Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

'MOST EVE A kapitulánsok utolsó szalmaszála 31 A csődbe jutott Ideiglenes Kormány, a megalkuvó eszer—mensevik vezetők a Demokratikus Tanácskozás összehívásával próbálták megmenteni szakadék szélére került hatalmukat. Ügy gondolták, hogy a Demokratikus Tanacskozással a bolsevizált szovjetek utjat tudják állni. Eredetileg szeptemberben kellett volna összeülnie a szovjetek II. kongresszusának. A szovjetekben viszont a kapitulánsok elveszítették korábbi fölényüket. A démokratikus tanácskozásra azért volt szükség, hogy kimondják a szovjetekre a halálos ítéletet. A szovjetrendszer válsága c. cikkben az Izvesztyija a szovjeteket antidemokratikus szervezeteknek állította be, melyekben a lakosság nagy része nincs képviselve. A cikk szerint a városi önkormándzati szerveknek nagyobb tekintélyük van, mint a szovjeteknek. A Demokratikus Tanácskozást szeptember 14—22 (szept. 27—okt. 3) között tartották. A tervezett képviseleten többször változtattak, míg sikerült elérniük a kívánt reakciós túlsúlyt, (a szovjetek, szakszervezetek, gyári bizottságik képviseletét csökkentették, míg a zemsztvók, városi dumák, szövetkezelek. más polgári csoportok részvételét növelték) A legfőbb kérdés az új hatalom megszervezése volt. A szocialista miniszter urak közül ki nyíltan,' ki burkoltan a burzsoáziával való koalíciós kormány szükségességét hangsúlyozták, de beszédeikben kénytelenek voltak elismerni a kormány teljes tehetetlenségét. A bolsevikok beterjesztett nyilatkozata megállapította, hogy o forradalom válságos helyzetbe jutott. A nagytőkével folytatolt összes koalíciós kormányzási kombináció csak fokozta a csődbe jutott ország helyzetét. A tanácskozás idején a szakszervezetek megbízottai Is ülést tartottak. Itt mindössze a küldött helyeselte a burzsoá pártokkal való kormányalakítást. A mensevik Grinyevics lemondott szakszervezeti elnöki posztjáról. A parasztszovjetek küldötteinek megbeszélésén csupán 23 küldött helyeselte a kadetokkal való kormánykoalíciót, míg 95 ellene szavazott. Jellemző, hogy a mensevikek kétnapos vili után 75:65 arányban elutasították a koalíciót. Mégis a mensevik vezetők a többség akarata ellenére a koalíció mellett beszéltek. Az eszetek balszárnya saját partját árulónak minősítette. Amikor a demokratikus tanácskozáson részt vevő valamennyi, a szovjetek képviseleteben megjeleni küldöttnek névszerint kellett a koalícióról szavazni 262:165 arányban elutasították a burzsoáziával való együttműködést. A csúfos vereség utan az eszerek—mensevikek javasolták az Elöparlament felállítását. Október 7-én (20) nyílt meg az Elöparlament. Kerenszkij rendezői ..demokratikus" mázzal meszelték a reakciós tartalmat. A Mária palotában felszedték a perzsa szőnyegeket. (még majd összesáro/.zák az utca emberei) a fafaragású foteleket székek helyettesítették, a cári arcképeket eltávolították. A jobbszárnyat a kadett-tökések foglalfák el, a balszárny legszélsőbb sorait az 53 bolsevik töltötte meg. A megnyitó ülés formaságai után a bolsevik frakció nevében Troclcij nyilatkozatot olvasott fel. A nyilatkozatot a párt Központi Bizottsága október' 5-én Kamenyev 1 szavazata ellenében határozatra emelte. Lenin még szeptember ?2-én követelte az elöparlament bojkottálását, s a szovjetekben megszerzett pozíciók további erősítését hangsúlyozta. valamint a tömegek felkészítését az elkerülhetetlen harcra. A nyilatkozat leleplezte Kerenszklj és cinkosai mesterkedéseit.. A nyilatkozat felolvasása után a bolsevikok elhagyták az üléstermet. Lenin október 7-én este a KB. határozata alap ián illegálisan Petrográdba érkezett. Kevés a víi Szabó György és még 17 Arra utcai lakos irta alá 54 családtag nevében is azt a levelet, amelyet a víz- és csatornaműhöz és szerkesztőségünkhöz is megküldtek. ..Azt kérjük, hogv az utcában, a 2. számú ház előtti ivóvíz közkifolyót ismét helyezzék üzembe. Az utcában eddig két közkút volt, s ezek közül az előbb említettet előttünk ismeretlen okból szeptember elején lezárták. Igaz, néhány lakos bevezettette a vizet, de a többség a megmaradt egy kútról fedézi szükségletét." Miérf sötét a Batthyány utca ? ..A Hunyadi János sugárút és az Április 4. útja közötti sűrű lombozatú útszakaszon csak egv lámpa világít, az is gyakran kialszik. Miért nem változtatnak ezen a helyzeten évek óta?" Patai Mihály, Szeged. Batthyány utca 9. szám alatti lakos olvasónk azt is megírta levelében, hogy tavaly 45. utcájukbeli iakos aláírásával kérvényt juttattak el tanácstagjukon keresztül a DAV szegedi üzletigazgatóságához. Akkor a vállalat főmérnöke válaszában megígérte, hogy 1967ben rendezik az utca közvilágítását. „Jönnek a hosszú sötét esték és reggelek, a hiányos világítás miatt a rossz járdákon botorkálva nap mint nap testi épségükét veszélyeztetik." Szénnel vagy porral? A lakosság legnagyobb része augusztustól októberig vásárolja meg a télre való tüzelőanyagot. Ezekben a hónapokban többszörösére nő a TÜZÉP-telepek forgalma. s megszaporodnak a tüzelőellátással kapcsolatos panaszok is. Szerkesztőségünkhöz több bejelentés érkezett a legutóbbi hetekben, s ezek között leggyakrabban szerepel az a kifogás. hogy nagyon szegényes a tüzelőfajták választéka, legtöbbször csak 1—2 fajta szén kapható. Mások azért panaszkodnak, hogy a reridelöirodán drágán megvásárolt szén helyett gyakran haszontalan és nagy menvnyiségű szénport szállítanak ki a lakásokba. Erről írt hozzánk küldött levelében Héjjá Ferenc, Szeged. Vajda utca 9/b szam alatti lakos olvasónk is. „Szeptember 21-én a TÜZÉP-irodán vásároltam 15 mázsa I. osztályú. 58 forintos brikettet. Amikor a fuvaros kezdte lerakni, megdöbbentem a rengeteg por láttán. Másnap reklamaltam az irodán, ahol biztattak, hogy majd küldenek valakit, aki megvizsgálja a tüzelőmet. Sajnos nem jöttek azóta sem, pedig utólag meg két ízben megsürgettem őket. Kepytelen vagyok a Dél-Magyarorszaghoz fordulni, mert én is, más dolgozók is nehezen spórolják össze a tüzelőre való pénzt, azért nem törmeléket és port akarnak venni." K. Sándor. F. Lajos és Cs. Béla olvasónk szintén < a tüzelővásárlással kapcsolatban említi, hogy a TÜZÉPtelepen csak olyan feltétellel szolgálták Volna ki őket berentei szénnel, ha 10 mázsához 3—4 mázsa használhatatlan porszenet is átvesznek. „Ügv tudjuk, hogy az árukapcsolás tiltott dolog. s véleményünk szerint ehhez, különösen ilyen formában a TÜZÉP-nek sincs joga." Kösíönet a becsületes megtalálónak Az Universal Ktsz-től kaptuk a következő levelet: „A nyilvánosság előtt kívánunk köszönetet mondani annak az embernek, akinek becsületessége és szocialista emberi magatartása példamutató. Egyik dolgozónk szeptember 23-án Szöreg környékén motöros triciklivel végzett szállítást. Egy vontató előzese közben táskáját elvesztette. A vontató vezetője ezt látta és felvette a táskát. A táska tartalmából megállapította a nevet és a munkahelyet. Behozta irodánkhoz a táskát és átadta hamarabb, mint azt az elvesztő jelentette volna. A táskában a személyi okmányokon kívül 950 forint vállalati pénz is volt. Mindezért köszönet illeti Daru József. Deszk. Alkotmány utca 13. szam alatti lakost. Hibás neonok „Nemrég olvastam a DélMagyarországban valaki kifogását, hogy a Tisza Áruházzal szemben épült új bérház udvarán nem a legszebb lámpát helyezték el. s igazat adok a levélírónak. . De van ennél még néhány szemet rontóbb látvány is a Belvárosban. Amikor a Tisza Áruházat átadták a forgalomnak, már akkor feltűnt, hogy a neon alá helyezett. alumíniumból készült lemezen egyes betűk hiányoztak. Azóta a többi betű is lehullott s ott lóg ormótlanul a lemez. A Kárász utai ajándékbolt neonja már legalább egy éve nem világít és ezzel senki nem törődik, éppúgy, mint a többi hibás neonréklámmal. Elvétve van olyan üzlet. ahol mindig jó a neon, nyilván annak a boltnak gondosabb a vezetője." Nagy Sándor olvasónk levele többi részében a jó neonreklám kereskedelmi fontosságáról ír, s sürgeti, hogy egységesen intézkedjenek a Belváros Ilyen értelmű csinosítása érdekében is. A legfontosabb: a leszerelés Szegedi beszélgetés Fritz Hnade professzorral, a világhírű nyugatnémet közgazdásszal Néhány évvel ezelőtt viharos gyorsasággal világhírűvé vált. egy könyv. Rövid idő alatt megjelent németül, lengyelül, oroszul, csehül, svédül, angolul, franciául, portugálul, spanyolul és japánul is: összesen 18 nyelven. Kiadtak magyarul is, s akárcsak másutt, nálunk is szenzációs sikerrel. 1985-ben már harmadik — 20 ezres — kiadását olvasta, mint emlékszünk rá, rendkívüli érdeklődéssel és izgalommal a hazai közönség. A könyvet Fritz Baad? nyugatnémet közgazdász írta. Címe: Versenyfutás a 2000. év ig. — Mi a titka ennek a rendkívüli sikernek? Magától a könyv szerzőjétől, a 74 éves Fritz Baade professzortól kérdezem ezt. — Azt hiszem, a könyv sikerének oka mindenekelőtt azt. hogy korunk legfontosabb kérdéseivel foglalkozik —. mondja a professzor, aki legsikeresebb könyve első kiadásának megjelenése után rövidesen nyugdíjba ment, de egyetemi katedráját, s a kiéli Világgazdasági Intézet igazgatását, nem a tétlen pihenéssel cserelle fel, hanem megalapította és azóta is vezeti a fejlődő országok gazdaságát kutató intézetet, — Fennmarad-e az emberiség 2000-ig. megteremti-e. amire képes, a földi paradicsomot, vagy elpusztul' nincs ember, fl magyar Lenin-legenda Időnként újra föltámad a Lentnlégenda. Bóka László írja posthumus könyvében, az Öszi naplóban (1965), hogv anyai nagyapjától hallotta: Lenin egyszer megállt Pesten Migray Józsefnél, a Schmitt Jenő Henrik vezette szociális anarchizmus eR.vik képviselőjénél. Pár éve a Magyar Nemzet hasábjain vitatták többen, lehetett-e, s mikor Lenin a magyar fővárosban. Békés István Legújabb magyar anekdotakincsében (1966) egy Amerikából hazalátogatott magyar hírlapíró közlése alapján szintén említi. Még azt is. hogy némelyek szerint Kernstock Károlv ismert Agitátor cimü képének modellje sem véletlenül hasonlít Leninre ... A minap a Dél-Magyarország szerkesztöségének küldték be a kitűnő újságírónő es írónő, Adv hajdani menyasszonya. Dénes Zsófia cikkét Az Érdekes Újság 1919. évi május elsejei számából. Ez a cikk 1907 ószére tette Lenin állítólagos pesti tartózkodását. Nem ez az első újságcikk, amely a köztudatba dobta ezt. a tetszetős ötletet. Remete László szöveggyűjteménye (így látták a kortársak. 1957.) az Aradi Közlöny 1917. november 15-i számából, tehát közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hirct követő napokból közli már az. első ilyen híradást. Valószínű, hogv más lapokban is megjelent az ákkorbian. Nem sokkal később, 1913. április 26-án a mi Juhász Gyulánk is említi Lenin, az olvasó cimű cikkében a Szeged és vidéke hasábjain. „Megtudtuk azt is. hogy évekkel ezelőtt Budapesten járt és hallgatta a magyar ideális anarkista. a zombori írnokból világhírű filozófussá vedlett Schmitt Jenő tanításait." De térjünk vissza az „ősforráshoz", az Aradi Közlöny híréhez. Ezeket irta: „Budapestről telefonálja tudósítónk. Lenin, akinek nevétől az egész világ visszhangzik, több ízben tartózkodott Budapesten, ahol sűrűn érintkezett a szabadgondolkodás itteni híveivel. Lenin a József főherceg szállodában lakott, később az Orientben. és minden este ott lehettet. látni az Erzsébet körúton levő Körkávéházban. ahol szabadgondolkodó társainak törzsasztala mellett foglalt helyet. Lenin, aki idegenszerű kiejtéssel. de hibátlanul beszél németül, személyes érintkezést tartott fenn Jászi Oszkárral, Pikler Gyula tanárral. Vari Károly dr.-ral, de legközelebb állt hozzá a most Londonban elö hazánk fia: Batthyány Ervin gróf. aki Szombathelyen adta ki és szerkesztette a Testvériség című anarchista lapot, és a Vas megyei Bögötén ateista iskolát tartott fenn." A továbbiakban még a cikkíró tudni véli Lenin eRy rokonának, bízón vos Lenin Róbertnek pesti tartózkodásáról is. Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél? Vajon, mi lehet ezek mögött a hírek mögött? Szögezzük le mindjárt, hogy Lenin nem járt Budapesten. Magyarországon sem. Békés István elmondja, hogy a Pozsonyi úton, amelynek egyik házában szállt volna meg némelyek szerint a forradalom vezére, a század elején még nem is voltak házak. Ott volt a város vége. a későbbi paloták helyén istállók terpeszkedtek. Kernstock Károly kepe, melynek címadó alakjában Lenint vélik, 1397-ben — Dénes Zsófia cikkének időpontja előtt egv évtizeddel! — készült. Lenin akkor kétévi börtön után száműzetésbe ment a keletszibériai Susenszkojéba. Tegyük hozzá: 1907-ben sem járhatott nálunk Lenin. A fölszabadulás utáni hetekben Szegeden megjelent Lenin-életrajzból tudjuk, hogy ebben az évben januárbfth Pétervárott volt, áprilisban-má.iusban Londonban, júliusban ismét Pétervárott, augusztusban Stuttgartban, s onnan, minthogy haza nem térhetett, Finnországba ment. Mivel a cári kémek itt is nyomában voltak, decemberben innen is szöknie kellett, s karácsonyra Genfbe ért. Itt élt 1903. decemberéig, s akkor Párizsba költözött. Látnivaló, hogv e helységek között nem hazánkon, vem Budapesten vezet át az út. Elképzelhetetlen, hogy Lénin alaposan fölkutatott életművéből egy levél, egy cikk, egy emlékezés ne utalt volna a magyar fővárosra. ha valóban járt volna itt. Ha máskor nem. amikor 1919 tavaszán híres írását, az Üdvözlet a magyar munkásoknak címűt papírra vetette, minden bizonnyal hivatkozott volna személyes élményeire! Honnan hát a legenda? Az illegalitás, az anarchizmus és a cárizmus elleni szocialista mozgalom iránti rokonszenv és a belőlé táplálkozó romantika volt szülője. Az első orosz forradalom után nem volt ritka az emigráns orosz forradalmár. Tudjuk, két neves képviselőjüket, Bclocerkovszkij Antal és E idus Bentián még Szegedre is eljutott, s később itt fejtette ki munkásmozgalmi tevékenységét. Sorstársaik közül sokan megfordulhattak — átutazóban Bécs felé — Budapesten is. Nem véletlen, hogy ugyanezek a legendák 1919-ben Trockij pesti tartózkodásáról is ugyanígy tudni véltek. Romantikus orosz anarchisták fölgyújtották a hírlapírók képzeletét, s később, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. győzelme után. amikor a forradalmi vezetők nevét a világ megismerte. hajdani emlékeit reájuk ruházták. „A vágy a gondolat szülője — | mondja szellemesen Békés István. — Szép lett volna a pesti Lenin-legenda. Olyan szép, hogy nem is lehet igaz." PÉTER LASZLO akit ez a kérdés ne érdé. kelne, ne érintene. A szegedi Tisza Szállóban beszélgettünk. A professzor törökországi útját — Isztambulban könyve kiadásáról tárgyal majd — Szegeden egy napra megszakította. Csütörtökön este érkezett, pénteken délben már utazott is tovább. Belgrádon ós Szófián át, Törökországba. Egyébként nálunk, a második világháború eiött, többször is járt. Törökországiban pedig 12 éven át, egészen 1946-ig dolgozott, mint a kormány közgazdasági tanácsadója. Ezután két amerikai év következett. Hazájába 1943-ban tért vissza. Egy év múlva, mint a Szociáldemokrata Párt jelöltjét, a Bundestagba választottak. Fritz Baade akkor másodszor lett képviselő: Hiller uralomrajutása előtt a Reichstag tágja volt. Csendes, halk hangon, lassú tempóban beszél a professzor. Minlha egv lecsendesedett életritmusú ember beszélne. Pedig erről szó s'ncs. A professzor élete ma is nagyon tevékeny, cselekvő, aktív. Könyvet ír (a legújabb. A világ harca az éhség ellen címmel most jelent mis Németországban), utazik. előadásokat, tart — legközelebb novemberben Moszkvában számol be Kutatásairól —. konferenciákat, tanácskozásokat szervez, íránvít. Hogy miért? Nemcsak egyszerűen azért, hogy szaktudományának ú.i eredményeit ismertesse. Ez nagyon fontos, de van ennél íoritosabb, lényegesebb cél is. — A legfontosabb a leszerelés — mondja. — A keleti és a nyugati ' országok számára egyaránt. Azzal biztosan meg lehet akadályozni a harmadik világháború kitörését. az emberiség pusztulását. Kielben 1961-beh nemzetközi közgazdász tanácskozást tartottak a leszerelés kérdéseiről. keleti és nyúgati országokból érkezett tudósok rószvételev.el. A konferencia rámulatott,. minlegy előre megjósolta, hogy ha a fegyverkezési verseny továbbra is ilyen ütemben halad, az ipari fejlődés világszerte törvényszerűen csökkenni fog. — Azóta ez. be is következett. Fpyetlen országot. Japánt kivéve, — Véleménye szerint növekedtek-e a világban az utóbbi években a leszerelés esélyei ? — A szükségessége min-, denesclre feltétlenül növekedeti — feleli kissé fanyar mosollyal. Visszatérünk kiindulásul.khoz, a világhírű könyvhöz. — Hogyan fogadták a könyvet a különböző országokban? — Ahogyan én tudom, számomra mindenütt nagyon kedvezően. Ezt, a kiadások magás száma önmagában is mutatja. A könyvet sehol és senki sem támadta. Azt, amit én könyvemben keserű igazságnak írtam, hogy tudniillik a világ súlypontja a 2000. é\ ben nemcsak az eth. berek nagyobb száma miattj hanem a gazdasági potenciál tekintetében is a keleti világra tevődik át, nemcsak a keserűségnek, hanem, ügy látszik, igazságnak is elfogadták. Mindenesetre nem támadták. Tanulmányom tankönyv lett a nyugatnémet népfőiskolákon és szakszervezeti iskolákon. — A magyar kiadás előszavában Vajda Imre egyetemi tanár a könyv több mozzanatát bírálja. Mi a véleménye erről? — Az előszó nagyon tartalmas. elemző, gondos munka. De a nézeteimen nem változtatott. Egyébként a napokban Budapesten hosszasan beszélgettem Vajda professzorral, természetesen ezekről a kérdésekről is. — A könyvben nincs szó — megírásának időpontja miatt nem is lehetett — a szocialista országokban most kibontakozó gazdasági reformról? Mi a véleménye ezekről a változásokról? i — Szerintem szükségesek és helyesek. Feltétlenül alkalmasak arra hogy tovább növeljék a szocialista országok gazdasági potenciálját, tehát arra, hogv a két rendszer versenyében erősítsék a szocialista világ esélyeit. Ügy gondolom azonban, hogy ezzel annak lényege, amit kijnvvemben írtam nem változik. Az idő sürget, a beszélgetést be kell fejeznünk. A professzor még megmutatja nagyhírű könyvének különféle kiadásait, s elmondja, hogy hosszabb látogatást <ervez Budapestié. Aztán feleségével ogyiiH autóba Ü1 és a szeaedi Tisza Szálló elől elindul a jugoszláviai határállomás. Röszke felé. ökrös László ^ DEL-MAGYAHORSZAd Vasárnap, 11)87. október 1.