Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-14 / 295. szám

Foglalkozása: íizemszonrezo-közgazdász Tarjányi Tibor nemrégen tavaly még másfél milliós összhangba hozni a vállal­került Algyőre, a Napsugár mérleghiánnyal küzködtek. Termelőszövetkezetbe. Be­osztása üzemszervező köz­gazdász. — Korábban a tanácsnál kozással. Ezt is ellátja az üzemszervező közgazdász. — Fellendítettük a segéd­Az üzemszervező közgaz­dász státuszt még nem sok szövetkezetben töltötték be. dolgoztam De sokat iártam A/ ;i,Ll"!t'k '"1 gondolkod­Itt ide a ' szövetkezetbe Jó tak' Bevált az ^épzelésuk. Üzemágakat. Nyitottunk egy ismertem f vezetőséget ök A belsó ellenőrzés, a segéd- zöldség- és gyümölcsboltot, mondtak jöltekkÍSuSk üzemágak aayaggal. alkat" Nagy szükség volt rá. Ebben rS/S k" résszel való ellátása, a kü- a faluban, itt mindjárt Sze­nekfe megTzüks^gü^ vS lönböző ta^uládók készíté- ged mellett korábban rend­e»- üz^mszerve/ó közga " Se' „ gazdasági ámítások szertelen és igen-igen hiá­„X fíi mind-mind az üzemszervező nyos volt az áruellátás. Mi Pnn«k- közgazdászra várnak. Vagy segítettünk és segítünk ezen. a Napsugár Termelőszövet- Lehet kapni gyümölcsfélé­amm kezet magára vállalta a fa- ket. Vagy drótfonó segédüze­luban a fuvarozást. Jól met állítottunk munkába. Itt Korabban mérleghiánnyal megszervezni, haszonnal le- van mellettünk az olajipar, a bajlódott az algyői Napsugar bonyolítani nem kis dolog, fő megrendelőnk. Nem tu­Terme!öszövetkezet A ve- Ugyanakkor felmérni azt, dunk annyit gyártani, zetók egymasnak adták a ki- hogy a szövetkezet egy-egy amennyi kellene. Üzemel lincsel. Aztán uj vezetőség üzemágának mennyi igaerő- egy szénporos téglaégetőnk, került a közösség élére. Ki- re, gépi vagy más fuvaresz- homokbányánk. A segéd­lábaltak. a bajokból. Pedig közre van szüksége és ezt üzemágak nélkül talán nem is igen boldogultunk volna Távlati tervek # — Gyarapodik az iillési Árpád Tsz Az új gazdasági mechaniz- 1969-ben már évente nem mus nemcsak nagyobb ön- 200 hízót, hanem 500 vagy aIIóságot, s több lehetőseget 000 sertést szeretnének piac­ad a termelőszövetkezetek- ra adni. Éppen ezért az nek, hanem egyben nagyobb 1909-re elkészülő épületek követelmény elé is állítja „eldtervezésével" foglalkoz­ókéi. Vonatkozik ez az üllé- nak. Többek között egy 300 si Árpád Termelőszövetke- férőhelyes sertéshizlalót épi­zetre is. A közös gazdaság tenek, a jelenlegi épületeket vezetői többször tanácskoz- korszerűsítik. A szerfás, el­tak erről az elmúlt napok- avult 30 férőhelyes fiaztatót ban. Kidolgozták a távlati is. Felmérések szerint 670 tervet, meghatározták azt az ezer forintba kerül a létesít­utat, amelyen haladni, gyn- menyek megjavítása. Ennek rapodni, erősödni akarnak 30 százalékát fedezi a ter­Természetesen nem hagyták melőszövetkezet. figyelmen kívül a népgazda- A táviati tervekben sze­^dS^okTízott ser- ^ ^ - helyes te­tést. értékesítettek évente a héiista.~ó megepítése, 1 mii­szövetkezetiek. Általában Ho 600 ezer forintért. 200 darabot. Most, hogy az Ugyanakkor növer.dékislél­allam az elavult, korszerűt- lóról, 32 vegonos injgtarról len épületek felújításának, is beszélnek a termelőszö­megjavításának költségeiből vetkezet vezetői. Mindeneset­70 százalékot magára vál- re a tervek csak annyit ér­lal, az Árpád Termelőszövet- nek, amennyit megvalósíta­kezet tagjai is nagyobb lé- nak belőlük. Ez vonatkozik pésre szánták el magukat, az üllésiekre is. Többletbevétel: 2 millió 300 ezer forint ennyire. És ebben már ben­ne van az én munkám is. Ezért érzem jól magam a szövetkezetben — mondja Tarjányi Tibor üzemszerve­ző közgazdász. Persze sok még a gond Algyőn. A Napsugár Tsz-ben is. Korábban a fiatalok nem vállaltak munkát a határ­ban. Közel van Szeged, ott Mi fékezi a fejlődést a „csoportközségekben"? Idézzük fel most egy pil- A segítségre azonban még- gükben termelőszövetkezeti lanatra azokat a hat évvel is szükség van. Ezt elsősor- gazdák. Jogaikban azonban a ezelőtti téli napokat... Tel- ban azoknak a csoportgaz- jelenlegi szabályok hátrá­jes erővel zajlott a szegedi dáknak az érdekei kívánják nyosan megkülönböztetik járás községeinek átszerve- meg, akik immár hosszú őket. Például Kovács Imre zése. Bordónyban, Domaszé- évek óta szinte kizárólag a tszcs-elnök amikor vállalta ken, Mórahalmon, Zákány- közös nagyüzemi munkából jelenlegi tisztségét, 14 év széken, Zsombón és Ásott- élnek, de a törvény átmene- ipari nyugdíjalapot adott fel, halmon azonban nagy csend tileg sokban megkülönbözte- s 6 év óta egyetlen nappal volt Csak az újságból érte- ti őket a termelőszövetkeze- sem gyarapodott nyugdij­sülhettek az emberek: Rúzsa tek tagjaitól. Sajátos hely- alapja. Pedig már elég fehér után hol, melyik faluban zet alakult ki a tszcs-s köz- a haja ahhoz, hogy erre is fejeződött be a munka, hol ségekben: a jól működő, gondoljon, alakultak újabb termelőszö- szocialista elveken alapuló vetkezetek. Az emberek egy nagyüzemek — közös alapok Efö$ HÜZÖS <3lnPQK része mozgolódott az imént — mellett ott vannak a lé­felsorolt községekben is: nyegében bekonzerválódott A szomszéd Egyetértés tenni kellene valamit! Má- egyéni gazdaságok. Az egyé- Tszcs-ben is hasonló a hely­sok pedig így fordították sa- ni gazdaságok esélyei követ- zet. Itt már közel 300 hold ját nyelvükre az akkori ese- kezetesen csökkennek, amíg új szőlő, gyümölcsös van a ményeket: „Elesett Kistelek, a közös alapok nagyszerűen közös alapban, s a közös va­elesett Balástya és Forráskút gyarapodnak. Pedig a közös gyon igen sok termelőszövet­is, de mi kitartunk". S vé- munkásai, építői ma még kezetét felülmúlja. A zá­gül a „kitartókkal" amolyan nem jogosultak például kányszéki Homokkultúra kompromisszumos megálla- nyugdíjra, mint a tsz-ta- Tsz-csoport ma már az al­pod ás jött létre: tsz-csopor- gok, nem élvezhetik a tár- lattenyésztésben is sok tsz­tokat alakítanak. sadalombiztosítás áldásait, szel állja a versenyt. Azt nem kapnak családi pói'é- mondhatnánk, hogy a ma Hol futottak előbbre ? kot- és az tsz-törvény ér- még egyénileg lenníarto ,t " telmében fizetett szabadság Abban az időben pártunk sem illeti meg őket. is úgy ítélte meg a helyze­tet: ezekben a községekben nincsenek meg az alapvető feltételek az egysíkú mező­gazdasági nagyüzemek meg­szervezéséhez. A szovetke­f?thák tö dieftet A minap Kovács Imre, a mórahalmi Haladás Tszcs el­i^H és Dobó Szilveszter zésnek egy lazább szervo- agronómus mondták el, zieti formaja jött letre. Ter- mennyire nehezíti náluk a meszetesen a termeloszovet- fejlődést a probléma. 4624 kezeti csoportok alapszak- hold [ÖId tartozik csoport­lyai is kimondták a kozos jukhoz, 591 parasztcsalád él nagyüzemi alapok kőtelező benne. Az idős, magukra ma­letesitését. Máskülönben radt ga^ák különösen, ezer SL^Ur'iTSZL mindenki megmaradhatott a örömül adnák mar földjei- ^"^fSSíitfhh5 mér kisparcellák határain belül. ket a közös alapba, de nem csak differene,áltabb mer" A múló évek másféle tör- tehetik, mert vényt tettek mint amilyen- cserébe nem kapják meg azt kén^n"'szócial'sta Társadal­re a tszcs-s kozsegekben so- a társadalmi gondoskodást. keppen 370C,a''3ka tarsaoai­kisgazdaságok is a csoporton belül a közös kitartottja!. Hiszen a közös biztosítja