Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

Október 15-21: Vietnami szelieiesrifési hét ÍJbsezeit a Csongrád menyei békemozgaum akcióbizottság Tegnap, szombaton délelőtt ülést tartott Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei békemozgalmi akcióbizottsaga. Napirendjén az október 15 és 21 között országosan. s így Csongrád megyében is sorra kerülő vietnami szolidaritási héttel kapcsolatos megyei előkészületek, feladatok szerepeltek. Csongrád megye székhelyén, Szegeden, s a megye városaiban, községéiben a „Politikai harc Vietnamért" és „Teljes támogatást Vietnamnak!" jelszó jegyében tartják majd a szolidaritási hét változatos eseményeit a Hazafias Népfront, valamint a többi társadalmi és tömegszervezetek. Október 21-én a megye. Szeged dolgozói is — akárcsak az egész országban és világszerte — megünneplik a vietnami hősök napját. A megyei békemozgalmi akcióbizottság támogatja és elősegíti azt a kezdeményezést is, hogy a szolidaritási hét során a gyárakban és a termelőszövetkezetekben munkabrigádok, az iskolákban pedig úttörőcsapatok vegyék fel a vietnami hősök nevét. Qpró Antal elvtárs Ulánbátorba utazott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország KGST-belj képviselője elutazott Ulánbátorba, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának most sorra kerülő 31. ülésén. A Ferihegyi repülőtéren a kormány nevében dr. Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter búcsúzott el Apró Antaltól. (MTI) Üdvözlő táviratok kínai nemzeti ünnep alkalmából A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 18. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság Államtanácsát. Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter táviratot küldött Csen Ji kínai külügyminiszternek. A Magyar—Kínai Baráti Társaság elnöksége és dr. Jávor Ervin, a Magyar—Kínai Műszaki Tudományos együttműködési bizottság magyar elnöke szintén táviratot küldött kínai partnerének, Az évforduló alkalmából a Szakszervezetek Országos Tanácsa üdvözlő táviratot küldött a Kínai Szakszervezetek Országos Szövetségének. (MTI) Új magyar tengerjáró A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében szombaton újabb 1650 tonnás tengerjárót bocsátottak vízre. Ez a magyar hajózás 18. tengerjárója, amely felségjelvényünkkel járja majd a világtengereket. A névadó anya tisztére Magyari Menyhértnét, a Hajdúszoboszlói Gépjavító Állomás mérnökét kérték fel, aki a hajónak a Hajdúszoboszló nevet adta. Az új hajó előreláthatólag december közepén indul majd első útjára Új törvényeink Az első gyártmányok Hódmezővásárhelyen több mint negyvenholdas területen épül az Alföldi Porcelángyár három gyáregysége. Ezek közül az első elkészült mintegy 270 milliós beruházással és megkezdődött benne a próbatermelés, a fürdőszobai berendezések gyártása. Az év végéig ezerötszáz tonna ilyen cikk készül a legkorszerűbb technológiával. Az iparvágányon beérkező 16 féle nyersanyagot hatalmas bunkerekben tárolják s portáldaruk mozgatják. Különleges malmi berendezések őrlik és alakítják finom masszává a nyersanyagot, majd csővezetéken az öntő üzemrészbe szivattyúzzák. A kiöntött tárgyakat automata gépek szállítják a 108 méter hoszszú alagútkemencékbe. Egyik képünkön az új gyáregység nagycsarnoka látható, a másikon a mosdókagylókat a kemencekocsikra rakják. Előkészületek a partfürdő bisztrójának felépítéséhez Üj kabinházak és utak Lapunk augusztus 29-i számaban ..Korszerű vendéglő. bisztró a partfürdőre" címmel még azt írtuk, hogy felesleges viták zavarják az építkezés megkezdését. Ismeretes, hogy 540 négyzetméter alapterülettel korszerű bisztrót terveznek az újszegedi partfürdőre. Az emeleten kabinok lesznek, a második emeleten pedig reprezentatív éttermet látogathat majd a közönség. A mintegy 6 és fél millió forintos beruházás nagy részét a SZÖVOSZ adja. 1 milliót pedig a Szeged és Vidéke Körzeti Fogyasztási, Értékesítési Szövetkezet. a többit a Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat. A fürdővállalatnál már a leendő építkezés jegyében hívták össze azokat a vállalatokat, intézményeket, és magánosokat, akiknek a partfürdőn levő kabinjai akadályozzák az építkezés megkezdését. Éppen ezért — és a Szeged megyei jogú városi tanács vb által a partfürdő rendezésére vonatkozó határozata értelmében — mintegy 30 vállalat, illetve magántulajdonban levő kabint, üdülőházat szét kell bontani, illetve más helyre áthelyezni. Bárdos Miklós igazgató és Nagy Mihály műszaki vezető ismertette az érdekeltekkel a nagyarányú építkezéssel öszszefüggő teendőket, s minden résztvevő megértette és helyeselte a szükséges intézkedéseket. Az érdekelt vállalatok, intézmények és magánosok, akiknek üdülőházuk. vagy kabinjuk van a partfürdön. nem léptek fel olyan kifogásokkal, amelyek késleltetnék a beruházás megkezdését. Ez az egyetértés most már lehetőséget ad. hogy a bisztró alapjait mielőbb lerakják. A kivitelezőn múlik majd, hogy ahhoz az idén hozzákezdenek-e. avagy csak jövő év tavaszra, a/ áradás elvonulása után. Üj. nagy kabinházat építtet a többi között a József Attila Tudományegyetem. a Szegedi Tanárképző Főiskola, a Pedagógusok Szakszervezete, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat és még számos intézmény. A fürdők és hőforrás vállalat is áttelepíti, áthelyezi megfelelőbb helyre az úgynevezett öcsi kabinsort. A 2-es kapu főbejáratának kiképzéséhez még az idén hozzákezdenek, ugyanígy ezzel összefüggően egy főépü let kialakításához, amelyben öltözők lesznek kisebb vállalatok részére. Űj gyalogutat építenek a Tiszáig, há rom lengyel házat létesítenek. amelyet szezonra bér • be adnak. E munkálatokra mintegy 2 millió forintot költenek az új szezon megkezdéséig. Fő jellemzője lesz az újonnan épülő és az áthelyezett kabinoknak üdülőházaknak, hogy azok Deton lábakon állnék majd hogy a legmagasabb tiszai áradás se okozzon ezután kárt bennük, mint eddig. I

gen fontos törvényjavaslatokat tárgyalt és fogadott el az országgyűlés legutóbbi ülésszaka. Üj munka törvényt alkottunk, s törvény szabályozza a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységét, valamint a földtulajdont és a földhasználatot. E törvénytervezetekben, s most már elfogadott törvényekben a közvélemény igénye jutott kifejezésre. Ahogyan minden törvény kifejezi az adott társadalom jellegét, lényegét, úgy a most elfogadott törvények is a szocialista társadalom fejlődésének. társadalmi követelményeinknek felelnek meg. Az új Munka Törvénykönyv is összhangban van céljainkkal, a szocialista társadalom teljes felépítésével. Az új munkatörvény megalkotását a társadalmi fejlődés követelte meg, mert a régi törvénykönyv a jelenlegi helyzetben már nem felelt meg, egy sor vonatkozásban pedig ellentmondásossá vált. Szükségessé tette az új munkatörvény létrehozását a gazdasági életben várható változás is. az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése. A Munka Törvénykönyv rendelkezései kifejezik az új igényeket, az új szükségleteket, s fontos alapját képezik az új gazdasági — ~"hanizmus sikeres megvalósításának. É törvény helyes érvényesítése lendületet ad. elősegíti a kezdeményező kedvet, hozzájárul az eredmények növeléséhez. a szocialista életfelfogás és életforma fejlődéséhez. Több jogot ad a vállalatoknak, a munkásoknak, de ugyanakkor több és pontos kötelezettségvállalást feltételez és követel mindenkitől. A törvénykönyv nagyobb önállóságot biztosít a vállalatok gazdálkodásában, feloldja az eddigi kötöttségeket, azt a célt szolgálja. ' ~gv hatékonyabbá váljék egész •-.épnazd' nk munkája. Több jog kerül váll; őrbe, de szélesedik is egyút1 az i demokrácia, hiszen az egész ' ollelUwa együttesen dönt a legfontosabb kérdésekben: az anyagi ösztönzők kialakításáról, a munkaidő beosztásáról, az esetleges túlmunka elrendelésének feltételeiről, vagy a dolgozók felmondási idejének meghatározásáról. Az új munkatörvény a legfontosabb kérdéseket rögzíti, a vállalati konkrét ügyekben a kollektív szerződések lesznek az irányadók, végső soron a kollektív szerződések lesznek a Munka Törvénykönyvének üzemi végrehajtási utasításai, amelyeket a dolgozók érdekvédelmi szerve, a szakszervezet és a vállalat, — a dolgozók bevonásával — köt meg. Az új törvénykönyv hatékonyabbá teszi a munkásvédelmet, s több területen kiterjeszti a kedvezményeket. A felmondási idő például 15 naptól hat hónapig terjedhet minden megkötöttség nélkül. Védi a törvény a becsületes munkásokat, akik hosszú éveken át kitartottak munkahelyükön, védi a dolgozó nőket és a fiatalkorúakat. Jelentős intézkedése az új törvénykönyvnek, hogy megnöveli a szakszervezetek hatáskörét és jogkörét, egészen a vétójogig, amely nagy lehetőségeket biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmében, valamint az olyan döntések megakadályozásában, amelyek sértenék pártunk és kormányzatunk helyes politikájának megvalósítását. A Munka Törvénykönyve és annak kapcsán kidolgozásra kerülő kollektív szerződések lényegében egy célt szolgálnak: teljes társadalmi és szociális biztonságot kívánnak nyújtani minden dolgozó embernek ebben a hazában. A

termelőszövetkezeti és földjogi törvény megalkotása is — hasonlóképp mint az új munkatörvény — óriás, kihatásaiban ma még szinte alig felmérhető társadalmi esemény. Azon túl, hogy szentesítik a kialakult és jól bevált szövetkezeti formákat, az élet minden területén gyorsítják a haladást. Bizonyítják az új törvények azt is: szövetkezeti mozgalmunk, elhagyva kezdeti gyermekbetegségeinek jó részét, mostanára nagykorúvá lett. A törvénybe iktatott szocialista földtulajdon talaján álló parasztságunk tudatában — és érdekeit tekintve is — közelebb került a munkásosztályhoz, •nagymértékben erősödött tovább a munkás-paraszt szövetség. Új, korszerű értelmezést kapott a magyar termelőszövetkezeti mozgalom. A szövetkezeti törvény kimondja: „A termelőszövetkezet önkéntesen társult dolgozó parasztok társas szervezete s egyszersmind szocialista nagyüzem, mely önálló vállalatszerű gazdálkodást folytat." A vállalati rendszerű gazdálkodás lényege pedig az, hogy mint az ipari üzemek, hasonlóképp a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nagyüzemek is saját termésükből, bevételeikből tudják fedezni kiadásaikat és pótolni a termelés folyamán elhasználódott munkaeszközöket. A szövetkezeti demokrácia hathatósabb érvényesülése folytán óriás tetterő, eddig visszafojtott energia szabadul fel közös gazdaságainkban. Nagyszerű példákért nem kell messzire menni. Sok ilyet mutattak már eddig is a szegedi és a járásbeli termelőszövetkezetek. Szinte nincs olyan szövetkezeti major, ahol ne építkeznének a gazdák szüntelenül. Gyakori eset még. hogy nincs tégla, kevés a vasbeton elem. de azért nem esnek kétségbe a gazdák. Bravúros gyorsasággal nem egy helyen szervezték meg már az építőanyag gyártást is. Akármerre tekintünk a közös földeken, szőlőkben és gyümölcsösökben azt látjuk: a közös termés sokkal szebb, a minősége is jobb, mint a háztáji gazdaságok árui. Ez a megváltozott új helyzet immár parancsolóan követelte az új tsz-törvény és a földjogi törvény megalkotását. Tarthatatlan volt már az az állapot is: hogy miközben erősödtek, csinosodtak a termelőszövetkezetek, földjük jelentős része — országosan egyötöde — tulajdonképpen nem volt az övék. A régi, elavult törvények értelmében nagyon sok közös táblát meg kellett bontani például azért, hogy a nem földműveléssel foglalkozó örökösöknek kiadhassák néhány holdjukat. Helyenként már-már üzlet, spekuláció tárgyává vált a föld. Ennek gyökeresen véget vetett a földjogi törvény. Intézkedik többek között afelől, hogy a nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó földtulajdonosok földjeit folyamatosan — kerülve a sietséget, a kampányszerűséget — megváltsák a termelőszövetkezetek. A gazdák lehetőséget kaptak arra is. hogy saját elhatározásukból még életükben eladhatják földjeiket a termelőszövetkezetnek. S

zabadabb kezet biztosit a termelőszövetkezeti törvény a gazdálkodásban s a tagsag jogainak gyakorlásában. Méginkább érvényre juthat az a szocialista elv, hogy mindenki végzett munkája szerint részesüljön a közös jövedelemből. Üj helyzetet teremtett a termelőszövetkezeti törvény a fiatalok számára is. Rendkívül figyelemreméltó például, hogv a jövőben azok a becsületesen dolgozó fiatalok is kaphatnak háztáji földet, akik nem alapítottak még családot, hanem szüleikkel élnek, dolgoznak együtt. A régi törvény ezt tiltotta, és sok igazságtalanságra adott lehetőséget. Ma is vannak még termelőszövetkezeti gazdák, akik csak tessék-lássék' képpen dolgozgatnak a közösben, csak annyit, hogy megkapják háztáji földjüket. Ugyanakkor az a fiatal elesett ettől a juttatástól, aki egész évben ott volt szülei mellett a közös állattenyésztésben, vagy esetleg az esztendő minden napján szántott, szállított a termelőszövetkezet traktorán. Tagadhatatlan, hogy e törvények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet kisebb-nagyobb konfliktusainak lehetőségét. Számolnak a gazdálkodás, a munka ellentmondásaival, nehézségeivel, a helyi és időleges érdekellentétekkel. Ezért is bízzák a részletes rendezést olyan további szabályozásokra, amelyek körültekintőbben számolhatnak a vállalatok és a tszek. a mindenekelőtt az érintett dolgozók helyi, sajátos körülményeivel, érdekeivel. Ezért van az is, hogy bár a földjogi törvény pontosan meghatározza a szövetkezeti földtulajdon bevezetésének elvi, jogi kereteit, a megvalósítást — a méltányosság és a legszigorúbb önkéntesség érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatására bízza. De mindenesetre olyan fejlődést indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon általános elterjedésével megteremti a tulajdon és a használat egységét, a szövetkezeti gazdálkodás szilárd alapját. Az új termelőszövetkezeti törvény jelentős politikai, társadalmi és gazdasági szerepet szán a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek is. A területi szövetségek érdekképviseleti szervezetek. s lehetővé teszik a gazdaságok számára a jó együttműködést. Eddig igen gyakori jelenség volt, hogy a tsz-ekkel termelési szerződéses viszonyban álló vállalatok maguk diktálták a termelési, értékesítési feltételeket. Ez kiszolgáltatottságot jelentett a tsz-ek számára. A vállalatok maguk készítették el a termelési szerződés tervezeteket is. A tsz-ek elnökeinek sokszor nemigen maradt más hátra, minthogy aláírják a szövetkezet számára felkínált szerződéseket. • A szövetségekbe tömörült hatalmas szövetkezeti erő — élve a jó törvényekkel — képessé válik olyan gazdasági vállalkozások lebonyolítására is. melyeket eddig külön-külön nem tudtak megvalósítani a termelőszövetkezetek. Ilyen új lehetőségek kínálkoznak például az öntözéses gazdálkodás nagyobb iramú fejlesztésében, továbbá közös válalkozáson alapuló különféle üzemek építésében. Jelenleg kevés a sertéshús, sokkal több kellene mind a hazai fogyasztók számára, mind pedig a külföldi piacokra. A tsz-ek nagy többsége azonban eddig nem volt abban a helyzetben. hogy minden tekintetben korszerűnek mondható tenyésztelepeket, hizlaldákat építsenek. A területi szövetségek azonban bizonyosan hamar megtalálják a módját ilyen üzemek kialakításának, néhány termelőszövetkezet társítása révén. Hasonló lehetőség kínálkozik a nagyüzemi szőlő és gyümölcstermesztés fejlesztésében, a jelenlegi nagyon is szűk fajtaválaszték bővítésében. A

gazdasági irányítás új rendszerében kínálkozó nagyszerű lehetőségek teljes kiaknázását teszik lehetővé új törvényeink. S szövetkezeti parasztságunk, ha eddig is ragaszkodott a közös vagyonhoz. akkor a jövőben méginkább magáénak. szocialista tuladonának vallhatja a termelőszövetkezetet. A gyorsan gyarapodó paraszti alkotásvágy. termelési kedv egész népünk életszínvonalának gyorsabb ütemű növekedését mozdítja elő. Vasárnap, 1967. október 1. Dti-MAGYAHOASZA* 3