Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

Szegeden csak lehetőség van Miért nem a bedolgozó Internacionalista egység és antiimperialista összefogás z emberiség békéje az antiimperialista, háborúellenes front A bedolgozó rendszer hasz- dolgozó ktsz-ből érkezett hír mekben is — például a nos és gazdaságos. A fog- fejlődésről; megfelelő élőké- textiliparban —, akik na­lalkcxztatóra és a foglalkozta- szító gépeket szereztek be. gyon szívesen vállalnának tottra egyaránt előnyös sok- orvosságosdobozokat gyúrta- otthoni munkát. Nem egy 1 szor a lazább kötelék; a nak házilag. Megrendelések- olyan munkásnőt ismerek, erejétől, nagyságától függ. nagycsaládos anyának pél- tői függően talán szaporod- aki megfelelőbb kereseti le-' Ez az erő pedig katonai, dául házhoz adják a mun- ni fog a papírfeldolgozó ktsz hetőség mellett sokkal szí- ; gazdasági és politikai össze­kát, amit saját beosztása házi munkásainak a száma, vesebben dolgozna a bedől- 1 A * szerint végezhet el. Élet- És a Vállalatok? — itt gozó rendszerben, mint há­rendje így nincs szigorú idő- már aligha találunk vala- rom műszakban, höz parancsolva. A másik mit. Ugyancsak a tanács A gazdaságosabb termelés, oldal az otthoni üzem- adatai szerint a fémíeldol- a nagyobb nyereség érdeké­ben nincs szükség műveze- gozó egy tucatnyi, a Sze- ben sokszor üj módszerekkel tőre, a vállalatot nem ter- gedi Nyomda kettő, a mag- próbálkozunk. Ezek közül fi­heli szociális, munkavédelmi feldolgozó vállalat mindösz- gyeimet érdemel a bedolgo­gond. Nem ő fizeti a fűtést, sze egy bedolgozót alkalmaz, zó rendszer. s ezzel befejeződik a lista. Különösen a helyiipari, ta­A többi vállalat egysze- nácsj vállalatoknál lehet­rűen nem lát fantáziát ne erről szó. ebben a lehetőségben. Nemrég a Helyiipari Kufató s nem is nagyon próbáiko- Intézet felmérte a bedolgo­a villanyáramot, ráadásul egyszerű lemérni a produk­tumot is. Statisztikai adatok bizony­sága szerint Magyarországon jelenleg zott úyenfajta termeléssel, zó rendszer lehetőségeit. mintegy 75 ezer bedolgozó van. De ennél sokkal több — Pedig érdemes lenne. Eper- Alapos tanulmány alapján jesi Júlia, a Szeged m. j. állapította meg, hogy a mü­városi tanács munkaügyi anyagipar, a játék- és fa­vagy "2Ó0* ezret is me^köze- osztályának vezetője mind- ipar, a hangszergyártás, az erroi a kővetkezőket mon- ora- es ekszeripar, a finom­dotta: mechanika, a vastömegcikk — A vállalatok a bedől- ipar adhat olyan lehetősé­líti — azoknak a száma, akik egészségi, vagy családi okok miatt így dolgozhatnának. Elkerülhetetlenül felvetődik BOZÓ! .. füzérrel kapcsola- get, ahol kifizetődik és meg­a kérdés, Szegeden mi a helyzet7 Városunkban valamivel Prób<ilni- Érdekes, hogy ná­tos kötöttségek miatt nem is valósítható a bedolgozó rend­igyekeztek ezt az utat végig- szer. Irta: Datvasi István hézségek nélkül — hosszú évek óta létezik és bonyo­lult viszonyok között ered­ményesen küzd a világbé­kéért. Bonyolult viszonyok között, mert úgy kell küz­deni a népek nemzeti füg­getlenségéért. az önrendel­kezés, a be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség el­vének oszthatatlan érvénye­süléséért, úgy kell fegyve­res segítséget is nyújtania az imperialista agresszió áldozatainak, hogy közben egy pillanatra se tűnjön szem elől a még nagyobb veszély, a termonukleáris világháború. Ügy kell vívni ezt a harcot, hogy a világ ne boruljon lángba. Az antiimperialista szö­vetségi rendszer magja, leg­főbb ereje a szocialista vi­lág. Országait egyesíti a tevőkből áll. A katonai, a gazdasági és a politikai té­nyezők között számos ösz­szefüggés van, de ezek kö­zül minden bizonnyal az a legfontosabb, hogy minél egységesebbek az antiimpe­rialista front politikai erői, annál nagyobb mértékben, hatékonyabban tudja hasz­nosítani gazdasági és kato­nai erőit az imperializmus elleni harcban. Az antiimperialista front erőit az az objektív igaz­ság fűzi egybe, hogy mind­nyájunknak érdeke és cél­ja a világ békéje és a népek nemzeti függetlensé­ge. Politikai felfogásukban, országaik társadalmi beren- forradalmi" világnézet, az törvényszerűségei, arról nem is szólva, hogy a tő­kés országok gazdasági em­berei számára nemcsak egy­szerűen üzlet a szocialista országokkal való kapcsolat, hanem nagyon jó! átgon­dolt és céltudatos politika is. A szocialista egyenkénti és Szegeden majdnem kivé­többen, mint 800-an dolgoz­nak ilyen formában. Az al­kalmazottakkal együtt 72 ezerre tehető a munkavi­lunk a dolgozók maguk se na­gyon érdeklődtek ilyen le­hetőségek után. dezésében számos eltérés van közöttük, nem azono­san képzelik el a fejlődés útjait sem, de ha megvan közöttük az egyetértés ab­ban, hogy az emberiségnek azonos társadalmi rend, az érdekek ebből eredő kö­zössége. a következetes an­tiimperializmus. A szocia­lista országok egysége, a világ kommunista és mun­tel nélkül vannak ilyen békében, és minden népnek káspártjainak egyetértése. szonyban állók szárpa, s ha Véleményem^ szerint váitoz ezt összehasonlítjuk az előb­mtinkával foglalkozó vál­lalatok, szövetkezetek, tehát van perspektívája az ilyen munkavégzésnek. Ér­na a helyzet, ha a vállala- demes a lehetőségeket mi­tok megfelelő ajánlatokkal előbb konkrét munkaalkal­„ jelentkeznének, mert igen makká érlelni. Szegeden nem nagyon sokjan ^^ a szegedi üze- M. I. népszerű a bedolgozol bi adattal, kiderül, hogy nemzeti függetlenségben kell élnie, eltekinthetnek attól, ami őket egyéb kér­désekben elválasztja. így lehetővé válik az antiimpe­rialista cselekvési egység. Az antiimperialista front — ha nem is gondok és ne­rendszer. De előbb nézzük a példákat. A házitpari szövetkezetnél hozzávetőleg 650 a „házi munkások" száma. Többség­ben a rongyvágók, a közis­mert rongyszőnyeg alap­anyagának készítői vannak; keresetük 200—300 forint kö­rül van egy hónapban. Ugyanebben a ktsz-ben a varrónők bedolgozói mun­kával 600-tól 1000 forintig, a gombkészítők 350 forintot keresnek. Aki jobban akar keresni, annak naponta 8— 12 órát kell dolgoznia. A csökkent munkaképességűek ktsz-e 70, az Univerzál Ktsz 22. a Tömegcikk' Ktsz 12, a Bőröndös Ktsz 10, a Nívó Ktsz 13, a Csongrád megyei Papírfeldolgozó Ktsz pedig 119 főt foglalkoztat bedolgo­zóként — a Szeged városi tanács munkaügyi osztályá­nak adatai szerint. Vala­mennyi helyen körülbelül azonosak a kereseti lehető­A kétszeresen első brigád Szolnok mellől érkeztek lálkoztam velük. Tóth Gyu- Az emberek újból fogják vidékünkre. Az első olajku- iát kis keresgélés után a a kulcsokat. Sietni kell, tat ők fúrták a szegedi me- ^orsan felállított fúrótorony sz?"lbat«" ,még . napkelte denceben; ez volt a tápéi , „ . . .... előtt indulnak a gepek. Kez­2-es. Azóta jónéhány ezer elso emeleten talaltam. Ep- dödik egy üj olajkút törté_ métert vizsgáltak ki, már Pen egy lanctalpas traktor- nete vagy ahogy Tóth Gyula nem új számukra az alföldi nak „integette" az irányt, mondja: „Éjfélkor elindítják talaj. Gondjuk, akadályuk is rnerre feszítse ki a soronkö- a