Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

Eloregyártás - új módszerekkel Több mint tíz esztendeje már, hogy a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemében technológiát váltottak; áttértek — egyenlőre csak a szandáloknál — az előregyártásra. Ez volt az a kivételes eset, amikor a sablon jelentette az újat; ugyanis a „sablon" szerint előzőleg méretrevágott talpat ragasztatták a cipőre, s így nem a ragasztást követően kellett pontosítani, igazítani a méretet. Haladósabb, termelékenyebb volt az új eljárás, s később az úgynevezetet pumps cipőknél is bevált. Tavaly olyan előregyártó importgépet fogtak munkára a cipőgyáriak, amely már egyszerre négy talpat képes megdolgozni, s egy-egy munkás 1800—2000 párat is elkészíthet vele egy műszak alatt. Egy nemrég bevezetett újítással a talpszélek festését is meggyorsították: egyszerre 40—45 párat festenek, lakkoznak. A munkapad mellett töprengve egy-egy miérten, néha az derül ki, hogy a beidegzett, megszokott műveleteknek épp a fordítottja gazdaságosabb. Ezt tanúsítja a két hónappal ezelőtt bevezetett úgynevezett előregyártott kikészítés. A cipőt most már nem veszik le a kaptafáról, mikor a lemosás, vasalás, javítás, fényezés következik, hanem ezen a biztos belső támasztékon végzik el a további műveleteket is. Az eredmény: a bőr nem deformálódhat —, ahogyan ez a nedvesség hatására nem egyszer előfordult — formatartó, szaknyelven szólva „kaptafahű" lesz a cipő. Másik haszon, hogy ez a szintén újításból született gyártási eljárás termelékenyebb a korábbinál, s munkáskezeket is felszabadít. Eddig csak a műanyagtalpaknál — 80—85 százalékban ilyet gyártanak a szegediek — alkalmazták az előregyártást. (Ezt az úttörő tevékenységüket egyébként más cipőgyárak is figyelemmel kísérték, követték.) Most a bőrtalpak esetében is megpróbálkoznak a bevezetésével. Rászorultak-e a „mellékkeresetére? Űj szőlők és gyümölcsösök a szegedi tájban Tovább folytatjuk a telepítéseket A rendőrségi hírekben kerestünk havonta. Csak ket- olvashatott. Különben is: a szinte hetenként és ismét- ten vagyunk és megvan min- törvény nem tudása senkit lődően szerepelnek lapunk- denünk. Ez a nyerészkedés ban is devizagazdálkodást rosszul fiadzott. De mondja sértő bűnügyek, amelyek csak — kérdezte, mint aki legtöbbször üzérkedéssel pá- az előbb csak elszólta marosulnak. Az ilyen ügyek gát —, ha nem álltam volna indítéka a kapzsiság, a kis- szóba magával, akkor most polgári nyerészkedés; mun- mit ima rólam? ka nélküli illetéktelen ha- Ügyét eléggé részletesen szonszerzés a vám- és pénz- ismerem és anyagi körülmétigyőrség kijátszásával — a nyeit is: a rendőrség tájé- . szocialista állam rovására. A koztatása alapján. Elég lett kertészetében dolgozik, ferje vam alól kivont külföldi volna, ha csak beköszönök a Hídépítő Vállalatnal, nagy árukért kifizetett magyar magukhoz és egy pillantást fia egy szegedi üzemben; kiforint szintén fekete úton vetek a lakásukra. Az ered- sebbik lanya középiskolás, a „vándorol ki" az országból, mény ugyanaz lett volna, nagyobbik férjnél van A Nem lehetünk közömbösek mint amit szóval is elismé- haz fele az öveké, másik fele a devizagazdálkodást sértő telt: nem szorultak rá a az anyósae. Külön kétszobás ,,kis ügyletek" lebonyolítói- „könnyű" pénzre, val szemben. Sok kicsi sokra megy! sem mentesít a bűncselekmény következményeitől. Kiparancsolni a csencselőket Mártáné a Tiszatáj Tsz A vállalat tekintélye Fogni rajta valamit lakásuk berendezése olyan, hogy azt bárki szívesen magáénak vallhatná. Szűkös anyagi helyzetről tehát itt sem beszélhetünk. Közben hazajött férje, Márta József, aki, amikor az eset történt, üdülni volt. A feleségét nem tudta lebeszélni, figyelmeztetni, az alkalmi ismerősöket pedig Bakró Andrásné