Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

A forradalom fejkendős hőse „Fiam leveléből azt Htom, hogy borzalmas helyzetben lehet. Elvtársaim, edd a tem tudtalak fölszólítani benneteket, hogy segítsetek a fiamon, mert magam börtönben toltam. A orosz proletariáta adta vissza szabadságomat. Elvtársak, hoz. iátok fordulok, siessetek a fiam segítsegérc. Nem azért kérem ezt. mert az én fiam, hanem mert becsülettel teljesítette ö is a proletári és forradalmi kötelességét." André Marty, a francia kommunista képviselő a Párizsi Munkás 1025 június 2S-1 számában közli a guayanai pokolban haldokló Kovács Péter nevelőanyjának. Csorba Máriának fenti levelét. Cikkét így fejezi be: „Halljátok meg ennek a ragyogó anyának a hangját, és halljátok meg az én hangomat, aki egy láncra voltam verve a magyar Kommün vértanúival." Ki volt ez a szomorú anya, aki többé mar nem láthatta fiát, a szegedi forradalom hősét, a júniusi sztrájk egyik vezetőjét. a francia militarizmus áldozatát? 0 maga is hős volt. A forradalom fejkendős hőse. Csorba Mária emlékesete » Irta. Péter Lá zló lúifj feli-tájií; Jifcy Budapesti, szegedi, moszkvai évek Az iskolatelevízió új féléve Nem könnyű munka az is- Sok egyéb között például kolareform megvalósítása, most, a második félévben Ezt a kemény munkál most az iskolatelevizió az általá! már évek óta egyre eredmé- nos iskolák ötödik osztályo| nyesebben igyekszik segíteni sait elviszi az Olümposzra, I az iskolatelevizió. a görög regék világába. Egy Lassan oszlik az a közöny, másik adás, a rómaiak halebecsülés vagy ellenérzés, zánk területén című, más amellyel kezdetben a peda- módon megoldhatatlan dolgógusok ezt a segítséget fo- got valósít meg: végigvezet gadták. Egyre többen értet- rómaikori városainkon, félték meg, hogy a tv nem támasztja a korabeli viláakar póttonár lenni, nem a got. Savaria, Sopron, Aquintanár helyettesítése a célja, cum, Székesfehérvár régéhanem a tanár munkájának szeti emlékeit mutatja be. a segítése. Földrajzói, kémiából, fízikóAz élmény fontosságát, ból is a tanmenetet kisérve erejét az oktatásban, tanú- áll a pedagógusok rendelkelásban mindenki jól ismeri, zésére a tv. A szomszédos Amit élményszerűen élünk országok legérdekesebb táát, szinte örökre bevésődik jaira viszi el az ötödikesetudatunkba, amit látunk, ket, a folytatódó Európai utahallunk is egyszerre, alapo- zással például' Velencébe, sabban, rögződik. Az élmény- Nápolyba, Capriba a hatodiszerűséget az oktatásban, a kosokat. A fizika-, kémiamozgalmas, nagy hatásfokú órákon olyan üzemekbe, szemléltetést a tv által lehet olyan technikai eljárásokba a legkönnyebben biztosítani, láthatnak bele. amelyekbe a a legkevesebb fáradsággal, kamera segítsége nélkül nem Egyre több általános isko- lehetne. Trükkrajz fegít Iánkban iktatják be a tv- megértetni a fizikai és kéórákat a hagyományos órák miai folyamatokat, jelenséHodmezővásárh elyen született 1874. október 10-én. Kiss Lajos klasszikus könyvéből ismerjük „a szegény asszony életét": kiskorában libapásztor, iskolába csak télvíz idején jár, ha járhat, ha lábbelije van alkalmatos. Tizenkét éves, amikor cselédnek adja anyja a részeges kántorhoz, majd tovább. Korán. 17 évesen férjhez ment Kovács Péterhez, a nála 15 évvel idősebb özvegyemberhez. a szocialista suszterhez. Húsz.éves Csorba Mária, amikor részt vesz a Szántó Kovács János vezette munkászendülésben. »Futva menekültem — írta 1934-ben a Sarló és Kalapács hasábjain megjelent visszaemlékezésében — a veszedelmes helyről, ami annál érthetőbb, mert héthónapos állapotos voltam". „Ettől az időtől kezdve — vallotta utóbb. 1922-ben a rendőrségi kihallgatásakor — szocialista iránvű könyveket olvastam, s 1908-ban léptem a nyilvánosság elé, amikor is Hódmezővásárhelyen részt vettem már a munkásmozgalmakban, megszerveztem az ottani nőmunkásokat, amely csoportnak elnöke, s mint ilyen a Szakszervezeti Tanács tagja lettem." Az élharcosok között Férje Csorba aztán dönt: veit fiával. lvásnaik adja fejét. Mária tűr, tűr, de 1912-ben — neifjabb Kovács Péterrel és a kisebbikkel, édes gyermekével együtt — elhagyja férjét. Pestre költözik, és napszámmal keresi meg mindhármuk kenyerét. 