konduktor-csövet. Utána volt elég, a nevezetes „tör- . ., - .,,.., . , ténelmi fúrás után. De Tóth vetkez0 acelkotelet' Toth Gyula főfúrómestert és em- Gyula feljebb tolta homlo­bereit ma is emlegetik a hí- kán a sárga műanyagsisa­rek, a szegedi kőolajfúrási kot, egy szusszantás után üzemben elsők között van a örömmel újságolta: meg küldik a többit." Q helyük. — Végre egyenesben va­gyunk. Az év elején sokóig csak egy földbe szakadt fú­rószálat mentettünk, alig séggel telnek, gyorsan van- volt teljesítményünk. A má­Napiaik expressz sebes­dorolnak egyik helyről a másikra. A hét közepén már sodik negyedév már jobb A nyergesvon tató ember­deréknyi acélcsöveket hoz. Csak fémes zaj hallatszik, vezényszavakra sincs szük­ség. Senkinek sem kell ma­gyarázni. mit hova tegyen, a bonyolult alkatrészek ho­va illeszkednek. Dél felé jár az idő, s egyszen-e feldübö­ségek. Legutóbb a papírfel- egy újabb fúrási pontorí ta­A legjobban táplált nemzetek között A Központi Statisztikai táplálkoznak. Itt egy-egy Hivatal kiadásában megje- lakos naponta 3410 kalória­lent az élelmiszeripari adat- értékű élelmiszert fogyaszt. tár, amely részletes áttekin­tést nyújt mindarról, ami a szakembereket, de az egy­szerű olvasókat is az élel­miszeriparral kapcsolatban érdekelheti. Az összeállításból meg­tudhatjuk, hogy élelmiszer­Napi 3055 kalóriánkkal mi a 13. helyet foglaljuk el a világ ranglistáján. Viszont ötödikek vagyunk a fehér­jefogyasztásban, ami , egy­ben azt is jelenti, hogy 0 világ legjobban táplált nemzetei közé tartozunk. iparunk évente több mint Egyébként abszolút értelem­46 milliárd forint értékű árut termel. ebből majd­nem 10 milliárdot a hús-, és nyolcmilliárdot a malom­ipar. Ezt a nagy mennyi­ségű élelmiszert 145 000 ember állítja elő. A kötet érdekes nemzet­közi adatokat is tartalmaz. Ebből kitűnik, hogy a leg­kiadösabban Űj-Zélandban ben is az új-zélandiak táp­lálkoznak a legbőségeseb­ben, mert napi 110 gram­mos fehérjefogyasztósuk is a legmagasabb a világon. Őket 100 grammos fehérje­fogyasztással a franciák kö­vetik. míg hazánkban na­ponta 96 gramm fehérjét tartalmazó élelmiszer jut egy lakosra. (MTI) volt, összesen 5401 métert rögnek a Diesel-motorok, mélyítettünk. Ezzel az Al- Vagy 1700 lóerő csattantja földi Kőolajfúrási Üzem má- 'eszesre a hajtóláncot, ke­_ j. • u-i • sernyes fust terül a paprika­sodik negyedeves jub.leumi föld'fölé Ez a pró{,aP versenyében az elsők let­tünk. Mondom a szokásos kér­dést, hogyan sikerült, de er­re még Tóth Gyula nem vá­laszol. Inkább bemutatja a főszereplőket. — Erős és biztos motorok nélkül neki sem foghatnánk. Egy pillanatra sem szabad abbahagyni a fúrést, mert a fúró beszakadhat — teszi hozzá magyarózólag Tóth Gyula. O Tóth Gyuláról azt beszélik az üzemben, hogy nem kí­méli a dübörgő jószágokat. - Ott, akik azt a vastag Merészen de ;>okosan-. nagy csövet kapcsolják egymás- terheléssel dolgoztatja a fii­ba, Hódos Lajos és Tóth lm- rót s ennek köszönhető a re. Amott, annál az üzem- kimagasló teljesítmény. Uj épület a hegyeshalmi állomáson Szombaton határidő előtt egy hónappal átadták ren­tének felavatásán megje­lent Rödönyi Károly köz­deltetésének Hegyeshalom- lekedés- és postaügyi mi­ban a rendezőpályaudvar új niszterhelyettes, a MÁV ve­üzemi épületét, amelyben a magyar és osztrák vasúti, vám- határőrizeti, növényegészségügyi szer­vek közösen végezhetik munkájukat. A hatarailomas uj epule­zérigazgatója, osztrák rész­ről dr. Bruno Kepnik, az állat- és Osztrák Vasutak vezérigaz­gatója. dr. Kari Kalz ve­zérigazgató-helyettes. vala­mint dr. Walter Sáridig. a bécsi vasűt-igazgatoság el­nöke. anyag tartálynál Mészáros Károly. Míg beszélgetünk, előke­rül a brigádnapló. Benne rendben sorakoznak a töb­biek nevei, akik sokai let­tek a sikerért. Baranyai László, Brózs László, Bor­dán János. Kóti Mihály, Ujj Károly, Nagy Vendel, Pető Gyula. — Mióta dolgoznak együtt? — kérdezem. A főfúrómester is ..elpár­tol" mellölem. valamit sa­játkezűleg kel! eligazítani. Látom, búcsúznom kell. itt már minden perere szükség van. Beülök a bokorugró GAZ terepjáróba, ám Tóth Gyula még odajön kezet­rózni. — Ne haragudjon — tárja szét szabadkozóan karjait —, - Látja, kicsit felelhetek hajt bcnnünket az idő' Me8 arra is, hogyan sikerült, A mi „társulatunk" régi bútor­a szokás is, már nem tudjuk ellazsálni" a dolgokat. És darabnak számít a vállalat- ha őszinte akarok lenni: nál Törzstagok vagyunk, nem sokára, a bányásznapra 12—14 eve vándorlunk azor- ..,,,,..., szagban az olajkutató be- uJbo1 kiertekelik az eredme­rendezésekkel. nyeket, s az első helyezett - Nem elégelték meg ezt brigádnak 40 ezer.forint jár; a „komisz" életet? — A kö­rénk gyülekezett tizenvala­hány ember száján egyszer­re szaladt ki: nem. Néhá­nyan még hozzáteszik: — Nem lehet ezt megun ni. Aki egvszer itt kibírta a tanulóidőt, az itt marad. A vastagabb borítékról mi sem szeretnénk lemaradni! Nekilódul a GAZ. A por­felhő mögtil az Alföldön meghonosodott bányász kö­szöntés kísér el: Júszeren­csétl valamennyi forradalmi erő akcióegysége döntő fontos­ságú az antiimperialista szövetségi rendszer szem­pontjából is. Minthogy azonban a szocialista orszá­gok közös érdekei, távolab­bi céljai túlmutatnak az imperializmus elleni harc­ban fennálló érdekközös­ségen, együttműködésüknek szélesebbnek kell lennie, és valóban, sokrétűbb, gazda­gabb is, mint az igen kiter­jedt antiimperialista front országainak egyébkénti együttműködése. A szocia­lista országok egységét és együttműködését nemcsak az antiimperialista béke­harc teszi szükségessé, ha­nem belső építőmunkájuk is. I gaz ez még akkor is, ha az egység krité­rumairól vallott fel­fogásban az idők folyamán bizonyos változások történ­tek. Egykor szinte az egy­ség elengedhetetlen felté­tele volt például, hogy a szocializmus minden orszá­gában minden majdnem ugyanúgy történjen. Éz a felfogás azonban már a múlté. A szocialista építés­ben minden ország saját adottságaiból. hagyomá­nyaiból. feltételeiből indul ki. Az azonban ma sem ta­gadható, hogy a szocialis­ta országok számára nagy előny a másik ország építő­munkájának tanulmányo­zása és hasznosítható ta­pasztalatainak esetleges át­vétele. Ez azonban csak önkéntes lehet. Tagadha­tatlan az is, hogy minden szocialista ország számára hasznos a másikkal, a töb­biekkel való gazdasági együttműködés, mert erre mindnyájuknak szükségük van. Annak a szocialista or­szágnak is, amelyiknek erő­forrásai elvben lehetővé tennék a gazdasági autar­chiát, és annak is. amelyik szűkebben mért természeti kincsei miatt nyilvánvalóbb módon szorul rá a.gag^asá­gi kooperációra. A nemzeti függetlenséget, a népgazda- denkinek. aki részese országok közös érdekei, az antiim­perialista front érdekei egy­aránt. nyomatékosan meg­követelik a szocialista or­szágok egységét az impe­rializmussal szemben. Mivel az imperializmus vezető országainak kor­mánykörei eléggé világosan látják az óriási kockázatot és mert kilátástalannak tartják, ma kevéssé látszik valószínűnek, hogy vállal­kozni mernének a szocia­lista világrendszerrel va­ló frontális összecsapásra. Ök is tudják ugyanis, hogy ez termonukleáris világhá­ború lenne. Az imperializ­mus azonban még ma sem tartja visszavonhatatlannak a világban végbement tör­ténelmi változásokat; a szo­cialista világrendszer lét­rejöttét és a gyarmati rend­szer széthullását. Erről ta­núskodnak a helyi hábo­rúk, a Vietnam elleni ag­resszió, az Izrael által el­követett agresszió, a pucs­csok. és neokolonializmus egyéb akciói, a különböző imperialista provokációk A helyzet annyiban válto­zott, hogy — felismerve a világháborúval járó kocká­zatot — az európai szocia­lista országokkal szemben e pillanatban nem a háborús fenyegetés módszerével ope­rálnak. Ebből nem következik, hogy a szocialista országok külpolitikai együttműködé­sének parancsoló szükséges­sége csökkent. Nem csök­kentek az együtUnűködés lehetőségei sem. Megvan minden objektív politikai és gazdasági feltétele, megvan az érdekek objektív közös­sége. noha ez utóbbit szub­jektív nézetek helyenként elhomályosítják, vagy té­vesen értelmezik. A nemzetközi szolidari­tás, az álláspont azonossá­ga, a közös cselekvés nem csorbítja, hanem szolgálja és jól szolgálja a nemzeti érdeket. Nem fordulhat elő. hogy egy szocialista ország saját, valódi — és nem vélt — nemzeti érdekeinek szol­gálatával csorbítaná, vagy károsítaná más szocialista ország nemzeti érdekeit. Sőt, egy marxista—leninista alapon nyugvó internacio­nalista külpolitikát folytató szocialista ország nemzeti külpolitikájának minden si­kerét élvezi és élvezheti valamennyi szocialista or­szág. Másfelől minden szo­cialista ország nemzetközi súlyát.tekintélyét növeli és nem csökkenti, ha szolidá­ris egységben van a Szov­jetunióval. a többi szocialis­ta országsai, ha mint ilyen­nel tárgyalnak és egyeznek meg vele. Az egységben rejlő erő tekintélyt ad min­sag önálló fejlődését sem a bilaterális, sem a multilate­rális együttműködés nem sérti, hanem elősegíti. hi­szen a lényeg nem a két­vagy többoldalú együttmű­egység kikováesolásanak. rá zekből az elvi meg­fontol ások ból az is következik, hogy hasznosak azok a tanácsko­I ködés. hanem az azonos tár- zások. amelyeken két vagy sadalmi rendszer. Ami pe­dig magát az egvüttműkö­dést illeti, a tudomány, a technika, a nemzetközi munkamegosztás rohamos lást foglal. több szocialista ország, ket vagy több kommunista párt nemzetközi kérdések­ben beható vita után ki­fejlődése. a piacok nem­zetközi kiterjedése ma le­hetetlenné teszi az elzárkó­zást és elkerülhetetlenné az együttműködést. Az egy­más közötti együttműködés egyébként nem zárja ki a kapitalista országokkal va­A mai. a néhány év előt­tinél jóval bonyolultabb, több veszéllyel terhes nem­zetközi helyzetben különös fontossága van annak, hogy a szocialista országok és a kommunista pártok tanács­kozzanak, közös álláspontot ló gazdasági kapcsolatokat alakítsanak ki és egysége­sem, ennek sem elvi. sem sen cselekedjenek az embe­politikai akadálya nincs és szükségessége sem vitatha­tó. Nem tagadható azonban az sem. hogy a tőkés orszá­gokkal való gazdasági kap­cso'atokat mindig befolyá­solják a kapitalista piac riséget érintő legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Ez kötelességük népeikkel. a szabadságukért harcoló, füg­getlenségüket védelmező ne­pckkel. az ege.sz emberiség­gel szemben. Vasárnap, 1967. augusztus 13. PílMAGYARORSZÁG 3 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom