Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

MOST EVE Kongresszus — fegyveres védelem alatt <2 "7 A Bolsevik Párt VI. kongresszusát július 26—au­* gusztus 3 között tartották. Az áprilisi kon­ferenciától a párt tagjainak szama 150 ezerrel nőtt, s elérte a 24n ezret. Petrográd. Moszkva es a központi ipar­terület bolsevik szervezeteihez 100 ezer tag tartozott. Az Urai-vidéken ekkor 25 ezer bolsevik tevékenykedett. A hadsereg pártszervezeteinek tersága meghaladta a 25 ezer föt. A part júliusban 51 sajtóorgánummal rendelke­zett. A párt központi lapja 90 ezres példányt ért el. A kongresszuson 267 küldött vett részt, közülük 171 részletes választ adott a kongresszuson kibocsátott, kérdő­ívekre. A megkerdezettek haromnegved része a korábbi ©vek során több ízben volt letartóztatásban, sokan az 1905-ös foradalom kapcson csatlakozlak a párthoz. A küldöttek allagos életkora 20 év volt, 55 küldött főisko­lai, 39 középiskolai veszettséggel rendelkezett. A kongresszust a főváros vörösnegyedében, a viborgi városrészben tartottak. A kongresszus megnyitása még nyilvános volt, de a későbbi üléseken — mivel a kormány eppen ekkor betiltott mindenfajta gyűlést és kongresz­SZUst _ Csak a küldöttek vehettek részt. A kongresszust a munkásosztály fegyveres egységei védelmezték. A Pu­tyilov-gvári munkások a pártkongresszust a proletariátus egyetlen igaz vfezéreként üdvözölték az ellenforradalom elleni harcban és biztosították, hogy a kongresszus hatá­rozatait valóra fogiák váltani. Lenin a kongresszuson nem vehetett részt, ekkor a fővárostól 35 km-re fekvő Raz.livban rejtőzködött de na­ponta tájékoztatták a kongresszus munkájáról. Lenin a politikai helyzetről szóló téziseiben, melyet a kongresszus előtt irt. az akkori állapotokat a bonapartizmus kezdeté­vel azonosította, amikor a szoldateszka döntő szerephez iut az egymást többé-! sbe kiegyenlítő forradalmi és ellenforradalmi osztályok harcában. Nem Iehetnek többé alkotmányos illúziók, a harc kimenetelét a győzelmes fegyveres felkelés dönti el. Lenin tézisei alapián a Sztálin által elmondott kong­resszusi beszed a szocialista forradalom célkitűzéseit fog­lalta magába. A szocialista forradalom azonban viszony­lag békés úton már nem győzhet. A kongresszuson még több küldött riem értette a „minden hatalmat a szovje­teknek jelszó" ideiglenes levetelét. s többen azonosították a szovjetek elleni harccal e változást ami természetesen helytelen volt A párt képviselőinek továbbra is a szov­jetekben kellett maradniok, hasonlóan más tömegszerve­zetekhez. es le kellett leplezniök a megalkuvó partok te­vékenyaégét Ugyanakkor a párt többi régi vezetője, harcosa (No­gin. Freobrazsenszkij. Bucharin). az orosz szocialista for­radalom sikerét a nyugateurópai proletariátus forradal­mától tették függőié, ami korabeli mensevik állásfogla­lásnak felelt meg. E nézeteket a kongresszus többsége elvetette. A politikai helyzet vitája kapcsán felvetődött, hogy Lenin és más bolsevik vezetők megjelenjenek-e a bur­zsoá kormány bírósága előtt. A Központi Bizottság már korábban erre tagadó választ adott. Néhányan bizonyos feltélelek mellett lehetségesnek tartották, hogv Lenin bí­róság elé álljon, pedig a burzsoá ellenforradalmi kor­mányéi nem lehetett biztos garanciát remélni és egy „vé­letlen is kiolthatta volna Lenin életét. Végülis a kong­resszus Bucharin javaslatát emelte egyhangúlag határo­zattá. amely kategorikusan elvetette a pártra szórt rágal­makat. s megállapította, hogy nemcsak a bíróság objek­tivitása. hanem a személyi biztonság elemi feltételei is hiányoznák. Lenin a bíróság előtt nem jelenhet meg. A kongresszuson behatóan foglalkoztak szervezeti kérdésekkel. A szervezeti szabályzat leszögezte, hogy a pártba tagokat csak egyénileg lehet felvenni. Az elfoga­dott szervezeti szabályzat előírta a KB rendszeres üléseit. A szervezetek a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően működtek. A part kategorikusan elhatárol­ta magat a mevserikektől jövő egyesülesi ajánlattól, ugyanakkor síkraszállt az opportunistákkal szakító min­den szocialista erő egvsége mellett. A VI. kongresszuson csatlakoztak a párthoz a több mint 4 ezer főt .számláló fővárosi kerületköziek. A kongresszuson 31 tagú (21 rendes. 10 póttag.) Köz­ponti Bizottságot választottak. A kongresszus irányvo­nalát a következő szavakkal összegezte V. Nogin. aki a partnak 1698-tól volt. tagja, kongresszusi záróbeszédében: A mi partunknak jutott az a nagyszerű feladat, hogy ve csak a szocializmus eszméinek propagálója legyen, ha­nem a tarsadalom űj felépítését az életben kezdje meg. Bármilyen borús és zavaros is a mostani it*i. az előttünk, mint a proletár párt előtt álló feladat nagyszerűsége tisz­•ara mossa azt. mert győzni kell és győzni fog. Most pe­dig murtkara, elvtársak!" Megnyílt a szegedi képzőművészek tárlata a Nemzeti Galériában A vidéki kulturális cent­rumok képzőművészetét be­mutató kiállítások sorában szombaton délben a buda­pesti Nemzeti Galériában megnyílt a szegedi képző­művészek tárlata. A megnyitó ünnepségen megjelent Kisházi ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Perjést László, a Sze­ged városi pártbizottság el­ső titkára, dr. Szalontai Jó­zsef. a Csongrád megyei pártbizottság tagja, a párt­bizottság osztályvezető-he­lyettese. dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront, Szeged varos bi­zottságának elnöke Hofge­Elismerés illeti a Magyar Nemzeti Galéria vezetőségét azért a segitsegert. amelyet a vidéki képzőművészetnek nyújt — ez alkalommal már harmadízben — a fővárosi bemutatkozás lehetőségének biztosításával. Elsőként 1964-ben a Vásárhelyi öszi Tarlat 10. évfordulója al­kalmából került sor a kiál­lítások válogatott anyagá­nak retrospektív bemutatá­sára. Ezt követte a múlt évben a szolnoki művészte­lep részben már kiállított, részben műtermi szelektá­lás útján egybegyűjtött kol­lekciójának az ország mű­vészeti közvéleménye elé tárása. Most pedig a mai szegedi képzőművészettel is­merkedhet! k meg a 'művé­szetkedvelő közönség a Nemzeti Galéria kilenc ki­állítótermében. Szeged képzőművészeté­nek gyökerei nem olyan erősek. mint Vásárhelyé vagy Szolnoké. A magyar , képzőművészet utolsó fél j évszázadának nagy áramai­ban — gondoljunk csak akár Nagybányára, akár az ' alföldi realistákra — csak. közvetetten kapcsolódott be. Nyilasy Sándor és Károlyi Lajos, a két legkiemelke­dőbb alkotó, bizonyos fok­ban elszigetelt, egyéni úton járó életművet. valósított, meg. Érvényes ez a megál­lapítás Nyilasyra is. aki pedig túlnyomórészt az al­földi tájat és a paraszti éle­tet festette, de szemben Tornyai. Koszta. Nagy Ist­ván drámaiságával, szociá­lis feszültségélel. idilliku­sán. vasárnapi ünneplőben jelenítette meg az Alföld világát. Károlyi életművé­nek jellemzője az excentri­citás Mediterrán ihletésű piktúrá.ia egyszeri jelenség az Alföld művészeti eleté­ben. A hagyományok ilyen kevéssé meghatározó szere­pe, továbbá Szeged sajátos társadalmi-gazdasági struk­túrája alakította ki Szeged mai képzőművészetének sokrétűségét. Nincs egyetlen uralkodó irányzat, hanem egyként találkozunk a köze­li vásárhelyi műhely, a poszt-nagybányai törekvé­sek és a mai nvugat-euró­pai művészet, hatásával. Az, hogy ez a sokrétűség nem sang Péter, a Hazafias Nép­front Szeged városi bizott­ságának titkára, valamint Szeged város és Csong­rád megye társadalmi szer­veinek több -képviselője. Ott volt a Budapesten akkredi­tált. diplomáciai testület szá­mos tagja is. A megjelent vendégeket dr. Pogány Ödön Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgató­ja köszöntötte, majd Papp Gyula, a Szeged városi ta­nács vb elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet. Szó­lott Szeged képzőművészeté­nek fejlődéséről, és egvebek közt számot adott a város­ban élő festők, grafikusok * vált a kiállításon belül di­vergenssé. jelentős mérték­ben a rendezőnek. D. Fehér Zsuzsának köszönhető. aki a kiállítás előkészítő mun­kálataiból is oroszlánrészt vállalt. Az első két teremben a szegedi képzőművészet há­rom „nagy öregjével" ta­lálkozunk. Nyomban a be­lépéskor Vlasict Károly fá­radt fátyolos színekben megoldott tájaival, jelene­teivel találkozunk, melyek közül külön ki kell emel­nünk a Reggel a Tiszán cí­mű alkotását, Dorogi Imre, Vlasics Károly nyugalmá­val szemben, mozgalmas, erőteljes mind kompozíció­ban. mind színben. Szinvi­lágának sajátos jellemzője az élénk kékek bújkáló, fel­villanó és mégis hangsú­lyos elhelyezése (Sugárzás a Tisza felett. Hazatérő pár). A festményeket jól egészí­tik ki Tápai Antal lemez­domborítás portréi, összefo­gott sima felületei leghatá­sosabban a Piró és a Juhász Gyula-portréban jutnak ér­vényre. József Attila-port­réja a költő bátorságát, ha­tározottságét hangsúlvozz.a. Karakterizáló erejének mes­terdarabja önarcképe. A következő terem — Er­délyi Mihályé — igaz örö­met. felüdülést jelent. Ne­héz pontosan meghatározni és elhelyezni művészetét, annyira egyéni. Szokták a naivakhoz sorolni, de nincs igazuk: Erdélyi Mihály na­gyon is tudatos alkotó. Ez a tudatosság azonban nem fedi el művészétének gyer­meki báját, sőt — még ha nem ideillő jelző is. le kell írnunk — hamvasságát, őszinteségét. optimizmusát. Gyermeki hite. a világ dol­gai feletti öröme egyként érvényre jut a színesen ka­vargó csoportképekben (Idegenforgalom. Farsangi muri. Ünnep a Dunán), vagv az. intimebb müvek­ben (Udvar) és az üzemi, es munkaábrázolásokban is (Paprikamalom. Hídépítés). Ez alkalommal is fe! kell vetnünk egv' önálló Erdélyi­kiállítás megrendezésének indokoltságát és szükséges­ségét. Vinkler László életműve talan a leg sokrétűbb vala­mennyi kiállító között. Ne­és szobrászok napjainkban kifejtett, munkásságáról. A most megnyíló kiállításon a Szegeden alkotó képzőmű­veszek kollektívája várako­zással nyújtja át a Nemzeti Galéria látogatóinak az ti töb­bi évek művészi termésének válogatott anyagál — mon­dotta. A megnyitó beszéd után az iinnepseg résztvevői meg­tekintették a kiállítást, A tárlatnyitó ünnepség után a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága fo­gadást adott a meghívott vendégek es a kiállító mű­vészek tiszteletére. gyed századdal ezelőtti in­dulását a hasonlóságra épü­lő Szentgyörgyi- és K erc­nyi-portrék jelzik, útjánik kővetkező állomásán, ön­arcképében már határozott expresszív törekvések fe­dezhetők fel. Legújabb mü­veiben pedig egyként ta­lálkozunk a montázzsal (öidipus). a kevert techni­kával (Tápéi lakodalom), folyatott-csurgatott techni­kával és a levélnyomatok­nál a biofestészet nyomai­val is. Fölényes rajztudá­sáról mithológiai ihletésű lapjainak sora tanúskodik. Vincze András kiállított művei grafikai vénájának erejéről szólnak. Kopasz Márta grafikái. elsősorban exlibrisei és Szegedi Szent Györgye, továbbá Krakkói lapja művességükkel nyúj­tanak élményt. Szabó Mik­lós akvarelljei a műfaj eré­nyét, a frisseséget hordoz­zak magukban. Hemmert János ötletes grafikái a Ti­sza-parti füzek architektú­ráját. tá.lmeghatározó jel­lemzőit. nyújtják a tárlatlá­togató számára ötletes meg­oldásban. Cs. Pataj Mihájy részben summázna n össze­fogott érzelmi tartalmakat tolmácsol sikerrel (Elha­gyatva, Udvar), reszben élénk festőrségre törekszik. Az ezek megvalósítására alkalmazott aplikáció azon­ban nem mindig válik ké­pi egységgé. Pintér József kiállított művei mindenek­előtt tematikai választékuk széles ivével érdemelnek el­ismerést. Tájkép, munkaáb­rázolás. portré. csendélet egyként otthonosak ecsetjé­nek. mely korábbi művei­ben a mély színek harmó­niáját. a későbbiekben pe­dig síkba terítést és szerke­zetességet, majd legutóbbi műveiben a részletek natú­rántúli festői mondanivaló­ját valósítja meg (Kcnyér­szelö. Krumplivetók, Tűzfa­lak — házak. Kompozíció, Csendélet halakkal). Fontos Sándor, a Szeged környéki tanyák, őszibarac­kosok világai, saját szűkebb környezetéi jeleníti meg ki­állított müveiben őszintén, jo képepitéssel és hangsú­lyos szerkezelességgel. (Gyü­mölcsfák, Barna )a törzse). Ez a tiszta szerkezetesség ér­vényesül szerencsésen más munkaiban is (Rozsa Tsz központja, Tél vége, Holdas ej), portréi mély humaniz­mussal, emberszeretettel át­szőttek. Ket, máris saját hangot talált fiatal tehetség — Dér István es Zombori László — munkái nyújtanak élményt számunkra a következő ter­mekben. Der István munkás­sága szellemében, anélkül, hogy egyéniségét elvesztené, kapcsolódik a vásárhelyi mű­helyhez. őszinteség, tiszta­ság, érzelmi telítettség jel­lemzik munkáit (Apám— anyám, Kenyérevő, Hét ló), Mindennapi környezetünk részletei alkotásaiban hang­súlyt és jelképi értéket nyer­nek (udvar vége. Fák a kertben). A másik egyéni hangú, erőteljes tehetség Zombori