Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-22 / 302. szám

II költségvetés vitája a parlamentben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIÁLISÉ A MLNKASPAR1 LAPJA 57. évfolyam, 302. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1967. december 22. Ma is tanácskozik az országgyűlés Tegnaa bárom Csór rád megye! képviselő szóialt fel Nyers Rezső: A ferv és a költségvetés megvalósítása: A jövő évi költségvetési Javaslat a központi tervezés hazai fejlődéséről tanúsko­dik. Kedvező tünet, hogy a korábbi évektől eltérően, az új év kezdetére már jóváha­közérdek Tegnap, csütörtökön az országgyűlés folytatta get ösztönzik. Ez a döntés sítjuk meg, hanem főként a gyott költségvetése lesz az országunk jövője szempont- tervező, a termelő és a tor­,nco , . , .... , . t . _ . ,8Z államnak, s ez lehetővé te- téból életbevágó fontosságú, galmi vállalatok gazdasági 1968. évi koltsegvetesi tervjavaslat vitáját A tanácsko- 6zi a központi és helyi szer- 05 kifejezi a munkásság, a hatékonyságának, jövedel­zason reszt vett losonczi Pál, az Elpöki Tanács elnöke, vek jobb felkészülését parasztság és minden dolgo- mezőségének növelésével Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első 20 ember érdekét Megfelel Azért tulajdoníthatunk nagv titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró A SzocialistaiMun- ^t annak a noH«k!n=k Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko- Ráspart 1,65261,01 mind a tehát annak amelyet mi, a politikának, jelentóséget a gazdasági re­magyar kom- formnak, mert az új gazda­mócsin Zoltán és Nyers Rezsó, az MSZMP Politikai Bi- L^^f J^o munisták a nép érdekében sági mechanizmus - sok zottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttag- állónak tartunk. más mellett - ezzel az ösz­jai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. ^k, mert az a vétetné- Mlndezek a]apján úgy tönzéssel is segíti majd po­A csütörtöki vitában elsőként Nyers Rezső szólalt '„í MvLÍZk 5i Palt Nézzük, a terv és a költség- litikai törekvéseinket, fel, majd Nemes István gödöllői, dr. Schnitzler József j^sznlk a fő politikai köve- vetés megvalósítása közér- Gazdasági eszközeink so­Hajdú-Bihar megyei, Győri Imre Csongrád megyei, Dor- tel menyeknek Helyeseljük dek. tehát indokolt, hogy az rában 1968-tól nagyon fontos vas József Békés megyei, Gáspár Sándor, a SZOT fótit- ^ ? 7 * . ^ országgyűlés igennel szavaz- szerpr_t . _ n kára, Pethő Tibor budapesti, Gácsik Miklós disógyőri, • gazdasági növekedés zon és támogassa a kormány JfSft , P *vállalati Kaszás Imre Tolna megyei, Tóth László Győr-Sopron télentós ütemben folytató- politikáját. kategóriája, mint gaz­megyei képviselő kapott szót ebédszünetig. Ugy látjuk, hogy a koz- a költségvetés bevételi és dasa8i mérce és ösztönző. A Felszólalt még a tegnapi vitában: dr. Dömötör János Sft Sát Sk i^L elóirányzatait /éle' nyereségnek szerepe lesz « Csongrád megvei Orosz Ferenc Szabolcs-Szatmár megyei. T Lda^ feltétetek Az T^0?^ összjövedelmé­képviselő, dr Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe- taé^ ^wzda^ heluzeűt ^T l2^?^1 3 k°r' ?? a ^rsa­lvettese, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter a MvZZtossáa és « S ^nyszeivek. Kerdés persze, dalom beruházási alapjának, első helyettese, Potez János Szabolcs-Szatmár megyei kép- ^guSS^A«£z b£SL kö^égveteri ^rtefhTánya S^lefz viselő, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, tánossá teszi s6t .,er(sn„ , S^l iV f , nya, „ 1 Nem lesz Mándics Mihály Bács-Kiskun megyei, dr. Petri Gálx>r ZTJékben ikvitki a doteozó ® ^ÍT^m3' ,15? egy<?u ' d?ntő szerePe. nem szegedi, Fodor Istvánné Heves megyei, Lévai Sándor Tömeoek élelkör^lménuetí S? í !f tul7 Vállk tel?át . mindenhatóvá, Hajdú-Bihar megyei, dr. Vámosi Erzsébet Pest megyei és Skorí > te^TV68^"-^ t 5 ,kapitalizmusban, de a. Réla hiidanesti kénviselő ugyanakkor a kormány az lehetősegek szambavetele azt kétségtelenül a gazdasági ar. Molnár Béla budapesti képvise ő. üj gazdasági mechanizmus mutatja, hogy a hiányt tudo- hatékonyság legfontosabb Ezután a délutáni ülést elnapolták. Az országgyűlés ma életbeléptetésével működés- ' - • » •• - -- - y -* legxontosaDD be hozza azokat a gazdasági hajtóerőket, melyek a gyor­sabb műszaki-technikai ha­ladást. a nagyobb termelé­kenységet és jövedelmező sé­délelőtt 10 órakor folytatja munkáját (A tegnapi ülésről Nyers Dezső, Gáspár Sándor, dr. Tímár Mátyás, dr. Horgos Gyula, dr. Orbán László és a Csongrád megyei képviselők felszólalását ismertetjük.) másul kell vennünk. A be- mérőeszköze lesz, nagy ha­vételek további növelése tása lesz a gazdasági cse­reálisan nem tervezhető, lekvésre. Ez tagadhatatlan Csak úgy szabadulhatnánk változást jelent eddigi né­meg a hiánytól, ha a közér- zeteinkhez és gyakorlatunk­dekű állami kiadásokat to- hoz képest. Be kell látnunk vább csökkentenénk, vál- hogy a nyereségnél átfogóbb Gáspár Sándori A szakszervezetek hivatásuknak megfelelően teljesítik kötelezettségeiket — X magyar szakszerve- ben. Ez pártunk politikájá- keinek védelmében vetik retek a kormány által beter- nak alapvető jellegzetessége, latba. Jesztett költségvetési terve- A vállalatok önállósága le- Kedves elvtársak! Félreér­retet jónak tartják, azzal hetővé és egyben szükségessé tések elkerülése végett meg- „ _ . , egyetértenek. A költségvetés teszi, hogy a dolgozók na- ismételjük: a gazdaságossá- nagyságrendjét —a változta- hetik el tehát egyének, min­.. ........ . . . r r J . Ilii 1711X — — .. JL J /ti 1 Cf ti TO 1 r» TDrtl ír lrXnXitr ártá A lalva, hogy az állami szol­gálat egyik-másik ága „kis­sé bicegve" tehet csak ele­get az állampolgárokkal szembeni kötelezettségeinek. Nem helyes azonban ilyen erőszakolt megoldásokhoz nyúlnunk, mert nem va­gyunk rákényszerítve. A ter­vezett hiány alig több, mint az összes bevétel egy száza­léka. és pontosabb mutatója nincs a termelékenységnek és a társadalmi hasznosságnak; csak ezzel lehet együttesen mérni a kettőt. S minthogy sohasem félünk az igazsá­got felismerni, nem félhe­tünk a gyakorlatban alkal­mazni sem, és ne féljen sen­ki attól, hogy ezzel jottányit is közeledünk a kapitalizmus lényegéhez. A formák kö­Nincs okunk tehát arra, zeledése nem azonos a tar­hogy megijedjünk a költség- telom közeledésével. A tő­vetési hiánytól, de minden kés társadalomban a nyere­okunk megvan arra. hogy a cél, nálunk pedig az komoly jelzésnek tekintsük, eszköz szerepét játssza. Ott Ha az országgyűlési módosi- a nyereség magánkisajátítás­tások nem változtatják meg ra kerül, nálunk pedig „tár­lénygesen a hiány javasolt sadalmasított", sohasem ve­tást százmillió nagyságrend- dig valamely közösségé. A ben látom lehetségesnek következő három évben a —, az ország pénz- vállalatok nyereségének min­ügyi egyensúlya kielégi- den 100 forintjából átlag 60 tő lesz és bizonyosak lehe- forintot az állam, vagy a fa­tönk abban, hogy semmiféle "ács használ fél társadalmi indokolatlan túlköltekezés- célra, átlagosan 25 forint a megfelelően szolgálja 1968-as gyobb áttekintést kapjanak got — és ez pártunk politi­eéljaink megvalósítását Jö- munkahelyük, vállalatuk te- kája — nem lehet politikai vő évi céljaink nem térnek vékenységéről, és tudásuk- céljainktól és az életszinvo­el a korábbiaktól. Mégis kü- kai, tapasztalataikkal segít- nalra vonatkozó elképzelé­lönös gondot kell fordíta- sék a vezetés munkáját seinktől függetlenül kezelni, nunk 1968-as tervünk telje- A nyílt, demokratikus lég- Azt minden vonatkozásban, sítésére. kör fontos fokmérője, hogy módszeredben szocialista el- .. ... , ... Miért? Mint ismeretes meddig kap teret a munká- veinknek megfelelően a mun- *« nyujtunk menleve- ^natetok fejl^és atepiát 1968-ban további lépéseket bon az aktív, példamutató kásosztály politikája szerint A deficit nagyságrend- bővíti, átlagosan 15 forint kell tenni az ésszerűbb be- emberek hangja. Szocialista kell megvalósítani, ruházások megvalósítására, demokrácia ott van, ahol ér- Az emberi kapcsolatok szo­t termelékenység emelésére, vényesülni tud az alkotás dalista jellege, a szocialista e műszaki fejlesztésre, az szabadsága. A mi rendsze- humanizmus, az emberi mél­üzemek exportképességének rünk pedig ezt messzemenően tóság tiszteletben tartása fokozására, a belső piac igé- biztosítja. rendszerünk alapvető köve­" "• " " * telménye. A mi rendszerünk­ben az ember értékét munká­ja adja. Nálunk a munká­nak, a becsületesen és jól nyeinek jobb kielégítésére — Ismételten hangsúlyozzuk, mondotta bevezetőként, majd hogy önmagát fosztja meg így folytatta beszédét: legnagyobb erőforrásától az — Kedves elvtársak! A a vezető, aki nem támasz­szakszervezetek felkészültek kodik a dolgozók alkotóere­arra is. hogy az új gazdasági jének fokozott kibontakozá­mechanizmus bevezetésével sára, hasznosítósára. A mi szocialista társadalmi ren- gazdasági vezetőink a közel­dünk erősítésének szolgála- jövő gazdasági feladatainak tában. a bérből és fizetés- megoldásában bizton támasz­bői élők érdekeinek képvise- kodhatnak a szakszerveze­teiében és védelmében hiva- tekre. tásuknak megfelelően telje- Kedves elvtársak! Mint is­sítsék kötelezettségeiket, meretes, széles körűen meg- ugyanakkor tisztességesen, Tennivalóink kidolgozásánál nőtt a szakszervezetek hatás- emberségesen bánjon a dől­tek'ntetbe vettük, hogy a köre, jogköre és ezt az or- gozókkal. szakszervezetek, mint a ha- szággyúlés az új Munka Tisztelt talmon levő munkásosztály Törvénykönyvében legutóbb Mindannyian jének növelését viszont nem pedig a dolgozók részesedé­helyeselnénk. se. Az utolsó fillérig közér­Az állami takarékosság el- dekű tehát a felhasználás, ve ezután is fontos marad Azt a kérdést is feltettük a politikai követelmények magunknak, hogy vajon, ha között. Két jelzőt azonban polgárjogot biztosítunk a gondolatban mindig hozzá szocialista tervgazdálkodás­kel] ragasztanunk a tokáré- ban a versenynek, nem ke­kosság sokat emlegetett fo- resztezzük-e a termelőerők galmához. Az egyik az, hogy koncentrálódásának gazda­doteotó IStórsadalíto érdemi- a másik, hogy ész- sági törvényét? Arra a meg rangjf ^ Minden^ezetó -rújegyem. v^ ne_ vr gyó^ésre^ jutottun^hogy tegyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját a nép megbízásából látja el, a munkásosztályt, a dolgozó embereket szolgálja. Köve­telje meg a rendet, a fegyel­met, a pontos munkát, zessen látszat-rendszabá- ez a két folyamat nem ha­lyokhoz, ne növelje a bürök- tálytalanítja eqymi'ist. A ráeiát és semmiképpen se koneenrált nagyüzemek nem nehezítse a tömegek életét. szükségképpeni velejárója a A dolgozó emberek szo- piaci monopolhelyzet. A szo­ciális, egészségügyi ellátásá- cialista államnak még salát ra, az oktatási és kulturá- vállalatával szemben is min­lis célokra szánt kiadások dig fenn kell tartania a jo­nem csökkenthetők, sőt a le- got, belső eszközökkel, vagy hetőségekhez képest fokoza- import révén versenyt te­tosan bővítendők. A honvé- remtsenek számára. ­országgyűlés! delmi és közrendvédelmi ki- Hangsúlyozni szeretném, azt akarjuk, adások szintén szükségesek hogy az árpolitika el nem r osztályszervezetei, munkáju- törvénybe is foglalta. Most hogy erősödjék, gyarapodjék és szorosan behatároltak, különíthető ikerpárjának té­kát mindenkor a munkásha- kötik a vállalatoknál a kol- munkáshatalmunk, tovább Most állami szinten lénye- hintjük a bérpolitikát. Az talom sorsáért, nagy céljaink lektív