Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLEJÁR]Ál, EGYESÜLJETEK! A MA G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT L A J P A 57. évfolyam, 163. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. július 13. Budapesten tanácskoztak a szocialista országok testvérpárjainak és kormányainak vezetői Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak vezetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Jopzip BrozTito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vladimir Popovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetsegi Köziarsaság elnökének főtitkára, Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke. Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a.MaevaÉ Szocia'teta Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; Walter Vlbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke; Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A tanácskozásra az említett országok kommunista- és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izraeli agresszió következtében kialakult közel-keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a legújabb közel-keleti eseményekről. Megállapították, hogy az agresszió eredményeként Izrael által elfoglalt területek megszállva tartása az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog alapvető elveinek lábbal tiprása és merénylet az arab államok szuverénitása és területi integritása ellen. Izrael uralkodó körei, akik mögött az imperializmus, elsősorban az USA agresszív erői állnak, hódító politikájukkal kihívást intéznek a világ békeszerető erői ellen. A tanácskozás résztvevői ismételten leszögezték, hogy a képviselt testvérpártok és szocialista országok határozottan támogatják és a jövőben is támogatni fogják a baráti arab államok igazságos harcát az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, mindenekelőtt az izraeli csapatoknak az általuk elfoglalt arab területekről való haladéktalan kivonásáért Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek megfelelő eszközök még teljesebb felhasználása mellett. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást a baráti arab államoknak országaik által nyújtott politikai támogatásról, valamint a gazdasági segítségről, beleértve azokat az Intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az imperialista agresszió áldozatául esett Egyesült Arab Köztársaság és más arab országok iparának és mezőgazdaságának a fejlesztéséhez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok védelmi képességének erősítését, valamint az ezen országokkal való hosszúlejáratú gazdasági együttműködést célzó intézkedésekről. Egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben ls összehangolják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításában. A tanácskozás elvtársi légkörben, a teljes egység jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a közelkeleti helyzet kérdéseiben a jövőben is állandó kapcsolatot tartanak egymással. (MTI) A parlament napirendjén: O A Minisztertanács beszámolója G Az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai A kormány beszámolójával Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeleteiről szóló jelentést az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá: az országgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatot terjeszt az országgyűlés elé az európai biztonság kérdéseiről, valamint a közel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét, majd Fock Jenő ismertette a kormány beszámolóját. A szünet után Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés, s megkezdődött a vita a Minisztertanács beszámolója felett. A vitában felszólalt Rapai Gyula Baranya megyei, Reszegi Ferenc HajdúBihar megyei, Báli Ferenc Bács-Kiskun megyei, dr. Radnai Éva dunaújvárosi, dr. Beresztóczy Miklós budapesti, Gódor János Pest megyei, dr, Szokola Károlyné Somogy megyei képviselő. Valamennyien elfogadták a kormány beszámolóját. Szurdi István belkereskedelmi miniszter összefoglaló képet adott a tárca sokrétű" munkájáról, értékelte áz elért eredményeket, szólt a belkereskedelem feladatairól, várható további fejlődéséről. Megállapította, hogy jelenleg a fogyasztók igényeit a legfontosabb árukból kellően kielégítik, dicsekvés nélkül kijelenthetjük: a lakosság ellátása, az áruk választéka és korszerűsége — ha nem is zökkenőmentesen — de mégis évről-évre javul. Bejelentette, hogy az idén az elmúlt évinél négy-hat százalékkal több jut a fogyasztók asztalára húsféleségekből. Pesír István Bács megyei, majd Gazsó Sándor Zala megyei, Kiss Pál Békés megyei, Varga Tiborné Nógrád megyei, Kiss Jenő budapesti és Inokai János budapesti képviselő szólalt fel. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Minisztertanács beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. Fock Jenő elvtárs beszéde a kormány bel- és külpolitikájáról Föck Jeftő elvtárs, a Minisztertanács elnöke beszédében a következőket mondotta: Tisztelt országgyűlés! ígéretet tettem arra, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységéről és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről. Pártunk IX. kongresszusára készülődve a kommunisták áttekintették s megvitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését és gondjait A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősségteljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése, a társadalom teljes egyetértésével találkozott Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogalmazzák meg a jól szervezett, fegyelmezett munkával reálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása és ezt bizonyítja a március 19-i országgyűlési és tanácstagi választás eredménye: több mint 7 millió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen kifejezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a fWormser Antal felvétele) Fock Jené minisztereinek a kormány expozéját tartja. Mellette Losonczi Pál és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrácia kiszélesítése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalma jellemzi. Belpolitikai életünk nagyfokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői résztvettek. Párttagok, pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűek, hívők és nem-hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat. A szakszervezetek XXI. kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a Termelőszövetkezetek első országos kongresszusán és a SZÖVOSZ tanácskozásán a falusi lakosság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szövetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájával. A felszólalások, a javaslatok, az új gondolatok és a segítő bírálatok a résztvevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához jelentős segítséget nyújt. Közös teendőink megoldásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. — Hazánkban békés építőmunka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázis-a. a do gozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán megtárgyalt gondolatok. A soron levő teendők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Gazdasági építő munkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1904 decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények között is megfelelő volt népgazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobha< figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár-, bérés szociális intézkedések hatására jelentős rétegek (Folytatás a 2. oldalonj