1913-ban már Marosvásárhelyt újságot árul, 1915 nyaran ismét Pesten hivatalszolga a Munkásbiztositó Pénztárnál. Ezekben az években él egy ideig Szegeden is. Nevelt fia itt is marad, fi kisebbik fiával megy a fővárosba. s a forradalom kitörése ott éri. „A Tanácsköztársaság nagy példája — írja Aranyossi Magda a Párttörténeti Közleményekben (1965. 2. sz.) — nevelte kommunistává Máriát, az emelte, a szocializmus, a kommunizmus élharcosai közé." 'A budapesti VII. kerületi Munkástanács t.agiává választották. tagia lett a Forradalmi Törvén vszéknek és az 500-as bizottságnak, s áprilisban kinevezték a Vörös Hadsereg egyik hadosztály ának politikai megbízottjává. A bukás pillanatéban egyedül maradt. Nevelt fiát. Kovács rétért már júniusban elhurcolták a franciák, a kisebbiket pedig meneküléskor veszítette szem elől. Ladikon kelt át a Tiszán. Romániába, onnan Csehszlovákiáiba szökött. 1920 nyarán Pécsett, tűnt föl. a Baranyai Tanácsköztársaság székhelyén. Bécsből jött. párt,megbízatással A baranvai háromszög kiürítéséig, 1921. augusztus 29-ig ott működött, onnan Eszékre. majd ismét Bécsbe ment. Ttt Rudas László szemináriumán készült föl hazai illegális munkára. 1921 karácsonyán érkezett Szegedre. Részt vett a városban és a környékén a kommunista párt sejtrendszerének kiépítésében. „1922. január eleién indult meg az illegális kommunista sejtek szervezése, elsősorban Szegeden — írja Gulyáné Soós Katalin, a szegedi kommunista mozgalom e korszakának kutatója. — Sikerült kapcsolatot teremteni a Szeged környéki Alsóközpontta.1 (ma Mórahalom), Kiskundorozsmával, ezenkívül Makóval és Hódmezővásárhellyel is". Nehéz körülmények között, éjszakában lopózva, árokban bujkálva járta Csorba Mária a Szeged környéki falukat, tanyákat. A rendőrségi akták szerint szervező munkája kiterjedt Kecskemétre és Debrecenre is. Február végén letartóztatták Ladvánszky Józsefet és társait, s március t/lsö napjaiban lefogták Csorba Máriát is. ,.A letartóztatás — irja Aranyossi Magda — napokig. hetekig tartó verést, ütlegelést, talpaVást, válogatott kínzást jelentett, amelyek után még sokáig vért köpött. Csorbá Mária lefogatása idején negyvennyolc éves volt, alig lábalt ki egv életveszélye*' tüdőgyulladásból. Még Ilyen legvengült állapotban sem tudták megtörni. Nem vallott." kőzé a tanmenetekbe. Egyre jobb eredményekről számolnak be a televíziós órákkal is dolgozó tanárok. Ez így természetes. Hisz arról van szó csupán, hogy a gyerekek rövid előkészítését követően csak be kell kapcsolni a készüléket, és a gyerek előtt megelevenedik gcket. S nem egy órán, például a nyelvtanórán a tvtanár kérdéseket is feltesz, időt hagyva a válasz előtt arra, hogy a gyerekek az igazi tanárnak írásban vagy szóban válaszoljanak. így tehát még személyes kontaktus is teremtődik a képérTollal, élőszóval tovább „Azok az eszmék — vallotta a kihallgatási jegyzőkönyv tanúsága szerint —, amiket én hirdetek,'azonosak a Kommün eszméivel." „1894. év óta a szocializmus eszméinek híve vagyok." A budapesti törvényszék 1922. július 28-án Csorba Máriát „az állam és a társadalom fel forgatására" irányuló tevékenységéért kétévi fogházra, ezer korona pénzszavaira, ő köszönte meg a Szovjetunió segítségét. Itt találkozott kisebbik fiával. És sajnós, itt vette hírét nevelt fiának, a mozgalomban harcostársának, Kovács Péternek tragikus halálhírét is. Az egykori cselédlány tollat vett kezébe. Érdekes lenne a Szovjetunióban, az Egyésült Államokban, Franciaországban és másutt meg, jelent magyar lapokból összebüntetésre és politikai jogai- ^^ {rásait visszaemlé_ nak elvesztesére ítélte. Föl- kwéseit, a szoviet életr6] lebbviteli tárgyalásán ezt riportjait