Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket a Intézkedések együttes hatása hátrányosan érintetett. — 1967. első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményeiből arra következtethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mezőgazdaságban azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghaladják a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése es tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem lehetünk még megelégedve iparunk exportképességével. A műszaki és a minőségi szinvonalat tovább kell javítani és fokozni kell termékeink versenyképességét. E feladatok megoldásáért az év hátralevő részében még igen sokat tehetünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra . jellemző szabályozó eszközök. Különös figyelmet fordítunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lényegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni kell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésből elsősorban a már folyamatban levő nagy beruházásokat folytatjuk. Újakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mérlegelés alapján a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagyberuházást Indítunk, amennyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beruházást saját erőből valósítsanak meg és a gyorsan megtérülő befektetéseket helyezzék előtérbe. A továbbiakban is előnyben részesítjük a vidéki Ipartelepítést. Kormányintézkedések a pártkongresszus határozatainak megfelelően Gazdasági munkánkban ajelon feladatai nak megoldása mellett, a következő évek tennivalóit is .szem előtt tartjuk, hogy helyes döntésekel hozhassunk. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk elkészítéséhez is. Bejelentem, hogy már megkezdtük a hosszúlejáratú tervezés előkészítő munkálatait. A következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985-ig — lássuk a fejlődés főbb irányait. A továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy a kormány a IX. pártkongresszus határozatainak megfelelően, milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépítési tervet és több határozatot hoztunk a lakásépítkezések meggyorsítására. Növeltük bizonyos építési anyagok importját, töröltünk a beruházások közül, hogy több lakást építhessünk. egyes középítkezéseket. új beruházásokat kezdünk az építőanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembe helyezését. Az állami gazdaságok dolgozói száméra a következő tíz évben 10 ezer lakás felépítéséhez biztosítunk kedvezményes állami hitelt. Határozatot hoztunk az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió-hatszázezer dolgozót érint. Az egészségre artalmas munkakörökben is befejezzü' a harminchat-negyvenkét órás munkahét bevezetését, A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a növekvő önállósággal rendelkező vállalatokra bízta. Reméljük, hogy a felügyeleti hatóságók és a SZOT útmutatásával ezt a fontos ügyet Jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E cél megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, liogy az Intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább erősítik. A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülést, a társadalom gondoskodását juttatja kifejezésre Erre a célra évi 400 millió forintot irányoztunk eló. A kormány örömmel vállalná a felelősséget, ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné. Szocialista humanizmusunk diktálta, hogy törvényerejű rendelet kiadását kt zdeményezzük, amely a magukra maradt idős emberekkel kötött tartási szerződésekkel elkövetett visszaélések megszüntetését szolgálja. Évek óta gazdasági életünk fejlődéséről számolhatunk be — és hozzáteszem, mindenkor teljes joggal tesszük ezt — ennek ellenére azt is tapasztaltuk, hogy léteznek olyan nehézségek, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat. Ezeknek a tényezőknek az elemzése arra a felismerésre vezetett, hogy gazdasagl életünk mechanizmusát kell megváltoztatnunk, továbbfejlesztenünk. Ezért került sor — pártunk Irányításával — a gazdasági mechanizmus reformja alapelveinek kidolgozására. Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rendszerünket. Szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és egyén alapvetően azonos érdekelt és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését, mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyamatos javítását. A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista országokban is dolgoznak. E tény is bizonyítja, hogy megérett a szocialista gazdálkodás módszerei megváltoztatásának a szükségessége. A tapasztalatokat összevetve megállapítható, hogy az elképzelésekben sok a hasonlóság, de egyszersmind az országok adottságaiból fakadó különbözőség is. Mi a saját viszonyaink között azt láttuk a legcélravezetőbbnek, ha a reformot megfelelő előkészítés után a népgazdaság egészében egy időben hajtjuk végre. Az egyes részletkérdések kidolgozásában sok vita folyt. Ezen nem is lehet csodálkozni. A különböző nézeteknek, elképzeléseknek és javaslatoknak. nemegyszer igen éles összeütközése azzal az előnnyel Járt. hogy kialakultak az adott körülmények között a lehető legjobb megoldásokat biztosító módszerek. képzés kötelezettségét Fokozatosan teremtjük meg a pénzügyi feltételét annak, hogy saját árbevételeik alapján minél szélesebb körben rátérhessenek a havonkénti munkadíjazás rendszerére. A tavalyi jó termés mellett az árrendezések, a termelőszöi efkezet: tagokat érintő szociálpolitikai intézkedésele, az említett hitelrendezés és az elterjedő rendszeres munkadíjazás máris kedvező eredményeket hozott. Csőkkent a mérleghiányos szövetkezetek száma, javult a gazdálkodás szervezettsége és szilárdulta tagok munkafegyelme,. megkezdődött a faluról korábban elvándorolt fiatalok visszatérése — természetesen elsősorban a jól működő — szövetkezetekbe. A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében jelentős előrelépés, hogy a termelőszövetkezetek küldötteinek kongresszusa életre hívta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. A tanács jogot kapott á kormánytól arra. hogy állást foglaljon minden olyan szövetkezetpolitikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdésben. amely a szövetkezetek működését alapvetően érinti. Az év folyamán megalakulnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Ezt fontos politikai eseménynek tartjuk, s működésüktől sokat remélünk. A szövetkezeti szervek a mozgalom koordinálására, az elvek egységes éi-vényesítésére szükségesnek nyilvánították egy főtanács létrehozását. A kormány a kezdeményezést támogatja. A termelőszövetkezetek országos kongresszusa, majd júniusban a Minisztertanács megtárgyalta az új földjogi és termelőszövetkezeti törvények tervezetét. E törvény-tervezeteket megküldtük az országgyűlésnek, kérve, hogy az Illetékes bizottságok tárgyalják meg és észrevételeiket, javaslataikat közöljék a kormánnyal. Az ezek figyelembevételével elkészülő törvényjavaslatokat ősszel nyújtjuk be a tisztelt országgyűlésnek. A gazdasági mechanizmus reformja népgazdaságunknak kevés területét érinti olyan mélyen, mint a külkereskedelmet. Lényeges, hogy az új gazdasági mechanizmusban szorosabb kapcsolat alakuljon ki a belső és a külső piac között. Azért fontos ez, mert a külkereskedelem közvetíti a világpiac risztönző hatását a hazai termelésre, értékesítésre és fogyasztásra, a műszaki színvonal fejlődésére, végső soron a társadalmi munka termelékenységének növekedésére. Mivel hazánk gazdasági fejlődésében nagy jelentősége van a nemzetközi munkamegosztásnak. ezért továbbra is szükséges a nemzetközi kapcsolatok központi állami Irányítása. Áz árrendszer változásai Az új mechanizmus jellemző vonásai A Minisztertanács és a kormány Gazdasági Bizottsága számos határozatot hozott. amelyek a Központi Bizottság irányelveinek meg' felelően az egyes részterületeken megszabják az új mechanizmus alkalmazásának szervezeti kereteit és módszereit. A közvélemény előtt ismeretesek legfontosabb határozataink, rendeleteink. Erre tekintettel most csak az új gazdaságirányítási rendszer néhány vonatkozásáról kívánok szólni. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozottan aláhúzni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a tervgazdálkodás szerepe és hatékonysága jc'entős mértékben megnő. A jövőben a központi irányító szerveknek kevesebb, de nagyobb jelentőségű üggyel kell foglal kőzni ok. Figyelmüket o fontosabb dolgokra összpon tosíthat ják. nagyobb körültekintéssel. gondosabb elemzések alapján dönthetnek. Továbbra is a népgazdasági tervben határozzuk meg a népgazdaság legfőbb arányait, a felhalmozás és a fogyasztás mértékét, a beruházások összmennyiségét és főbb irányait. Emellett a terv szerves részévé tesszük azokat a gazdasági szabályozó elveket és eszközöket, amelyek biztosítják a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A mechanizmus reformjának egyik jellemző vonása a döntési jogkörök decentralizálása. Az eddig a kormány és a minisztériumok hatáskörébe tartozó számos kérdés eldöntésében a vállalatok és a tanácsok lesznek illetékesek. Jobb összhang valósul meg a termelés és a szükségletek között vállalati és társadalmi méretekben egyaránt. Így bővül rendszerünk demokratizmusa, növekszik a dolgozók aktív közreműködése a közös feladatok megoldásában és mindez a bürokratizmus csökkentését eredményezi. Az üzemi demokrácia tervezett nagyfokú kiszélesítésének feltétele, hogy e szakszervezetek megfelelő jogkört kapjanak. A dolgozók kötelességének és jogainak meghatározásánál szem előtt tartjuk, hogy az anyagi érdekeltség fokozása mellett rendkívül fontosak az erkölcsi tényezők. Ezt már figyelembe veszi az új Munka Törvénykönyv, amelyet széles körű vitára bocsátottunk. A jogos észrevételek és helyes javaslatok figyelembe vételével átdolgozott tervezetet a Minisztertanács újra megtárgyalja, s ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti. Fontosnak tartjuk, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink jól beilleszkedjenek az új gazdasági mechanizmus rendjébe. Ebből a célból rendeztük a termelőszövetkezetek állóés forgóeszköz-hiteleit és töröltük tartozásaiknak azt a részét, amelyekre állóeszközeik újjáértékelése szerint a termelésben nem volt fedezet. A törlés után az ilyen jellegű adósságállomány lényegesen csökkent és a megmaradóra is kedvező visszafizetési határidőket állapítottunk meg. Bevezettük a termelőszövetkezetek teljes állóeszközállományára az amortizációA kűi kereskedelmi monopólium fenntartása mellett, a gazda sági folyamatok átfogóbb egysége céljából jobban össze kell kapcsolni a termelést a külkereskedelemmel. és ahol ez indokolt, ennek szervezeti feltételeit is meg kell teremtenünk. Ez azonban csak fokozatosan valósítható meg. Néhány iparvállalatnak és más — nem külkereskedelmi — szervnek már megadtuk a kö2vetlen export-. illetve importjogot. Számos további termelővállalat, . megfelelő felkészülés után, igényelheti e tevékenység átvételét. Az államközi szerződésekben — közöttük a KGSTosszágokkal kötött hosszú lejáratú egyezményekben — vállalt kötelezettségeinket az új gazdaságirányítási rendszer feltételei között is teljesíteni fogjuk. Szükséges, hogy a jövőben már a nemzetközi egyezmények előkészítésébe megfelelően bevonjuk a gazdasági minisztériumokat és az érdekelt vállalatokat. A következő időszak fontos feladata, hogy a mechanizmus változásából eredő úi módszereket siketesen alkalmazzuk a baráti országoKkal való együttműködésben, E feladatot nagy körül tek intéssel, a szocialista országokkal egyetértésben kell megoldanunk. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termelés folyamatossága és az 1968. évi árucsere-forgalmi egyezmények előkészítése és megalapozása kívánatossá teszi:.a vállalatok minél nagyobb mértékben kössenek külföldi partnereikkel szerződéseket. Változatlanul arra törekszünk. hogy tovább erősítsük és fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a baráti szocialista országokkal, elsősorban a KGST államaival. Ügy véljük, hogy az eddig elért kétségkívül jelentós eredmények nagymértékben tovább fej leszthetők, ezért a KGST-n belül a kapcsolatok különböző új formáit is keressük és kívánjuk kezdeményezni. Bőv/tenJ kívánjuk külkereskedelmi kapcsolatainkat a más gazdaságitársadalmi berendezkedésű országokkal is, a kölcsönös előnyök alapján. Ismeretes, milyen fontos szerepet, tölt be népgazdaságunk megalaDozott fejlesztésében a helyes beruházási politika. Az új beruházási rendszerben továbbra is a kormány hagyja jóvá a beruházások fő elosztási arányait, a népgazdaság fejlesziésére jelentős hatást gyakorló beruházásokat. De teret biztosítunk a vállalatok számára ahhoz, hogy a piaci hatások, a jövedelmezőség figyelembevételével, a központi szabályoknak megfelelően megvalósíthassák a számukra legelőnyösebbnek ítélt beruházásokat. A kormány határozatot hozott a műszaki kutatási munkák Irányításáról, továbbá a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztéséről is. A találmányok díjazásában a feltaláló és a felhasználó vállalat jogszabályokban rögzített keretek között, a korábbinál szabadabban állapodhat meg. Az újításoknál a vállalatok a legkülönbözőbb formákban. de kellő ösztönzést adó módon díjazzanak minden kiemelkedő műszaki teljesítményt, származzék áz munkaköri kötelezettségből, vagy munkakörön kívüli tevékenységből. A szabályozás előfeltételei adottak. ezért kormányunk a törvényjavaslatot ez évben elkészíti. Érthető módon a lakosság egészét érdekli, hogy milyen változásokat hoz a gazdasági mechanizmus reformja az árrendszerben, ezért erre bővebben kitérek. Igen fontos gazdaságpolitika! célkitűzésünk a népgazdaság egységes termelői érrendszerének megteremtése. 1968-ban ebben jelentős lépést teszünk előre. A termelői árreform a jelenleginél kiegyensúlyozottabb árviszonyokat hoz létre. Az árak rögzítése gátolta a gyorsabb fejlődést, az ipar korszci-űsftését ' és — többek között emiatt — lemaradtunk más országok mögött új anyagok és nagy teljesítményű új gépek igénybevételében. Az iparban az árrendszer javítása elsősorban a ráfordítások helyes számbavételét igényli. A vállalatoknak az állam az épületeket, a gépeket, más berendezéseket régebben teljesen díjmentesen bocsátotta rendelkezésére. Ez nem ösztönzött takarékosságra. AZ utóbbi időben néhány területen bevezettük az eszközlekötési járulékot. A tapasztalatok kedvezőek, s ezért az eszközlekötési járulékot most általánossá tesszük. A telekhaszmálati díj bevezetésével kívánjuk elősegíteni a vállalatok állal igénybevett földterület ésszerű kihasználását is. Az iparvállalatok az import-nyersanyagokért általában annyit fizetnek majd, amennyibe azok az államnak kerültek. Az exportért pedig a vállalatok annyi árbevételhez jutnak, amennyit a szóban forgó termékeikért a külföldi vevő fizet. A vállalatoknak további fejlesztési terveik kidolgozásában ezt már figyelembe kell venniök. Vannak vállalatok, amelyek az átlagosnál drágábban termelnek, de exporttevékenységükről egyelőre nem mondhatunk le, ezért a vál- . lalatok, illetve a termékek bizonyos körében az exportot az állam támogatja. Ami a mezőgazdasági termelői árak problémakörét illeti: a felvásárlást árak időnkénti emelése útján is ösztönöztük a belterjes fejlesztést. A tavalyi árintézkedések alkalmával a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonalát mintegy kilenc százalékkal emeltük. Szükség van azonban további emelésére. Azt tervezzük. hogy 1008-ban a felvásárlási árszínvonalat mintegy 8 százalékkal emeljük. Az új felvásárlási árak az állattenyésztésben nagyobb, a növénytermelésben kisebb mértékben emelkednek. Ez év október hó 1-tŐl az élősertés átvételi érát, a nagyüzemi felárral együtt, 3 forinttal emeljük. Bízunk benne, hogy az áremelés ösztönözni fog a sertéstenyésztés fejlesztésére és meg tudjuk javítani a lakosság sertéshús-ellátását. A többi felvásárlási áremelés 1968-ban lép majd életbe, de mái- a közeljövőben meghirdetjük, hogy ennek Ismeretében a mezőgazdasági üzemeket jobban orientáljuk a társadalmi érdekekről. A félvásárlási többletköltségeket az állam viseli. A lakosság ellátásában alapvető élelmiszerek, a kenyér, a liszt, a sertés- és marhahús, a zsír, a tej és tejtermékek fogyasztói ára tehát 1908-ban nem emelkedik. A fogyasztói áraiénak ei« vileg a termelői árakhoz kell .'igazodniuk. Maga az élv feltétlenül igazságos és helyes A munka szerinti elosztás ugyanis következetesen csak akkor érvényesíthető, ha mindenki annyit fizet az általa megvásárolt termékekért és igénybe vel.t szolgáltatásokért, amennyibe azok társadalmunknak a valóságban kerülnek. Ennek az elvnek a valóra váltása különböző okok miatt csak lassan és fokozatosan történhet. A termelői és a fogyasztói arak egységbe foglalása ugyanis a fogyasztói árak igen nagyarányú mozgásával járna. A fogyasztói ái •arányok alapvető megváltoztatása a jelenlegi helyzetben — és még néhány évig — végeredményben veszélyeztetné azt az alapvető törekvésünket, hogy a dolgozó emberek életszínvonala rendszeresen emelkedjék. A jelenlegi fogyasztói fő árarányok fenntartását úgy biztosítjuk, hogy az élelmiszerek egy részét, továbbá néhány iparcikket, valamint az alapvető szolgáltatásokat továbbra is támogatjuk államilag, ezenkívül forgalmiadó reformot hajtunk végre. Mindezek eredményeként a termékcsoportok együttes árszínvonala lényegében változatlan marad, de ezen belül bizonyos áruk drágábbak lesznek, mások viszont olcsóbban kerülnek forgalomba. Egyes termékek árát változatlanul hatóságilag rögzítjük, más termékeknél pedig megszabjuk az árak felső határát. A fogyasztási cikkek körében a rögzített arak az áruforgalomnak mintegy 45 százalékára terjednek ki. A lakosság ellátása szempontjából különösen fontos elsőrendű árucikkeknek rögzített ára lesz. Ezeknek a termékeknek az árát 1968. január 1-én közzétesszük, és ezek az árak — kevés kivételtől, eltekintve — megegyeznek a jelenlegiekkel. Az áruforgalomnak mintegy 30 százalékánál az árak bizonyos hatósági korlátok 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1967. július 13.