Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

Hazánkba érkezik az SZMBT küldöttsége Aláírják a magyar és a szovjet baráti társasúgok együttműködési tervét Kiss László, az MSZBT MSZBT, a KISZ és a Műtitkára a következő tájékoz- velődésügyi Minisztérium, tetást adta: valamint az Úttörőszövetség — A közeli napiokban vár- orosznyelvi versenyein több juk a Szovjet—Magyar Ba- mint 60 000 általános és 15 000 ráti Társaság küldöttségét, középiskolai tanuló vett V. T. Prohorov, a moszkvai részt. A TJT-tel közösen területi tanács végrehajtó sokszáz ismeretterjesztő előbizottságának első elnökhe- adást tartottunk, lyettese, az SZMBT elnök- A szovjet tudomány és helyettese és F. J. Oszkol- technika 50 éve című kiállíkov, a társaság felelős tit- tásra különvonataink és kára azért látogat hazánkba, autóbuszaink a látogatók tízhegy az MSZBT vezetőivel ezreit hozták. Többek között megvitassa és aláírja a két borsodból 2500, Hevesből tarsaság együttműködésének 5000, Győr megyéből 3500, idei tervét. E!z alkalommal Csongrádból 15 000 látogató áttekintjük elmúlt évi mun- érkezett. (MTI) kánk, együttműködésünk Működik az újabb gázbontó A Szegedi Gázmű fokozott erővel végezte az új gázbontók épitesét az elmúlt héten. A január 11-én megkezdett munka. Ennek eredményeképD tegnap késő délutánra elkészült a fontos munka és este 6 óra után néhány perccel működni kezdett az újabb, a 7. gázbontó. Galambosi István főmérnök közölte, az új berendezés naponta 20 ezer köbméternyi városi gázzal segíti Szeged ellátását, a gázmű termelése ezzel szükség esetén napi 80—90 ezer köbméterről 100—110 ezer köbméterre növekedhet. eredményeit is. Ez a beszámoló minden bizonnyal kölcsönösen gazdag és színes tevékenységről ad majd számot, hiszen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának esztendeje a mi munkánknak is új lendületet adott — Csak néhány számot tavalyi munkánk illusztrálására. A rendes turistaforgalmon felül társaságunk 17 béke-' és barátságvonatot indított a Szovjetunióba, öszszesen több mint ötezer utassal. A hazánkba érkező szovjet turistákkal többszáz baráti találkozót tartottunk. Fiataljaink számos megyében a KISZ és az MSZBT közős vetélkedőin mérték essze tudásukat, adtak szán.ot a Szovjetunióra vonatkozó ismereteikről. Az A szegedi járás munkásőreinek ünnepi gyűlése Tegnap délután ünnepélyes keretek között rendezett zászlóaljgyűlést a szegedi járási munkásőrség parancsnokság Szegeden, az Építők Kossuth Lajos sugárúti munkásszállásának nagytermében. Ezen részt vett Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, Csápenszki István, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, Farkas Tengeri szirén —- szárazon István, a járási tanács vb elnöke, Katona Sándor, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, Szeteí József, a KISZ járási bizottságának titkára és Szabó József, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnokságának képviselője is. Vörös Lajosnak, a járási pártbizottság osztályvezetőjének megnyitó szavai után Arany János, a járási munkásőrség parancsnokságának beszámolója hangzott el. Az alegységek közötti versenymozgalomban a mórahalmi szakasz első raja és az egység ellátó raja vándorzászlót és oklevelet kapott. A zászlóalj legjobb szakasza címet a kiskundorozsmai szakasz nyerte immár harmadszor. Tízéves szolgálat után számosan kapták meg a Haza Fegyveres Szolgálatában érdemérem kitüntetést és sokan nyerték el ötéves szolgáját után a Haza Szolgálatában jelvényt. A kitüntetéseket Csdpenszki István es Arany János nyújtotta át Rugalmas árszabályozás — széles körű ellenőrzés A

z új termelői és fogyasztói árrendszer akkor tölti be közgazdasági funkcióját gyakorol halast a termelésre és a fogyasztásra, ha az árszínvonal viszonylagos stabilitása mellett az ármozgások révén a piaci feltételek változását is tükrözi. önként adódik a kérdés: mennyiben lehet az árrendszer egyidejűleg stabil és rugalmas. Az árrendszer viszonylagos stabilitását elsősorban i~z biztosítja, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak jelentős része — épp a legfontosabb anyagoké és fogyasztási cikkeké — fix, maximált, vagy limitált ár A különféle ártípusok közül ma még az említett hatósági árak dominálnak. Vegyük például a fogyasztási cikkek árait: az áruforgalom mintegy 20 százaléka — a tüzelőanyagok és az élelmiszerek forgalma — fix áron bonyolódik le, az áruk 30 százalékára maximált. további 27 százaié, kára pedig limitált árat állapítottak meg s szabadpiaci árak a forgalom 23 százalékában érvényesülnek. A közvéleményt — legyünk őszinték — elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, vajon a mechanizmus működése, a piaci feltételekhez igazodó ármozgás nem okoz-e olyan mértékű áremelkedést, amely az árszínvonal stabilitását is veszélyezteti? A központi irányítás S'á • tnos olyan eszközzel rendelkezik, amelyekkel bizonyos határok között rövidebbhosszabb időre ..beszabályozza" a piacot. (Pl. hitel- és kamatpolitika, jövedelemelvonás. felhalmozás és fogyasztás aránya) Arról sem feledkezhetünk meg. hogy az állam — bár iclertős mértékben szűkítette a halósági árak körét — koránt sem mondott le az árüakuó? központi irányításáról. E

nnek két egymással szorosan összefüggő eszköze az árszabályozás és az árellenőrzés. Ismeretes, hogy az ipartermékek, a fogyasztási cikkek választéka állandóan bővül. a gyártmányfejlesztés eredményeként új termékek forga. lomba hozatalára kerül sor. Az árszabályozásra vonatkozó új — ugyancsak ez év elején életbelépett — rendelkezések értelmében a fix árak körébe tartozó új termékek termelői és fogvasztój árát a jövőben is az illetékes árhatóság állapítja meg, míg a maximált áras új termékek árában a felek — a Szállító és a rendelő egyeznek meg s az új Arat nz árhatóság hagyja jóvá. (Tájékoztatásul: a maximált árformát az jellemzi, hogy a felek megegyezése az 1968. január 2-i árhoz képest csak csökkenést ered. ményezhet). Az árstabilitást szolgálja és az ármozgást befolyásolja az a rendelkezés is, hogy a feldolgozó Iparban — ahol az. árak jelentős része szabad — az árváltoztatási szándékot előre be kell jelenteni s az új árat csak a hatóság hozzájárulásával lehet életbeléptetni. A fix árrendszerben is volt alkalmunk tapasztalatokat szerezni a burkolt áremelésről. Ennek legtipiku. sabb formája: az áru használati értékének csökkentése, minőségének rontása. Az árszabályozásról szóló kormányrendelet éppen ezért kimondja az ár és a minőség egybekapcsolásának elvét. AZ áraknak mindig meghatározott minőséget kell kifeiezniök; akár hatósági. akár piaci árról van szó, rögzíteni kell, hogy az milyen minőségű termékre vonatkozik. Az áralakulás központi irányításának — az árképzés és az ármozgás szabályozása mellett — az ellenőrzés is fontos eszköze. Az árel'en. őrzés egyrészt az árszabályozó rendelkezések betartását vizsgálja. másrészt azt kell elbírálnia — s ez korántsem egyszerű —. hogy a szabadárak nem tartalmaznak-e tisztességtelen haszPanaszlevél nyomában Milyen az építőmunkások ebédje? MTI Foto — Bud György felvétele Megkövesedett tengeri szirén csontjai kerültek napvilágra a zebegényi kőfejtőben. A 15 millió évesre becsült szirén — prózaibb nevén tengeri tehén — mészkőbe ágyazott bordáit a muzeológusok gondosan megtisztogatják' az értékes lelet a szobi Börzsöny Múzeumot gazdagitjí. Kapszaicin és a paprikaolaj Szerkesztőségünk levelet kapott a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat 24 dolgozójától. Ferenczi Péter- Vu/'ű/úti tői és munkatársaitól. Soraikat így kezdték: „Az utóbbi hónapokban az ebéd minősége romlott, fogyasztásra alig alkalmas". Ehhez még hozzátették, hogy a panaszt azért küldték el szerkesztőségünknek is, mert ..tartanak attól, hogy — minden marad a régiben". nak. Az anyagi előfeltétel-, ben tehát nem lehet hiba. vizsgálat Az elmúlt év végén új vegyiüzemet alakított a Gyógynövényfeldolgozó, Gyógyszeralapanyag Előállító és Értékesítő Szövetkezet. Az új üzem a szegedi vállalatok régebbi próbálkozásait folytatta: hozzálátott a kapszaicin nagyüzemi termeléséhez. Mindössze néhány hónap telt el és a bonyolult feladattal szegedi tudományos kutatók segítségével sikerrel birkózik meg a szövetkezet. A BIOGAL Gyógyszergyárnak 1967 novembere óta több mint 40 mázsa paprikát dolgoztak fel, s az ebből nyert kapszaicint el is küldték a budapesti üzemnek. A minőség kifogástalan, így az értékes termékkel potolni tudják az import kapszaiemt a BIOGAL-ban. Az új vegyiüzem rendkívül érdekes kísérleteket végzett a paprikaolaj előállításával is, ez a munka is sikerrel járt. Tíz mázsa paprikából mintegy 50 kiló olajat készítettek. A mintát a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szakemberei is ellenőrizték. Az eredmények alapján a külkereskedelmi vállalat 500 kiló paprikaolajat rendelt meg a szövetkezettől. Így a rendszeres termelés megindult, . naponti mintegy 10 kiló paprikaolajat gyártanak a szövetkezet üzemében. Ardai Lajos, a gyógynövényfeldolgozó szövetkezet igazgató-elnöke új üzem építéséről is tájékoztatott. Jelenleg egy szatymazi kis műhelyben folyik a termelés, de az itteni körülmények nem felelnek meg a fokozódó követelményeknek. Ezért a szövetkezetnek 1963ban új üzemházat építenek Szegeden, a Kendergyári úton. M. I. Konyhacsere A kábelgyár építésén dol| gozó építőipari munkasolc együtt ebédelnek a kábelgyáriakkal. — Mint írták — ..naponta tapasztaljuk a két konyha közötti különbséget a leggyöngébb kábelgyári ebéd is többet ér a miénknél". A helyzetért az új konyhát okolják, amely az ÉVM munkásszállásán működik 1967 nyara óta. Az építőipari vállalat ettől az időponttól a Dél-alföldi Üzemélelmezésí Vállalat helyett a szövetkezeti szakemberekre bízta az ételkészítést. A vállalat minden lehetőt megtesz, ebédenként több mint 5 forintot áldoz a gazdagabb ellátásért; egy ebédért a dolgozók hozzájárulásával együtt 10 forint 21 fillért fizetnek a Szeged és Vidéke Általános Fogyasztási ős Értékesítő Szövetkezet konyhájáA munkások panasza alapján vizsgálatsorozat kezdődött: december 9-től 13-ig a munkásélelmezési vezető, az üzemorvos és a konyhavezető jelenlétében ellenőrizték a főzési technológiát, a felhasznált élelmiszert, az adagok szétosztását, az étlapterveket stb. Megállapították, hogy a dolgozók jó minőségű, megfelelő mennyiségű — és választékos étkeztetésben részesülnek. Talán nem volt igaza 24 embernek? Ennek tisztázására az újságíró is elfogyasztott egy ebédet. Az említett, jegyzőkönyv kétségtelenül a valóságot tükrözi — a szövetkezeti konyha az adott lehetőségek szerint kitűnően főz a mennyiséggel sincs baj. A vállalat üzemorvosának, dr. Hegedűs Jánosnak is ez a véleménye, aki naponta ellenőrzi az, ételeket. De a vizsgálat és a vélemények körét érdemes tovább tágítani, hiszen a szövetkezeti konyháról az építőipari vállalaton kívül még kilenc üzem dolgozói ebédelnek. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Szegedi Üzletigazgatóságánál elégedettek a konyhával; a Gumi és Műanyag Ktsz dolgozói szintén. A szegedi seprűgyár igazgatója az egész gyári kollektíva nevében mondta el: kifogástalan a/, étkeztetés. Ugyanez a véleménye Tenyeri Lászlónénak, a Pannónia Szőrmekonfekció és Szőrmekészítő Vállalat szegedi gyára szakszervezeti titkárának is. A szállításban a hiba Százak állítják — huszonnégy ellenében — kifogástalan a szövetkezeli konyha. A konyha ugyan kifogástalan ebédeket készit — de míg ez a külső munkahelyekre eljut — bizony sokat veszt értékéből, minőségéből. Naponta mintegy húsz külső építkezésre 8 tehergépkocsi szállítja az ételt. Ezek nem alkalmasak erre a cé'ra — kemény a rugózásuk —, öszszetörődik az étel, kilöttyen j a leves színe. A vállalati j jegyzőkönyv is megemlíti; ezt a problémát és Tarjányi György élelmezési csoportvezető is elismerte, hogy a nem megfelelő szállítás miatt nem olyan étel kerül a külső munkahelyek dolgozói elé, mint amilyent a konyha helyben szolgáltat. Tehát igazat. írt a 24 dolgozó. A megoldás könnyen megtalálható: az építőipari vállalatnak gondoskodni kell a megfelelő ételszállító autókról. És ami még a „ko-zt-panaszhoz" tartozik: az ÉVM Csongrád megyei Építőipari Vállalat szakszervezete késedelem nélkül intézkedett a dolgozók érdekében. Matkó István not. a piaci árak realitását, a haszon tisztességes, vagy méltánytalan voltát természetesen nagyon nehéz konkrét ismérvek alapján meghatározni. A mindenkori piaci helyzetből kiindulva azt kell megvizsgálni, hogy a fogyasztó az ámak megfelelő értékű cikket, minőséget, használati értéket kapott-e. Á nyereség nagysága tehát önmagában nem kritériuma a tisztességtelen haszon fogalmának. Szolid nagyságú nyereség és tisztes, ségtelen hasznon lehet, ha ahhoz a vállalat fondorlattal — pl. monopolhelyzetével visszélve. a fogyasztók érdekeit megsértve — jutott. A

7, árstabilitást, az árak jogi védelmét különféle — polgári jogi, büntetőjogi és államigazgatási-szankciók is biztosítják. A polgári jog az aránytalan előny kikényszerítését — az uzsorát-, a büntetőjog az árdrágítást, az államigazgatási szankciók pedig az árszabályozó rendelkezések megszegését, a tisztességtelen hasznot garantáló ár kikötését büntetik. A hatósági rendelkezésekbe ütköző s a tisztességes gazdálkodással ellentétes vállalati tevékenységért olyan gazdasági bírság szabható H, amely az okozott kárt és a jogtalan anyagi előnyt többszörösen is meghaladhatja. Emellett a felhasználók is kártérítést követelhetnek. Az árellenőrzés feladata nem korlátozódik a rendelkezések betartásának vizsgálatára, a visszaélések, az árdrágítások feltárására, megakadályozására és az árak jogi védelmére. Az áralakulás ellenőrzése a gazdaságirányítás új rendszerében információs funkciókkal bővül. Az árstatisztikák és egyéb információk alapján elemezni lehet az árváltozásokat előidéző okokat, az árak gazdasági hatását, a vállalatok ós a felhasználók piaci magatartását. Az áralaku'ás központi irányítása szempontjából még nagyobb jelentősége van az ártendenciák előrejelzésének. Már utalás történt arra. hogy az új termékek árát az árhatóság állapítja meg, vagv hagyja jóvá s hogy a kijelölt piaci áras termékek árváltoztatását előre be kel' jelenteni. E!z egyéb információkkal — a társadalmi szervek tapasztalataival, bejelentéseivel, a piackutató tanulmányok megálalpításaival — kiegészítve az áralakulás előrejelzését is lehetővé teszi. S természetesen azt ls, hogy a központi irányítás gazdasági és árintézkedésekkel a társadalom érdekeinek megfelelően Itasson az áralakulásra. E

zzel nem ellentétes, hogy az elienői-zésnek nem lehet célja a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás árhatásainak megnyirbálása. Ez ellentmondana a íeform alapelveinek. Aligha keli bizonygatni. hogy a merev hatósági árrendszerben is volt árszintemelkedés. A fix árrendszerben az áremelkedés burkolt módon zajlott le, míg a rugalmas ármechanizmusban nyíl t formát ölt s éppen ezért lehetővé teszi, hogy a kormányzat a lakosság jövedelmének szabályozásában, az életszínvonal politika alakításában is figyelembe vehesse annak hatásat. GARAM VÖLGYI ISTVA.V Vasárnap, 196S. jamiár 21. durmagyarorszag 3