Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

Lenin katonája Zarecsnik János emlékezete ina Páter László rint Besszarábiában Tyiraszpolnál 75 000 főnví román és magyar sereg áll készen, hngv támogassa Magyarország és Románia várható forradalmait. A világforradalom hite akkor mozgósító erőt jelenlett. A Sesszarábiáhan álló Vörös Hadsereg puszta jelenlétével is hozzájárult a Magvar Tanácsköztársaság létrejöttéhez. A magyar kommunisták a külföldi proletárok segítségére számítottak. amikor létrehozták a Tanácsköztársaságot „Amikor mi megalapítottuk a proletárdiktatúrát Magyarországon —mondotta Kun Bela a budapesti munkástanács április 19-i ülésén — nem arra alapítottuk számításunkat. hogy mi képesek leszünk majd katonai erővel, rendszeres háborúval megbirkózni az antant csapataival ... Hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy mi a ' magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk... szüksége®, hogy minden erőnket megfeszítsük addig amíg elerkezik a nemzetközi proletarforradalom aktív segítsége." A külső segítséghez, a Forradalmi küldetésben yvhogó tavaszi esőben, amely a régi márciusi forradalomra emlékeztet, pörös zászló alatt katonák és munkások tömege áll a Kass előtti téren. A Prossnitzház erkélyéről keményen harsogó szavak zuhognak le. Minden második mondatban, mint valami vörös rakéta, fölzeng a proletárdiktatúra követelése. Oroszországból jött katona a szonok. Len in hazájából, a tornyos Moszkva kórengetegéhől hozta az új hitet, az új eszméket, az új szavakat. A szónoknál csak egy érdekesebb: a lelkes tömeg. amely hallgatja, öreg népfölkelő áll mellettük, és valahányszor a szónok, németes vagy oroszos módján I d e e-t mond eszme helyett, az öregedő magyar meggyőződéssel dörmögi: Hát bizony ideje már! A vörös huszárparancsnok A tudósító, aki a fenti sorokat a Délmagyarország 1919. március 11—1 számában Kommunisták vasárnapja címmel irta. Juhász Gyula volt. a szegedi költő. A szónok pedig Lenin katonája, Xarecsnik János, a Kommunisták Magyarországi Pártja szegedi katonai csoportjának vezetője. Sem fény képét, sem pontosabb életrajzi adatait ezúttal nem tudjuk adni. Zareesnik János itt katonáskodott, majd a forradalmak idején mindössze néhány hónapot töltött Szegeden, pályáját sem előtte. sem utána nem ismerjük tüzetesen. Ám itteni tevékenysegevel, Internacionalista múltjával, szenvedéseivel beírta nevét a szegedi munkásmozgalom történetébe. 1919 februárjában érkezett Szegedre Szovjetoroszországból. A Friss Hírek munkatársának. Tölgyes Gyulának, március 9-i hiteles. eletízű interjújából ismerjük sorsa addigi alakulását. Korára csak következtethetünk: zászlós volt a 3. szegedi huszárezredben, s már .a háború első napjaiban, 1914. szeptember 5-én orosz fogsághn esett. Galíciában. Lemherg (Lvov) közeieben. Harminc év körül járhatott tehát ekkoriban. Civilben tanító volt a gróf Nákó-féle nagvszentmiklósi földműves-iskolában, ahol Bartók Béla születése Idején a zeneköltő apja. s előtte apai nagyapja is tanított. Súlyos sebbel került fogságba. Kijevbe vitték,, azután Moszkváh*, onnan pe-/ dig 1915 januárjában a japan határra, a habarovszki fogolytáborba került. Tizenötezer magvar volt itt. s a részük re Előre! címmel tábori újságot adott ki. Lapjában a háborii kitörésének okait fejtegette, támadta az imperializmust — ezért háromheti áristomot kapott. Büntetésének kitöltése után megszökött a fogolytábor parancsnokának egyenruhájában, irattáskájával. Egy mandzsúriai városba, Raszdolnára ment. Itt galfcúfi polgári személyek voltak internálva. Egyiküknek volt igazolványa szabad mozgásra. Zarecsnik zász.lós 15 rubelért megvette ezt az igazolványt, s ezzel mint vándorkereskedő addig utazgatott, míg néhány hónap múlva elvergődött Pétervárra. Fölcsapott, hirdetést ügynöknek, vendéglői étlapokra gyűjtött hirdetéseket.. Itt meg is nősült: elvett egy gépírónőt. Alekszandra Fjodorovna Kopilovojt. Felesegét magával hozta Szegedre is A Nagv Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Zarecsnik János sok ezer fogolrtársáral együtt beállt a Vörös Hadseregbe. Azt a megbízást kapta, hogv 775 főnyi, gépfegyverekkel és ágvúkkal fölszerelt csapatával foglaljon el Kerenszkij hi\"eitől bizonyna városokat. A magvar huszárzász.lós alakulatával föladatát regrehajtotta. min novemberében Moszkvába rendelték, s közölték vele. hogy a harctérre kell mennie, egy ezredet fog vezetni a kozákok ellen. Zarecsnik János mint ezredparancsnok 1919 január B-án szerelt le, mert meghívást kapott az internacionális föderáció moszkvai kongreszusára. A kongresszus január 18án tartotta ülését í-enin elnöklésével. Zarecsnik János is fölszólalt. Ekkor már nagyon közelinek 1:ÚszolL A magvar prolet.'írforruüulom győzelme. A magyar internacionalisták egv réazr már kész&K haza Zarecsnik *7»Vilóy prol#t«»rj«| egyoflljeUk, Katonák! BajtársakI A TVeőpióbi mrgiaulaMl, hol íz ignUg. Mn*Uk és tanuljatok I Nem a kommunisiik akarják a vét ét outit minOenl mtc kell lenni, hogy a drága proletárvárt nwftimálIM, Agitáljatok, aaorjétok m r Ágira tak aarwtt alihfc. mialétt fagyvaeatakhac nyúltak. És ahol a koamu itiata igattágol bután, lariitui képpel tagadják, ott hiaináijalek fegyver l. Kaionák! — minden kiontod proletárvérád kár. mi bamui véd akimnk, ha árok nem akarják magukat a proietáraág parancs Havinak megha|)ani. Katonák! — ma nnfegyelemre. bátor ttivre, Bnlodatra van stokaág, a íomdalmi láng magasan lobogjon bennetek, de aaa mmalakaeljatak • Végrehajtó •Ivett*ég mólból. Ba|lártak kiontod vére meg lett boaarulva, mindem proImtórórt tla bursemóatak kall pa*at«lnl«, de ne caeleked|elek aiéltuggalva, meri elbukunk, ka nem tartunk Oasre. Kilonik, vigyáztatok a leiyverekre, vigyázzatok minden katonai loiucrclésre, mindenoil megbízható kommunista kaionák álljanak. Óvakod|atok a fijitcklJI, óvakodjatok az áiuté provokáló aeciáldcmokraiáklól. A vftióa hadseregben nlncz rang, csak testvérek vannak. És jegyezzétek meg, hogy a világ legfegyclmezetlebb hadserege, meit H hídja és tudnia kell, hogy Önmagáért és a jövőért harcol és nem a gazdag vagyonáért, a gazdagok rend,éértl Alakilsá ok mrg mindenütt a kommunista kjloefk IntézAbizottságait, amely szerv átveszi a Kommunista Kaionák Vágrehsjtó-BuoHságailól az uiaartásokal. Éljan a seArAe kaésaeagl Éljen a gnaUtórgtfc tat ural Tesivári UrMefei: A XsMKAlflA IlMA TimteNÉ Az állványról vagy a magas lóról? Társasháxépités hercehurcákkal A feltehetően Zarecsnik szerkesztette röplap 1919-es szegedi nemzetközt helyzet kedvez/ alakuláséhoz fűzött remények azonban nem váltak be, A világforradalmi hullám apálya következeti be. Elsősorban az. imperialista túlerő okozta a Magyar Tanácsköztársaság bukását. Akkor még azonban, amikor Zarecsnik János l,enin biztatásával hazatért, bizakodó volt. „Megmagyarázta Zarecsnik zászlós — írja Tölgyes — hogy az orosz bolsevizmus nem vérrel akarja kiküzdeni elveit, vérpazarlás nélkül akarja megcsinálni a nagy. az igazi forradalmi átalakulást." „Érdekesen beszélt arról, hegvan nyerik meg eszméiknek a katonákat. Arhangelszknél 35 OftO fónyi angol, francia, amerikai sereg állt A szovjet kormány nem fegyverrel vonult sz antant csapatok ellen, hanem nyomtatványokat juttatott el hozzájuk, amelyekben megmagyarázta. hogv mi az. orosz bolsevizmus célja, mit jelent a proletárdiktatúra. Es mi történt? A 35 000 antant katona fegyveresen átpártolt a vörös hadsereghez, előbb azonban tisztjeiket hajón hazaszállították. Nem öltek meg közülük egyet sem. Az. antant ezután 16 hadihajót küldött Oroszország ellen Arhangelszkbe. A tengerészekhez is eljuttatták a fölvilágosító nyomtatványokat. és megismétlődött az első eset: a tengerészek is valamennyien csatlakoztak a vörös hadsereghez, előbb azonban ők is hazaküldték a tisztjeiket." „— Lássa — mondta ragyogó szemmel a huszárzászlós — ezért is retteg az antant a bolsevizmustól! — A mi fegyverünk — folytatta előadását — a megértés. A szuronvairvk hegvén is propaganda-írások vannak. Nekünk nem ketl vér. Amikor elváltunk (gy szólt, meglepő nyugodtsággal: — Emlékezzék csak arra, amit mondok: a proletárdiktatúra elkerülhetetlen, be fog következni egész Európában." E nyilatkozata előtt. pár nappal, március fi-án alakult meg a KMP szegedi katonai csoportja. Falragaszuk, bizonyára Zarecsnik megfogalmazásában. már hirdette: ..Az öntudatra ébredt kommunista katonákat már nem lehet megvásárolni." Március 9-én. mint .Juhász Gyula tudósításában olvastuk, ő beszélt a kétezer főnyi munkás- és katonatömeghez, „A mindvégig lelkes tömeg — Irta még Juhász Gyula — amelyhez sok kíváncsi is csatlakozott, nyugodtan oszlott szét, még egyszer és még hangosabban éltetve a proletárdiktatúrát." Március 22-én Szegeden is győzött a proletárforradalom. Zarecsnik a forradalmi intéző bizottság* kátoriM parancsnokságának lét.t tagja Deli Károly, Kovács Péter, Stéhli István, Tabódy Zsolt és Welter Árpád társaságában. S aimikor a direktóriumnak a franciák ultimátumára távoznia kellett a városból, 6 hátramaradt. A föladat, amit vállalt, majdnem az életébe került. Az ugrásra kész tiszti ellenforradalmi csoport már ekkor azt hitte, ütött az órája. A direktórium távozásának hírére március 27-én délután Szombathelyi Béla alez.redes és Shvoy Kálmán őrnagy rendfokozatukat fölvarrva indult a Tisza Iajos (most Lenin) körúti tiszti pavilonba, hogy a katona f puccs útjában áTló Tabády Zsolt ezredest, a Vörös Hadsereggel együttműködő kerületi parancsnokot lemondásra kényszeritse. Korán ittak a medve bőrére. A folyosón meglepetésükre Zarecsnik Jánossal találták magukat szembe. Tudták, hogy a franciák — stratégiai bkokra hivatkozva — halálra keresik a kommunisták katonai vezetőit. Azonnal értesítették a francia parancsnokságot. A kiküldött francia Járőr negyedóra múlva már meg is érkezett. Tabódy irodájába küldték őket, ahol Zarecsnik a városban maradt és időközben odaérkezett munkástanácsi vezetőkkel lárgvalt. Tabódy — ezt később az ellenforradalmi bíróság föl is rótta neki — a francia járőr előtt letagadta Zarecsnik jelenlétét. A franciák eltávozlak. Ám Zarecsniknek ls mennie kellett. A hátsó ajtón, a lépcsőn óvatosan lement a kapu alá, és éppen kerékpárra akart ülni. hogv idót nyerhessen. De ebben a pillanatban felismerte őt az éppen ott ácsorgó Petrán György százados. Utána ugrott. lefogta, és átadta a visszahívott francia járőrnek. Rejtélyes esztendők Két hónapig a franciák börtönében, a pirosiskola (a mostani Tömörkény gimnázium) pincéjében várta sorsát. Zarecsnik János. Május 21-én a francia hadbíróság öt és Pollák Bélát 20— 20 évi kényszermunkára Ítélte. A vád ellene: „Az ellenséggel való egyetértés. Katonák bujtoqatása szökésre és az ellenséghez való átpártolásra. Lázadók gyülekezésre való hajtogatása." Gaál Endre könyvéből tudjuk, hogy levéltári adatok szerint Zarecsnik ellen a terhelő vallomást Somogyi Szilveszter polgármester szolgáltatta A franciák számos ítéletet hoztak még ezekben a napokban. Az algyői Fátyol József, az uruguav-i Nicolas Mcllone, az apntini Berezeg Miron, ar. Igazság szerkesztője, Hoffmann Ödön, Dobos Jenő főhadnagy, G. Nagy János, később Kovács Péler ellen. Hnffmannak és Dobosnak sikerült még Szegeden megszöknie. Kovács Péter. Fátyol József és sokan mások elpusztultak a francia gyarmatokon. Azt hittük, Zarecsnik Jánosnak is ez lett a sorsa. André Mnrfynak, a neves francia kommunista képviselőnek a Párisi• Munkás 1925. június 2R-i számában megjelent Magyarok a guayanai pokolban eimű cikkében olvassuk: „Ezeket a magvar foglyokat lepecsételt vagonokba tették, és Szófiába vitték, ahol a francia kémszolgálat központin volt.. A bolgár határon túl csaknem valamennyi fogolynak alkalma nyílt arra, hogv a vonatból kiugorjék. Az egvik kitörte a lábát, a másik belehalt az ugrásba. Néhánynak sikerült elmenekülnie, de négyet elfogtak Szófiában." JArinc Pétertől, a munkásmozgalom újvidéki történész kutatójától tudjuk, hogy a megmenekültek közt volt Zarecsnik János is. Hogy mi lett vele tovább, nem tudjuk. Talán Nagyszentmiklósra ment vissza. ©

Lám, mint mindenre, a kavics iszapos voltára is megvolt a magvarázat, A Szegedi Építő Ktsz tsz-ektől kapja, azok ilyet küldenek, tehát „ezt kell szeretni". Előttem még mindig nem tiszta, miért nem mosták mar a hibák felfedése előtt is iszapmentesre a nyilvánvalóan rossz minőségű kavicsot, s miért csak ezután fognak úgy dolgozni, ahogyan az szükséges éa természetes lett volna mindvégig? Micsoda kifogás Időközben szinte ellenséges viszony alakult ki a ktsz műszaki vezetője és az epittetők műszaki ellenőre között aki egyszersmind lakásépítőként is érdekelt az ügyben. Nem feladatom, s célom megítélni, hogy a szakmai viták mennyiben vezettek személyeskedésre, i másrészt hogv a személyes élű dolgok hogyan ütöttek vissza a szakkérdéseknél, a munkamenetben. Tény, hogy az ellenőr — hiszen kötelessege a határidők és minőségi előírások megtartásának folyamatos ellenőrzése! — vétózta az akadályközléseket kifogásolta a fogyatékosságokat Nem igazolt bizonyos vitatott tételeket sem, amelyeket így az OTP sem utalt ki. Lehet hogy még „műszakibb" és még „ellenórebb" volt mintha nem a saját házát vigyázta volna, de az képtelen állítáa, hogy rajta múlt volna az építés akadozása, majd abbamaradása. Ez a vád kerekedett ugyanis ellene.. Sőt a szövetkezet egy nemrégiben tartott megbeszélésen furcsamód az ő leváltását kérte az építtetóktől, mint a munka folytatásának egyik feltételét. Mivel ezt az érdekeltek mindegyike nem irta alá — amivel persze előre lehetett számolni, lévén a műszaki ellenőr maga is építtető! — a szövetkezetiek szinte rsak jelképesen láttak munkához. Viszont annál valóságosabban hagyták ott újfent a „kitagadott" építkezést. Sőt: kinyilatkoztatták a szerződésbontást. Beszédes tanúk A Dél-Magyarország Június 14-i számában képet közöltünk a szóban forgó építkezésről. Bárki, aki ezt fellapozza, vagy veszi magának a fáradtságot, s megtekinti a tetőtlenül tél elé néző falakat: beszédes tanúkkal találkozik. A huzavona. a meddő vitatkozás, a kisértő akadályközlősdi ellen vallanak ezek a tanúk. Azt vallják, hogv még a legkézenfekvőbb magyarázatnál is többet ér egy kézenfekvő, teremtve-munkálkodó ácsszekerce. egv vakolókanál. Hát még a hajuknál fogva elöránrigált indokoknál! íme — vallják — ez ar. ára annak, hogy a kivitelező váltig ragaszkodott merev álláspontjához: addig egv kalapácsütést se. amíg minden nem tisztázódik. Értsd: minden olyan dolog ami AA nsf a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados fordulójának ünnepi alkalmából hazánk cs a Szovjetunió is számba vette, méltó elismerésben, kitüntetésben részesítette Október ma gyár harcosait, a Vörös Hadseregben küzdő magyar internacionalistákat. F, sorok szolgáljanak tisztelgő emlékeztetőül, hogy nem feledkeztünk meg Lenin huszárzászlósáról, a Tanacsköztársaság szegedi harcosáról, Zarecsnik Jánosról sem. egyáltalán nem vagy nem elengedhetetlenül szükségéé az epílószerszámok működésbehozásához. És elhangozhattak eddig és következhetnek meg ezután bármiféle bizonyitványmagvarázások arról, mit miért csinált így vagy úgy • szövetkezet. Egy bizony osi amit elmulasztottak megtenni. arra nem lehet „minőségileg" rendben levő mentséget találni. Kompromisszum! December 11-én végre létrejött egy kompromisszum. Az építtetők is engedtek, mert nem tehettek okosabbat, a szövetkezet pedig elállt a képtelen határidőktől. A szerződésmódosítás értelmében „lakhatásra" április 30-án fogják átadni a lakásokat, a tetőszerkezet és a cserépfedés viszont január 31-ig el készül. A jegyzőkönyvben bem* foglaltatik az is, hogv a vitás számlaügyeket igazságügyi szakértővel kell elbíráltatni. Ez bizony korábban is megtörténhetett volna. Bár némely dolog — teszem azt, hogy a már említett gyengébb minőségű kavicsért nem lehet magasabb árat felszámolni — eleve nem tartózik magasabb szakértelemre. Annál inkább az igazságra. A kivitelező arra Is kő telezte magát. Hogy december 12-én felvonul a munkák folytatására. Ez nem történt meg. de másnap megjelentek s dologhoz láttak a télben aa építőmunkások. Nem pereskedni — lakni? A fenti tények nem szorulnak kommentálásra. viszont annál több tanulsagoí szolgáltatnak. S ezeket a tanulságokat le kell vonni, gyakorlattá kell érlelni a kivitelezőknek. A pontos és minőségi marokat mostanáhan, az új mechanizmus hajnalán fokozottá bban kéri számon a közvélemény. Általában az építőipartól. s különösen a lakásépítőktől joggal várják el ezt mindazok, akik társasház építésere alakítottak közösséget. Gondoljuk csak el, mennyire méltánytalan, hogy az időveszteség csaknem mindig tetemes anvagl hátrányt — albérlet, hiteltörlesztés stb. — okozzon aa építtetőnek, aki nyilván nem pereskedni akar a vállalattal. hanem lakni szeretne, mégpedig minél előbb. Talán érdemes azon ta elgondolkozni, miért nem jár számottevő anyagi konzekvenciákkal egv-egy Ilyen eset a kivitelezőkre nézve, a hogvan lehetne igazán — éa a távoli kötbérnél megfoghatóbban — érdekeltté tenni őket a lakóházépítés gyorsításában. a határidők pontos betartásában. Simái Mihály Válaszol az illetékes SZOKATLAN. DE CÉLSZERŰ Vétség az Ízlés ellen címmel. lapunk december R-án az Olvasóink írják rovatban adtunk közre egy cikket, amelyet fénykép is kiegészített azzal kapcsolatban, hogy Újszegeden, a Népkert soron egymás szomszédságában ál! egy képzőművészeti alkotás es egy szeméttároló. Cikkünkre most Kószó József, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója válaszolt, s a többi közúti írja: „A cikk által kifogasolt ..szemétládát' a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat tervező kollektívája tervezte, s a tároló szerintünk nem is olyan kellemetlen látvány, mint az eddigi szanaszét dobált KUKA-edények. Az lehet, hogy szokatlan, azonban nem ismerjük el, hogy e kísérletünk vétség lenne az ízlés ellen. Már csak azért sem lehet az, mert amíg e kiserleti tárolónk nem volt mai helyén, addig a KUKA-edényeket a fal mellé rakták. Az ott elhelyezett képzőművészeti alkotás pedig akkor is ott volt." 41 DiL-MA GYARORSJÁG vasárnap, vm. 17. V