számukra a műtrágyától az istállótlágyáig, a különféle vetőmagoktól az értékesítési lehetőségekig az összes jo feltételeket A közös gazda­ságok nélkül szinte nem is léteznének. Ugyanakkor ma még nincs olyan helyzet a tszcs-s köz­ségekben, hogy az ügyet egy-, szerű közgyűlési határozat­tal el lehetne dönteni. A ki­,..,,.,.., . legelés, új jogszabályok se­a földjükért gíthetnek- mc]yek tulajdon­kan számítottak. A vak is " Tt "a"" forrástattlak^aav munk' alape'veibrn látja ma már, hol jutottak ^Tmegkap- tő1 fogva líteznek: egyen16 » srövef elŐbbre- Forráskútpn rldául nak:"Kishas7onbérlet're kény ruket. Aztán meg a szövet- .... * kisparcellák helyén a nagy­üzemi gazdálkodást most valaki tszcs-re akarná fel­cserélni. Ilyen ajánlatra a ruzsaiak is alighanem azt kezet sem tudott kedvezni nekik. Munkaerő-gondokkal küzködtek, s ez meglátszott a gazdálkodáson. Amíg mér­leghianyos volt a Napsugár Tsz, a kereset 60 százalékát B _ fizethették ki. A fiataloknak' morxjanák a vendégnek: nagyobb, s több volt az igé- • bolond, nyük. — Most majd visszajön- . . , . , . nek. Hiszen az új törvények SCgitSCgSt KCIll&K értelmében jobban kedvez­hetünk nekik. Az sem kö­tréfának is rossz és kegyet- szerülnek) a része-ben való len lenne, ha az „elesett műveltetésre, jóllehet a kö­zösnek égetően szüksége len ne a földre. Felmerül az is; nem je­lentene-e ez újabb teherté­telt az állam számára? Bi­zonvosan nem, mert a ter- • melőszövetkezeti csoportok J közös vagyona ma már olyan nagy gazdasági erőt képvisel, hogy a termelőszövetkezetek­Am a mezőgazdaság szo- hez hasonlóan fedezni tud­munkáért egyenlő bért, egyenlő szociális juttatáso­kat. Reményük van arra, hogy az új mechanizmus, s az ezzel összefüggő új jog­alkotás segít ezeken a bajo­kon is. Csépi József zömbös számukra, hogy nem cialista építése sajátos mó- nák jövedelmükből a közös­szakadnak ki a családi kör- j don utat tört magának Zá- ben dolgozó tagság szociális nyezetből, a faluból. Nekünk kánysaéken, Mórahalmon és juttatásainak terheit. Példá­millió 500 ezer forintra ala­Jól gazdalkodik a tiszaszi- állattenyésztésből. A 6 millió geti Búzakalász Tsz. Nem 200 ezer forint árbevétel 8 panaszkodhatnak az állatál­lományra, amit az is bizo­nyít, hogy minden 2,5 holdra kuk egy számosállat jut. Je'en­tős tehát a szövetkezetben mind a sertés, mind pedig a szarvasmarha-hizlalás. Eddig 231 hizómarhát ér­tékesítettek a szövetkeze­tiek. Leginkább exportra megy Tiszaszigetről a szállítmány. Legutóbb december 10-ón küldtek nyugati piacokra 45 hízómarhát. December 31-ig még 59 hizómarhát érté­kesítenek. Fontos ez, hiszen a zár­számadásba igen-igen bele­segít. A hízók is. Az évi terv szerint 1273 sertést kellene értékesíte­ni. (le ettől több lesz. Eddig 1183 kelt el, december végéig még 200 talál vásár­lóra. Ez egybun azt is je­lenti, hogy a közös gazdaság túlteljesíti bevételi tervét az pedig az jön jól, hogy szá­míthatunk rájuk. Munkájuk­kal gyorsabban erősödhet a szövetkezet. Terjeszkedik az olajipar. Algyő körül már 170 kutat fúrtak. Ez egyben azt is je­lenti, hogy gyakran kisajá­títanak a termelőszövetke­zet területéből. Ezekre a táblákra nem készíthetnek tehát távlati terveket. Mégis gazdálkodni kell, s egyre jobban. Kidolgozni a jöve­delmezőbb módszereket, el­járásokat. Ez is az üzem­szervező közgazdászra vár. Csak így tovább. Eddig min­den jól sikerült. Sz. L. L e muiíHaerch m A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága a ko­máshol is. A tszcs-s községek ul a mórahaJmi Haladás Tsz vezetői — akár pártmunká- csoportban az együttes közös : zeímúltban vizsgálta mer a sok, vagy főagronómusok —, vagyon értéke meghaladja a , községek munkaerőgazdáiko. ahol tehetik, mindenütt el- 7,5 millió forintot. A közös- da.sj helyzetét es, elemezte a mondják: eredmények ná- ben van többek között 100 j következő három cv munka' a hold kifogástalanul kezelt lun.k is vannak, azonban a hold kifogástalanul termelőszövetkezeti csoport- naavüzemi szőlő, s 50 hold forma a mostani állapotában gyümölcsös. Évente átlago­már erőteljesen fékezi a fej- san 1 millió forinttal gvara­lődést, kérik a segítséget. podtak itt eddig a nagyüze­A párt helyes álláspontja mi alapok. Ehhez hasonló az, hogv bármely tsz-csoport eredményt a tsz-ekben sem szuverén joga, hogy ha akar, tudnak mindenhol felmutat­előbbre léphet. Döntsön eb- nl. A Haladás Tszcs közösé­ben a közgyűlés. A párt- és ben 93 olyan ember dolgo­az állami szervek éppen a zik, akiknek már kizáróla­demokratizmus tiszteletben- gos megélhetési forrása a tartása miatt nem vállalják kollektív munka. Gondolko­az ügyben a kezdeményező dásmódjukbnn, macatartá­szerepet. sukban, egész tevékenysé­Gyorsan fejlődő Vízrendezés Komplex vízrendezési ta­nulmányterv készül a soro­zatos belvízkárok megelőzé­sere Algyőn. Addig is azon­ban, amíg a terv elkészül, bővítik a csatornahálózatot. Többek között két főgyűjtő csatorna épül már a jövő évben, a szomolyal réten, melyeknek együttes hossza több mint 2 kilométer. Csongrád megye korántsem erdőségeiről a legneveze- A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság fagyártmá­tesebb az országban, azonban az utóbbi években egyre nyai az ország legtávolabbi részeibe is eljutnak ma már. ,. .,„ .. , . . A A bányászát eppugy, mint az építőipar és a papíripar, nagy erőteljesebben fejlődik ez a gazdálkodási ágazat i«. Az er- mennyiségben fogyásztja a Csongrád megyei fát, s nem dós falvakban a családok százainak biztosit ma már mun- kisebb mértékben a mezőgazdaság. Képünk a rúzsai er­kát, jó megélhetést, az erdőművelés. Tavasszal az ültetés, dészkerület fafeldolgozó telepéről mutat be részletet. Ké­később a kapálás, ilyenkor pedig a fakitermelés és feldől- szül a bánya- és a papírfa. Olykor egész kis vonatszerel­gozás. vények telnek itt meg a rúzsai erdők sokféle termékével. erőga/dálkodási kilátásait. Az derült ki. hogy mari3 érzékeny a hiány férfi mun­Itaerőből. A problémán csak úgy lehet segíteni, hogy töinciesen kell munkahe­lyeket nők számára átalakí­tani, alkalmassa tenni. Nagymértékben lelassult a mezőgazdaságból az elván­dorlás, sőt visszaáramlás is kialakult. Az idei év első három negyedévében oédául '325 férfi jelentkezett mun­kára a járásból, s az összes jelentkezetteknek mindössze 5 százaléka volt korábban mezőgazdasági foglalkozású. A nöi munkaerő teljes fog­lalkoztatottsága azonban továbbra is megoldatlan. Ez egyrészt abból követke­zik, hogy a nők nagyobb ré­sze szezonmunkában dolgo_ zik. másrészt érthetően ide­genkednek a három műsza­kos üzemektől. Földjáradék mikulásra Néhány évvel ezelőtt For­ráskúton sok gondot okozott a földjáradék kifizetése. Rendszerint zárszámadá'; után 3—4 hónapra tudta ki­fizetni a szövetkezet a ta­gok járandóságát. Azóta so­kat fordult a világ. Az' el­múlt esztendőben már de. cemberben kifizette a „Hala­dás" tagjainak a földjáradé­kot, csaknem 300 ezer forin­tot. így történt az idén is. December elején megkezd­ték a tagoknak a fizetést. Pedig ebben az évben 81 napos szárazság sújtotta a közös birtokot. Sokan nem is várták ebben a hónapban a földjáradék kifizetését. Da megkapták. összesen 283 ezer forintot osztottak szét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom