Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-17 / 193. szám

* D kínai nép érdekeivel ellentétben A Pravda cikke A Pravda szerdai szarna I. Alekszandrov tollából „A kínai nép érdekelvei ellentélben" címmel nagy rikkben elemzi a kínul helyzetet. 7 J Kínai Népköztársaság kor- és munkáspártok eü«n A mányának sok más vezető pekinei vezetők és propa,, . . . gandi&táik a burzsoá propaszemélyiségét is. ganda fogásalt alkalmazva a Az úgynevezett „katonai- legálantasabb politikai propolltikai ellenőrzést" gya- vokációkkal. kohelmányok,. . , , ... , , kai próbálják megrégalmazMao Ce-tunc esonortia szá W . korló hadsereg felügyelete n) aPs./x>vjJeluniót és a testMao Ce-tung csoportja sza- Mao Ce_tung csoportja, alatt folyik most Kínában véri 4 nem hozta meg eredményeket, azokat az voltak a népellenes terrorral amelyekre szemben. MIT-NRT A núrt mnilnn fa —"" R . ..,_ ven szocialista országokat, a SöLgkUí"övekszfc ^"KC* tartXUSk a munka a *árakban' aZ "^veszteni saját népüket az elégedeflemség az ország Somf tóbbtá^net * f ST' * Kínában második T-T , T ,, J / , i tuinyomo tobbsegeben nem . ,,,,,, helvzetet tűrhetetlen gazdasagi és po- , ,.' lovára meg- A hadsereg alakulatai fegyévébe korlati megnyilvánulásainak luikai helyzete miatt, ame- v;Xl"tni L eröviszonyo- veres erőszakot alkalmazva " I lépett az úgyne- alupjául azok a messzemenő íyet a pekingi vezetők Idéz- k' vezett „nagy proletár kultu- kalandorigények szolgálnak, tek elő. rális forradalom". Az cse- amelyekkel saját hegemóniámények menete azt mutat- jukat akarják biztosítani a ja, hogj' ez a „kulturális for- szocialista közösségen és a radalom", amelyet a kínai nemzetközi kommunista inozsajtóban megjelent nyilatko- galmon belül, •zatok szerint Mao Ce-tung A Kínai Kommunista Párt szervezett és személyesen vezetősége, amikor a marirányít, egyaránt távol áll xista—leninista pártok jogomind a kultúrától, mind pe- san bíráltak, a polémiáról dig a szocialista forradalom- áttért a forradalmi világtól. Nem biztosította a pe- mozgalom elleni aknamunkán gi vezetőknek azokat a kúra. különböző országokban Az imperialista reak£° az eroviszonyo- veres új támadásba^ lendült hozzak létre a Mao Ce-tung tapsplnak a kfnai rágalrtlak_ 5 szájízének megfelelő „bízott- nak, kifejezik afölötti öröelleníeleivel szemben. „ Í^JÍÍSSSi. b0iy„a h "raifa fa0^ súgókat", amelyekben a ka- műket, hogy a pekingi vepekingi propaganda azt ál- helyezte a hadsereget es ra- . „„IN- K„I„I,I„I: t, „J„I„,:„ lította, és azt állítja, hogy hárította a „kulturális for- tonúk elsőrendű szerepet jat- „oaiowau íoiraaaimi csupán „egy maroknyi ha- radalomi' véghezvitelének szanak. Pekingben ma nyílfrazeológiája olyan soviniszta törekvéseket leplez, ametalmon levő csoport" ellen feladatát A hadsereget „a tan elismerik, hogy a hadse- lyek az imr,erialista reakció kell harcolni, nagyon ha- proletárdiktatúra alapvető mar nyilvánvaló lett, hogj' a támaszának" nyilvánították, „kulturális forradalom" tö- . , ,, . . kínai esemeges pogromkampány, és A 'egUtODDI mények valósulhatna meg es felhív* embermilliók ellen Irányul, szemléletesen megmutatták, ják' a lakosságot,, ne száll- góglája azzal párosul, hogy A kulturális forradalom" ho°y a Kínát megrengető j0n szembe vele. visszautasítja az akcióegysérog támogatása nélkül „a és a háború erőinek maikulturális forradalom"' nem mára hajtják' a vizet. Peking „baloldali" demagj-őzelmeket. amelvekre szá- híveiből, mindenfajta rene- végrehajtására hivatott fő Poktikai valsag meg jobban ,,, . azon- get a szocialista országokkal, mítottak, csak a kínai nép- gátokból és szakadarokból erők az állambiztonsági clmelj-jlt es uj bonvodal- MZ UIODDI laooen ban a a kommunista pártokkal és nek hozott súlyos megpró- pártellenes csoportokat kez- szervek és katonai szervek makra lehet számítani. maoizmussal szembeni ellen- az imperialistaellenes front báltatásokat, és nemzetközi dett letrehozni és finanszí- lettek. Annak érdekében, ,Mao Ce-tung csoportja ala- állás a hadseregben is kez- . __ Fffv„m+ AI téren egyre növekvő elszige- rozni. E tevékenység lep- hogv e leszámolásnak társa- aknazza a Kínai Nepköztar- dett kibontakozni és a had- , J,. Lgyesuix , teltsegre kárhoztatja Kínát, leaésére a pekingi vezetők dalmi megmozdulás látsza- sasa« áUami társadalmi seregen belül most újabb lamok rabl° agressziója elA Pravda emlékeztet arra, megrágalmazták és revízió- tát adják, megszervezték az rendszeret es lenj-egeben tisztogatás folyik. len küzdő hős vietnami nép hogj' 1938-ban Kínában Mao nizmussal vádolták a test- úgynevezett „vörösgárdista csapást mer a szocialista „„„,.„ megsegítésében. Ce-tung személyes utasítása- vérpártok többségét. mozgalmat": iskolúsgyere- rendszer alapjaira a Kínai Mao_ Cfatung cs^pwtjapor . ra meghirdették az úgyne- Fő csapásukat a szocia- kek, fiatalkorúak és diákok Népköztarsaságban. £ÍSvÍn u közel-keleti események, vezett nagy ugrást, amely lista országok, mindenek- mozgalmát, akiket a sovi- Azzal, hogj- eltávolította a h^^utobbiévbenezá kel kaPcs0,atban Mao Ce" kísérlet volt an-a, hogy át- előtt az SZKP, a szovjet nép niszta kábulat és Mao Ce- hatalomból a munkásosz- CSO00rt erőteljes támadást tung csoportja új rágalom* ugorják az ország gazdasági ellen irányították. Megpró- tung személyi kultuszának tályt és kommunista pártját intézett a munkásosztály éa kampányt indított a szociafejlődésének törvényszerű bá ták lejáratni a &ovjet- viszonyai között neveltek. a gyakorlatilag államcsínyt ?^rasztslg^eletazínvonala lista országok ellen, provo* szakaszait. uniót, a beke és a szociallz- A vcz^tök ,dssza. hajtott végre a „hatalom * Mao Ce-tung és a körnve- mus nagv ílgvének támaszát, _ , „ , , , . , . , --«• aetében levők durván sem- megrágalmazni a szociallz- taszítóan cinikus politikai megszerzese kampanyának megbelyegezte a munkások ^ megbontan} _ „„^ mibe vették a szocializmus mus es a kommunizmus mesterkedése! nagy tragé- legyében. Mao Ce-tung cso- ps a parasztok kiserleheit jo- rial)staellenes erők egységét, objektív gazdasági törv'ény- szovjetunióbeli építésének dl4ba sodorták a kínai né- P«rtja megmutatta a nép- a,áaknáznl a bizalmat az „ökonomizmusként" kációs lépéseivel tnegkíséaz impe* szerűségeit és más szociális- tapasztalatait. dékeinek többségére kitér- aláaknázni a bizalmat az pet. Az úgynevezett revízió- nek a „kulturális forrada- jedtek a munkások és pa- arab államok népei és a szomegkísérelték, hogy az or- nes provokáció után azTtóbl nisták „bírálatának" és „le- l°m" programjának lénye- rasztok sztra.lkjai, s fegyve- cialista országok népei kö. szág tervszeré iparosítását bi napokban banditatúma- leplezésének" kampánya a Bét: olyan törelaés ez. hogy res megmozdulásai; még a felváltsák primitív háziipari dást szerveztek a Szvirszk tömeges erőszak orgiájává » országban biztoeftsák. {J^ Ezek^megmo^ zött. Ha Mao Ce-tung csoportja Mao Ce-tung és csoportja ^ ^^ ^ ^ tungi gazdaságpolitika. gyengíti a szocializmus hadA Pravda a továbbiakban állásait, nincs kizárva, hogy leszögezi, hogy az SZKP és a kínai társadalom fejlődéa szovjet nép mindenkor sében nagy történelmi ciknagy megbecsüléssel és a cakk következik be. testvéri szolidaritás érzései- . . . , , A szovjet emberek. vállalatok "tömeges létreho- hajó ellen. új. súlyos provfa f . * és ebben kal^panv„ Mao Ce-tung és körnjfezeté-: ÁMÁ^^^t^ir^'ÍSt Ma° "e~tUnS csoporlja zúzával, a nagyiparban le- kációt követtek el a pekin- lajult' « f°en a nek diktatúpáiát fa L^aüTn fItLra^ hosszú időre "legszilárdiija kevesztett hóbortos tervez- gl szovjet nagykövetség el- ban szabadjára engedtek a nek diktatúráját . e^rs^a^^n Kínában a jelenlegi ^„a. getéssel. városban és falun len. A nagykövetség leroha- legalantasabb emberi osztopedig az úgynevezett .kom- nására mozgósították a ga- nőket. ' egyre jobban leszámol mindmunák" erőszakos bevezető- rázdn yöröegárdisták" osz- vörösgárdisták" min- azokkal, akik bármilyen for•sével. amelyekben katona- tagait. Mao Ce-tung csoport- A „vorasgarmsta* min '...... , . módra élnek az emberek. ja szándékosan tovább élezi dennapi gyakorlattá tettek a miiban kifejezik, nem érteAz SZKP és más testvér- a szovjet—kínai viszonj-t. tömeges ütlegelést, a kegyet- nek vele egyet. Ellenfeleit pártok a szocializmus kínai . . ; . mindig len kínzást és a gyilkosságo- mindenekelőtt a pártban, a építésének sorsa miatt ag- M Kínai vezetOK gondo_ kat párt kádereiben Iátj£u akik gódva nyíltan megmondták san kerülték, hogy valami- . . ... . , naffv farrarioirr,! lanns/talat- . . „ , - , 7 , a kínai vezetőknek, hogj' a féle módon összetűzésre ke- "y*n köréimenyek között IO'radaImi tapasztalati ve, viseltetett a kínai nep .szocialista gazdálkodás leni- rüljenek az imperializmus új erővel jelentkezett Kínú- taI rendelkeznek és ellenzik forradalmi harca iránt, öröm- akik mindenkor barátoknak, ni elveitől való eltérés a erőivel, ugyanakkor mindent ban a pártban és a néptü- a marxizmus-leninizmus- nlei töltötték el azok a sí- szövetségesüknek tekintették gazdasági élet szempontjából megtettek azért, hogy hábo- megekben a növekvő ellen- nak maoizmussal való fel- kerek. amelyeket a kínai nép a kínai népet a társadalom nyekke?7rhat Maotfa^ í 5S3f túlT£S£ e P— ^ ** « «ka annak- ^ Uradalmi átalakulásáért ví. azonban, aki „tiszta laphoz" vezetők attól sem riadtak káclóval szemben, hiszen az bogr Mao Ce-tung a fő esa- lása. a gazdaság és a kul- vott harcban, biztosak benhasonlította a kínai népet, vissza, hogy olyan szemen- olyan útra térítette az or- P^st a pártra és a Kínai tora fejlesztese terén elert. ne> bogy eljön az az idő( erre a lapra kezdte rajzol- szedett rágalommal hoza- szAgot arneiy a szocialista Kommunista Párt VIII. Mélységes együttérzéssel vi- amikpr a Kinai Kommunisrável ° kodjanak elő hogy Kínát vívmá k elvesZtéséhez ve- kongresszusán hozott hatá- seltetnek a szovjet emberek Párt fa a Wnai nt.p ^ SSgfc- a müSa íK nSTL -t. Kínában sok pártbizott- htokra irányítja. a kínai nép iránT a mostani kft Mao Ce.tung jelenIcgi A szocializmustól idegen rializmus felől fenyegeti ve- ság és népi bizottság a mun- A Kínai Kommunista Párt nohez moKPen is. A szovjet pusztító politikájával, helykatonai kaszárnyarendszer szély. hanem a szocialista kások és parasztok öntuda- Központi Bizottságának te- nep felháborodással eluta- reáintja a Kínai Népköztárbevezetése a munkások és oi-szágok részéről is. tos parasztok élet- és munkakö- A Pravda a továbbiakban SmSrS"enlősd!tC,£S£ ÜSS."éktelen támadását. Kína dát, köztük a Politikai Bi- csoportja továbbra is ter- dalista orszagokkal a vllág. katasztrofális következmé- és munkáspartok a pekingi több tartományában és leg- zottság és a titkárság tagjai- teszt a bzoyjetunio. aziszociaiiZnius, de mindenekrészének támogatásával vékenysége megbénult, tag- sit-ia 821 a szennyes ragal- ^^g testvéri kapcsolatait a visszaveri a maoista erők jainak több mint kétharma- mat- amel-VPt Mao Ce-tung szovjetunióval és más szonj'ekkel járt. A ..nagv Ug- vezetők .szelsóséges foixa- nagyobb városaiban nagy po- nak többségét eltávolították • , ,.niBi_.,.s rás" szétzüllesztette a kínai dalmi" frazeológiája mögött iwkai tüntetések, sztrájkok, a marxizmus-leninizmus gazdasagot — az ipari ter- észnevették Mao Ce-tung és más szocialista országok, a és a előtt a kínai nép érdekében melés felére csökkent, a me- csoportjának veszélyes szánr.őgazdnság hanyatlásnak in- dékait, a kommunista mozdult. Éhség kezdődött, em- galom egységének megbonvezetőségből és velük proletár nemzetköziség el- — fejeződik be és fegyveres megmozdulások együtt megrágalmazták a veit védelmező kommunista cikke. (MTI) Pravda berek milliói pusztultak el. Elmaradt a Peking által asrvonreklámozott „gyors átmenet a kommunizmusba". Es ekkor a „nagy ugrás" korábban bejelentett céljaival homlokegyenest ellentétben Mao Ce-tung kijelentette. tására és eszmei lefegyverzésére vonatkozó terveit. Az imperializmus ellen, nemzeti függetlenségük és szabadságukért harcoló népek rádöbbentek. hogy Peking külpolitikai akciói és „javaslatai" a pekingi vezetők káros és hogy a szocializmus építése egoista törekvéseit kendőKínában távoli perspektíva, ehhez „nem is évtizedekre, hanem száz évre, évszázadokra van szükség". A

_ _ ..__'«1 kudar„nagy ugrás ca gú_ Ij'os belpolitikai bonyodalmakhoz vezetett Kínában, amelyekre Mao Ce-tung ós környezete úgy válaszolt, zik. tudatúra ébredtek annak, hogy a pekingi vezetők nem éreznek felelősséget országuk és még kevésbé más népek sorsa miatt. Kínában olyan helyzet alakult ki. amikor a Kínai Kommunista Párt sok tagja, a kínai munkásosztálj', pa__ rasztság és értelmiség önhőgy egész s»r tisztogatást tudatos és az ország sorsát hajtott végre a párt, a népi felszabadító hadsereg soraiban és az értelmiség körében. 1960-ban a pekingi vezetők nyíltan szembeszálltak a nemzetközi kommunista mozgalom fővonalával. Saját platformjukat állították szembe vele. amely letérést jelent a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség útjáról. A pekingi vezetők megpróbálták terjeszteni revizionista koncepciójukat, amely tagadja a szocialista világrendszer, mint a forradalmi világfolyamat alapszívén viselő része kezdte világosan látni, milyen veszélyes következményekkel jár Mao Ce-tung politikája. A Pravda megállapítja, hogy a tisztátlan politikai célok szülték azt a szertynyes és fékevesztett kampányt, amelyet Kínában a „proletár kulturális forradalom" jelszavával indítottak. A kampánjt 1966 tavaszán a Jeifang Ribao című lap. a Kínai Népköztársaság Honvédelmi Minisztériumának lapja kezdeménj'ezte, amikor szembeszállt a Kínai Kommunista Párt pekingi Élmények, emlékek Angliából SOrközi Andor útijogyzele . vető bázisának szerepét, le- Pártbizottságával, annak sajbecsüli a kommunista és Szervei vei és javasolta munkáspartoknak, mint a -.nyissanak tüzet" arra. amit munkásosztály harci élcsa- ® ap ..Parteilenes szoe, alispatának szerepéi. taellenes frontnak' nevezett. Egyre inkább kiderült, Mao Ce-tum> ellenfelei hogj' a Kínai Kommunista "-""ö üldözéséPárt vezetősége e revizionis- nek kampánya Pekingből az ta koncepciójának cs gya- egész országra átterjedt: de Q Birodalmi gondolat — európaiság Utazásunk egybeesett a közel-keleti válsággal, a harci cselekmények kirobbanásával. A kiélezett nemzetközi eseménj-ek érzékenyen jelzik a közvélemény politikai érdeklődését, reagálásának hőfokát. Hol mérhető ez le? Az utcaképen, a lapok címoldalain. a hivatalos állásfoglalásokban. Kiváltképpen, ha a földkerekségnek olyan szférájáról van szó, mint a Közel-Kelet, ahol a brit érdekek alakulása egész történelmi fejezetet fogial magaban. Igen • figyelemre méltónak bizonyult, az. amit az öt és félmillió példányszámban megjelenő Daily Mirrornál fejtegetett Mi\ Lee Howard felelős szerkesztő, hogy a birodalmi gondolatot az európaiság gondolatának kell elfoglalnia az angol polgárok gondolkodásúban. Emögött az. igény mögött, persze, megváltoztathatatlan történelmi tények állnak, amelyeket tudomásul kell venni, tudomásul kell vétetni: az angol világbirodalom szétesése egyfelől, és a gazdasági gondokkal s a fontsterling helyzetével összefüggő közöspiaci felvétel sürgető igénye másfelől. Ez utóbbit a közel-keleti esemenyek se szorították háttérbe. A kilátásokról Mr. William Rodgers, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki a nagy eseményeket látó ós formáló Foreign Office egyik termében fogadott bennünket, igen derűlátóan nyilatkozott: „Belépésünket az Európai Gazdasági Közösségbe valószínűnek tartjuk. Belépési kérelmünket népünk befolyásos közvéleményének nagy többsége támogatja. A kormánynak a felvételi kérelemre vonatkozó határozatát a parlament túlnyomó többsége szavazta meg. Nagyon hálásak vagj-unk a tagállamok kormánj'ainak támogató nyilatkozataikért, A miniszterelnökünk, külügyminiszterünk és a tagállamok kormánj'ai között folytatott megbeszélések eredményeképpen meg vagyunk győződve róla. hogy a felmerült akadálj'ok nem lesznek áthághatatlanok". A kilátásokat és a derűlátást azóta új fejlemények és hullámverések motiválták. ígv V/ilson miniszterelnök legutóbbi, június 19-1 párizsi látogatása. és nem keltik azt a benyomást, mintha a kérdés közelebb került volna a gyors, közvetlen megoldáshoz. Ott-tartózkodásunkkor egy hazai esemény hangolta egységes kórusba az angol sajtót: az ún. „D—Notiee''ügj'. A Daily Express leleplezéséből kitűnt, hogy a külföldre feladott táviratokat előzetesen az angol titkosszolgálat ellenőrzi. A kormány állásfoglalása szerint ez az újságközlemény megsértette a „Defenee Notice"-t, a nemzetvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek védelméről szóló megállapodást, amelynek értelmében, szükség szerint, figyelmeztetik a sajtót egy-egy tervezett közlés titkosságára. és Uj-enkor a sajtó eláll a publikálástól. A Daily Express-t a Wilson kinevezte bizottság ártatlannak találta, ezek után a miniszterelnök saját bizottságát is negligálta, s Fehér Könyvben kötötte az ebet a karóhoz, hogy a lap igenis fittyet hányt a D-Notticenak, és közleménj-ével ártott a nemzetbiztonsági érdekeknek. A Radcliffe-bizottság jelentésében az a meghökkentő megállapítás is szerepel, hogy Leslie Lohan ezredes, aki a titkos anyagokat illetően felelős volt a lapok eligazításáért, maga se volt beavatva a szükséges ismeretekbe, így hát joggal vetődik fel a kérdés, hogyan ítélhette meg bizonyos adatok és anyagok közölhetőségét. A kormány magatartása miatt a lapok élesen támadták a miniszterelnököt, s kapkodással, következetlenséggel vádolták. Ha a D-Notice-ügy le is került napirendről. az egyéb promlémák miatt újra megindítható kritikák pergő tüzéhez. ezt a puskaport is szárazon tartják a miniszterelnök politikájának és manőverezésének ellenfelei. Az angol alsóház üléstermében szokatlan. szegényes látvány fogadott bennünket. A jelző nem az ülésteremre vonatkozik, hiszen a káprázatosan gazdag gótikus húz valamenynyi terme, folyosója, sok-sok történelmi emléket őriz éa művészi élményt nyújt, hanem az érdektelenségre, mivel a padsorokban egy miniszter, az alsóház 630 tagja közül pedig mindössze 6—7 képviselő ült, Roy Roebuck munkáspárti képviselő, akinek szívélyes kalauzolásában ismerkedhettünk meg a gyönyörű palota szépségeivel, közölte, hogy a hétfő délelőtti üléseken általában kisebb jelentőségű ügyekkel foglalkoznak, és ezek nem vonzzák a képviselők nénes táborát. Kezünkbe adták a délutáni ülés programját. Eszerint a képviselők csaknem száz kérdést intéztek, szóban és írásban a külügyminiszterhez, 2 OSL'MéGlARQMlAt Csütörtök, 1967. augusztus 17.