannideszt. a betiltott Centrum Unió Párt ifjúsági szervezetének volt főtitkárát. Az ügyész azt hozta fel ellene. hogy két földalatti mozgalom élén tilt. Egy újságírót négy évre ítéltek. A vádbeszéd elsősorban arra az állításra összpontosított, hogy a vádlottak csoportja fegyvert rejtegetett, bombamerényleteket hajtott végre és november 7-én meg akarta ölni a Krétába látogató Patakosz belügyminisztert.