Szeged, Csongrádi sugárút 19. szám alatti lakos is a Marx téri A legutóbb előfordult ese- piacon üzletelt Külföldiekteket nézzük csak meg kö- tői 6 orkánkabátot vásárolt kip^rancsoTArrházból. zelebbről. Elkövetőik vajon darabonkent 350 toriniert, s _ Nekem az a vélemérászorultak-e az- üzérkedés- azon melegében pár lépéssel m _ mondotta Márta Jóból eredő haszonra? Patai arrébb 400 forintért adtada- Meí _ hogy csak a becsülmre 31 éves, volt fürdőmes- rabját. letes munkának van haszna, ter jól berendezett szoba- _ Máskor is csinált már értéke. Csak az ad nyugalkonyhás udvari lakásban la- ;;yet? _ Kérdeztem az alig mat a családnak. Még most kik feleségével Szegeden, a húszéves Bakrónét a laká- Sem értem, hogy a feleséKossuth Lajos sugárút 67. 5aI1) amely egyetlen helyi- gem miként feledkezett meg szám alatt. Bűncselekménye ségből áll. A szoba berende- erről. Hiszen mint látja, nem nyomozásának befejeztével a zese nagyon is egyszerű, de vagyunk rászorulva a seftelésre. rendőrség szabadlábra helyezte. Amikor kerestem, otthon találtam. Munkahelyéről—a Fürdők- és Hőforrás tiszta. — Ügy gondoltam, hogy egy-egy orkánkabát eladáVállalattól, ^01 szerződéses ££ SS alapon alkalmazták. _ elbo- dolgozott Dehogy is LSfto"ak' „aZa* nJ^ít0t: csinálnék én ilyet máskor Lődi Ferenc A szegedi járásban nagyon szép, összefüggő, zárt ültetvények is találhatók már ott, ahol a jó gazda gondosságával kezelik a területet. Példakép lehet a pusztamérgesi Rizling, vagy a balástyai Móra Ferenc Tsz közössége, de találunk figyelemreméltó látnivalót a szatymazi Béke Tsz-ben is. A tsz csoportok közül különösen az ásotlhalmi Petőfi Tszcs eredményei méltók a figyelemre. Helyesnek tartanánk, ha az illetékes tanácsi szervek kezdeményezésére ezekbén a gazdaságokban már a közeljövőben szakmai bemutatókat, tapasztalatcsere találkozókat rendeznének. Nagyobb körültekintéssel Eddig több olyan problémára igyekeztünk rávilágítani, melyek nagy része máris megoldható. A hiányosságok, a telepítési feladatok gyors végrehajtása közben keletkeztek elhárításukhoz azonban rendelkezésre állnak a szükséges eszközök. Okulva a hibákból a jövőben sokkal nagyobb körültekintéssel kell folytatnunk a munkát. Az MSZMP Csongrád megyei pártértekezlete is' feladatként állította elénk a homokterületek hasznosítása keretében a szőlő- és gyümölcstermesztés további területi fejlesztését. Igaz, lassúbb ütemben ugyan, de a telepítéseket a következő években is folytatjuk. Elsősorban a hiányzó járulékos beruházásokat kell most szorgalmaznunk. Járásunkban 1970-ig — a harmadik ötéves terv során — 1144 kataszteri hold gyümölcsös és 320 kataszteri hold szőlő telepítését kell megvalósítanunk. A — még mindig kevés. Ezért azt ajánljuk, hogy az érdekelt tsz-ek, csoportok — esetleg közösen — létesítsenek oltványszaporító telepeket. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés megalapozásához a Szőlő—Gyümölcsültetvény-tervező Váldaságok ültetvényeiket hoszszabb időre — ha más megoldás nincs — részes alapon, családi művelésre adják. Igy a családtagok munkaerejét, szabadidejét is a szőlőművelés javítására fordíthatjuk. Nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a szakmunkásképzés fejlesztésére. Soklalat szakemberei^ is értékes kal több jói képzett szőlőgyümölcstermesztő növényvédelmi szakmunkásra lenne szükségünk. Számos helyen a szakmunkáshiányra vezethető vissza az ápolási munkák elmaradozása, s ha még volna is munkaerő, hiányzik a kellő szakértelem. A stabil szakmunkásgárda kinevelése érdekében nem sajnálhatjuk az anyagi áldozatokat sem. A szőlő-gyümölcstermesztő szakmunkás részesüljön nagyobb jövedelemben, mint azok, akik nem rendelkeznek képesítéssel. Csak így számíthatunk arra, hogy a fiatalok közül is mind többen elsajátítják ezt