László. Alkotásai feszültséggel teltek, robbanó erejűek és monumentálisak, nem nagy méretük ellenére is. Dinamizmusában és mo­numentalitásában a mexikói festészettel rokon, anélkül azonban, hogy egyéni karak­tere elmosódna. (Csendélet, Halászbárka I., II., Vörös bárka. Történelmi táj). A mai szegedi szobrászat fiatal alkotója. Tóth Sándor gazdag anyaggal bizonyítja művészete sokrétűségét: bronzkörplasztika és lemez­domborítás, terrakotta és ér­mek sorakoznak fel a ter­mekben. Kisplasztikái ötle­tességgel (Ikrek. Hegedűs), portréja szeretetteljes gyön­gédséggel (Feleségem), dom­borításai lírai formálással szólnak hozzánk (Kendős fej, Elet, Ketten). Szeged mai plasztikájának Tóth Sándor melletti tehet­séges kén viselője és ez a kiállított két műbőL is meg­győzően érezhető: Szatmári Gyöngyi. Tömör és zárt Fu­rulyázó ja és érzékletesen, sőt fclöltözöttsége ellenére is érzékien haló Ápolónő je értékes darabjai a tárlatnak. T. Nagy Irén fa-intarziái szerencsésen színesítik a ki­állítás anyagát. Legsikerül­tebbeknek az intarzia mű­fa.ii jellegén belül maradó, síkban megoldott táblákkal tartjuk. melyekben az anyag.szeriíség is jól érvény­re jut (Üzem, Város). Sági József, Dénes János, Papp György, Veres Mihály, Zoliánfi Tstván. Szűcs Ár­pád. H. Dinnyés Éva művei teszik teljessé a tárlatot. DÖMÖTÖR JÁNOS Tűz!... Tűz!... Augusztus 15-én. kedden: a Tisza Bútorgyár szegedi gyáregységében 14 órakor, előadó: Juhász László; az Állami Biztositónál 16 óra­kor, előadó: Vass István; a Szegedi Építőipari Ktsz-ben 15.30 órakor, előadó: Ber­zsenyi Lajos; a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat­nál 14 órakor, előadó; dr. Gazdagh István. Augusztus 16-án, szerdán: az Üveges Ktsz-ben 16 óra­kor, előadó: Puszti István; az alsóvárosi pártszervezet­ben (Alsóváros és Mórává-' ros kerület dolgozóinak) 18 orakor, előadó; Hofgesang Péter. Augusztus 17-én. csütörtö­kön: a Szegedi Falemezgyár­ban 14.30 órakor, előadó: Jurmics László; a Csong­rád megvei Talajerőgazdál­kodási Vállalatnál 16 órakor, előadó: Kószó Józsefné; az Április 4. Cipész Ktsz-ben 14.30 órakor, előadó Barna Ferenc; a Magyar Kábel­muvek szegedi gyáregységé­Pártnapok Szegeden ben 14.30 órakor, előadó: öz­vald Imre: a Csongrád me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál 16 órakor, előadó: Csörgei Sán­dor; az Alsótiszai idéki Víz­ügyi Igazgatóságnál 15 óra­kor. előadó: S2alybély Mi­hály: a Csongrád megyei Erdőgazdaságban 15.30 óra­kor, előadó: Dani János; a Szegedi Víz- és Csatornamű­veknél 15.30 órakor, előadó: Bódi László; a Ládaipari Vállalatnál 14.30 órakor, elő­adó: Kispál Jenő; az Üveg­es Porcelán-nagykereskedel­mi Vállalatnál 16 órakor, előadó: FAtler Aladár: a Cipőnagykereskedelmi Válla­latnál ( a vállalat és a RÖ­VTKÖT dogozóinak) 16 óra­kor, előadó: Sárvári Mihály: az Alföldi Kőola.ifúrási Üzemben (a dorozsmai köz­pontban) 17 órakor, előadó: dr. Gazdagh István; a Hun­gária Szálloda és Étterem Vállalatnál (a Csongrád me­gyei Vendéglátó Vállalat dolgozóinak is) 16 órakor, előadó: Szabó József. Augusztus 18-án. pénteken: a KÖJÁL-nál 14.30 órakor, előadó: Kovács József: a Felszabadulás Asztalos Ktsz­ben 14 órakor, előadó: Ko­csis József; a Szegedi Kon­zervgyárban 14.30 órakor. előadó: Ábrahám Antalné; előadó: /(bruttóm Anallnédr.; a Tisza Áruházban 16.15 órakor, előadó: Dózsa Pál; a MÉH Vállalatnál 15 óra­kor, előadó: Schönberger Adolf; a 10. sz. AKÖV-nél 16.30 órakor, előadó: Kincses András: a Szeged és Vidé­ke Körzeti Földművesszö­vetkezetben 18 órakor, elő­adó: Csádon Gyula: az In­gatlankezelő vállalatnál 17 órakor, előadó: Kószó Jó­zsef: a Petőfi telep II. párt­szervezetben 18 órakor, elő­adó: Ozvald Imre; a fale­mezgvár gőzfűrészüzemében 14.15 órakor, előadó: Simon Árpád: a Nívó Faipari és Játékkészítő Ktsz-ben 14 órakor, előadó: Halmi Imre: a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalatnál 14 órakor, elő­adó: dr. Lökös Zoltánné; az Universál Ktsz dolgozóinak a KISZÖV klubhelyiségében Arany János u.' 15.30 óra­kor. előadó: Farkas Ferenc; a Szegedi Tömegcikk Ktsz­ben 14 órakor, előadó: Szek­szárdi György. Augusztus 19-én. szomba­ton; a Kazánkovács Ktsz­ben 10 órakor, előadó: Jáhni László; a Szegedi Mérleg­készítő Ktsz-ben 10 órakor, előadó: Juhász József; az Országos Sertéshízlaló Vál­lalatnál 12.15 órakor: elő­adó: Patakfalvy József: a 2. postahii'atlban 14.30 óra­kor. előadó: Bálint Sándor; a Petöfitelep I. pártszerve­zetben 19 órakor, előadó: Kotlar József: az AGRO­KER Vállalatnal 10 orakor, elóadó: Hidas Ferenc. A nyári mezőgazdasági tűzrendészet! ellenőrzések ta­pasztalatait és az első fél evi tűzkár-statisztikát érté­kelte tegnap a megyei ta­nács igazgatási osztályán a Csongrád megyei tűzrendé­szet! bizottság. Csete György, j a megyei tüzrendészeti al­osztály parancsnoka beszá­molt arról, hogy az idei ara­tási és cséplési munkák túl­nyomó része befejeződött, s egyetlen — lillámcsapás okozta — kisebb tüzesettői eltekintve e munkák során nem keletkezett tűz. Az idén eiőször készültek fel a ter­melőszövetkezetek teljesen önállóan, hatósági beavatko­zás nélkül a tűzvédelemre, s ez. az eredmények alapján jól sikerült. A községi, já­rási és megvei tüzrendészeti bizottságok, ez utóbbi a MÁV Igazgatósággal közö­sen fokozott ellenőrzéseket végeztek, ami szintén hozzá­járult a 156 ezer hold ga­bona tűzkár nélküli betaka­rításához. A nyári munkák jó ta­pasztalatai mellett azonban figyelemre méltó, hogy az egyéb tűzesetek száma és fő­ként a tűzkár emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Iden több volt a tüz­eset és a tűzkár az ipart üzemekben és lakóházakban. A tűz keletkezésének okai között leggyakoribb a régi épületeknél az építési hibá­ból. azután a gyermekek já­tékából, a kályha és tűzhely sugárzó hőjétől, az eldobott cigaretta miatt és újabban a propán-bután gázpalackok helytelen kezeléséből szár­mazó tüzeset. Gázpalack helytelen kezelése miatt egy haláleset és súlyos sérülés is történt az első félévben. vasbeton-szer előkel. épí­tőipari sezedinunkásokat — leije-iimérti bérezésüe' azonnali belepessel felve­szünk. Munkásszállás van XIII, ker. Lakaskarbantarto Ktsz. nudapest. XIII.. He­gedűs Gyula u. Havonta esvszer hazautazást térí­tünk. 4 DÉLzMAűf ARORSZÁG Vasárnap, 1967. augusztus IX 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom