Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

,Képzőművészeti vasárnap" Csongrád megyében Megnyílt a XIV. . Vásárhelyi Őszi Tárlat A Vásárhelyi Hetek programja vasár­nap „képzőművészeti nappal" folytatódott. Délelőtt diszkutat avattak, délben meg­nyílt a XIV. őszi tárlat, délután a vásár­helyi állami gazdaság székkutasi üzem­egységében az őszi tárlat vándorkiállítását nyitották meg. A Bethlen Gábor gimnázium udvarán felállított díszkutat, Kamotsay István szobrászművésznek, az iskola volt növen­dékének alkotását Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója avatta fel és Grezsa Ferenc, a gimnázium igazgató­ja vette át. A négy méter magas, négy mázsa vörösrézlemezből hegesztés-techni­kával készült oszlopalakú díszkúton 16 szöveges és 16 figurális tábla a tudo­mányok és az emberiség fejlődésének legfontosabb állomásaira utaló tömör, fi­lozofikus hangvételű összefoglalás. Az avató ünnepség után Sajti Imre, a városi tanács vb-elnöke a városi tanács székházában fogadást adott az őszi tárla­ton kiállító művészek tiszteletére. A tárlat megnyitása, mint mindig, most is rendkívüli érdeklődést váltott ki. A megnyitó időpontjára, déli 12 órára a Tornyai Múzeum termei zsúfolásig meg­teltek érdeklődőkkel, művészetbarátokkal, köztük igen sok szegedivel. Megjelent az ünnepségen Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Csongrád megyei országgyűlési képviselő, Szilágyi Júlia, a Csongrád me­gyei pártbizottság osztályvezetője, Tör­köly Ferenc, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság első titkára, Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front Csongrád megyei bizottságának tit­kára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese és Szabó G. László, a Szeged városi pártbizottság munkatársa is. Erdei Ferenc beszéde a vásárhelyi iskola feladatairól nyaiék még megtehették, hogy sem a Nyugathoz, sem Nagybányához nem csatla­koztak, de mai utódaik mái­nem tehetik meg, hogy kü­lön úton járjanak. Abban már nincs vita, hogy a szo­cializmusban élnek és a szo­cializmus hívei. De a kor­szerűség azt jelenti, hogj' er­ről a bázisról merni kell a kor nagy kérdéseivel szem­benézni és a látó ember ha­tározottságával kell tudni felmutatni a feleletet. Csak ebben a perspektívában, ol­dódik fel egyetemessé a pro­vinciális veszélye. A kitérés a lemaradással egyenlő, s a fejlődés feladását jelen­tené. — Az igény és az ígéret nagyobb azonban Vásárhe­lyen, hogysem a lemaradás veszélye közelesen fenyeget­ne. De ezt tudni is kell és törni magasabbra az elődök hagyományainak a bázisáról. Ez a kiállítás biztató. A ki­állított művek azt szugge­rálják, hogy sem a bezárkó­zás, sem a kiürülés nem fe­nyeget Vásárhelyen. Ellenke. zőieg: újabb megújulásra ké­A vendégeket Dömötör Já- valaminek a kifejezője. Az dák tudják a magukét, de nos, a Tornyai múzeum igaz- igazán nagy mű az egyete- hova tart ez az átalakítás, gatója köszöntötte. Megnyitó messég és a különösség ket- milyen emberi sorsot kinál Pes az itteni hagyomány, s beszédet Erdei Ferenc rnon- tősségében fogamzik, aztjne- gyermekeinknek — ezt nem olyat várhatunk még ebből dott. rem tehát ajánlani: az egye- látjuk leplezetlen meztelen- a forrásból, amilyen nem Vásárhely nem panasz- temesség felé kell törni, hogy ségében. Ezt csak