a szép mesterséget, élethivatásuknak tekintik a szőlészetet, borászatot és a gyümölcstermesztést. Vezető szakemberek dolgában sem állunk valami jól. A mostani helyzet javítása érdekében az is elképzelhető, hogy három-négy kisebb ültetvényekkel bíró tsz alkalmazsegítséget nyújtottak. E segítségre a jövőben is számítunk. Fontos, hogy e szakmai segítséget igénybe is vegyék a termelőszövetkezetek. Az anyagi érdekeltség helyes alkalmazása Helyesnek tartanánk azt is, ha megfelelő gépi művelés, gépesítettségi színvonal biztosítása érdekében részletes felmérést végeznének a gazdaságok. Tisztán láthatnánk a felmerülő erőés munkagép igényeket, másrészt a már rendelkezésre álló gépek az ültetvényekben nyernének alkalmazást. Határozni kellene abban is, hogy az ültetvények zon egy speciális egyetemi, telepítésére, ápolására biztosított beruházási hitelt a tsz-ek ne használhassák fel más üzemviteli célokra. Pénzügyi szerveink részéről ilyen vonatkozásban szigorítani kell az ellenőrzést. Fontos dolog az is, hogy az ültetvényeken dolgozók a jövőben ne csupán a mennyiségi teljesítmények után kapják, hanem jusson kifejezésre anyagiakban a jobb minőség is. Például a jó minőségi munka biztosítása érdekében célprémiumot lehetne biztosítani. Így érvévagy főiskolai végzettségű szakembert. A jövő része Nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztésünk ügye korántsem gazdasági ügy csupán, hanem elsőrangúan fontos politikai kérdés is. Éppen ezért a községi párt- és tanácsi szervek is kísérjék fokozottabb figyelemmel az ültetvények sorsát. A községi tanácsok és a különféle szakigazgatási szervek hívják fel a figyelmet a legjobb módszerekre, szervezzenek szakmai tanácskozásokövetkező telepítési munkák nyesülhetne a nagyobb anya- kat- Ezek is hatékonyan sesoran amennyire csak lehet, javítanunk kell a korábban már vázolt rossz fajtaarányokat. A szaporító anyag — különösen a legpiacosabb csemegeszőlő oltványokból ták meg a szerződését, vállalat jogosan védte A te— szabadkozott — Sosevol tam még büntetve, ez az Uintélyét Pataival szemen, — —• nagyon meg Elvegre jelentős a tetei: Pa- r* , tal 19 orkánkabátot, 50 da- tanuourab szivacs fejkendőt 10 da- Márta Józsefné Tápé, Jórab szivacskosztümöt, vala- zsef Attila utca 60. szam mint 5 zsebrádiót vett át alatti lakosnál alkalmi külkülföldiektől értékesítésre, földi ismerősei hagytak 14 Mindezekért 20 ezer forin- szivacskosztümöt, 12 szitot adott át állítólagos meg- vacsmellényt két kardigánt, bízóinak. orkánkabátot, fonalat, 12 — Nincs az a pénz — haj- ezer forint ellenében. A togatta most Patai —, ami- vám alá eső árukat Márért ilyén ügyletbe bocsát- táék házából vitték el a kökoznék. Két külföldi hagyta zeli ismerősök. Amikor Már nálam az árut... A vevők hajbakaptak tánét kerestem, csak 72 éves anyósa volt odahaza. — Még mindig az az ügy a kosztümökkel? — kérdezte. — Hogy rávesztett erre az én menyem! Nem tudta Amikkel aztán piacolt, ő, hogy törvényellenesen méghozzá folytatólagosan, cselekszik, azt hitte, csak három alkalommal is — ve- szívességet tesz az ismerőtem közbe. seinek. Higgye el, én meg— Hát ez tényleg így volt értem a 72 évet de még nem Még össze is vesztek, egy- tudom hogy merre nyílik a más kezéből rángatták ki az törvényszék ajtaja. A meorkánkabátokat az alkalmi ryemet se világosította fel vevők — derült az eseten xen -í hogy ezt nem szautólag is Patai. — Mindösz- bad. sze 1760 forintot kerestem Mártáéknák van televízióa holmikon. Az áru egy ré- juk> rádiójuk, naponta jár szét elkobozták. újság a házhoz. Nehéz elhinRászorultak erre a pénzre? ennyire tájékozat— Dehogyis, kérem — va- " ' , , . . . laszolta. — Együtt a felesé- lan lett volna. hiszen ha" gemmel 2500 forint felett sonló ügyekről hallhatott, Uszó kempingház a Tiszán gi érdekeltség húzóereje. Számos gazdaság küszködik átmenetileg a szőlő- és .gyümölcstermesztésben munkaerőhiánnyal. Éppen ezekben a gazdaságokban a leggyengébbek az ültetvények. Nem találunk kivetni valót abban, ha ezek a gazgíthetik elő a művelési, termelési színvonal növekedését. Az üzemi pártszervezetek is vállaljanak nagyobb részt e fontos munkából. Hiszen ültetvényeink jövője szoros összefüggésben áll mindenütt a közösség jövőjével, sorsával. CSIZMÁS SÁNDOR GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Üszó, összkomfortos kem- lányt és a magasnyomású vipingházat avatott a Szőke zet is. fsza szomszédságában teg- A kempingházban kényeinap, szombaton delelott a Fürdők és Hőforrás Vállalat A mesen üdülhet egy öttagú A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA értesíti a Juhász Gyula bérlettel rendelkezőket, hogy a június 10-én elmaradt előadásuk 1967. iúiíus 4-én lesz megtartva Ezen a napon a Toscát mutatjuk be. X. S. 135 180 A Tiszán horgonyzó, hőszi- család áprilistól késő őszig, getelt házacskaban két szo- Kívánságra az úszóházat ba van. Berendezése: három felvontatják a Marosra vagy varia heverő, asztal két fo- kiköthető a Tisza bármely tellal, külön négy szék egy szakaszán. Az országban nagyobb asztallal. A két he- egyedülálló első úszó kemlyiséget szőnyeg borítja, az pingház iránt máris nagy az ablakokon — amelyek a vá- érdeklődés. Az első „fecsrosra és a vízre néznek — két" egyelőre az építtető és függöny. A felső és alsó ru- kivitelező fürdővállalat adja háknak beépített szekrényt ki a vendégeknek. Jövő biztosítottak. A mosdóhelyi- ilyenkorra 15—20 ilyen úszóségben a cipőtartó. A kö- hazat kíván építeni a fürdőröskörül teraszos ház egy na- vállalat. A kezdeményezés gyobb előterében kapott he- kitűnő! Bárcsak több ilyen lyet a napozó, ernyővel, asz- Tiszán horgonyzó kempingtallal és négy kertiszékkel, házat láthatnánk a város Bevezették a házba a vil- előtt máris. A cukor és a zsák „Egyik újszegedi fűszerüzletben vettem a napokban tíz kilogram cukrot — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében Németh György, Üjszeged, Tárogató utca 21. szám alatti lakos. — A csomagoláshoz vittem egy vászonzsákot, amelynek súlya 15 dekagramm. A kereskedő a 10 kilogramm cukorba belemérte a zsák súlyát is. Kérdésemre, hogy ezt miért csinálja, azt válaszolta, hogy a zsák súlyát is bele kell mérni a cukorba. Valóban így kell ezt csinálni?" Olvasónk kérdésével meg- san emelt kifogást. Azért kerestük a Szegedi mj. városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, Farsang Lászlónét, aki ezzel kapcsolatban a következőket moi\dta: van igaza, mert 15 deka cukorral kevesebbet kapott, mint amennyiért fizetett. Az üzletnek az áruhoz nem is kellett csomagolóeszközt ad— A kereskedő helytele- ni, mert azt a vásárló vitt nül járt el, a vásárló jogo- magával. Víz a pincében Több név aláírásával a Cserzy Mihály utca 30., 31/b és 31/c számú házak lakóitól kapott panaszlevelet szerkesztőségünk. A többi között írják: „1965 nyarán korszerűsítették a Cserzy Mihály utca úttestjét. A Teréz- utcától a seprűgyárig és a cipészszövetkezetig viszont áll a víz a házakban, hogyha esik az eső. A 30., 31/b és 31/c számú házak pincéjében azóta állandóan 10—15 centiméteres víz van, s emiatt a téli tüzelőt nem tudjuk elhelyezni." Gladics József, a III. ke- úttestről semmiképpen sem rületi tanács építési- és köz- juthat csapadék és esővíz a lekedési csoportjának veze- kérdéses házak pincéjébe. Ez tője e problémával kapcso- a terület alacsony fekvésű, latban azt válaszolta, hogy s a pincékben a talajvíz a korszerűsített úttest alatt -jött fel, amely különösen az megfelelő a csatornázás. Az idén igen magas volt. .Vasárnap, 1967. június 25. díl-táagy ARQRSLKG 5