Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-15 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'FimYMUSM ^íiilBMMMBiflIir^^ A MAG VAR SZOCIALISTA M V \ h a'S PART LAPJA 57. évfolyam. 296. szám \ Ara: 50 fillér Péntek, 1967. december 15. Befejeződött a KGST XXI. ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági kezdték a kétoldalú konzuli Segítség Tanácsa Budapesten tációkat az 1970 utáni gaz­december 12—14 között tar- dasági és tudományos-mű­Fontos új rendeleteket alkotott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyó­lag tudomásul vette a kormány elnökének jelentését a ve­zetésével a Szovjetunióban járt küldöttség tárgyalásairól. A belkereskedelmi miniszter beszámolt az általa vezetett kormányküldöttség dél-amerikai útjáról. Az Országos Anyag- és Áruhivatal elnökének előterjesz­tése alapján a kormány rendeletet hozott az árszabályo­zásról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a Minisztertanács a szállítási szerződések rendszerét kiter­jesztette a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jel­legű árukapcsolataira. Ugyancsak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek — a SZÖVOSZ elnökével együttesen — benyújtott előterjesztése alapján a kormány szabályozta a mezőgazdasági termékértékesítési szerződé­seket. A kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsának a munkaügyi és pénzügyminiszterrel egyetértésben tett ja­vaslatára módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló rendeletet. Az igazságügyminiszternek és az Országos Találmányi Hivatal elnökének javaslatai szerint a Minisztertanács új rendeletben szabályozta az újításokkal és a találmányok­kal összefüggő kérdéseket. A kormány megvitatta és elfogadta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1968. első félévi munkatervét Rendelet az árszabályozásról Az árszabályozásról intéz­kedő kormányrendelet hatá­lya kiterjed a belföldön for­galomba hozott összes árura (termékre, terményre, nyers­anyagra stb.) és a szolgál­tatásokra. A kormány rendelete ér­telmében árhatóságok: az Országos Anyag- Árhiva­tal, a minisztériumok (orszá­gos hatáskörű szervek) és a helyi árhatóságok; hatáskö­rüket a kormány által meg­szabott irányelvek alaoián az Országos Anvag- és Árhiva­ta! elnöke állapítja meg. A kormány egyes árszabályo­zási kérdések eldöntését sa­ját magának tartja fenn. il­letve bármelv árhatósági ha­táskört közvetlen döntése alá vonhat. Az árhatóság az árok árát és a szolgáltatások díját a következő árformákba sorol­hatja be: — rögzített (fix) hatósági árak: — legmagasabb (maximált) hatósági árak; vagy — hatósági előírások (megkötések) figyelembevé­telével kialakított árak. Az az ár, amit az árható­ság a felsorolt egyik árfor­mába sem sorol be: sza­bad ár. A rögzített hatósági ártól bármely irányban eltérni csak az árhatóság engedé­lyével lehet. A maximált hatósági ártól lefelé szaba­don ei lehet térni, felfelé azonban csak az árhatóság engedélyével. A hatósági megkötések figyelembevéte­lével kialakított árak köré­ten. illetve árhatárok között a felek — a hatósági előírá­:ok megtartása mellett — maguk állapítják meg az árakat. A szabad árformába tartózó árakat a felek sza­badon alakítják ki. Annak érdekében, hogy a közocnti szervek a nem kí­vánatos áremelkedésekkel szemben felkészülhessenek és a szükséges intézkedéseket megtehessék. az Országos Anvag- és Árhivata! elnöke meghatározott körben előír­hatta. hogy a nem hatósági árak tervezett módosítását az illetékes árhatóságiak előre be kell ielenteni. Ha ennek ellenve+ése van.- erről 20 na­pon be'ül értesíteni kell a be'e'entőt. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke — indokolt esetben — az ár­emelés végrehajtását további 3 hónapra felfüggesztheti. A kormányrendelet foglal­kozik az-új. termék, új._.vii.