látó mű- vüIt soha. kodhat: van publicitása; or- magasabbra íveljen a pálya, vész vetítheti a világszerte A nagy elismeréssel fo­szágszerte vitatkoznak kép- — Vásárhelyi parasztok? ugyané cipőben járó embe­zőművészeiről, sőt a nemzet- Hogy miféle történelmi hal- riség elé. gadott magas színvonalú megnyitó után került sor az aktusára: Sajti Imre, a vá­rosi tanács vb elnöke a kö­zönség ielkes tapsa közben átadta a Tornyai-plakettet és a vele járó díjat Vecsési közi érdeklődés is növekvő mozódás testesül meg az itt _ A termelőerők emberi "f^. hagyományos — mondotta bevezető sza- élő parasztemberekben, azt megragadása? Asó, kapa, ka- " vaiban. — Van kritikai vissz- Tornyai Juss-ától Szalay Tsz- sza. villa, gereblye, kocsi, ló, hangja a vásárhelyi művek- közgyűlés-éig látván látjuk, boglyák és rendek, lovak,' nek, ezek között éles elma- s nélkülük nem látnánk így tyúkok, pulykák, tehenek és rasztalások is. de a válasz őket. De mi bennük a közös bivalyok úgy jelennek meg ,..,„. sem marad el. Pogány ö. emberi sors, milyen az, ami a vásárhelyi képeken, ahogy , fnclor iestomuvesznek, aki Gábor a felelősségét érző mindnyájunk emberi kínja azok az emberi lét részesei, 1987 ota rendszeresen szere­írástudó szenvedélyével és és öröme, mindenki ráismer- hosszú történeti fejlődés tár- . a vásárhelyi tarlatokon, ékesszólásával ránt kardot hető sorsa, aggódása és fel- sadalmi összegezésében. Ezért eddlfi mmtcgy 30 alkotással, ezekkel szemben a kiállítás emelkedése — ezt kellene olyan varázslatosak és le- s az 1 ,ein 1S 5 lestmennyel, katalógusának bevezetőjé- megmutatni a világnak. A nyűgözőek. De ez már tör- . T5"*?" a megiGlcnteknagy ben. És mégsem vitatkozni történelmi idő kedvező: most ténelembe zárt különösséggé „ , tekintették meg • • - • •• • • • -- ' a 104 muvesz 220 alkotását kívánok ez alkalommal, ha- vált ez a sors és most nyíl- kezd válni, s az egyetemes nem befelé tekintve vizsgá- nak ki az egyetemesség fe'é emberi jövő új termelőesz- tart.aIm,azó tárlatot, köztük lódni hogy milyen fejlődés ezek a körülzárt emberi éle- közökhöz kötve alakul — mi azok"ak a Jugoszláviai mű milyen fázisában van most tek. lesz velünk és mivé leszünk veszGknGk az alkotásait, akik a vásárhelyi iskola. — Hódmezővásárhely vá- ezekkel együttélve, s létün- az ldél? iz^en dolgoztak A megnyitó ezután átte- rosa és tanyái? Hogy mit ket ezekkel gazdagítva? A " " kintette a vásárhelyi képző- zárnak magukba ezek azut- világ minden részén ez a művészet felszabadulás előtti cák, kutak, piacok, magá- nagy kérdés: hogyan embe­és utáni történetét, majd nyos tanyaházak és facso- riesítjük meg az új és fé­hangsűlyozta, hogy 1954, az portok, azt Tornyaitól és lelmetesen növekvő termelő­első őszi tárlat óta nyilván- Endre Bélától Kurucz De- erőket? Ezt is a vásárhe­való a fejlődés és a figye- zsőig olyan pontosan tud- lyiek láthatják meg Iegha­a vásárhelyi művésztelepen és első ízben állították ki műveiket az őszi tárlaton. A „képzőművészeti vasár­nap" befejező eseményeként Bíró József, a városi tanács művelődésügyi osztályának lem növekedése a vásárhe- juk, hogy szinte szédülni rnarabb, hiszen ők vannak veze oje a Vasárhelyi Alla­lyi iskola iránt, a haza ha- kell bele. A gazdaságpoliti- legközelebb e titok nvitjá- 011 Gazdasag székkutasi tárain belül és kívül is. A ka és a várostervezés most hoz. mert ők tudnak erről uzen}«gysegeben megnyitotta szocializmus művészetpoliti- a szemünk előtt alakítja át legtöbbet. az 0SZ1 tárlat 28 .alkotást kája és a vásárhelyiek tö- ezt a környezetet, de mivé? — A korszerűség nem ki- tartalmazo vándorkiállítását, rekvései közelebb kerültek Az építészek és a közgaz- sebb távlatokat rejt. Tor- ö. L. egymáshoz. — Most tehát — folytatta Erdei Ferenc — egy impo­náló történeti pálya ívelésé­nek valamelyik magasabb szakaszában vagyunk. Nagy kérdés, hogy további magas­ságokba emelkedik-e a pá­lya, vagy már a visszahaj­lás előtti szakaszában van? A Varga Mátyás kiállítása Makón Varga Mátyás Kossuth-dí­jas érdemes művész; ha ezt a nevet halljuk, díszletképek merülnek föl emlékezetünk­ből. Különösen nekünk, sze­gedieknek, akiknek a sza című, és a Chopin szülő­közönség és szakma részéről kétféle igazságtalanság ér­heti: egyik a feledékenység, másik a ..beskatulyázás" ve­szélye. Varga Mátyásnak ez történelmi fellődés törvé- a sza- bázáróJ készült két rajz. Fa- utóbbi sors jutott. Reméljük, nyei s^rinTmind a ken^ ^tékoko^emiékeze. ^^ll^T^Í.^ hogy a „skatulya den tessé lett egy-egy előadás tpttel megmunkált, szuggesz- ií^gnyí]nak"" % "m/&egv™ ű? színpadképe, festői hatások- tív térképezés jellemzi, mint s0karcú. saját mondanivalójií kai. térbeli elhelyezéssel, a ket évig készült Budapest- művészt ismerhetünk meg * * ^ , Z JÍ . szellemes megoldásokkal et vagv Kolozsvar-t. Az em- benne Makó; kiállításának - A feltett kérdésre min- gazdagitva olyan látványban ber-építette. alakította kór- ™"gát maid Szeredre is >n vasárhplvi mesternek ..„i?_. -.Lz. „ ., dJU „ 15 elhozzak, s a megyeben meg több helyen is bemutatják. hetséses és eleve nem bi­zonyítható sem az egyik, sem a másik. külön-külön is. együttesen is ményeket, mint a Hunyadi táj. különösen a balatoni van felelete: bíznak maguk- László, a Háry János, vagy dombos vidék, Tihany és Bá­bán, perspektívát éreznek az Aida. De hogy az eddig dacsony semmi mással ösz­maguk előtt, s hiszik, hogy oly egyoldalúan értékelt, ki- sze nem hasonlítható önma­a fejlődés új magasságait váló színházi szakemberként gában zárt tökéletességgé és érik el. Sokan vagyunk a ismert Varga Mátyás feslé- harmóniája ihleti, „szurkolók" ehhez, és „szo- szete és grafikája is milyen De témái nem csupán a rítunk" nekik, hogy sikerül- nagy érdeklődésre tarthat külvilágban füllelhető dől­jön. Ám a passzív együttér- számot,* azt most Makón, a a lélek belső képeit is zés kevés a porondon küz- múzeumban megrendezett 1 esti. az álmok szférájában dőknek, a körülvevő társa- első önálló kiállításán lat- is járatos. Szürke-fekete me­dálom cselekvő részvételére hattá a közönség. nochrom kepe az Álom, a is szükség van Mivel segít- Mivel jellemezhetnénk a Medúza., az Ébredés ezt bi­látott, sokféle technikájú mű- zonyítja. És láttatja a Tűz vet, a fametszeteket, mono- ellobogó lángjait, önmagába tiDiákat. tus- és tollra;zokat? hulló parazsát, a Hurrikán-t, Életöröm, meleg emberség az örveuy-t egy központ kö­és valami fiatalos lendület, rül kavargó, örvénylő vona­tájra. emberekre, nővé- lalval. amelyek a melység ma^aráznonT egyetemesség nyekre. természeti jelensé- képzetét keltik, magyaraznom. egyeiemesseg gekre val6 órömteli rácsodal- A Szegedi szadadtéri kozás érezhető minden ké­A kaktusz virága Bemutató a Kamaraszínházban Mit tesz egy fiatalember, részéltű virága — aki az akit történetesen Juliennek orvos asszisztense. anyagi hívnak, foglalkozása fogor- gondjainak, rendelőbeli vi­vos és vigasztalanul-oltha- szonttagságainak egyengető­tatlanul szerelmes. Hát — je-eltusolója alkalmi fele­például feleségül kéri szíve sége és... Es az adom-ka­választottját. Igen ám, de az pom bájos, nyíltszíni játéká­összeismerkedés setesuta íz- nak „abszolút" győztese, galmaiban kis turpisság hi- ahová fordul és ahol meg­vatlankodott. Letagadta agg- állapodik a menyasszonyje­iegénységet; hű feleséget, lölt aggályoskodásaitól me­meg három kis lurkót val- nekülő Julién, lott sajátjának — mindezt A kamaraszínház szombat természetesen „falból", hogy esti szezonnyitó bemutatóját kibiztosítsa a házasság lehe- Dániel Ferenc rendezte — tetlenségét. S most, a valódi frigy küszöbén, két megol­dást választhat: elmondja az igazgat, s nyitva az út az anyakönyvvezetőhöz, vagy eljátszik egy históriát, melyben lelkifurdalásokkal teli arája kétségeit szétosz­latja: bemutat neki egy ál­feleséget, akit lemondat ma­gáról, sőt alkalmi szeretőfé­lét is kerít mellé — a töké­letesebb alibi érdekében. Nem nehéz eltalálni: első variáció a valóság, második a színház. Pontosabban egy tipikus vígjátékséma, pári­zsi bulvár-recept szerint, a művi-mesterkélt beavat­kozástól mentesen, friss, lendületes tempót adva a ritmikusan gördülő cselek­ménynek. Jászai László kellemes-szellemességgel, Falvai Klára harsány-ked­vességgel. Simon Erika a kaktusz szúrósságával for­mált franciás szerelmi há­romszöget. Mellettük a két női főszerep motiválásában találó karakter-alakításokat kaptunk Szabó Kálmántól és Kiss Gábortól. Szendrey Ilona, Halasi Iván, illetve Domonkos Márta. Mezey Károly azonos közegre kom­szabad leidolgozásban. Cí- P°nalt feladataikat jól lat­me: A kaktusz virága, szer- *ak el. A Benkóczy^ István zöi: Pterre Barillet és Jean vezette tno erezhetően ott­Pierre Gredy, két hazai res- honos a dzsesszes-sanzonos taurátora. akik szellemes kísérőzenében Sándor Lajos bemondásokkal, pehelv- díszletei szolidak, Gyarma­könnyű, hangulatteremtő ze­nével toldották meg: Sze­nes Iván és Nádas Gábor. Csattanója: egy bohó Pá­rizs-külvárosi szegénylány — ő a kaktusz tűzpiros, ké­thy Ágnes jelmezei a hű­vösre fordult októberben itt-ott fázósan szeliősek, Mezey Károly koreográfiá­ja bölcsen mértéktartó. Nikolényi István Kulka Eszter KÉPERN ¥Ó ^z ördögök test-e Űjságok, magazinok ijesz- A főszereplök, Benlcó Gyu­tő szenzációin, rádió- és új- la, Lukács Margit, Major ságpropagandán, vagy a be- Tamás. Mécs Károly, Polo­nyi Gyöngyi és Páger An­tal meglepetéstől mentes alakításokat nyújtottak. J. A. at-irodalom képviselőinek alkotásain kívül nemigen tudunk a kábítószerek em­bert, társadalmat pusztító „látványos" közelébe férkőz­ni. Ezen segített a szombat este bemutatott tv-játék, Az ördögök teste. Az új pusztj­tó kábítószer, az LSD káros hatásának a CIA kezében veszedelmes politikai fegy­verré váló kovácsolgatását bonyolítgatta izgalmasnak is nevezhető módon a Száz­egyedik szenátor ismert szerzőegyüttese: Geszti Pál. Gyimes György, s Keleti Márton rendező. De az izgalmak ebben a tévé-játékban csak az újsá­gok kommersz izgalmát nyújtják, s nem hatnak — még krimi szinten sem — a maradandóság erejével. Előre érzett helyzetek, dia­lógusok, túl pozitív, túl ne­gatív sematikus jellemek; mindez zavarja a filmmel való szükséges azonosulást. S ugyanígy zavaró a befeje­zés váratlansága, befejezésre váró befejezetlensége. Így aztán hiányérzettel kelünk fel a látványos dokumentu­mokkal megtűzdelt, a vesze­delmes szereken marakodó erők párharcának bemutatá­sától. hetek én, mint olyan néző, aki a társadalomtudományok művelője? Csak tapasztala­tok átadásával. Ezzel kap­csolatban két szót kell ki­mondanom és valamelyest a és korszerűség. Hí tud többet a Szovjetunióról? Szeged, Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes és Makó 21 középiskolás tanulója últ asztalok mellé vasárnap délelőtt az Ifjúsági Ház­ban. A megyei KISZ­bizottság rendezte meg a Ki tud többet a Szovjet­unióról? országos egyéni versenyének Csongrád me­gyei fordulóját, ahol az iz­galmas „szellemi párbaj" győztese részvételi jogot szerzett a televízió elődöntő­jére. A győzelmet Csejtei Dezső szerezte meg, második Giday András — mindkettő a Ságvári Gimnázium tanu­lója — lett. A további he­lyezetteknek : Csépé Ferenc­nek (Szentes), Keresztes An­talnak (gépipari technikum), és Baritsa Györknek (vasút­l'orgalmi technikum) Sebe János, a megyei KISZ-bi­zottság munkatársa nyújtott át értékes könyveket. RÁDIÓMŰSOR Já­tékok színpadképei közül öt szerepel a kiállításon: a Hu­nyadi László, Bánk bán, Ai­da. Az ember tragédiája és a Háry János. Ezeket a már ismert kiváló kvalitások, az Az egyetemesség igényé­nek különös éle van itt, Vá- ' kiámtóson szeplő fa­sarhelyen. Vásárhelyen mely- metszetek, festmények, raj­ségesen kiművelt a különös- zok> színpadtervek témái a ség: az itteni tájjal és nep- lmjfajj sokrétűségnél is szé­pei való azonosulás iskolája |es(?bb skálán mozognak. Vá- adott témát és teret kifeje­következetes és maximális. r0sképek. a kedvelt baiatoni ző, strukturáló képesség és Lehet ezt még tovább mé- táj. növények, interieur és fantázia jellemzik, lyíteni? Lehet, és ez mindig arckép, egészen elvont, kü- A meghitt, baráti tárlat­erőforrás és új művek ihle- íönös álomvilágban lebegő nyitáson, amelyen részt vett tőie. Egyben azonban önma- nonfiguratív alkotások vált- dr. Tart János, a szabadtéri gában határolt ls. Ha ebben ják egymást. játékok igazgatója is, Po­a különösben nem az álta- Tus- és tollrajzain a vo- gány ö. Gábor, a Nemzeti lános érvényű emberi minő- nalritmus szépsége, könnyed- Galéria főigazgatója ismer­sée jelenik meg akkor ége dominál. Különösen tette a művész munkásságát előbb-utóbb kiürül a kép. s szép a rembrandti reminesz- és pályafutásai. Elmondotta, csak kevesek számára lesz cenciákat keltő Nagymaros hogy a művészt a kortársi Időjárás. 21.00 A Szovjetunió ma. Leningrád. 22.00 Hírek. Sport Időjárás. 22.20 Népdalok 22.40 Magyarországon először Vol­konszklj: Tükrök — szvit. 23.00 Könnyűzene. 23.29 Bartók Béla zongorázik. Szigeti József he­gedül. Bennv Goodman klari­nétozik. 24.00 Hírek. Időjárás 0.10—0.25 A muzsika hangja! Részletek Rodgers filmzenéjé­ből. Petőfi Rádió 4.30—7.37 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 10.00 A schön­brunnt merénylet. Hangjáték egy történelmi pillanatról. 10.30 „Felülről fúj az őszi szél". Kossuth Rádió 4.30 Hírek. Időjárás. 4.32 Haj­naltól reggelig . . . Zenés műsor. Állandó prózai adások 5.00 Hí­rek. Időjárás. 5.30 Reggeli kró­nika. 3.45 Falurádió. 8.00 Hírek Időjárás. 6.30 Hírek. Időjárás. 6.45 Hallgatóink figyelmébe 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. Időjárás. 8.05 Műsorismer­tetés. 8.22 Kórusok, hangszer­szólék. 8.50 A tenger légzése: az árapály. Előadás. 9.00 Har­san a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. 0.40 Egyveleg Budav Dénes műveiből. 10.00 Hírek. Hazai lapszemle 10.10 Opera­részletek. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Tánczene. 12.00 Hirek. Idő. járás. 12.15 Barokk muzsika. 13.00 A budapesti színházak mű­sora. 13.00 Először magvarul. A fekete tollú madár. Jóson Mie­znn Bognin! elefántcsontparti költő versei 13.18 Verbunkosok, magvar nóták 14.04 Maria Cal­énekel Í4.34 Roé«eM rejtélv. pídtójáték gvc-mekeknek. 13 00 Hfrek. Nemzetközi lap«zeenie. 15 15 Mozart-művek. 13 30 Pol­beat. 13.59 Oazt-cé-l űjeágfróué a szó. 15 04 Bódtótskola. 16 57 H-liaatóirk figyelmébe. 17 60 Színház előadása Hírek. Idöiírás. 17 63 Tallózás 22.33 Tv-híradó. H a vPáusaltóban. 17.26 Zenekari muzsika. 18 60 A ml pénzünkből Gerencsér Ferenc műsora ia -6 ICÖnrvflzeréi hlr-dó. 10 06 Esti krónika. 10 79 Hallgatóink fl­ovétntébe 19 00 A Szabó család. 70.00 7.»nés e=t Bt tétéiben Bo­ros Anikó műsora. 20.55 Hírek. Foldművesszövetkezeti együtte­sek vetélkedője. 11.02 Zenekari muzsika. 11.50 Utazas közben. Várkonvl Endre jegyzete. 12.00 Füst. Vidám zenés műsor a dohányzásról. 12.40 Házunk tála. A Falurádió műsora 13.00 Ka. marazene. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig... A Pe­tőfi Rádió zenés délutánja. 18.00 Hírek. Időjárás. 18.10 Oláh Kai­mán népi zenekara játszik. 18.30 A Biológus Napok program iá­ból. 18.55 Ponchielli: Gioconda Néeyfelvonésos opera. Közb-m: 19.55 Jó éjszakát gyerekek. 20.00 —20.30 Esti krónika II. 21.3.1— 22.01 Ábrándozás. Mai magyar költők szerelmes verseiből. 22.40 Tánczene. 21.00—23.20 Hírek. Sport. Időjárás. TELEViZIÓMÜSOR Magyar televízió 17.56 Hirek 18.05 Pályaválasz­tási tanácsadó. 18.35 Üj köny­vek. 18.40 Az atom és az ember. Szovjet tudományos kisíilm 19.10 Esti mese. 19 20 A vasfolvó forrásánál. Riportfilm. 19 40 Tv­híradó. 20.00 Illés Jenő színházi jegyzete. 20.10 Taar Ferenc: Örök harag Szabálytalan riport két részben. A Győri Kisfaludy felvételről, kiadás. Iskola-tv 8.05 Szám tan-mértan (ált. Isk. V. oszt > Mérési és statisztikai adatok ábrázolása és leolva­sása. Grafikonok 9.00 Környezetismeret (ált. Isk. II. oszt.). OszJ munkálatok a gyümülrsöskertekben 13.35 Számtan-mértan (Ura.) 14.30 Környezetismeret (ism.) Jugoszláv televízió 9.40 Iskola-tv. 14.00 Iskola-tv. 17.31 Heti szemle albán nyelven. 18 00 Hírek. 18.10 Rlnortmüsor 18.30 Telesport. 19.10 Ébresztőtől takarodóig. 19.54 Jóéjszakát, gye­rekek! 20.00 Tv-híradó 26 40 Do­kumentumfilm. 20.53 Játékfilm 22.25 Hirek. Román televízió 17.00 Hirdetések. 17.30 Gyer­mekműsor. 18.06 Októberi ün­nepség. 18 30 Tv-hiradó. 19.60 Tarzan. Sorozatfilm. 19.30 szín­házi közvetítés. 23.00 Tv-híradó Kwld, 1967. október 10. OÉL-MAGYARORSZAQ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom