Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

Fiatalos kedv a jubileumi versenyben Ifjúmunkások, brigádok munkastkerei Egységes cselekvésünk erejével Szép teljesítményekről, sikeres kezdeményezésekről, nem egyszer termelési rekordokról adhattunk számot az idei jubileumi verseny során. Ezek az eredmények elválaszthatatlanok attól a pontosan fel nem mérhető, de mindenképp nagyértékű alkotó munkától, amit a szegedd ifjúmunkások, fiatal műszakiak végeztek. Védnökséggel A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ-istái védnökséget vállaltak a Covama nevű új műanyagüzemrész felett; egyben a szocialista üzemrész cím elérésére is törekszenek az ott dolgozó ifjúsági brigádok. A vasúti KISZ-bizottsághoz tartozó alapszervezetek egész sor védnökséget vállaltak s valósítottak meg derekasan. Szeged-állomáson például az úgynevezett „elsőteles" fiatalok, az ifjabb vasutasok testi épségét vigyázták különös gonddal. A gépállomás, a gépjavító kollektívája pedig a motorok, gépek felett védnökösködött. óva a minőséget Az ÉVM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-istái idén közel 230 — főleg fiatalok részére készülő — lakás építésénél vállalták a védnök szerepét. Ezek jó részébe már be is költöztek az új lakók. A textilművekben ifjúsági üzemrész lett a szövöde, ahol szintén az új — egy igen gazdaságos munkaszervezési módszer — fölött vállaltak védnökséget az ifjú textilesek. Magát az új módszert is fiatal újítók javaslatai alapján vezették be. Napi egy motor plusz A soronkívüli igényeket — különösen mezőgazdasági vonatkozásban — vették figyelembe a Xl-es sz. Autójavító Vállalat ifjúmunkásai. A motor és fődarabszerelő csarnokban egy motor összeszerelésével tetézték meg naponta a teljesítményt. A fiatal vasutasbrigádok is szép eredményeket értek el. Közülük is kiemelkedik a fűtőháziak Solymosi László vezette kazánkovács brigádja. Ugyancsak példamutató volt a ruhagyári ifjúsági brigádok kezdeményezőkedve, munkalendülete és újítótevékenysége. A kábelgyárban legkivált a gyengeáramú üzemrész KISZ-brigádjai jeleskedtek; elősegítve az exportterv teljesítését Elismerés, ösztönzés A Szakma Ifjú Mesteremozgalomban sok fiatal vizsgázott eredményesen. Ugyanakkor rendszeresebbé és elmélyültebbé vált az FMKTban. résztvevők munkája, ezekre az ifjú műszakiakra mind jobban számíthatnak, s mind többet is bíznak az üzemekben. A versenyben; helytálló fiatalok számottevő anyagi és erkölcsi elismerésben, ösztönzésben részesültek. Hegemlékező ünnepség a DNFF születéséről A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, valamint a Csongrád megyei és a Szeged városi bizottsága • holnap, december J8-án este 7 órai kezdettel díszünnepséget rendez a Szegedi Nemzeti Színházban a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásónak 7. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vesznek a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletének, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti irodájának képviselői is. Ünnepi beszédet Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titkára mond. Az ünnepség második részében a budapesti Madách Színház, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, valamint a szegedi Radnóti gimnázium énekkara és az Ifjúsági Ház nagyzenekara adnak művészi műsort. Téli este a parkban Somogyi Kürolyné felvétele A

Z ÜJ IRÁNYÍTÁSI rendszer előkészítését és gyakorlati alkalmazását kimunkáló periódus befejezéséhez közeledik. A párt Központi Bizottságának november 23—25-i ülése öszszegezte, lezárta az előkészítés közel három évét. Megfeszített szellemi munka ötvöződött pontosan fogalmazott elvekké, és ezeknek formába öntésével, törvényekké és rendeletekké. Most következik a cselekvő gyakorlat. Jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy pártunk az eszmei és cselekvési egység birtokában biztonságosan fordulhat a gyakorlat napi kérdéseihez. Az alkotó, cselekvő egység természetesen nem önmagától formálódott meg. Az irányítási rendszer eszköz; a hatékonyabb gazdálkodás jobb, ésszerűbb lehetőségeit teremti meg. Politikánkat szolgálja, amely több mint tízesztendőnyi tapasztalattal bizonyította életrevalóságát, s nyerte el a különböző társadalmi osztályok és rétegek támogatását. A politika elsődleges és meghatározó szerepe nem vitatható. A párt választott területi szervei különböző fokokon, már az előkészítő munkában is részt vettek. Viták tüzében formálódtak meg azok az alapelvek, amelyek később a nyilvánosság elé kerültek. A felkészülésnek ez a módja alkalmas volt arra, hogy elvi-eszmei egység teremtődjék meg e nagyhatású lépés gyakorlati érvényesítése előtt. A gyakorlat feszültségeit, átmeneti zavarait csakis egységes, cselekvőképes párttal lehet elhárítani, leküzdeni. A párt alapszervezeteiben is többszöri véleménycsere és vita zajlott le, s a kommunisták helyeslő, egyetértő fellépése segített abban, hogy 1968-ra az új irányítási rendszer erős. stabil társadalmi bázisra támaszkodjék. Szerencsés előkészület volt ez. Tapasztalataink minket megtanítottak arra is, hogy minden új lépés meglépése előtt nézzük meg és tisztázzuk teendőink elveit és gyakorlatát. Így volt ez 1956 után, a munkáshatalom megvédésének idején, a gyors konszolidáció sikerének egyik biztos alapja pártunk egységes, szervezett fellépése volt A társadalom rétegei, elveiben szilárd és ennélfogva gyakorlatában egységes pártra tekintettek, amelyet érdemes követni, mert megalapozott intézkedéseiben meg volt a kibontakozás minden biztosítéka. Hasonló tanulságul szolgál a következő, nagy társadalmi hatást kiváltó elhatározásunk; a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez esetben is kialakult az az egység, amely biztosította a helyes elvi döntések gyakorlati alkalmazását. Azért nem történt megtorpanás, kisiklás, mert a jó elképzelésekért félmillió kommunista lelkesedett, és magával vitte a munkásság. az értelmiség, majd pedig a parasztság fő erőit. Tíz és százezrek meggyőzése árán jutottunk eredményre és állítottuk mellénk a kisbirtokosi életformához ragaszkodó paraszti tömegeket e nagy változások megvalósításában. A mögöttünk maradt évtizedben most ez a harmadik, társadalmunk mindenik rétegét érintő nagyhorderejű változás, szocialista hazánk politikai, gazdasági erejének további gyarapítása érdekében. Ennek a munkának irányítója, vezetője a párt marad. Olyan munkát és felelősséget vettünk magunkra, amely történelmi szerepünkkel és politikai küldetésünkkel együtt jár. Egy-másfél évtizedre szóló vállalkozásunk mögött fölsorakozott a társadalom fő erőinek színe-java. s ezáltal erős társadalmi. politikai bázisra építhetjük a következő években folytatandó gyakorlati munkákat is. Az új Irányítási rendszer társadalmi és politikai hatása, számunkra elsőrangú szerepet játszik; ez a hatalmon levő politikai párt számára természetes és szükségessége igen könynyen bizonyítható. Íme néhány példa: A felnőtt lakosság két évtized alatt megszokott egv olyan stabilitást, amelyet a szocializmus vívmányaként ismert meg és könyvelt el. Mint ahogyan az így is van: mert ez a társadalmi rend teremtette meg a stabil munka- és bérviszonyokat, a fix áron folyósított szolgáltatásokat és a rögzített fogyasztói árakat stb. Most ez a stabilitás megváltozik a szocialista építés, s életkörülményeink észszerűbb. gyorsabb fejlesztése és javítása érdekében. A szocialista tulajdon és a társadalmi viszonyok, nem változnak, az új gazdaságirányítás hatására tovább erősödnek. De ezt nem értheti meg egyik napról a másikra a dolgozó ember. Érthetetlenül állnak majd sokan a változás előtt, s kérdik, hogy a szocializmus vívmá1 nyaként számontartott stabil, fix bérezést hogyan válthatja fel egy merőben más, sok-mozgásos rendszer? Most majd jobban a munkához-kötötten formálódik, emelkedik vagy Irta: Siklós János csökken a munkaviszonyban állók bére az iparban, kereskedelemben, közlekedésben stb. Kézenfekvő példa az is, hogy az árak országos egy formasága helyett változó fogyasztói árak lépnek be és előfordulhat, hogy Miskolcon olcsóbban kapni hasonló értékű és minőségű árut, mint például Szegeden. Vagy pedig azonos értékű árucikkek ára — a mozgó figyasztói ár skálájában — egyik hónapról a másikra megváltozik a kereslet és a kínálat morgás törvénye alapján. De a munkaviszonyban, a munkaadó és a munkás kölcsönös kötöttsége is oldottabbá válik és ezáltal felfokozódik a munkaerő mozgása;, s ez már nem azonos azzal, hogy szinte senkit sem lehetett munkahelyéről elküldeni, mert védte (bármilyen csapnivaló munkát végzett is) a humanitásban fogant Munka Törvénykönyv egy-egy paragrafusa. Ezekután könnyű megérteni, hogy ilyen nagyhorderejű változásokat közvéleményünk nem ért és nem emészt meg egyik napról a másikra. Külünösen azoknál okoz majd zavart mindez, akik ilyen vagy olyan módon az új irányítási rendszer belépésének hátrányos következményeit érzik. Itt hangzik el majd, ilyen természetű feszültségi területeken leggyakrabban az a kívánság, hogy „bár maradt volna minden a régiben". M

TRE E KÉRDÉSEK lecsapódnak az egyes emberek konyhájának asztaláig, vagy bukszájáig, akkora már egészen „prózai" módon kerülnek egyéni szubjektív megfogalmazásra a gazdaságpolitikát irányító elvek. Valahogyan így; mennyibe is kerül a fiamnak egy pár cipő? Mit vállal át útiköltségemből a vállalat? Kapok-e elegendő OTP hitelt a házam építéséhez, és milyen kamatfeltételekkel? Az új munkahelyemen könnyebb, vagy nehezebb munkát kapok-e? S ezekben a kérdésekben a közös gondolati motívum számunkra az. hogy a szocialista eszmébe és politikába vetett hitet, meggyőződést (személyes jellegű, de politikai természetű megjegyzések ellenére) megtartsuk és növeljük! Képesek legyünk annak a megértetésére, hogy hazánkban a szocialista viszonyok, hoszszabb távon az életviszonyok gyarapodását segítjük és szolgáljuk. De ezt nem lehet az általános elvek hangoztatásával bizonyítani és magyarázni, mert mindéin embert a maga személyes és konkrét dolga érdekel. Választ nem általában kíván tőlünk, hanem saját, személyes problémáira. Persze mi nem is akarunk olyasmit „megmagyarázni", s „megideologizálni", ami nem felel meg az egyszerű fogyasztó személyes tapasztalatainak, vagy ami kimondottan hátrányosan érinti. Ez a vállalkozás azért sem lenne célszerű, mert az élet adott realitásaitól elkülönülve semmit sem lehet magyarázni. Azt azonban szükséges jól érzékelni, hogy a most induló elképzelések okos gyakorlati megvalósítása valóban hasznos az egész nemzet számára, s ennélfogva az egyének boldogulására is kedvező hatással lesz. Hangsúlyozzuk azonban, hogy január 2-ával nem lesz az üzletekben több áru; nagyobb termékmennyiségre és választékra sem számíthatunk. Célszerűbb és ésszerűbb munka veszi kezdetét, amely évek leforgásával vezet el addig, hogy több és jobb és színesebb áruválasztékkal rendelkezzenek üzleteink, boltjaink. Azt sem akarjuk megmagyarázni, hogy a négyszázalékos bérfejlesztés valamiféle magas fizetésjavulást hoz. Vegyünk alapul kétezer forintot aluli kereseteket és számítsuk ki. hogy egy-két százalékos bérfejlesztés olyan minimális, amit alig lehet észrevenni. De előfordul olyasmi is. hogy helyenként egyáltalán nem kerül sor bérfejlesztésre, mert olyan termelési és értékesítési körülmények alakultak ki, hogy a jelenlegi bérszint megtartása is csak erőfeszítések árán biztosítható. Ilyen helyen egyáltalán nem lehet azt bizonyítani megfelelő komolysággal, hogy „ne búsuljanak kérem. országosan négy százalék bérfejlesztést irányzott elő a kormány", mert az érintett embereket nem ez érdekli, hanem saját fizetésük! Célszerűbb és természetesebb megmutatni ilyen helyen a bérfejlesztés elmaradásának valóságos okait és akadályait és a leküzdés lehetőségeit. Ezek az érvek talán elegendő bizonyítékul szolgálnak ahhoz, hogy elvitathatatlanná váljék; a reform társadalmi, politikai hatására fordítandó figyelem lassacskán egész tevékenységünk középpontjába kerül. A dolgozó ember oldaláról megközelített, az ő szemével látott, általa érzékelt napi kérdések bogoeása adja politikai munkánk egyik legfontosabb alapvonulatát. Ezekből a fejtegetésekből bizonyára az is kitűnik, hogy olyan sokszínűvé vált közéletünk, politikai tevékenységünk mezőnye, amelyben nem lehet sémákkal, sablonokkal dolgozni. Ugyanis ezek nem váltanak ki érdeklődést, sem elismerést. A párt politikai és cselekvési egységének nagy erőpróbája most majd a párt-alapszervezetekben zajlik. Ahány üzem. szövetkezet stb., annyiféle politikai vetület, sajátos, egyedi tényező jelentkezik, amelyeket csak ott helyben lehat megoldani és politikai jelleggel tisztázni. Nincsen olyan okos központ, és megyei bizottság, amelyik mindent megold, s ezáltal kész recepteket osztogat mindenüvé. A helyi politikai erőre vár, a jelentkező gondok kezelése és okos megoldása. Képesek-e pártvezetőségeink, üzemekben és szövetkezetekben dolgozó kommunisták arra, hogy hatásos cselekvési egységgel önállóbban dolgozzanak? Ennek az érvnek néhány jeles tapasztalatát összegezve, nyugodtan mondhatjuk, hogy pártszervezeteink többsége képes az önálló, politikai cselekvésre. De ehhez most és még huzamos időn keresztül alapos helyi (helyszíni) támogatást várnak. A meglevő politikai és cselekvési egységet az alapszervezetekben úgy erősíthetjük érdemlegesebben, ha tevékenységünk és munkánk fő ten",1eténrV fektettük az üzemeket és a termelőszövetkezeteket. Politikai tanácsokat és bátorítást várnak az alapszervezetekben dolgozó kommunisták. S ezt csak valamelyes helyi ismeret birtokában lehet hasznothajtóan számukra megadni. Lehetséges, hogy egyesekre idegesítően hat, de mégiscsak így van; kevesebb Irodai munkát, több helyszíni tevékenységet kíván a következő esztendő a választott párt-, állami és mozgalmi szervek tagjaitól és apparátusaitól. Nem valamilyen lejárt lemezt próbálok újrahangolni, sokkal inkább a józan igényt, és valóságos helyzetet szeretném érzékeltetni, amely új kötelező normatívákat teremt munkánk eredményességének mércéjeként is. Egy komoly forradalmi változásra vezető folyamat gyakorlati megindítása, a körülményekhez és igényekhez igazodó munkastílust kíván. Ez nem csak a pártra,' hanem az állami és a tömegszervezeti munkára is általános érvénnyel bíró igény. Jelen esetben; a párt- és szakszervezeti alapszervezetek célszerűbb helyszíni segítését jelenti. A párt eszmeipolitikai és cselekvési egységét, most az új irányítási rendszer gyakorlati alkalmazásával egyidejűleg lehet — és szükséges is — a párt-alapszervezetekben erőteljesebben munkálni. Hiszen az egység a párt egészének egységes fellépését tartalmazza. a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig! Most ezért vált a politikai tevékenység elsőrangú színhelyévé az üzem. szövetkezet. kereskedelem, közlekedés stb. Politikai erőt sugárzó pártszervezetek nélkül nehezen oldhatók meg az új viszonyok között jelentkező loká.lis társadalmi és politikai kérdések. Minél alkalmasabbak és ütőképesebbek a pártszervezetek, annál biztonságosabb és kiegyensúlyozottabb a termelő egységek munkája. Hasonló teendői vannak a szakszervezetek megyei irányító szerveinek, a népfrontnak és az ifjúsági szövetségnek is. A társadalom tudatos támogatása azáltal válik maradandóvá és vezet, újabb és újabb rétegek oozitív fellépéséhez. ha e társadalmi szervek saját központjaik egyetértő, támogató álláspontiát képesek eljuttatni az egyszerű párton kívüli emberekhez. S az is természetes, hogy az elvi egyetértést konkrét gyakorlati kérdések kapcsán kell kifejezésre juttatnia a társadalmi szervekben működő párton kívüli aktivistáknak is. Nem általános fejtegetések esetén, hanem a konkrét, megoldást kívánó kérdések idején jut kifejezésre a valósó egyetértés. E

'tK A GONDOLATOK szinte kimondatlanul is magukban hordozzák munkánk változtatására vonatkozó politikai és társadalmi igényt. Jövő évi feladatainkban a politikai tevékenység elsőrangú szerephez jut, de ezt életünk legfontosabb szférájában- most a termelő munkában dolgozó milliók között kell elsősorban kifejtenünk. Nem óhajokat írtunk le, s nem is általános kívánságokat, hanem egy forradalmi változást előidéző folyamat megindításának és alkalmazásának politikai jelentőségéről és eszközeiről szóltunk; politikai és társadalmi szerveknek. rendkívül felelősségteljes, bonyolult munkájáról. Vasárnap 1967. december 17 OiL-MAGYARORSZÁG 3