­laszték árának megállapítá­sával. Ilyennek tekinthető az a termék, amelynek sem ha­tóságilag megállapított, sem hatósági rendelkezés figye­lembevételével, vagy szaba­don kialakított és érvénye­sített ára még nincs. A rög­zített hatósági árak érvé­nyesülési körébe tartozó új termék termelői és fogyasz­tói árának megállaoítását az illetékes árhatóságtól kérni kell. A maximált hatósagi árak érvényesülési körében az új termékek legmagasabb árában — főszabálvként — a felek megyeznek és a meg­egyezést — jóváhagyás cél­jából — az illetékes árha ló­sághoz terjesztik. Vitás eset­ben ugyancsak az árhatóság dönt. A hatósági megkötések figyelembevételével kialakí­tott árak érvényesülési köré­ben az új termék árát a fe­lek — természetesen a ha­tósági előírásokat tekintetbe véve — maguk állaoítiál: meg. Az új termék árfor­mába sorolásával kancsola tos vita esetén az Országos Anvag- és Árhivatal elnöke dönt. Árszabályozó rendelkezése­ket rendelet, utasítás, vagv az érdekeltekhez intézett le­irat útján lehet kiadni. A lakosságot érintő árszabá­lyozó rendelkezés leirati úton nem adható ki. Az árszabá­lyozó rendeleteket és utast tásokat közzé kell tenni, s tájékoztatásul a leiratokat ls — esetleg kivonatosan — közzé lehet tenni az Orszá gos Anvag- és Árhivatal „Árszabályozás és termék­forgalmazás" c. hivatalos lapjában. Az ár és a minőség kö­zött a szoros összhangot biz­tosítani kell; az árnak min­dig valamely meghatározott minőségre kell vonatkoznia Nem hatósági árnál a minő­ségben a felek állapodnak meg. kivéve, ha a minősége' kötelező rendelkezés (szab­vány) íria elő. A fogyasztói árakat a ter­mékeken, csomagolásukon vagy az elárusító helyiség­ben történő kifüggesztés út­ján és minden esetben a ki­rakatban is, jól látható mó­don fel kell tüntetni. A rög­zített és a maximált hatá­sági fogyasztói árat a ter­mékeken maradandó módon kell feltüntetni. Az osztály­ba sorolt árukon szerepelnie kell a minőségi osztálynak. Ahol az árak a helyiség osz­tályba sorolásához igazod­nak, az árakon kívül a be­sorolási osztályt is meg kell jelölni. A gazdaságirányítás új rendszerében az árstabilitást a tényleges gazdasági adott­ságokat tükröző árarányok hivatottak előmozdítani Emellett fokozott gondot kell fordítani a folyamatos áral­lenőrzésre. Ennek érdekébet: valamennyi árformába tar­tozó termékről kötelező az árvetés elkészítése, valamint a bizonylatok megőrzése — hacsak az árhatóság más­ként nem rendelkezik. Az illetékes árhatóság árellen • őrzési hatáskörében bármely államigazgatási szervet, íl­lami intézetet vagy intéz­ményt megkereshet, bármelv vállalatot, szövetkezetet, ezek érdekképviseletét vagy szer­vezetét. vállalkozót vagy más személyt felhívhat az árala­kulás szempontjából lénye­ges. va«v az árszabályozás­noz szükséges adatok beje­lentésére. iratok, minták és egvéb bizonvlatok bemuta­tására, valamint az árellén­őrzés eredményességéhez szükséges minderi felvilágo­sítás megadására A kormánv rendelete logi biztosítékot is nyújt az olyan esetleges törekvéssel szem­ben, ha valahol jogpltaur-c^ri. visszaé'ósazorűon atakítták ki az árakat. Nem szabad a piac felosztására megállapo­dást kötni, mert ezt korlátoz­ná a fogyasztók választási lehetőségét a beszerzési for­rások között. Az árakra vo­natkozólag sem köthető olyan megállapodás, amely akadá­lyozza a verseny kialakulá­sát, Továbbra is érvényes „a méltányos hasznot meghala­dó nyereség" (tisztességtelen haszon) fogalma. Ezzel ösz­szefüggésben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy nem fon­dorlattal, csalárdsággal, a monopolhelyzettel visszaélve, áruszűkét előidézve érték-e el a nyereséget. Amennyi­ben megszegték az árszabá­lyozó rendelkezéseket, vagv megállapításra került, hogy a nem hatósági árak köré­ben a társadalmi érdekek megsértésével tisztességtelen haszonra tettek szert, az illetékes szervek gazdasági bírságot vetnek ki (illetve a kisiparosokat, kiskereskedő­ket kötelezik, hogy a jogta­lanul felvett összeget forgal­mi adóként fizessék be). A gazdasági bírság, illetve kis­iparosoknál és kiskereske­dőknél a külön forgalmi adó kivetése nem érinti a felelős személyek fegyelmi, szabály­sértési. büntetőjogi, kártérí­tési vagv egyéb vagyonjogi felelőssegét. Aki a hatósági árnál ma­gasabb, valamint a nem ha­tósági árak körében a mél­tányos hasznot meghaladó nyereséget magában foglaló árat érvényesít, árdrágítás bűntettét követi el, s elle­ne büntető eljárást kell in­dítani. A kormány rendelete 1968 január 1-én lép hatályba. Módosítások a betegségi biztosításban A dolgozók betegségi biz- az alábbiak szerint mód06Í­tosításáról szóló kormány- totta: rendeletet a Minisztertanács (Folytatás a 3. oldalon.) totta XXI. ülésszakát. Az ülésszakon Bulgária delegá­cióját T. Colov, Magyaror­szágét Apró Antal, az NDK­ét G. Weiss, Mongóliáét D. Gombozsav, Lengyelorszá­gét Z. Nowak, Romániáét W. Radulescu, a Szovjetunió­ét M. Leszecsko, a csehszlo­vák delegációt F. Krajcir, a Minisztertanács elnökhelyet­tesei vezették. A KGST és Jugoszlávia kormánya közöt­ti megállapodásnak megfele­lően Jugoszlávia delegáció­ja is részt vett az üléssza­kon A. Grlicskov, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tag­ja vezetésével. Az üléssza­kon megfigyelőként részt vett a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság képviselője is. A tanács ülésszakán Ap­ró Antal, a magyar delegá­ció vezetője, a Miniszterta­nács elnökhelyettese elnö­költ. A KGST XXI. ülésszakán ünnepélyes körülmények kö­zött meghallgatták Apró An­tal beszámolóját A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom és a szocialista orszá­gok közötti új típusú gaz­dasági kapcsolatok címmel. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a mostani ötéves tervidőszak első két évében a KGST-tagállamok gazda­sága gyors ütemben fejlő­dött és meghaladta a fej­lett tőkés országok gazdasá­gának fejlődési ütemét. A KGST tagállamai, továbbá a tanács szervei folytatták egyes problémák megoldását szolgáló ajánlások kidolgozá­sát, főleg az 1966—70. évi tervek koordinációjára. A végrehajtó bizottság és a KGST állandó bizottságai nagy fiayelmet fordítottak a gazdasági és tudományos­műszaki eqyüttműködés fej­lesztésére. E célból hatékony intézkedéseket dolgoztak ki a gyártás szakosításának és kooperációiának további fej­lesztésére és elmélvítésére, továbbá a KGST-tagállamok és Jugoszlávia közös érde­két képező legfontosabb tu­dományos és műszaki kuta­tások elvégzésének finanszí­rozási kérdéseiben. • Előkészületek folynak az 1971—75. évi tervek koordi­nálására. A KGST-tagálla­mok és Jugoszlávia meg­szaki együttműködés számos kérdésében. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a tanács XX. és XXI. üléssza­ka közötti tevékenységét, és ajánlotta a KGST-tagálla­moknak, illetve megbízta a tanács szerveit, hogy folytas­sák a folymatban levő ÖU éves tervek koordinációja során feltárt problémák tcH vábbi megvizsgálását és az 1971—75. évi tervek koordi­nálását. Továbbá, hogy foly­tassák az együttműködés fej-, lesztését tudományos és mű­szaki munkák koordinálásán ban és sok más kérdésben. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, hogy kétoldalú vagy a tanács szer­veiben sokoldalúan vizsgál­ják meg az érdekelt orszá­gok által beterjesztett ja­vaslatokat az együttműködés lehetőségeiről a kölcsönös érdekeket képviselő létesít­mények építéséhen való rész­vételben. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a külke­reskedelem fejlesztésének kérdéseire és a valuiáris, pénzügyi együttműködés to­vábbi tökéletesítésére. Az ülésszak megbízta a végre­hajtó bizottságot, hogy dol­gozza ki a KGST-szervelB hosszabb időszakra (két-há­rom évre) szóló tevékenysé­gének fő irányait tartalma­zó munkatervét a KGST­tagállamok és Jugoszlávia gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésének alapvető kérdéseiről. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa XXI. üléssza­kának jegyzőkönyvét csütör­tökön este a Gellért-szalió nagytermében írták alá a de­leeációk vezetői. Záróbeszé­dében az elnöklő Apró Antal hangsúlyozta, hogy a most zárult ülésszak eredményei tovább szélesítik az együtt­működést. A delegációk ne­vében G. Weiss, az NDK küldöttségének vezetője kö­szönetet mondott Apró An­talnak elnöki teendőinek el­látásáért. Apró Antal bejelentette, hogy pénteken délelőtt Bu­dapesten megkezdi 32. ülé­sét a KGST végrehajtó bi­zottsága. (MTI) Tenícslfezlk e KISZ KözpcnÜ B'zoüsápa Csütörtökön Összeült a Kommunista Ifjsági Szövet­ség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ilku Pál, az A görög király Rómába menekült Őrségváltás a jobboldalon belül — Tábornok Konstantin helyén Csütörtök reggeli hír­ügynökségi jelentések egy­behangzó megállapítása sze­rint a junta-ellenes királyi puccs sikertelenül zárult. Maga Konstantin — családja és Kolliasz volt miniszterel­nök kíséretében — elmene­kült Görögországból és haj­nalban katonai repülőgépen Rómába érkezett. A király és családja a római görög nagy­követség épületében szállt meg. Egyelőre nem volt haj­landó nyilatkozni megbukott államcsíny-kísérletéről. Kevéssel éjfél eiőtt az athéni rádió egy közleményt ismertetett, amely szerint a királyt elmozdították tisztsé­géből és helyébe egy régens lépett: Zoitakisz tábornok. Ezzel egyidejűleg újjáalakult a junta-kormány is, amely­nek élére Papadopulosz ezre­des került, aki a miniszterel­nökségi ügyek minisztere volt. A közlemény szerint a régens az athéni püspök ke­zébe tette le az esküt, majd az új miniszterelnök és az újjáalakított kormány tagjai a régensnek esküdtek fel. Az újjáalakított junta-kor­mányban Papadopulosz ezre­des a hadügyi tárcát is át­vette. Pipinelisz külügymi­niszter és még néhány más kormánytag megőrizte tár­cáját. Konstantin a macedóniai Kavala városából menekült el. Mint a hírügynökségek jelentik, ebben a városban játszódott le a döntő fordu­lat a junta javára. Az itt állomásozó 3. hadtest pa­rancsnokait ugyanis — e hadtest élén akart Konstan­tin „Athén felé vonulni" — a juntához hü tiszti kar le­fegyverezte és ezzel nyil­vánvalóvá vált Konstantin veresége. Mint Rómából jelentik, rö­viddel azután, hogy a me­nekülő Konstantint és csa­ládját, valamint Kolliasz volt miniszterelnököt szállító repülőgép leszállt az olasz fővárosban, egy másik repü­lőgép több magasrangú gö­rög tisztet hozott ugyancsak Rómába, akik Konstantin környezetéhez tartoznak. Újságírók és fotori porterek hada vette körül a római gö­rög nagykövetség épületét, ahol Konstantin és családja megszállt. Olyan hírek ter­jedtek el, hogy Konstantin még a nap folyamán sajtóér­tekezletet tart. A nagykövet­ség épületét erős rendőrkor­don védi. Az AFP értesülé­se szerint a görög királyt az olasz hatóságok pillanatnyi­lag egyszerű külföldi állam­polgárnak tekintik. Rómában úgy tudják, hogy a görög nagykövetség a király olda­lára állott, erre vonatkozó­an azonban semmiféle hiva­talos megnyilatkozás nem történt. Találgatások foly­nak arról, hogy milyen ál­láspontra helyezkedik a wa­shingtoni kormány a görög­országi fejleményekkel kap­csolatban. Úgy tudják, hogy a király menekülését a NA­TO larisszai támaszpontjá­nak közreműködésével tették lehetővé. Az sincs kizárva hogy Konstantin Rómából Koppenhágába fog utazni. Ottó Krag dán miniszter­elnök csütörtökön kijelentet­te, hogy kormánya szívesen látja a görög királyi családot Dániában. Mint ismeretes, a dán uralkodó a görög király apósa. (Folytatás a 2. oldalon.) MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, művelődés­ügyi miniszter is. Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára előterjesztette a Ma­gyar Úttörők Szövetségének tevékenységére, valamint az úttörő munka irányítására vonatkozó irányelvek terve­zetét és az Üttörő Szövetség működési szabályzatának mó­dosításával kapcsolatos ja­vaslatot, majd vita követke­zett. A Központi Bizottság mindkét dokumentumot egy­hangúlag elfogadta. Az irányelvek sokoldalúan tárgyalja az úttörők és kis­dobosok csaknem 1 200 000­res táborának helyzetét, ten­nivalóit, s egyebek között nyomatékosan aláhúzza: az Úttörő Szövetség a Magyar Szocialista Munkáspárt gyer­mekszervezete. Hozzájárul a kisdiákok szocialista nevelé­séhez. Az állami és társadal­mi szervezeteknél képviseli a gvermekeket, védi érdekei­ket és jogaikat. Hasznos és Kellemes programmal tői ti meg életüket, játékos, érde­kes formában hozza közel hozzájuk a forradalmi ró­tt iantikát. A módosított működési szabalyzat kimondja: „az út­törő munka politikai, erköl­csi és anyagi támogatására ti csapatvezetőségek pártoló tagságot hoznak létre és mű­ködtetnek. Pártoló tagok le­hetnek egyének és kollektí­vák akik — összhangban a csapatvezetőséggel — politi­kai. e.-kölcsi, anyagi támoga­tást nyújtanak az adott idő­szak legfontosabb feladatai­nak végrehajtásához. (AITQi

Next

/
Oldalképek
Tartalom