Munkatársa meg súlyosbították volt a Sarló és Kalapácsnak Mánanosztrán töltötte bőn- ^ É16szóval 1s fáradozott az tejesének javát Harminckét emi)!ráció fiatalabb nemzehóvap múlva átszállították a dékének nevelésén, előadáMarkó utcába: öt is fölvették ,okat tartott a Vörös Segély a fogoly fehertisztek ellené- ^v^teiben, a moszkvai ben kieserélendők jegyzéké- magvar klubban, gyári munre- kásklubokban, szakszervezeSokára, csak 1925 január- tekben. Orosz hallgatóinak a jában érkezett fogolytársai- magyar munkásság és párol Moszkvába. Társai nevé- rasztság helyzetéről, történeiben fi válaszolt a Vörös Se- ml és akkori küzdelmeiről gélv megbízottalnak üdvözlő beszélt. A

második világháború kitörése — idézzük befejezésül ismét Aranyossi Magda róla szőlő emlékezését — a Don-parti Rosztovban érte. Űjra menekülni kényszerült. De szilárd meggyőződése a proletariátus ügyének végső győzelmében megingathatatlan volt,. Hosszú betegeskedés után abban a biztos tudatban halt meg 1944 őszén, hogy a magyar nép eljutott a felszabaduláshoz. mindaz, amit egyébként csak . . „, _,-,.„„ a szó. esetleg a mozdulatlan nyJ * aZ eleVen tenul<5 kÖ kép. a betil közvetítene szá- zöttmára a könyvbőL Cs. M. Gondoskodás az őzekről, fácánokról Csongrád megye vadásztársaságai a havazások beköszöntésével megkezdték a téli etetést. Mint Szil István megyei vadgazdálkodási felügyelő elmondotta, az elmúlt évekhez képest lényegesen növelték a mezei „éléskamrák" számát: százötven őzetető, száznyolcvan sózó és négyszázharminc fácán- és fogolyetető felállításáról érkezett jelentés. Kilencszáz mázsa szemes takarmányt, hatszáz mázsa lucernaszénát és negyven mázsa nedvdús takarmányt — főleg répát — tartalékoltak. Ebből a készletből töltik fel a szántóföldeken és a folyók árterületein elhelyezett etetőket. Ez a mennyiség körülbelül huszonöt napra elegendő, attól függően, hogy milyen lesz az időjárás. Nehéz munka hárul most a vadőrökre, akik rendszeresen hordják az egymástól nagy távolságokra fekvő helyekre a takarmány-utánpótlást kocsin, kerékpáron. Az etetőket úgy építették meg. hogy fedettek legyenek s a kihelyezett eleséget ne lephesse be a hó. A vadászati ldénv lassan befejezéshez közeledik, s Január 31-ével véget ér. Egy látványos élőbefogás azonban még hátra van. A Tisza—Maros szögben őzeket „hálóznak be", s erről filmet is készítenek. T. & A második születésnap Műsorok, klubestek, találkozások j .1,1^11. » /./.l L problémákat, tennivalókat a mihalyteleki muvelodesi otthonban b^im* meg. ne »* m' olvasó találkozókra is naevam Ahányszor csak körülnéztstn a mjhálytelekiek müvevelődési otthonában, barátságos, ótthonias mozgalmasság vett körül. Azt nem tudom, hogy csak egy IC— 20-as létszámú törzsközösség keltette volna-e a természetes idetartozást, vagy a falu egészen magáénak érzi-e ezt az új. éppen második születésnapját ünneplő kultúrotthont? vezető nélkül. Tanultak, darabjaikkal járták a környéket is. Aztán belesegítettem cn is. inkább tartalmi vonatkozásban, jelentősebb, értékesebb műsor szerkesztésében. Később a föld mű vessző vetkezet igazgatósága vette gondjaiba őket, s h ; I . *1 anyagi támogatással is segi. /VIlVcl VOíJOKl tik a színpad és táncklub működését. És ne felejtsem Ír: sokat számít a kőzművwolvasó találkozókra ls nagvam számítanak. Az érdeklődéi a középső generációnál kisebb — igaz országos átlagban ts — jobbon lefoglalj* őket a munka, faluban a földeken a mindennapi tennivaló. A moziból évi két vacso- 1 érd és ben a nagyon szép, báréból és egy lakodalomból álló régi kultúrház képe feledésbe merül. Műsorok, Kluliestek, találkozások íze hangulata rakódott rá, egy kívül-belül tartalmassá varázsolt új „faluházé", az italbolt és a fölömúvesszövetkezeti üzlet szomszédságában. Igényelték, kívánták A kultúrház és a míhálytelekiek között a'akuló kapcsolat történetéről a művelődési otthon vezetőjét, a rátságos és könjn-tárunk. gazdag fiókSzámítanak rá — Az emberek kívánságát, érdeklődését beszámítják a programok szervezésénél? — Tizennégy évig tanítottam itt, ismernek, és én is ismerem az ittenieket. Sokat beszélgetek velük, tudom a gondjaikat problémáikat, leszűröm belőlük, hogy mivel érdemes foglalkozni. Többnyire nem fogok mellé Jön* nek ide kívánságokkal is. _ ilyen meg ilyen előadás ké_ "tanító "nénit". Kasza" Julián- ne. Egyszer csináltam. Nyolcan jöttek el rá. De volt, hogy 180—250 érdeklődő is volt egv-egy előadáson. Még itt természetes — a mezőgazdasági könyvhét előadása vonzotta a legtöbb látogatót. KOVÁCS PÉTER ANYÁMHOZ Anyám! A te narlnak eltflrfln i szárny*. Nem ropni tbhbá. Az áld útját bénán. TSnsrnrnrv* Járla. inte a ftlldá, n/ms lett örflkká. Hej! rrrllg egyszer, nem Is olyan rágen A/ e-.'t verte, j-'i'Zke veskent emelkedett átél a lágen. Harcot keresve. Pácolt viharral, er8t ve« a arertredéeen. S Inkább éhezett. De nem csereit se, Hrárt húson, tétlenségen Sortért ketrecet. Kigúnyolta a vadászt, »M rája lesett I.etere trtrvr. Hamis szabadság és hazug emberszeretet Nem rsalta tdrbe. Ne sírt, anvám. hogy nem rtipfll többé rab fiad. Sasoknak sorsa. Gyilkos fegyvertől találva. — mire fölriad. Lent van a porban. (1327J nát kérdezzük. Mosolyogva tiltakozik: mit mondhatna fi, kicsi még az idő a régi semmi betöltéséhez, aztán meg: megy minden a maga rendjén. Műsorokat, plakátokat vesz elő, ami pontosan tu. dósitja az érdekelteket a ha"i moziműsorról, a szakkörök. klubfoglalkozások, tanfolyamok, TIT-előadások időpontjáról. Tíz szakkörklub működik állandóan: srabé*-varrás tanfolyam, kézimunka-szakkör. mezőgazdasági szakkör, foto. bélyeggyűjtő. sakk-kör, táncklub, balett oktatás, van irodalmi színpad cs zenekari próba, havonta át'ag négy TITekiadás. A rendszeres programon kívül író. olvasó találkozók is vannak, metc esyéb műsoros rendezvények — és birkavacsora. — Azt kérdi, milyen a ház és a közönség kapcsolata, hogy milyen az emberekhez való viszonyunk? Tulajdonképpen jó, de jobb is lehetne.. Az irodalmi színpad születését megelőzte már egy műköciő KTSZ öntevékeny azin játszócsoport — — Kétéves lesz most t kultúrház. Mivel várják az évfordulót? — Ünnepi műsorsorozattal. Mindenki bemutatja az eddigi eredményeket. Szerepel a programban sakkverseny, táncklub-verseny, szabásvarrás tanfolyam kiállítása, az irodalmi színpad például esztrád-műsorral készül a bemutatkozásra. A mezőgazdasági szakkörben még régebben filmet készítettünk a paprika régi. házi feldolgozásáról: a kör tagjaival és tagjainak közreműködésével. Ezt az értékes, néprajzi érdekességnek is számító filmet is most mutatjuk maid he. Aztán az igazgatónő összeszedi a papírokat, a melegen barátságos igazgatói szobában kitölti a feketét: — Több és jobb eredményről talán a harmadik évfordulón : . t Jakab Ágnes Tejes lett az eso Vass Vince üllési lakos is szereti a pénzt. Gyűjtögeti szorgalmasan. Néha aztán az is mindegy- milyen útonmódon gyarapodik a házikaszszája. A tejárusílás jó üzlet. Főleg, ha többet lehet eladni, mintamenynyit a tehenecske megtermel. Nem, nem kérem, ez nem lehetetlen. Kipróbált, kidolgozott módszere van ennek. A tejhamisítás. Vass Vince is megtévedt. Nem először bírságolták meg szabálysértésért. Legutóbb a tej miatt. A tárgyaláson nem jelent meg. rt nem tud érdemleges vallomást tenni. Helyette aztán elküldte a feleségét. ö a következőket mondta: — Aznap éjszaka esett az eső. A tej 209 literes kádban vnlt lehűtve, fedetlenül. Ezért eshetett bele az eső. Még szerencse, hogy csak az eső. Jó hozzánk az ég. Nem küldött falombot, gyíkokat, vagv más szilárd tárgyakat. Különben meglehet, azok is piacra kerültek volna. Ebből egy a tanulság, az 1200 forintot ki kell fizetni. Másrészt pedig okos ember nem áll ki az esőbe. S a tejet se felejti kint az udvaron. Mert lámlám, mi meg nem eshet.. Tejes lelt az eső. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, WJ. Január tL •