szerződéseket, ame- szilárduljon szocialista ha- gében egyetlen kiadási tétel árak és a bérek jövő évi ala­valóra váltásáért érzett mély lj'ekben vállalati szinten is zánk politikai és gazdasági nyújt érdemi lehetőséget a kulását pártunk Központi felelősségtől áthatva végzik, összefoglalják a dolgozók, és ereje és tovább nőjön a megtakarításra, mégpedig a Bizottságának legutóbbi Tevékenységünk egyik leg- a gazdasági vezetők, vala- dolgozó emberek jóléte. A központi államigazgatás költ- ülésén behatóan ele­fontosabb területe" elősegí- mint a szakszervezetek kö- magyar szakszervezetek eh- ségelőirányzata. A kormány meztük éa az életszínvonal teni a dolgozók aktivitásé- telezettségeit és jogait. A hez az országépitő munkához él ls ez2el a tehetőséggel, az alakulása szempontjából kü­nak kibontakoztatását az szakszervezetek élni fognak minden támogatási megad- államigazgatás létszámát lön mérlegeltük. Arra a kö­-lőiKink álló naev feladatok széles körű jogaikkal, ha nak. A kormány által beter- több ezer fóvel, a központi vetkeztetésre jutottunk, hogv megvalósítása érdekében A arra szükség lesz. A szak- jesztett költségvetési terve- kiadásokat több millió fo- a tervezett árintézkedések szocializmus fejlődése meg- szervezetek több mint S mii- zettel úgy magam, mint a rinttal csökkenti. Előrelátha- ésszerűek, az emberek több­kőveteli a tömegek aktív és lié dolgozót tömörítenék, magyar szakszervezeti mos- tő azonban, hogy hosszú tá- sége minden bizonnyal meg­ikntó részvételét a felada- Ezt a hatalmas politikai éa galom nevében egyetértek ét von az ésszerű állami gaz- érti annak indokoltságát. Lé­kialakításában megva- szervezeti erőt szocialista annak elfogadását ajánlom a dálkodást nem csupán a ki- nyeges és fontos, hogv az í&táSbíg ^ i^ktt&Sr rendünk fe a dolgotok feda- totóit ogaxággyűlésoek. adások ateőklésével «XÓ- éraíc mozgása nam to különböztetett terhet a tár­sadalom egyetlen jelentős rétegére sem, nem jár tehát az elért életszínvonalnak a rétegek közötti újraelosztá­sával. A bérek és keresetek emelésére mindenütt lehető­ség lesz, ahol értékesíthető árut tertnelnek, vagy forgal­maznak, ahol a termelékeny­ség nő. Az állami szolgálat­ban dolgozók keresete álta­lában lépést tarthat a vál­lalati dolgozók keresetének alakulásával. Ezért pártunk, abban a tudatban fogadta el az árintézkedésekre és a bér­alakulásra vonatkozó tervet, hogy azok a gazdasági fejlő­désre serkentően hatnak, a dolgozók részéről pedig el­fogadhatóak lesznek Az árpolitikánk lényegét jellemezve Nyers Rezső rá­mutatott: — Az árakban egyfelől utat engedünk gazdasági ha­tások kifejeződésének, an­nak, hogy minél több termék ára igazodjon a költségek­hez, s a nagyobb, vagy ki­sebb nyereséghányadon ke­resztül fejezez ki a fogyasz­tók értékítéletét. Másfelől fontos állami feladatnak te­kintjük a kielégítő árstabili­tás megteremtését. Azt tart­juk, hogy ez egyszerűen ren­delettel nem érhető el, ha­nem azzal, hogy az állami szervek a gazdaságpolitikai eszközökkel helyesen élnek és érdemi hatást gyakorol­nak az árak általános szín­vonalára. Az új helyzetre va­ló átállás megköveteli a gaz­dasági szervektől a jó piac­ismeretet és a felelős kalku­lációt. Kezdetben sok ember számára bizonyára furcsa lesz, hogy bizonyos árak ez­után kötetlenebbül változ­nak, de hamarosan meg­szokhatjuk, nem fordul fel fenekestül a gazdasági élet, hiszen a mi viszonyaink kö­zött az infláció lehetősége — nem elméletileg, de gya­korlatilag — ki van zárva. Az új árpolitika kapcsán azonban egv fontos követelményt mindig szem előtt kell tartani: mind az állami szerveknek, mind a pártnak kötelessége ügyelni arra, hogy az árak alakulá­sa soha ne hozza lehetetlen helyzetbe a három-négy miJ­mog- (Folytatás e 2. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom