Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

A kohászat űj óriása Az ukrajnai Krivoj Hog környékén hamsrocan befe­jeződik egy 2700 köbméter hasznos térfogatú nagyol­vasztó építés?. Ez az óriás­kohó 1.8 millió tonna nyers­vasat fog olvasztani évente —' csaknem a felét annak a mennvisegnek. amelyeta for­radalom előtti Oroszország összes olvasztókemencéi ad­tak. Ilyen gigászi nagyol­vasztót eddig nem ismert a világ kohaszati ipara. A Szovjetunióban az ed­digi legnagvobb kohó hasz­nos térfogata 2300 köbmé­ter. A gigászi kohó a szov­jet kohászat, építőipar, gép­gyártás. energetika stb. ed­digi fejlődésének mintegy összegezése lesz. Munkásarcok a jubileumi versenybőlj Szív vel-kedvve! a közösségért Zümmögnek, kattognak a csillést, rangot vívott ki már j vairógepek a 8-as teremben, itt magának, a szorgalmáért \ „Orkános" terem ez, min. tisztelik, becsülik. Mint a denfelé a szabott, most ala- Zoja szocialista bngád tagla, ku'ó orkánkabátok darabjai, valóban a hármas jelszó je­s mint a neoníény a helyi- gye ben él dolgozik, tanul. A segre. nagv figyelemmel ha- Nagv Októberi Szocialista jóinak föléjük a munkásnők, forradalom .10. évfordulója M>ro a többiek. Maczák liszteletére indított verseny­Pálne is figyelmes szemmei, ben a brigád mind a nat serény kezzel végzi a dolgát tagja jelentős felajánlásokat a Szegedi Ruhagyár mühe- tett, olyanokat, amelyek so­lyében. Gallérok, gallérok és kat é'-nek a szalag közös rnegtnt gallérok . . . Gyorsan, munkájában, ügyesen varrja fel őket, s Kitűztek egy minimumot: aztan adja tovább a jólis- naponta legalább öt slka­£2* ra.mL.ntoi? "T^Í" 'í1"* 3 «bbiek se- I éves," amiko7 cipészmester la. utóbb, kezo munkásnőnek. Jol ha- gitését. a kiesők pótlását. ! édesapia akinek nagyszülei írta lad. ped.g ez az egyik „leg- Maczákné is megtette ezt, i lulsf-^tharingtáből fogosabb reszort. időnként azonban egy kis ' Z 8 A Nagy Október eszméiért harcolt Stéhli István emlékezete Irta: Péter László „A szegedi proletárdiktatúra fezeret a ötroság előtt" — ezzel a címmel közölte a Szegedi Napló 1920­ban tudósítását a tárgyalásról, melyen Czibula An­tal, Udvardi János, Munkácsi István. Stéhli István és társaik állottak az ellenforradalmi bírák előtt. A negyedrendű vádlott Stéhli István, a per egyik .főszereplője, a Magyar Tanácsköztársaság kiemelkedő szegedi vezetőinek egyike. Stéhli István a Torontál „már a proletárforradalom megyei Nagykomlóson szü- húrjait is hangoltak" — letett 1886. november 20-án. ahogy a történelmi neveze­Három éves volt. amikor tességű erkély akkori egyik alka- édesanyját elvesztette, nyolc neves szónoka. Juhász Gyu­visszaemlékezve fogósabb" reszort A barna, mosolygós fiatal­asszony az ö 22 évével be- gyfa.i erővel, és ráér Te- A komunisták önálló párt­mesközbe települt hugenot- .iának megalakításáról Stéhli „bai" van a számolássá!. Ha lák voltak. meghall. Az árva eleinte a" munkásmozgalom ÖVfi7i ornttui ioc racr1 mart . meg sokszorozza, akár harmincig is növeli ezt a tételt. Szív­vel. kedvvel teszi a töb­biekért.. az egész szalag jó eredményéért. De arra is EVE LO IIW ^MOST A szovjetek bolsevizálódása Lenin utolsó külföldi illegális tartózkodási helye Finnországban, főleg Helsinkiben volt. A razlivi kunyhótól mocsarakon, réteken, erdőkön vezetett az út, hol gyalogosan, vagy szekéren, vagv fűtőként a pöfögő gózmozdonyon. mig elérték a biztos illegális tartózkodási helyet Lenin és a Központi Bizottság között az. összekötő Rahja, finn munkás bolsevik volt. s á konspirációra jel­lemző. hogy meg a Központi Bizottság tagjai sem ismer­ték pontosan Lenin tartózkodási helyét. A junker és had­apród kopók élői Helsinkiben Rovio finn baloldali szociál­demokrata munkás otthona nyújtott biz.tos menedéket. Lenint utolsó illegalitásában rendszeresen felkereste a párt összekötnie, aki öt részletesen tájékoztatta. Kifogyhatatlan energiával dolgozott Lenin. Két hónap alatt (augusztus, szeptember) kötetnyi klasszikus munkái mellett behatóan elemezte a Kornyilov-lázadás kavicsán kialakult politikai helyzetet. Lenin hangsúlyozta: „Mi har­colunk Kornyilov ellen, mint Kerenszkij hadserege, de mi egy percre sem támogatjuk az utóbbit, hanem leleplezzük ot Helytelen azt gondolni, hogy a proletárhatalom kivívásától messzebb vagyunk. Mi annak megvalósításához nagyon is közel jutottunk". Lenin felhívta a párt figyel­mét arra. hogy, a Kerenszkij-kormányt megdönteni azon-' nal nem kell, hanem a kornyilov istá.k ellen harcoló né­pet fel kell világosítani Kerenszkijék ingatagságóról. A válságos napokban, s a forradalmi érők elsöprő győzelme után Lenin lehetségesnek tartotta a szovjet hatalom meg­valósítását békés úton. Gyakorlati kivitelezesét úgy gon­dolta. hogv a minden hatalmat a szovjeteknek jelszó alap­ján kompromisszumra lehet lépni a mensevikekkel. esr.e­rekkel. Egyben világosan látta, hogv ennek a valószínűsége nagyon csekély, mégis a kornyilovistákkal es támogatóik­kal való nyílt leszámolás megsokszorozta a forradalmi erők határozottságát. Az egész ország forrongott, s csak egyetlen alternatíva lehetséges, a gyors. határozott forra­dalmi politika. Lenin szükségesnek tartotta e kínálkozó lehetőség kiaknázását, hangsúlyozva a kompromisszum fontosságát. Amennyiben a szovjetek árieszik a hatalmat, a mensevik—eszer vezetőknek le kell mondaniók a kadet­párttal. azaz a burzsoáziával folytatott kialiciós politiká­ról. Szeptember 3-án (16) a KB-hoz írott levelében azon­ban Lenin már időszerűtlennek tartja korábbi néhány na­pos javaslatát, mivel a politikai események szédületes gyorsasággal alakultak. A Bolsevik Párt Központi Bizottsága augusztus 30— 31-én ülést tartott. Az elfogadott határozat, mely egyben kiáltvány is volt. a hatalomról szólt A határozat megálla­pította. hogy a kialakult helyzetből egyetlen kiút a pro­letariátus es parasztsag képviselőiből alakult kormány forradalmi politikája lehet. A kormány feladata: a demok­ratikus köztársaság kikiáltása, a nagybirtokrendszer meg­szüntetése. a föld átadása a paraszti bizottságoknak, a ter­melés é.s elosztás munkásellenőrzésének országos méretű megvalósitáf a. azonnali békeiavaslat. A határozat követel­te a munkások és parasztok ellen irányuló megtorlások aronnali hatálytalanítását, a hadsereg demokratizálását, az ellenforradalmi tisztek eltávolítását, a nemzetek önren­de'lkezesi jogának szankcionálását, a Duma, az államta­nács azonnali felosztását. E határozatot a bolsevikok elfogadásra beterjesztették • Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságához. Itt az eszer—mensevik többség a javaslatot elvetetté. Viszont a Petrográdi Szovjet (az ország legfontosabb szovjetjei szep­tember l-re virradó éjszaka (szept. 13) 279:113 arányban, a szovjetek történeteben először a Bolsevik Part javaslatét emelte hatarozattá. A fővárosi szovjet vezetése a bolsevi­kok kezébe került. Szeptember 5-én (18) Mosifcfdban a munkás és kato­na szov jet ülésén 355:254 arányban itt is a hatalomról szó­ló bolsevik határozat emelkedett erőre, A kijevi szovjet szeptember 9-én tette magáévá a bolsevikok javaslatát. Az Izvesztyija szeptember 3-i közlése szerint több mint 129 szovjet ítélte el az eszerek—mensevikek megalkuvó politikáját. A munkasok es katonák kitörő lelkesedéssel fogadták a fővárosi szovjet forradalmi határozatát és bolsevik el­nökségét Kifejezték reményüket, hogv a főváros szovjet­jét más varosok is követik. Szeptembertől a szovjetek bol­sevizálódása allandósult, s a jobboldali mensevik—eszer küldöttek helyét a nép igazi megbízottai foglalják el. A Lenin által már áprilisban meghirdetett Minden ha­talmat a szovjeteknek!-jelszó óira napirendre kerül, s a .forradalmi tömegek — új hátalommal, telitett-— akaratát fejezi ki. hogy az üresen álló villák gyermek először pék akart egységét félti, s akar Wal­lenni, de amikor 16 éves ko- lisch Kálmán, ekkor még 6 rában fölkerült a fővárosba, is ellenzi. De a forradalom­szakmát változtatott. Mázoló nak tántoríthatatlan hive. és fényező lett, s itt ismer- 1919. február 16-án a Föld­kedett meg a szervezett műves Tanács megalakulá­munkásság mozgalmaival, sán a városházán arra tanít­Husz éves volt, amikor meg- ja a parasztság küldötteit: nősült. — A kisgazdák még most fölnyitósát — felsőbb pa­Szegedre 1917-ben katona- sem értik me&- ho1 3 helyük, rancsra — ó rendelte el, s ként került. Az őszirózsás Mea nia is Gerhczy báró el- hogy az itt'énkor kivedhetet­forradalom napjaiban hal- nökséget keresik. Azok a len zavarosban halaszok ko­lunk először felőle Ott volt kisgazdák, akik hajnali 3 zul ötvenhatot — jórészt 1913 október 31-en a Kos- órától éjjel 11 óráig húzzák éppen Stéhli nyomozasa suth-szobrnál. amikor a Ká- az meg mindig az el- alapján - a keeskemeti for­rasz ház erkelverői elhanazó 1<?nf°rradalmi elemekkel radalmi törvényszék meg ras/.-hez erkélyéről elhangzó paktálnak. A kisgazdák mai frissiben felelössegre vont. *f; polgári demokratikus szo- alakulasa ellenforradalmi nokiatokkal párhuzamosan jellegű akart lenni. A toborzóbiztos toborzó biztosnak küldte a hadseregbe. A jelentkezőket szakszervezeti ajánlás alap­ján vették föl: így akarták biztosítani, hogv politikailag megbízható hadsereg álljon a köztársaság védelmére. Egy hónap múlva, a proletárfor­radalom kikiáltásakor Stéh­li a forradalmi intéző bizott­ság katonai bizottságának lett tagja Deli Károly, Ko­vács Péter, Tabódv Zsolt, Welter Árpád és Zarecsnik János társaságában. Már aznap, március 22-én a direktórium írásos pa­ranccsal ót küldte a Mars téri laktanyaba. hogj' a mun­i kássag számára átvegye az a brigád mas szaiagbeüek- j ott tároit fegyvereket. A nek segített az orkángyártás laktanya parancsnoka a A forradalom bukasakor Stéhlinek is menekülnie kel­lett. Szülőfaluja felé vette útját, de Lúgoson letartóz­tatták. s 1919 októberében visszahozták Szegedre vád­Amikor február vegén Ta- Felesegét i6 pörbe fogták. ;0tt társai Udvardi, Czibula, bódy Zsolt ezredes megkap- amiért a gazdátlan és félig Varga János és a többiek ta kinevezését a köztársaság már ki is fosztott Boros-vil- közé. Első pörük a sándor­s/.ervezendő 6. hadosztálya- Iából ruhákat szállított Bu- falvi eseményekben való nak parancsnokságára, Stéh- dapestre a vöröskatonak ré- resztvételük miatt 1920 ap­lit a szociáldemokrata part szere. Büntetésük még sú- ... - .. ' _'llr,H­lynsabb lett volna, ha Pilist nlls l3' PS 17' k02t za3lott< Árpád főhadnagy szatymazi ebben Stehlinek semmi sze­század- és vonalparancsnok repe nem volt, őt fölmentet­nem vallja a bíróság előtt, ték. Perek, börtönök Somogyi KUroljmé felvétele Maczák Pálné örömest vállalkozott, mikor szakmai titkait megismerni, fortélyait kitanulni' néhány héttel ezelőtt jelentősen meg­könnyítették igy az átállást sz üj szalag dolgozóinak. A teljesítményről érdek­lődöm. — Most sajnos egy kis le­maradás van. — Mondja clyari őszinte átéléssel, hogy komolyan is veszem Azután derül kt. hogj' a lemaradást nem „úgy' kel érteni: az eredmény ugyanis lényegé­ben túlteljesítés: 103 száza­lék. Hogj- miért kevés ez? Mert bizony, ha jól kviön a leoés. 110—113 százalékig is „feltornásszák" a szala? átlagát. S ez az epizód is jól tükrözi azt a jobbra, többre törekvést, aminek Maezé' Pálné és társai szorgo? e munkásai itt a 8-as terei;, ben. A nagy pör 1920. novem- szervezet tagja, altalaban ber 15-től 1921. február 7-ig együttműködött Ladvánsz­tartott. Minthogy Udvardi- kyval. Ezért volt hogj' ai nak december 10-én sikerült 1930-as nagv lebukáskor ve­megszöknie. a legsúlj'osabb le egj'ütt tartóztatták le, s büntetés rá és Czibulára a Horthy-korszak e legna­várt: öt éri börtönre és tiz gyohh kommunista pőrében, ért hivatalvesztesre ítélték 1931. január 22-én a fővád­őket. lottakon — Gera Sándoron, Közkegyelem revén 1922. Gladich Józsefen, Gombai nyaran szabadult Vácról. Mihályon kívül — Ladvansz­Eleinte csak szakmájában kv Józseffel együttéöt is dolgozott: lakása a Korona elitéltek. Rájuk nem tudtak (mai Hajnóczy) utca 15. szá- ugj'an bizonyítani a szervez­mú házban, műhelye a Mik- kedésben való részvétéit, száth Kálmán és a Tábor ut- mivel őket nem fogták el ra sarkán volt. Felesége 1930. május 18-án a tapai korán. 1927-ben rákban halt füzesben, igv csak azt róhat­meg. Egy év múlva költözik ták föl nekik, hogv elmu­masodik feleségéhez a Tápai lasztották a szervezkedést utca 16. szám alá. följelenteni. Ezért Stéhli Közben ó is részt vett ,stván három havi börtönt Ladvanszkyval a Vagl-fele Magyarországi Szocialista kapot" utobb' 1931' Munkáspárt szervezeseben. június 13-án az ítélőtábla Mint az epitőmunkás szak- két hónapra mérsékelt. Tudatos helytállással A sok zaklatast vegülis Szegeden mar nem lesz megelegelte. özvegye mond- nyugta. 1931 karáesonyan ja. hogy a rendörök meg a Ujpesre költözött. De már hozzájuk járókat. a kun- 1932 tavaszan újra Szegeden csaftjaikat is háborgatták, kell lennie: a Csillagban le faggattak. Varga János me- kell ülnie büntetését. Éppen seli miképpen próbálták le- július 29-én. Sallai Imre es hetetlenne tenni. Az egyik Fürst Sándor kivegzesenek rendőrtiszt, valahányszor ta- napján szabadul, lálkozott vele karonragadta, A semmiből kezdte újra. lókkal. Másnap már be is s úgy — karonfogva — sétál- A Nyár utca 64. szám alatt ámolt eredményes útjáról, gatott. beszclgetett. tgy akar- nyitott műhelj't. Itt huzodott ta hírét, hitelét elrontani meg a fasizmus előretörése munkatársai között. Közvet- ideién is. Szociáldemokrata vetlen munkatársai, tanitvá- párttagságát megőrizte, s nyai termeszetesen nem ül- aztán 1945 januarjaban már Stéhlit kísérő munkás és ka­tona tömegek láttán át is adta. s velük fölfegyverez­ték a munkásokat. A franciák megneszelték, hogy készül valami, s le akarták tartóztatni a veze­tőket. Wallischt, Udvardit. Zarecsnikot, Stéhlit. A had­ügyi népbiztosság utasításá­ra március 26-ról 37-re vir­radó éjjel a direktórium a j'örös hadsereg számára megmentett fegyj'erekkel együtt elhagyta a várost. Stéhli is Félegyházára tá­vozott. Amikor április 7-én a direktórium és a végre­ha.itóbizottsag megvitatta a kialakult helyzetet és a ten­nivalókat. Stéhlit megbízták, hogj- a Kecskemétre tovább­ment mintegy 600 vöröskato­na sorsáról tanácskozzék a kecskeméti katonai parancs­A nyolcszintű város Tbiliszi kőzetében, a Kura folyó bal partján van egy nyolcszintű városka, egy kö­rülbelül száz méter magas hegj'be vájva. A hegy lyu­kacsos szerkezete lehetővé tette, hogy könnyen meg­építsék a város lakásait és utcáit úgy. hogj' a város egy nyolcemeletes tömbnek lát-1 hozatott föl magán*'-, (TV nyitotta, h mc' te.) De a ' '•!••• „gyidejüleg öt is megvalaszt lik Wallisch. Udvardi. Czi­bula es Belocerkovszkij mel­lé annak a bizottságnak tag­jává. amelj'nek a Szegeden tek föl a látszatnak. Keze a Magyar Kommunista Párt maradtak vezetőivel Felső­tanyán kellett volna targya­lást folytatnia. A francia kordon április 14-én meg­szüntette a lehetőséget a visszatérésre, ezért a direk­tórium a külterületek igaz­gatásara rendezkedett be. Stéhli Istvánt a direktóri­um Szatymazra küldte. Pöre során fölrótták neki. amiért a gazdag. szegediek üresen álló villái közül a nyomda­tulajdonos Endrényiébe be­költözött. Még azzal is vá­dolták hog" pincéjéből bo szik. A neve: Vardzia. Kö­zepén vannak a középületek, amelyekbe alagutakon és fo­lyosóhálózaton át lehet jutni. írták nek vbó vörös hadsereg é .váró,, reszére élelmiszert rekvirált. alól olyan szaktársak kerül- újpesti szervezetének tagja. tek ki mint. Se^es József, Hamarosan megszervezi az Vastagh Ferenc. Korom Mi- újpesti kislakás karbantartó haly vagy eppenséggel a kisipari termelöszövetkeze­nyilasok által elpusztított let. Ennek igazgatasi elnöke­Celeta Pál és Csordás Imre. ként dolgozott 1933. január Fönnmaradt Stéhlinek és í-art bekövetkezett halaidig. fölsorolt tanítványainak egy Nem volt még nagyon idős: csoportképe. épphogy 66 éres múlt: a szí­Stéhli azonban látta, hogv ve mondta föl » szolgálatot. AA ost. amikor egyik regi harcostársavai, id. Komocstn *'* Mihállyal meglátogattuk Tolhvhin sugarút 89, szam alatt lakó özvegyét, hogy fényképét elkérjük, meghatottan néztük egyforma piros vászonba kötött könyveit: a szocialista mozgalom akkor legálisan hozzá­érhető műveit. Marx, Engels. Kautsky, Bebel munkáit. Ö is. akár Ladvánszky. képzett marxista volt. emlékezik vissza id. Komócsin Mihály. Azok közé tartozott, akit sanyarú sorsa vitt. eleinte ösztönösen, a mozgalomba, de azután, tanulva és tanítva, tudatos harcosa lett a szocia­lizmus eszmeinek. Egyike azoknak, akik sokat tettek a szegedi munkásság harcainak végső győzelméért. 4 OlL-MACrAAORSÍÍG Verémep. 1967. aretrierob" 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom