Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

Január 22-én, hétfőn: A Gera Sándor általános iskolában (Petőfitelep, Lidice tér 1.) 14 órakor, előadó: Mócz Péterné; Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa (Tolbuhin sugárút 14., tanácsteremben) 16 órakor, előadó: dr. Balla Sándor; a Madách utcai általános iskolában (Madách u. 20. II em. 7/'b) 17 óra 15-kor, előadó: Keserű Géza; Állami Könyvterjesztő Vállalat (Kárász u. 16. 204. bolt) 18 óra 15-kor, előadó: Diós József. Január 24-én, szerdánOKGT Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozói részére (Dorozsmai út 75., ebédlő) 16 órakor, előadó: dr. Márta Ferenc; EMERGÉ Gumigyár (Budapesti út 4., ebédlő) 14.30 órakor, előadó: Tóth Mátyás; Szegedi Üveges Ktsz (Hajnóczy u. 30., központban) 16 órakor, előadó: Sárvári Mihály. Január 25-én. csütörtökén: Országos Sertéshizlaló Vallalat Hizlaldája dolgozói részére (Szeged, Dorozsmai út 23., ebédlő) 12 óra 15 perckor. előadó: Patakfalvy József; Szeged Városi Tanács kórháza dolgozói részére (Pulcz u. 4., kultúrterem) 14 óra 30 perckor, előadó: dr Szél Éva; Ifjú Gárda Ifjúsági Város (az intézet társalgója) 15 óra, előadó: Muszka Lajos; CsongrádBékés megyei MÉH Vállalat (Tábor u. 7/b, központi iroda) 15 óra 30-kor, előadó: Vass István; Megyei jogú városi tanács és a kerületi tanácsok dolgozói részére (Széchenyi tér 10—11., 101 terem) 16 órakor, előadó: dr. Biczó György; Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói részére (Tanácsköztársaság u. 4., kultúrterem) 16 órakor, előadó: Sz. Simon István; Gyógyászati Segédeszközök Gyára (Kálvin tér 2., ebédlő) 16 órakor, előadó: Horváth Lászlóné; Hámán Kató általános iskola (Dobó u. 42., tanári szoba) 17 órakor, előadó: dr. Várkonyi Bernátné; DÁV-központ dolgozói részére (Klauzál tér, kultúrterem) 16 ora 15-kor, előadó: dr. Nagy Lajos; Belvárosi II. pártszervezet, a kerület dolgozói részére (Földvári u. 3.) 17 órakor, előadó: Ozvald Imre; szegedi textilművekben (Tolbuhin sugárút) 14 óra 30kor, előadó: dr. Piros László; Csongrád megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat dolgozói részére (II. sz. üzemegység, Dorozsmai út 50 15 órakpr, előadó: Kószó Józsefné Január 26-án, pénteken: Csongrád megyei Ál'atforgalmi Vállalat dolgozói részére (Horgosi út 31., tárgyalóterem) 15 órakor, előadó: Labkovits Sándor; MÁV művelődési otthonban (vasutas dolgozók részére, Rákóczi u.) 16 órakor, előadó: dr. Komócsin Mihály; Szegedi Tervező Szövetkezet dolgozói részére (Mérey u. 8. II. emelet, műteremben) 16 órakor, előadó: Gyuris Vince; Postaigazgatóság dolgozói részére (Kossuth Lajos sugárút 4., ebédlő) 16 óra 45-kor előadó: Pántya József; Belváros I. pártszervezet, a kerület dolgozói részére (Victor Hugó u. 5.) 17 érakor, előadó: dr. Varga János; a gyógypedagógiai iskolában (Osztrovszky u. 5.) 16 órakor, előadó: Toldi István. Január 27-én, szombaton: Szegedi Nemzeti Színház (Kamaraszínház, Horváth Mihály u. 3.) 15 órakor, előadó: Papp Gyula. FályanimMi kiállítása pontpsan 126 alkotást szem- nos gyakorlati tükröződésélélhettek a látogatók a Köz- nek bizonyítéka, alkalmazottak Szakszerveze- A tének a Juhász Gyula MűKi osztották a filmkritikusok díjait Szombaton befejezte munkáját a Filmújságírók Nemzetközi Szövetségének ötnapos budapesti kollokviuma. A vitaülésszak záróaktusaként szombaton a Magyar Sajtó Házában a Magyar Újságírók Szövetségének és a művelődésügyi Minisztérium filmfőigazgatóságának vezetői vendégül látták a kollokvium résztvevőit. A fogadáson kiosztották a magyar filmkritikusok díjait azoknak az alkotóknak, akiknek munkáit az elmúlt év legjobbjainak ítélték. A kritikusok díjával Jancsó Miklós alkotását, a Csillagosok, katonák című filmet tüntették ki, külön díjban a Tízezer nap című produkció két alkotója, Kósa Ferenc rendező és Sára Sándor operatőr részesült. A filmkritikusok döntése szerint az 1967-es év filmtermését a világviszonylatban is kitűnő magyar operatőri gárda nagyszerű munkája jellemzi. Ezért két operatőri díjat adtak ki: Zsombolyai Jánost a Nyár a hegyen, és a Szevasz Vera, míg Somló Tamást a Csillagosok, katonák és Az egy szerelem három éjszakája című filmek fotografálásáért jutalmazták. A színészi teljesítményeket honoráló díjak közül a legjobb színésznői alakítás díját Dayka Margit kapta a Változó felhőzet és a Hogy szaladnak a fák című produkcióban nyújtott játékáért, míg a legjobb férfi színész díját Mensáros Lászlónak ítélték a Szevasz Vera-beli alakításáért. r» 7~) Bemutató a Szegedi Simoné Boccanegra Nem2e,i s^hazban Verdinek ez a Schiller drámája nyomán készült operája, mely a zeneszerző két nagy alkotóperiódusa között helyezkedik el — a Verdi sajátos művészetét először megfogalmazó operák után és az öregkori nagy fellendülés előtt született — kivételes szint jelent a zeneköltő munkásságában. Nincs még egy Verdi-opera, amelynek muzsikája ennyire következetesen egy színre, a sötétség, a feketeség, a tragikum variációira alapozna. A máskor oly sokszínű, kontrasztos hatásokkal dolgozó szerző ebben a művében csak a fekete fokozatait szólaltatja meg, ezeket halmozza és motiválja. Átdolgozásai is nyilvánvalóan azt a célt szolgálták, hogy az operának ezt a jellegét minél kiütközőbben, markánsabban és szembetűnőbben érvényesítsék. Olyan ez az opera, mintha egyetlen súlyos fekete márványtömbből lenne kifaragva. S a kor stílusa, fogalmazása szerint természetesen jellegzetesen romantikus, tehát XIX. századi, mégis erőteljesen jelentkezik benne a romantika konvencionális megfogalmazásától való elszakadás, a XX. század törekvéseihez való kapcsolódás vágya is. Verdi szinte majdnem úgy írta a Simoné Boccanegra partitúrájának apró kottafejeit, mintha tudta volna, mit vár fél évszázaddal később a zeneköltőktől az operaszínpadok finnyás és változó ízlésű közönsége. A leglényegesebb azonban ebben a zenében mégis és természetesen a romantika. Piave és Boitó librettója is ezt a hangvételt, ezt a végletekben gondolkodó stílt követelte meg. A Simoné Boccanegra drámai alapanyaga ugyanis egy szertelenül romantikus színpadi — dramaturgiai konstrukció. Ezt a formát csak ilyen zene képes mozgásban és életben tartani. A szituáció történelmi-társadalmi lényege persze hiteles és valóságos. A feudalizmus átfordulása a 811MB JOiswl felvétele A dogé (Liltay Gyula) és lánya (Alpár Mária) velődési Otthonban szombaton megnyílt kiállításán. Itt talán a darabszám, a menynyiség ugyanolyan fontos, mint a kiállított tárgyak minősége, művészi, esztétikai értéke. Hiszen mindez elsősorban az érdeklődést bizonyítja, a képzőművészettel való foglalatosságot, produktív tevékenységet — amellyel a szakszervezetek által novemberben kiírt pályázat követelményeinek eleget is tettek. De ez az amatőr kiállítás művészi erényeket is csillogtat A sokszínű bemutatkozásból — grafikák, szobrok, festmények, fotók, kézimunkák kerültek a tablókra — Klukovics Ilona grajikai tanulmányai, szoborfaragásai; Korom Pál motívum, ornamentika gyűjteménye; vagy Rostás István egyéni stüusú karikatúra gyűjteménye és Hegyi Gábor rajzai is — mint első, illetve második helyezettek, megérdemlik a dicséretet A „festók" első díját a szinte verseny nélküli mezőőrben dr. Sóra István kapta, a szobrászdicsőségen — szép rézdomborításaiért, szobraiért — Ruttkai Gyula és Saliga László osztoztak. A gazdag fotóanyagból Horváth Dez ő művészi gazdagságú, dr. Kosztolányi Gyula és dr. Juhász Antal életközeli képeit jutalmazták első, illetve második díjakkal. Persze nem elhanyagolható az értékes kézimunka, a gobelin, hímzés. horgolás-b«unutató sem, amely tulajdonképpen a művészi szemlélet és ízlés haszAz „álcázott" utak veszedelmei /# A közlekedést, lassító, baleseteket előidéző okokat vizsgáltuk a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályával. Reméljük, a „felderítésnek" lesz majd foganatja is. Mindhárom kerületi tanács érdekelt abban, hogy mielőbb elhárítsák a közlekedést veszélyeztető fákat, táblákat, bokrokat, s ahol szükséges, új forgalmi rendet kell kialakítani. Jó rm űositályozót a hídfőbe Az Oskola utcából vagy a Magyar Tanácsköztársaság útjáról jövet a szegedi hídfőnél feltétlen szükséges felfesteni az úttestre az úgynevezett járműosztályozó vonalakat. A nap bizonyos időszakában sokszor olyan rendetlenséget lehet itt tapasztalni a gép járműközlekedésben. hogy percekre lelassul, megreked a forgalom. Vannak gépjárművek, amelyek a Magyar Tanácsköztársaság útjáról a híd felé kanyarodva elzárják az úiat a szembe haladó járművek elől. Szinte keresztbe fordulnak az úttesten. Nem tudja, hova álljon a jobbfelé forduló, vagy egyenesen tartó gépjármű vezetője sem. A járműosztályozó vonalak felfestésével viszont a bizonytalanság egyszerre megszűnik majd. Automata fényjelzőt Elég sok balesettel lehetne bizonyítani, hogy mennyire veszedelmes átkelőhely a Nagy .Tenő utca és a Lenin körút kereszteződése, hasonlóképpen szemben az Attila utca és a Lenin körút találkozása is. A baleseti veszélyre, a nagy forgalomra tekintettel ide is feltétlenül szükséges az automata „villanyrendőr" felállítása. A tiszta kereszteződés érdekében a balra nagy ívben való kanyarodást addig is meg kei'ene tiltani a Nagy Jenő utca, illetve az Attila utca felől. A Tolbuhin sugárút felől jövet a gépjárművezetők ugyan megállnak az eJsőbbségadást kötelező tábla előtt a I-enin kőrútnál. Kilátásuk azonban nincs jobb felé. a Dugonics térre, illetve a Lenin körútra, a Petőfi Sándor sugárútra, mert a korszerűtlen, idejét múlta WC elzárja a kellő kilátást Hasonló a helyzet építkezés miatt a Bécsi körút és az Április 4. útja kereszteződésében. Végig a Nagykörúton Nem számít a bírság a Nagyaföldi Kőolajtermelő Vállalat szegedi üzemének, amelynek telephelye a Nagykörúton van. Kocsijai annyi sarat felhordanak az utakra, tekintve, hogy belehajtanak a bejáratnál jobbról és balról a parktükörbe is, hogy utánuk egész nap lehetne takarítani. A Gogol utcából kijövet sem lehet rálátni a Nagykörútra jobb. ra. mert a bokrok takarnak, pedig most lombtalanok. A közlekedési rend szempontjából lebontásra vár a Marx téren egy péksüteményes bódé, noha a Mérei utcából jövet a térnek azon az oldalán egyirányú a közlekedés. A gyalogost azonban veszély fenyegeti, ba az auí.'sbuszpályaudvar felől jön es át akarnak haladni a Nagykörúton. a süteményes bódé takarja az úttestet. A Szappanos utca és a Párizsi körút találkozásánál szomorúfűz zárja el a kilátást, ugyanígy a Pusztaszeri utca és a Brüsszeli körút kereszteződésében. Nem látszik a főútvonal vége A Radnóti Gimnázium előtt a Lenin körúton pontosan a villamosmegállóhoz helyezték a főútvonal végét jelző táblát. A villamos azonban a megállóban teljesen eltakarja ezt a táblát. Aki nem ismeri ezt az útszakaszt, az könnyen beleszaladhat a kereszteződésbe. Éppen ezért a villamosmegállóból a Lenin körútra előbbre, a Dózsa György utcához kellene kitenni a főútvonal végét jelző táblát azzal a megszólítással, hogy hány méter után van vége a főútvonalnak, a Kálvin tér és a Tenin körút kereszteződésében feltétlen szükséges az elsőbbségadást kötelező tábla felállítása. A Lenin körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán, közvetlenül a vaskereskedés előtt, vas. tagtörzsü fa zárja el a kilátást. Szemben, a másik oldalon, a Postaigazgatóság előtt egy fa köré még hirdetőoszlopot is vontak. Ugyanez a helyzet a Lenin körút és a Tolbuhin sugárút kereszteződésében is ' A közutakon található hibák „feltérképezése" távolról sem teljes. Most csak a nagyon is szembetűnőeket emeltük ki. Az illetékes tanácsok kötelessége, hogy megszüntessék, ezeket a jelenségeket. amelyek gátolják a közlekedés biztonságát. 1*. F. kapitalizmusba, a váltás izgalmas és forrongó időszaka, amikor úgy tűnt, a világ fordult ki sarkaiból, csakugyan ilyen hatalmas konfliktusokat produkált. Az az emberi anyag azonban, amely ebben a drámában erre a hiteles szituációra épül. szinte mértéktelenül tovább növeli és felfokozza a történelmi helyzet végletességét, s ezzel sajátosan egyoldalúvá válik, bizonyos szempontból mesterkéltté, az emberi tragédiáknak csak a romantikára jellemző halmazává A szegedi színház előadása, Versényi Ida átgondolt rendezése és Szalatsy István karmesteri munkája egyaránt, mindenekelőtt a romantikát hangsúlyozta. Persze nem a stílus konvencionális vonásait; ezen a szegedi opera már régen túljutott. Mint a korábbi nagyhírű előadások, a Simoné Boccanegra bemutatója is azt a nemesebb, tartalmasabb és a modern felfogáshoz közelebb állá előadási modort képviseli, amely a szegedi opera jóhírének megszületésében olyan fontos szerepet játszott. A pénteki előadás ezt a jellegét elsősorban Szalatsy István tudatos zenei vezetésének köszönhette. Amellett, hogy ez a jól átgondolt, törekvéseiben következetes karmesteri munka magas színvonalon tolmácsolta a zene „fekéteségét", tónusának sötétségét, s hogy minden részletében pontos és precíz volt — azzal, hogy a műben magában benrierejlű „maiságot" a stílustalanság veszedelmének következményei nélkül természetes lendülettel fölfokozta, kiélezte, különlegesen modern. drámai erejű hatásokat hozott létre. A karmester ily módon az előadásnak nemcsak legfontosabb, de legsikeresebb szereplőjévé is vált. Annál sajnálatosabb viszont, hogy a modern koncepciójú bemutató hatását technikai hibák egész sorozata zavarta meg. A harmadik felvonás nászdalának elmaradása pedig a technikai zavar szintjén is túlnőtt, s művészi hibává vált; a mód, ahogyan ez az előadáson — a szegedi operában példátlanul — történt, nagyon kínos, ha nem éppen botrányos volt. Az opera címszerepét Littay Gyula énekelte. Megjelenésben, színjátékban jól megfelelt a dogé monumentális egyéniségének. Kár, hogy szerepe némely helyén szólamformálási nehézségekkel küzdött. A lányát játszó Alpár Mária énekformálása kulturáltnak, erőteljesnek, kifejezőnek hatott, mint színész viszont sajnálatosan, erőtlennek tűnt; alakításának néhány pontján jelentkeztek a romantikus operajátszás konvencionális kliséi. Partnerének, a szerelmes Adóménak a szerepében Vargha Róbert jól és harmadik felvonásban különösen sikeresen valósította meg a szólam követelményeit. Fiesco szerepét, monumentális hatásokra törekedve és kifejező • erővel Sinkó György formálta meg. Paulo a szegedi opera új tagja. Halmi László volt. Érzeleingazdag, szenvedélyes, romantikus alapállású alakítása jelentősen hozzájárult a bemutató törekvéseinek megvalósulásához. Pietro kisebb, de fontos alakját Szabady István erőtljességre törekedve játszotta. Az íjászok kapitánya Juhász József, a szolgáló (villanásnyi szerepek ezek) Bálint Ilona volt Az előadás dekoratív szépségű díszleteit Sándor Lajos, a színgazdag, festői hatású jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte. A karigazgató, Szalay Miklós vezetésével — az említett kórushibát itt most nem számítva — az énekkar sikeresen igyekezett, az előadás zenei alapkoncepciójának megfelelően, modern, drámai hatásokat elérni. ÖKRÖS LASZLÖ Magyar művészcsoport utazott Franciaországba Szombaton magyar művészcsoport utazott Franciaországba. Szegedy Anikó zongoraművésznő, Mező László gordonkaművész, a budapesti fúvósötös. Koncz Zsuzsa. Aradszky László, valamint Bors Jenő. a Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója és Görög Péter, a Nemzetközi Koncert) roda igazgató-helyettese képviseli színeinket Cannesban, a vasárnap nyíló nyolcnapos Midemfeszti válón Vasárnap. 1968. jannár u. 'dll-magyaroaszái 5