Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-17 / 193. szám

Hazánkban először a szovjet tudomány és technika kiállítása Sz. I. Kozlov, <rA szovjet tudomány és technika 50 éve" címmel szeptember elsején megnyíló kiállítás vezérigazgatója szerdán délután nyilatkozott a szovjet tudomány eredményeinek erről a hatalmas méretű seregszemléjéről. A kiállítás — mondta — több ezer fényképen, tablón, maketten és eredeti berendezésen mutatja be, hol tart ma a Szovjetunióban a műszaki fejlődés. A legnagyobb méretű kiállítási tablók természetesen az űrkutatás eredményei között találhatók. Az igazi „óriás", a Vosztok—1 űrkabinja — Gagarin egykori utasfülkéje — a háromlépcsős hordozórakétával együtt. A négy rakétából álló első ós az egy-egy rakétából álló második, illetve harmadik fokozat ugyanis együttvéve eléri a 39 méteres hosszúságot, teljesítőképessége pedig körülbelül 20 millió lóerő. Már megkezdődtek az előkészületek az indítótorony egyik legfontosabb részének felállításához. Láthatók lesznek részint eredeti méretben, részint makettek által képviselve a szovjet űrkutatás más vívmányai is. Igy a Holdra leszállt Luna—9 másodpéldánya, s mellette hold-felvételek. Képet kapnak a kiállítás látogatói a Mars- és a Vénuszrakétákról, a Molnyija távközlő mesterséges holdról, s ott lesz a kiállított tárgyak között azoknak az emblémáknak a mása is, amelyeket a szovjet űrhajók juttattak el idegen égitestekre. A kisebb kiállítási tárgyak között a szovjet technika olyan termékei lesznek láthatók, amelyeknek több mint a felét még sehol sem mutatták be. A kiállított tárgyak legnagyobb részét működés közben szemlélhetik a nézők. A továbbiakban elmondotta a vezérigazgató: a kiállítás alkalmából igen magas szintű tudományos küldöttség érkezik hazánkba. P. Sz. Nyeporozsnyij, a műszaki tudományok doktora, a Szovjetunió energetikai-villamosítási minisztere, M. A. Lavrentyev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke és még további, körülbelül 200 szovjet szakember érkezik hazánkba. Országgyűlési bizottság ülése Szerdán délután a Parlamentben együttes ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Megjelent a tanácskozáson Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Markója Imre, az igazságügy-miniszter első helyetteNapirenden szerepelt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat egyes kérdéseiről szóló törvénytervezet megvitatása. Több mint egymillió ügyfél Tartalékban: ISO millió forintnyi alkatrész Kollektív antennák a lapostetőn 1 Á GELKA évenként egymillió-háromszázezer ügyféllel dolgozik. Egy részük kifogásolja, másrészük dicséri munkáját — Mit tesznek a panaszok csökkentéséért és hogyan készülnek fel az őszi, illetve téli csúcsforgalomra.? — kédeztük a vállalat központjában. — Üzlethálózatunk száznegyvenhárom függetlenített szervizállomásból áll, 1100 szerelőt alkalmaz: nagy részüket, mintegy 800 embert 120 vidéki állomás foglalkoztatja. Jórészük kifogástalanul, a legnagyobb szaktudással végzi feladatát Viszont a nézők, hallgatók a rádió és a tv-adások ideje alatt szinte percek alatt kívánják elromlott készülékeiket kijavíttatni. Bár már ott tartunk, hogy a hibás készülékek 85 százalékát a helyszínen tudjuk újra üzemképessé tenni, bizonyos szerelési hibák adódnak. Ezt úgy kívánjuk a minimumra csökkenteni, hogy szerelőgárdánkat állandóan továbbképezzük. Alkatrészhiány már nem nagyon gátolja a munkát. Jelenleg 150 millió forint értékű alkatrészt tartalékolunk, hogy gyors alkatrészcserével is meggyorsíthassuk a javítást — Miután a súlyos készülékeket nehezen tudjuk szállítani, javításra a hét bizonyos napjain mi szállítjuk el és mi visszük vissza a javított berendezéseket. Sajnos, autóparkunk kicsi, s ennek bővítése szükséges. Addig is, hogy a gyors szolgáltatásunkat növelhessük, lépéseket tettünk Trabant kiskocsik beszerzésére, hogy szerelőink egyszerű telefonkérésre is azonnal a helyszínre utazhassanak. — Budapesten és vidéken mind több a rádióval felszerelt gépkocsi. Ezért ezek javítására és karbantartására is be kell rendezkednünk. — Terjednek a pesti és vidéki lakótelepeken a lapos tetejű házak is. A közeljövőben rendelet jelenik meg, hogy a lapos tetejű, többlakásos házakra egyéni tetőantennákat felszerelni nem lehet, miután az egyéni szereléseknél „kilyuggatott" tetők milliós károkat jelentenek. Az ipar által gyártandó központi antennák szakszerű felszerelésére is berendezkedtünk. Egyegy központi antennára legfeljebb 25 lakás antennáját tudjuk központilag felszerelni, ami lakásonként nem jelent a készülékek tulajdonosainak nagyobb anyagi megterhelést, mint az egyéni antennák szerelése. Viszont kényelmesebb, mert elmarad az antennával való bajlódás, villámcsapásveszély és egyéb életvédelmi probléma. Egy-szerűen egy konnektor segítségével lehet üzemeltetni a központi antennát. — Nagyobb városainkban bevezettük az ünnepi szolgálatot és ezt is fejleszteni kívánjuk. Noha a készülékek minősége megjavult, mégis számítunk 1968-ra nagyobb forgalomemelkedéssel, mert vidéken is óriási módon nő-az igény tv, rádió és háztartási gépek fokozottabb beszerzésére, s ezért munkánkat jobban és gyorsabban kell elvégezni — fejezték be tájékoztatásukat a GELKA termelési osztályának vezetői. Zsolnai László Űj dohányfajta üj dohányfajta, az ígynevezett Burley meghonosításával kísérleteznek fiákóczifalván. Egyelőre nyolc holdon telepítették a dús levelű fajtát, amelynek egy tövén 30—32 haszonlevél nő. Képünkön: szárításhoz fűzik fel a Burley leveleit. v Egy helyett kettő Képesek-e többre? — A tudatosság szerepe Importpótlásból aranyat telni Hazánk a fontos ipari nyersanyagokban szegény, s ezért importra szorul. De az is előfordul, hogy különféle termékeket, árucikkeket azért hozatunk külföldről, mert iparunk még nem rendezkedett be gyártásukra. A kettőben egy közös; egyik sem olcsó mulatság. A devizáért nem egyszer korszerű. világszínvonalon álló magyar termékekkel kell fizetni. Igaza van tehát a megújított közmondásnak: aki importot pótol, aranyat lel. Az elvet úgy látszik, egyre több Csongrád megyei és szegedi szövetkezetnél fogadják meg. Eredményekről és hasznos próbálkozásokról egyaránt jó hírek érkeznek a szövetkezeti ipar házatájáról. A szegedi csökkent munkaképességűeket foglalkoztató ktsz már hosszabb idő óta készít iratrendezőket. Az iratrendező keménypapír szé. leit eddig import rézlemezzel szilárdították, nemrég rájöttek, hogy erre a célra hazai anyagot is használhatlak. Az elképzelést megvalósították, s így egy évben mintegy 200 ezer forint értékű import anyagot pótolnak megfelelő hazaival — a termék minőségromlása nélkül. A Szegedi Gumi- és Műanyagfeldolgozó Ktsz korszerűsítette, illetve megváltoztatta technológiáját Az úgynevezett alapanyag recepttárakat úgy alakították át hogy kevesebb külföldről származó nyers gumitejet hasznainak fel. Az EMERGÉ laboratórium és a saját kísérletek alapján kidolgozott keverékekkel évente mintegy 160 ezer forint megtakarítást érhetnek el. Természetesen az új receptúréval előállított műszaki gumiáruk, tömlők, tömítőgyűrűk minősége nem romlott, azok továbbra is megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Hódmezővásárhelyen a Szilikátkémiai Ktsz is jó eredményeket ért el: olyan ipari kerámiákat gyárt, amelyeket azelőtt külföldről kellett beszerezni. A hódmezővásárhelyi kerámiák megfelelnek, s ma már 1 millió forintra nótt. az évi termelésük. Egy másik hódmezővásárhelyi — a vas- és fémipari — ktsz most igyekszik hasonló útra. Eddig külföldről beszerzett mű- és szervestrágyaszóró kocsik helyett, újítás alapján, univerzális szórókocsikat kíván készíteni. Már hozzáláttak a prototípus előkészítéséhez. A Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz most kezdett hozzá egy érdekes kísérlethez. Találmány alapján szövőgép gyártását tervezik. A cél az, hogy az eddig Angliából beszerzett berendezések helyett itthon megfelelőt állítsanak elő. Ugyanebben a ktsz-ben nagyteljesítményű gyümölcsprés előállításával is próbálkoznak, amellyel a konzervipar számára behozott berendezéseket szeretnék helyettesíteni. A szegedi szerszámkovács ktsz-nél már hagyományok vannak: két év óta különféle cipész és bőrdíszműves szerszámokat gyártanak sorozatban import pótlásra. Legújabban ezekből a szerszámokból exportra is futotta. A múlt évben példán! Jugoszláviába 2 ezer cipész kalapácsot, 1800 ráncfogót és 1200 úgynevezett szakállas fogót adtak el mintegy 250 ezer forint értékben. Az idén tovább lépett a szerszámosok lrtsz-e, az Egyesült Izzó képcsőgyára, valamint a telefongyár megrendelésére 5—5 ezer úgynevezett iusztir fogót készített. Ezeket a híradástechnikai szerszámokat azelőtt NyugatNémetországból vásárolták. Az eddigi eredmények — a példák tanúsága szerint is — biztatóak. Még többet ígér azonban a Csongrád megvei KTSZÖV törekvése: a szétszórt próbálkozásokat összefogja. Június végén a kisipari szövetkezetek központi műszaki irodája számára egyik fő feladatául állították az imnort anvagok pótlásának kidolgozását. M. L A Szegedi Ecset- és Seprűgyár termékeit mind belföldön, mind külföldön vásárolják. Az idei első fél év mérlege is pozitív; terven felül és főleg exportra mintegy 5 millióval több értékű árut adtak. A termelékenység, gazdaságosság szintén jó osztályzatot érdemel. Vajon képesek-e többre, van-e még „fantázia" a termelés bővítésében? Végvári Istvánné igazgató és Földvári Lászlóné, a gyári csúcs-pártvezetőség titkára határozott igennel felelt erre. Közvetlenebbül A korszerű üzem további korszerűsítése, újabb különféle műszaki intézkedések, ésszerűsítések alkalmazása egyik alap a gazdasági vezetés részéről a még több termeléshez, hiszen a piac igényeit még korántsem elégítik ki. A másik alap az itt dolgozó 755 ember tudatossága, fegyelme a munkában. Ebből kiindulva, éppen a termelési feladatok tartalmasabb segítéséért a pártmunka eszközeivel, az eddigi egy pártszervezet helyett nemrég kettőt hoztak létre. Külön párt-alapszervezete van a Cserzy Mihály utcai központi üzemnek, a seprűgyárnak, valamint a Kossuth Lajos sugárúti ecset- és szőrfeldolgozó üzemnek. A pártéletet a négytagú gyári csúcsvezetőség irányítja, fogja össze. A munka gyakorlati kérdései a két üzemrészben másként vetődnek fel, következésképp más a megoldás megközelítésének módja is. A két párt-alapszervezetben a párttagok megbízása feladatokkal, a válaszadás az üzemegységekben dolgozók kérdéseire közvetlenebbül érvényesülhet. Az ecsetüzem egy, míg a seprűgyár két műszakban dolgozik, ami — egyebek között a taggyűlések megtartásának ideje és helye miatt is — szintén indokolja a két pártalapszervezet működését. Esetlegesség nélkül A két pártalapszervezet élén három-háromtagú vezetőség áll. A seprű gyári pártalapszervezet titkára Balázs Ferenc seprűkötő munkás, az ecsetüzemi pártalapszervezeté pedig ifj. Vass István, a munkásból lett segédművezető. Mind a „csúcsba", mind a pártalapszervezet vezetőségébe új és friss erőket is választottak. A csúcsvezetőség és a két párt-alapszervezet . működése a pártélet és a pártmunka pezsdítésének kezdetét is jelenti. Az esetlegességet — előfordult például, hogy elmaradt a párttaggyűlés, mert a vezetőség beszámolója nem készült el stb. — a tervszerű munka váltja fel, amit állandósítani kell. A csúcsvezetőségnek készen van az idei második félévre szóló munkaprogramja, ami az elvégzendő legfontosabb gyári pártpolitikai feladatokat jelöli meg, a két pártalapszervezet munkálkodására alapozva. Számbeli növekedés Természetesen nem lehet megtervezni, hogy egy adott időszakban hány fővel gyarapítják a párttagok számát. Viszont o párt számbeli növekedésének kérdése nem hanyagolható el, annak ismeretében sem, hogy a pártmunka hatása alapvetően nem a létszámtól, hanem a párttagok cselekvő készségétől, egységes akaratától függ. A két pártalapszervezet 87 tagot számlál. A csúcsvezetőség is világosan látja, hogy segítenie kell a párthoz vezető úton azokat az embereket, akik életmódjukkal, magatartásukkal, munkájukkal erre rászolgáltak. Szép számmal vannak ilyen emberek itt is, és a pártalapszervezetek soraiba az új tagok elsősorban a gyár 30 szocialista brigádjából kerülhetnek ki. Hogy értsék A több mint tízszeres élüzem közössége idén szeretné megkapni a Szocialista munka vállalata címet. Erre — a feltételeknek megfelelő — vállalásokat tettek. Ez, és az 1968. január 1-én életbelepő új gazdasági mechanizmus nagy erőpróbát jelent, és a már fentebb írt nagyobb tudatosságot, felelősségérzetet követelni mindenkitől, dolgozzék bármilyen poszton. — Az embereket — állapította meg Földvári Lászlóné érthetően élénken foglalkoztatja, hogyan is lesz az új mechanizmusban. Azon vagyunk, hogy a párttagok megfelelő választ adjanak a bérekre, az életszínvonalra és a foglalkoztatásra vonatkozó kérdésekre egyaránt Elsők között az is a törekvésük: értsék az emberek,• hogy a mechanizmus eszköz az életkörülmények további és szüntelen javításához. Néhány kérdés és válaszé, gyár jövőjéről. A kereset? Állandósul, persze a legjobban dolgozóknál növekedik. Azaz: az itt dolgozók életviszonyai is annak arányában fejlödnek, ahogyan dolgoznak, gazdálkodnak. A szociális juttatások? Természetesen maradnak. E gyárban lesz-e olyan átszervezés, amely munkaerőt tesz feleslegessé? Nem. A gyár termékei keresettek és a termelés további felfutása során — ami szintén elgondolás — újabb munkáskezek kellenek majd az újabb gépekhez. Az élet tehát — amelyből mozaikot ragadtunk ki — tovább lendül előre az ecsetés seprűgyárban is, ahol, akárcsak másutt, a jó munka meghozza gyümölcsét Morvay Sándor Ötvenéves a magyar fűszerpaprika-kutatás A Munkaérdemrend arany fokozatával tüntették kl dr. Obermayer Ernőt A magyar tudományos fűszerpaprika-kutatás 50 évvel ezelőtt, 1917-ben Kalocsán kezdődött el. Üttörői közé tartozik Obermayer Ernő, Kossuth-díjas, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugalmazott kíÁérletügyi főigazgatója. Fél évszázados kiemelkedő munkásságáért a népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntette ki a szegedi tudóst. A kitüntetést szerdán délelőtt Budapesten dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át. A jubileum alkalmából augusztus 17-én és 18-án Kalocsan a magyar fűszerpaprika-nemesítők, kutatók kétnapos tudományos tanácskozást tartanak, amelven külföldi kutatók is részt vesznek, beszámolnak munkásságukról A fuszerpaprika-kutatásban Szegeden a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek is figyelemre méltó eredményei vannak. A szegedi tudományos sikerekről Erdei István, az intézet tudományos munkatársa számol be továbbá dr. Benedek László, Mécs József, valamint a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat részéről Polák Zoltán igazgató tart előadásokat a fűszerpaprika-termesztés tudományos és ipari feldolgozási szakkérdéseiről. Csütörtök, 1967. augusztus 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 3