Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
Foglalkozása: íizemszonrezo-közgazdász Tarjányi Tibor nemrégen tavaly még másfél milliós összhangba hozni a vállalkerült Algyőre, a Napsugár mérleghiánnyal küzködtek. Termelőszövetkezetbe. Beosztása üzemszervező közgazdász. — Korábban a tanácsnál kozással. Ezt is ellátja az üzemszervező közgazdász. — Fellendítettük a segédAz üzemszervező közgazdász státuszt még nem sok szövetkezetben töltötték be. dolgoztam De sokat iártam A/ ;i,Ll"!t'k '"1 gondolkodItt ide a ' szövetkezetbe Jó tak' Bevált az ^épzelésuk. Üzemágakat. Nyitottunk egy ismertem f vezetőséget ök A belsó ellenőrzés, a segéd- zöldség- és gyümölcsboltot, mondtak jöltekkÍSuSk üzemágak aayaggal. alkat" Nagy szükség volt rá. Ebben rS/S k" résszel való ellátása, a kü- a faluban, itt mindjárt Szenekfe megTzüks^gü^ vS lönböző ta^uládók készíté- ged mellett korábban rende»- üz^mszerve/ó közga " Se' „ gazdasági ámítások szertelen és igen-igen hiá„X fíi mind-mind az üzemszervező nyos volt az áruellátás. Mi Pnn«k- közgazdászra várnak. Vagy segítettünk és segítünk ezen. a Napsugár Termelőszövet- Lehet kapni gyümölcsféléamm kezet magára vállalta a fa- ket. Vagy drótfonó segédüzeluban a fuvarozást. Jól met állítottunk munkába. Itt Korabban mérleghiánnyal megszervezni, haszonnal le- van mellettünk az olajipar, a bajlódott az algyői Napsugar bonyolítani nem kis dolog, fő megrendelőnk. Nem tuTerme!öszövetkezet A ve- Ugyanakkor felmérni azt, dunk annyit gyártani, zetók egymasnak adták a ki- hogy a szövetkezet egy-egy amennyi kellene. Üzemel lincsel. Aztán uj vezetőség üzemágának mennyi igaerő- egy szénporos téglaégetőnk, került a közösség élére. Ki- re, gépi vagy más fuvaresz- homokbányánk. A segédlábaltak. a bajokból. Pedig közre van szüksége és ezt üzemágak nélkül talán nem is igen boldogultunk volna Távlati tervek # — Gyarapodik az iillési Árpád Tsz Az új gazdasági mechaniz- 1969-ben már évente nem mus nemcsak nagyobb ön- 200 hízót, hanem 500 vagy aIIóságot, s több lehetőseget 000 sertést szeretnének piacad a termelőszövetkezetek- ra adni. Éppen ezért az nek, hanem egyben nagyobb 1909-re elkészülő épületek követelmény elé is állítja „eldtervezésével" foglalkozókéi. Vonatkozik ez az üllé- nak. Többek között egy 300 si Árpád Termelőszövetke- férőhelyes sertéshizlalót épizetre is. A közös gazdaság tenek, a jelenlegi épületeket vezetői többször tanácskoz- korszerűsítik. A szerfás, eltak erről az elmúlt napok- avult 30 férőhelyes fiaztatót ban. Kidolgozták a távlati is. Felmérések szerint 670 tervet, meghatározták azt az ezer forintba kerül a létesítutat, amelyen haladni, gyn- menyek megjavítása. Ennek rapodni, erősödni akarnak 30 százalékát fedezi a terTermészetesen nem hagyták melőszövetkezet. figyelmen kívül a népgazda- A táviati tervekben sze^dS^okTízott ser- ^ ^ - helyes tetést. értékesítettek évente a héiista.~ó megepítése, 1 miiszövetkezetiek. Általában Ho 600 ezer forintért. 200 darabot. Most, hogy az Ugyanakkor növer.dékislélallam az elavult, korszerűt- lóról, 32 vegonos injgtarról len épületek felújításának, is beszélnek a termelőszömegjavításának költségeiből vetkezet vezetői. Mindeneset70 százalékot magára vál- re a tervek csak annyit érlal, az Árpád Termelőszövet- nek, amennyit megvalósítakezet tagjai is nagyobb lé- nak belőlük. Ez vonatkozik pésre szánták el magukat, az üllésiekre is. Többletbevétel: 2 millió 300 ezer forint ennyire. És ebben már benne van az én munkám is. Ezért érzem jól magam a szövetkezetben — mondja Tarjányi Tibor üzemszervező közgazdász. Persze sok még a gond Algyőn. A Napsugár Tsz-ben is. Korábban a fiatalok nem vállaltak munkát a határban. Közel van Szeged, ott Mi fékezi a fejlődést a „csoportközségekben"? Idézzük fel most egy pil- A segítségre azonban még- gükben termelőszövetkezeti lanatra azokat a hat évvel is szükség van. Ezt elsősor- gazdák. Jogaikban azonban a ezelőtti téli napokat... Tel- ban azoknak a csoportgaz- jelenlegi szabályok hátrájes erővel zajlott a szegedi dáknak az érdekei kívánják nyosan megkülönböztetik járás községeinek átszerve- meg, akik immár hosszú őket. Például Kovács Imre zése. Bordónyban, Domaszé- évek óta szinte kizárólag a tszcs-elnök amikor vállalta ken, Mórahalmon, Zákány- közös nagyüzemi munkából jelenlegi tisztségét, 14 év széken, Zsombón és Ásott- élnek, de a törvény átmene- ipari nyugdíjalapot adott fel, halmon azonban nagy csend tileg sokban megkülönbözte- s 6 év óta egyetlen nappal volt Csak az újságból érte- ti őket a termelőszövetkeze- sem gyarapodott nyugdijsülhettek az emberek: Rúzsa tek tagjaitól. Sajátos hely- alapja. Pedig már elég fehér után hol, melyik faluban zet alakult ki a tszcs-s köz- a haja ahhoz, hogy erre is fejeződött be a munka, hol ségekben: a jól működő, gondoljon, alakultak újabb termelőszö- szocialista elveken alapuló vetkezetek. Az emberek egy nagyüzemek — közös alapok Efö$ HÜZÖS <3lnPQK része mozgolódott az imént — mellett ott vannak a léfelsorolt községekben is: nyegében bekonzerválódott A szomszéd Egyetértés tenni kellene valamit! Má- egyéni gazdaságok. Az egyé- Tszcs-ben is hasonló a helysok pedig így fordították sa- ni gazdaságok esélyei követ- zet. Itt már közel 300 hold ját nyelvükre az akkori ese- kezetesen csökkennek, amíg új szőlő, gyümölcsös van a ményeket: „Elesett Kistelek, a közös alapok nagyszerűen közös alapban, s a közös vaelesett Balástya és Forráskút gyarapodnak. Pedig a közös gyon igen sok termelőszövetis, de mi kitartunk". S vé- munkásai, építői ma még kezetét felülmúlja. A zágül a „kitartókkal" amolyan nem jogosultak például kányszéki Homokkultúra kompromisszumos megálla- nyugdíjra, mint a tsz-ta- Tsz-csoport ma már az alpod ás jött létre: tsz-csopor- gok, nem élvezhetik a tár- lattenyésztésben is sok tsztokat alakítanak. sadalombiztosítás áldásait, szel állja a versenyt. Azt nem kapnak családi pói'é- mondhatnánk, hogy a ma Hol futottak előbbre ? kot- és az tsz-törvény ér- még egyénileg lenníarto ,t " telmében fizetett szabadság Abban az időben pártunk sem illeti meg őket. is úgy ítélte meg a helyzetet: ezekben a községekben nincsenek meg az alapvető feltételek az egysíkú mezőgazdasági nagyüzemek megszervezéséhez. A szovetkef?thák tö dieftet A minap Kovács Imre, a mórahalmi Haladás Tszcs eli^H és Dobó Szilveszter zésnek egy lazább szervo- agronómus mondták el, zieti formaja jött letre. Ter- mennyire nehezíti náluk a meszetesen a termeloszovet- fejlődést a probléma. 4624 kezeti csoportok alapszak- hold [ÖId tartozik csoportlyai is kimondták a kozos jukhoz, 591 parasztcsalád él nagyüzemi alapok kőtelező benne. Az idős, magukra maletesitését. Máskülönben radt ga^ák különösen, ezer SL^Ur'iTSZL mindenki megmaradhatott a örömül adnák mar földjei- ^"^fSSíitfhh5 mér kisparcellák határain belül. ket a közös alapba, de nem csak differene,áltabb mer" A múló évek másféle tör- tehetik, mert vényt tettek mint amilyen- cserébe nem kapják meg azt kén^n"'szócial'sta Társadalre a tszcs-s kozsegekben so- a társadalmi gondoskodást. keppen 370C,a''3ka tarsaoaikisgazdaságok is a csoporton belül a közös kitartottja!. Hiszen a közös biztosítja számukra a műtrágyától az istállótlágyáig, a különféle vetőmagoktól az értékesítési lehetőségekig az összes jo feltételeket A közös gazdaságok nélkül szinte nem is léteznének. Ugyanakkor ma még nincs olyan helyzet a tszcs-s községekben, hogy az ügyet egy-, szerű közgyűlési határozattal el lehetne dönteni. A ki,..,,.,.., . legelés, új jogszabályok sea földjükért gíthetnek- mc]yek tulajdonkan számítottak. A vak is " Tt "a"" forrástattlak^aav munk' alape'veibrn látja ma már, hol jutottak ^Tmegkap- tő1 fogva líteznek: egyen16 » srövef elŐbbre- Forráskútpn rldául nak:"Kishas7onbérlet're kény ruket. Aztán meg a szövet- .... * kisparcellák helyén a nagyüzemi gazdálkodást most valaki tszcs-re akarná felcserélni. Ilyen ajánlatra a ruzsaiak is alighanem azt kezet sem tudott kedvezni nekik. Munkaerő-gondokkal küzködtek, s ez meglátszott a gazdálkodáson. Amíg mérleghianyos volt a Napsugár Tsz, a kereset 60 százalékát B _ fizethették ki. A fiataloknak' morxjanák a vendégnek: nagyobb, s több volt az igé- • bolond, nyük. — Most majd visszajön- . . , . , . nek. Hiszen az új törvények SCgitSCgSt KCIll&K értelmében jobban kedvezhetünk nekik. Az sem kötréfának is rossz és kegyet- szerülnek) a része-ben való len lenne, ha az „elesett műveltetésre, jóllehet a közösnek égetően szüksége len ne a földre. Felmerül az is; nem jelentene-e ez újabb tehertételt az állam számára? Bizonvosan nem, mert a ter- • melőszövetkezeti csoportok J közös vagyona ma már olyan nagy gazdasági erőt képvisel, hogy a termelőszövetkezetekAm a mezőgazdaság szo- hez hasonlóan fedezni tudmunkáért egyenlő bért, egyenlő szociális juttatásokat. Reményük van arra, hogy az új mechanizmus, s az ezzel összefüggő új jogalkotás segít ezeken a bajokon is. Csépi József zömbös számukra, hogy nem cialista építése sajátos mó- nák jövedelmükből a közösszakadnak ki a családi kör- j don utat tört magának Zá- ben dolgozó tagság szociális nyezetből, a faluból. Nekünk kánysaéken, Mórahalmon és juttatásainak terheit. Példámillió 500 ezer forintra alaJól gazdalkodik a tiszaszi- állattenyésztésből. A 6 millió geti Búzakalász Tsz. Nem 200 ezer forint árbevétel 8 panaszkodhatnak az állatállományra, amit az is bizonyít, hogy minden 2,5 holdra kuk egy számosállat jut. Je'entős tehát a szövetkezetben mind a sertés, mind pedig a szarvasmarha-hizlalás. Eddig 231 hizómarhát értékesítettek a szövetkezetiek. Leginkább exportra megy Tiszaszigetről a szállítmány. Legutóbb december 10-ón küldtek nyugati piacokra 45 hízómarhát. December 31-ig még 59 hizómarhát értékesítenek. Fontos ez, hiszen a zárszámadásba igen-igen belesegít. A hízók is. Az évi terv szerint 1273 sertést kellene értékesíteni. (le ettől több lesz. Eddig 1183 kelt el, december végéig még 200 talál vásárlóra. Ez egybun azt is jelenti, hogy a közös gazdaság túlteljesíti bevételi tervét az pedig az jön jól, hogy számíthatunk rájuk. Munkájukkal gyorsabban erősödhet a szövetkezet. Terjeszkedik az olajipar. Algyő körül már 170 kutat fúrtak. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyakran kisajátítanak a termelőszövetkezet területéből. Ezekre a táblákra nem készíthetnek tehát távlati terveket. Mégis gazdálkodni kell, s egyre jobban. Kidolgozni a jövedelmezőbb módszereket, eljárásokat. Ez is az üzemszervező közgazdászra vár. Csak így tovább. Eddig minden jól sikerült. Sz. L. L e muiíHaerch m A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága a komáshol is. A tszcs-s községek ul a mórahaJmi Haladás Tsz vezetői — akár pártmunká- csoportban az együttes közös : zeímúltban vizsgálta mer a sok, vagy főagronómusok —, vagyon értéke meghaladja a , községek munkaerőgazdáiko. ahol tehetik, mindenütt el- 7,5 millió forintot. A közös- da.sj helyzetét es, elemezte a mondják: eredmények ná- ben van többek között 100 j következő három cv munka' a hold kifogástalanul kezelt lun.k is vannak, azonban a hold kifogástalanul termelőszövetkezeti csoport- naavüzemi szőlő, s 50 hold forma a mostani állapotában gyümölcsös. Évente átlagomár erőteljesen fékezi a fej- san 1 millió forinttal gvaralődést, kérik a segítséget. podtak itt eddig a nagyüzeA párt helyes álláspontja mi alapok. Ehhez hasonló az, hogv bármely tsz-csoport eredményt a tsz-ekben sem szuverén joga, hogy ha akar, tudnak mindenhol felmutatelőbbre léphet. Döntsön eb- nl. A Haladás Tszcs közösében a közgyűlés. A párt- és ben 93 olyan ember dolgoaz állami szervek éppen a zik, akiknek már kizárólademokratizmus tiszteletben- gos megélhetési forrása a tartása miatt nem vállalják kollektív munka. Gondolkoaz ügyben a kezdeményező dásmódjukbnn, macatartászerepet. sukban, egész tevékenyséGyorsan fejlődő Vízrendezés Komplex vízrendezési tanulmányterv készül a sorozatos belvízkárok megelőzésere Algyőn. Addig is azonban, amíg a terv elkészül, bővítik a csatornahálózatot. Többek között két főgyűjtő csatorna épül már a jövő évben, a szomolyal réten, melyeknek együttes hossza több mint 2 kilométer. Csongrád megye korántsem erdőségeiről a legneveze- A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság fagyártmátesebb az országban, azonban az utóbbi években egyre nyai az ország legtávolabbi részeibe is eljutnak ma már. ,. .,„ .. , . . A A bányászát eppugy, mint az építőipar és a papíripar, nagy erőteljesebben fejlődik ez a gazdálkodási ágazat i«. Az er- mennyiségben fogyásztja a Csongrád megyei fát, s nem dós falvakban a családok százainak biztosit ma már mun- kisebb mértékben a mezőgazdaság. Képünk a rúzsai erkát, jó megélhetést, az erdőművelés. Tavasszal az ültetés, dészkerület fafeldolgozó telepéről mutat be részletet. Kékésőbb a kapálás, ilyenkor pedig a fakitermelés és feldől- szül a bánya- és a papírfa. Olykor egész kis vonatszerelgozás. vények telnek itt meg a rúzsai erdők sokféle termékével. erőga/dálkodási kilátásait. Az derült ki. hogy mari3 érzékeny a hiány férfi munItaerőből. A problémán csak úgy lehet segíteni, hogy töinciesen kell munkahelyeket nők számára átalakítani, alkalmassa tenni. Nagymértékben lelassult a mezőgazdaságból az elvándorlás, sőt visszaáramlás is kialakult. Az idei év első három negyedévében oédául '325 férfi jelentkezett munkára a járásból, s az összes jelentkezetteknek mindössze 5 százaléka volt korábban mezőgazdasági foglalkozású. A nöi munkaerő teljes foglalkoztatottsága azonban továbbra is megoldatlan. Ez egyrészt abból következik, hogy a nők nagyobb része szezonmunkában dolgo_ zik. másrészt érthetően idegenkednek a három műszakos üzemektől. Földjáradék mikulásra Néhány évvel ezelőtt Forráskúton sok gondot okozott a földjáradék kifizetése. Rendszerint zárszámadá'; után 3—4 hónapra tudta kifizetni a szövetkezet a tagok járandóságát. Azóta sokat fordult a világ. Az' elmúlt esztendőben már de. cemberben kifizette a „Haladás" tagjainak a földjáradékot, csaknem 300 ezer forintot. így történt az idén is. December elején megkezdték a tagoknak a fizetést. Pedig ebben az évben 81 napos szárazság sújtotta a közös birtokot. Sokan nem is várták ebben a hónapban a földjáradék kifizetését. Da megkapták. összesen 283 ezer forintot osztottak szét.