Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-18 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 90. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1967. április 18. Szovjet vezetők üdvözlete a magyar államférfiakhoz Magyar vezetők, Losonczi Pál és Fock Jenő fényképét és életrajzát közli az első oldalán a vasárnapi Pravda. Ugyanitt kapott helyet Nyikolaj Podgornijnak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének Losonczi Pálhoz, az Elnöki Tanács új elnökéhez és Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnöknek Fock Jenőhöz, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány új elnökéhez intézett meleghangú üdvözlő távirata. Magyar—Jugoszláv akadémiai együttműködés Hétfőn a szövetségi kormány új-belgrádl palotájában a Magyar és a Jugoszláv Tudományos Akadémia képviselői munkatervet írtak alá az 1967—69-es időszakra vonatkozó tudományos együttműködésről. Magyar részről a megállapodást dr. Hajós György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, jugoszláv részről pedig dr. Marko Kosztrencsics, a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia elnökségének tagja írta alá. A delegációt hétfőn fogadta Avdo Humo, a szövetségi kormány tagja, majd Marjai József rendezett tiszteletükre fogadást Megnyílt az NSZEP VII. kongresszusa A magyar pártküldöttséget Biszku Béla vezeti Hétfőn délelőtt a berlini Werner-Seelenbinder Hallban 2000 küldött és meghívott vendég jelenlétében megnyílt -- rszEP VII. kongresszusa. A tanácskozáson 61 kommunista és munkáspárt képviselteti magát. A szovjet delegációt Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára vezeti. Itt van a magyar küldöttség Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a vezetésével. Megjelentek a tőkés országok kommunista pártjainak a delegációi. Számos fiatal nemzeti állam s még gyarmati sorban szenvedő ország és több illegalitásban tevékenykedő párt is elküldte képviselőit a kongresszusra. A kongresszus küldöttei a Központi Bizottság beszámolóját írásban kapták kézhez, ezért ez a beszámoló nem került felolvasásra, de tézisei fontos alapját képezik a kongresszusi vitának. A Központi Bizottság beszámolója A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának a VII. kongresszus elé terjesztett beszámolója tájékoztatta a küldötteket a VI. kongresszus óta eltelt időszakban végzett tevékenységéről, elemezte a két német állam politikáját, az NDK eredményeit A beszámoló hangsúlyozta, hogy az 1966 végén több mint 1,7 milliónál több tagot és tagjelöltet számláló párt tovább erősítette sorait. A beszámoló megállapította, hogy az NDK teljes ipari termelése 1962 és 1966 között 125 százalékra emelkedett. Tovább erősödött a gazdaság és növekedett a lakosság jövedelme. Jelenleg egy háztartás havi átlagjövedelme kereken 870 márka. Az elmúlt években tovább erősödött az NDK szoKét és fél millió üdülő A szakszervezeti üdültetés fejlesztése A szakszervezetek XXI. kongresszusa és az üdülési idény kezdetével a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságán felmérték a két kongresszus közötti időszak tapasztalatait Ez idő alatt több mint két és fél millió felnőtt és gyermek vett részt a különböző formájú kedvezményes üdültetésben. 1963 és 1967 között különösen a gyógy-, a családos és a nyári gyermeküdültetés fejlődött. E fejlődést több új üdülő felépülése is segítette. Az üdülőtelepeken bővítették a könyvtárakat — ma már mintegy 90 ezer kötettel rendelkeznek — mindenütt televíziók. rádiók, különböző rendezvények szórakoztatják az üdülésre érkezőket A sok eredmény ellenére sem sikerült minden igényt kielégíteni, hiszen időközben a szakszervezeti tagok száma nagyobb arányban növekedett, mint az üdülőkben a férőhelyeké. A dolgozók üdülési lehetőségeinek további növelését úgy is segítik a szakszervezetek, hogy a vállalatok saját anyagi eszközeiből létesítenek üdülőket, fejlesztik a meglevőket vagy a SZOT-tal társulva, kölcsönösen előnyös főtételek mellett kötött szerződés alapján, új üdülőket építenek. Az új beruházások és bővítések eredményeként 1970ig — a harmadik ötéves terv utolsó évére — több mint 50 ezer felnőttel és 20 ezer gyermekkel többen üdülhetnek a szakszervezeti mozgalom keretében. A kedvezményes üdültetés kiterjesztésére a fővároson kívül különböző vidékeken: Sopronban. Aggteleken, Jósvafőn. Siófokon, Balaton földváron szállodák szabad kapacitását is igénybe veszik, és ezáltal csak az idén több mint tízezer szakszervezeti tag üdülhet ezeken a helyeken. A hazai üdültetésen kívül a külföldi kedvezményes üdültetést is tovább fejleszti a SZOT. A külföldi hajóutakat, a csere- és turistaüdültetést az utóbbi négy év alatt csaknem 70 ezren vették igénybe. A Budapest nevű SZOT-üdülöhajó hatnapos utakra viszi el a beutaltakat az AlDunán Jugoszlávia, Románia partjaira, a Duna felső szakaszán pedig Csehszlovákia és Ausztria irányába, érintve a legszebb dunai tájakat, városokat. Az idén új dunai üdülőhajóval is gazdagodott a SZOT. ros szövetsége a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Az NSZEP a kommunista és munkáspártok döntő többségével együtt megteszi a magáét a kommunista világmozgalom egysége és összeforrottsága érdekében. A kongresszus abban az időben ül össze, amikor az egész világ haladó erői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére készülnek. „Pártunkat és az NDK polgárait az élet által is beigazolt igazság vezérli: aki a Szovjetunióval áll szövetségben, az emberiség élcsapatával halad együtt" — hangoztatta a beszámoló, majd megállapította; a szocialista világrendszernek és a kommunista világmozgalomnak komoly nehézségeket okoz a Mao Ce-tung köré tömörült csoport nagyhatalmi, soviniszta és kalandor politikája. „Ügy véljük, hogy a nemzetközi kommunista világmozgalomban a mozgalom összességét tekintve túljutottunk a véleményeltérések mélypontján". Legfőképpen az SZKP XXIII. kongresszusa mutatta meg, hogy a kommunista és munkáspártok egysége a marxizmus —leninizmus alapján meghatározó ismérve korunkban a kommunista világmozgalom fejlődésének. Pártunk Központi Bizottsága a leghatározottabban elítéli az Egyesült Államok vietnami agresszióját és azonnali befejezését követeli. Pártunk, figyelembe véve az agressziót, az idő sürgető parancsának tekinti a szocialista országok, továbbá valamennyi kommunista és munkáspárt egységes akcióit. A beszámoló megállapítása szerint a nyugatnémet külés belpolitika — hatalmi eszközöket alkalmaz. Kifelé egy úgynevezett módosított keleti politika álarcában, azaz simulékony módszerekkel, a lépésenkénti agresszió -hitleri taktikájának felhasználásával tovább folytatja az NDK elleni régi agressziós politikáját. Ilyen feltételek közepette egy olyan időszak után, amikor az NDK egész sor javaslatot terjesztett elő. a Nyugat-Németországgal szembeni politikát újból pontosan meg kell határozni. „Szükségessé vált kijelenteni, hogy a szocialista NDK-nak az imperialista Nyugat-Németországgal való egyesítése lehetetlen. A Kiesinger—Strauss-kormány szélsőségesen agreszszív irányvonala mind világosabbá teszi, hogy a döntő kérdés: a nyugat-németországi imperializmus, militarizmus és neonácizmus legyőzése. a bonni uralkodó körök revansista politikája az európai feszültség fő tényezője, Nyugat-Németország pedig a háborús veszély második központja lett". Az európai szocialista államok kapcsolatainak fejlődését tekintve — hangoztatta a továbbiakban a beszámoló — ebben a szorosabb összefogásra való törekvés volt a meghatározó jellegű. Eredményesen fejlődött testvéri együttműködés a szomszédos szocialista államokkal. Ázsia, Afrika és LatinAmerika el nem kötelezett államainak tekintetében az NDK tovább fejlesztette az együttműködés politikáját Különösen eredményesen fejlődtek a gazdasági, a tudományos és a műszaki kapcsolatok azokkal az afroázsiai országokkal, amelyek a fejlődés nem kapitalista útjára léptek. Részletesen foglalkozott a beszámoló az ország gazdasági fejlődésével, majd az NDK-nak az NSZK irányában folytatott politikájával. Nyugat-Németországban demokratikus átalakulásra van szükség — hangsúlyozta. A két német állam munkásosztályai nélkül, a nyugatnémet imperializmus ellen vívott közös harcuk nélkül egyetlen lépést nem lehet tenni a két német állam közti kapcsolatok normalizálása útján. A jelentés végül hangsúlyozza: jelenleg az a fő feladat, hogy a népellenes, ag(Folytatás a 2. oldalon.) (Somogyiné lelv.) Elkészült a gerincvezeték A szegedi medence olajkútjainak úgynevezett kísérő gáza — amely az olajjal együtt kerül a felszínre —, jelenleg a levegőben ég el. Mivel a kísérő gázban jelentős energia rejlik, a kőolaj termelő vállalat szegedi üzeme új vezetékrendszert épített összegyűjtésére és felhasználására. A munka mintegy 10 millió forint költséggel, tavaly ősszel kezdődött meg Tápé térségében. Egy rövidebb, közel két kilométeres szakaszt a szegedi üzem, a hosszabb, 12 colos átmérőjű vezetékrészt a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat szerelői építették meg. A mostoha időjárás, a nehéz talajviszonyok ellenére jól haladt a munka, vasárnap már az utolsó hegesztéseket végezték el az olajszeparátorok mellett, elkezdődhetett a nyomáspróba is. Ha a csővezeték jól vizsgázik, a kiegészítő berendezések kiállják a próbákat, a tápéi termelő kutakból hozzávetőleg 20 ezer köbméter kísérő földgáz jut el SSé-4 gedre és Hódmezővásárhelyre naponta a gerincvezetékrendszer bekapcsolása után. A többlet gázmennyiséggel tovább javíthatják az üzemek és háztartások ellátását. Képünkön: A gerincvezeték első állomásánál, a gázszeparátor mellett dolgozik Szabó János VI. csőszerelő brigádja. Az utolsó munkafolyamatot, a tolózárak szerelését végzik. Milliók mezőgazdasági beruházásokra A tsz-ek saját ereje - 101 millió a járási beruházási terv 1967-re A jelenleg végrehajtásban levő beruházási programból ítélve az idei év ismét nagy eredményeket igér a szegedi táj szövetkezeti mezőgazdaságának fejlődésében. A járás tsz-ei és tsz-csoportjai együttesen 101 millió 739 ezer forintot fordítanak az év végéig különféle beruházásokra. A beruházások hatékonyságát nagymértékben növeli az a körülmény, hogy az anyagi erőforrásokat most már egy-egy főbb termelési ágazatra összpontosítják. Ilyen főbb beruházási ágazat jelenleg a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés. Az év végéig összesen hat külön-külön 300 férőhelyes szarvasmarha-tenyésztelep építése fejeződik be. Egyébként ezek a telepek lesznek az elsők a szegedi járásban, melyek minden tekintetben megfelelnek a modern tenyésztési, termelési követelményeknek. Az FM és az Építésügyi Minisztérium közös típustervei alapján készültek, úgyhogy később a gazdaságok továbbfejleszthessék telepeiket, s bővítés révén megkétszerezhessék a tenyész- és növendékállatok létszámát a telepeken. Ilyen új szarvasmar; ha-tenyésztelepet adnak át az idén az építők a baksi Űj Élet, a tiszaszigeti Búzakalász, a tápéi Tiszatáj, a röszkei Kossuth és a deszki Kossuth tsz-ekben. Ugyan-, akkor hasonló építkezés kezdődött Kiskundorozsmán, a József Attila Tsz-ben, és folytatják tehenészeti telepük építését a zákányszéki Homokkultúra Tsz-csoport gazdái is. Egy-egy telep építési költsége általánosan eléri a 12 millió forintot. A nagy kiadás miatt az építkezést három szakaszra osztották, az előbb említett telepek építésének utolsó szakasza fejeződik be az idén. Az idei az első esztendő, amikor a különféle beruházások kiadásainak már csaknem a felét saját pénzükből finanszírozzák a tsz-ek, s a jövőben egyre kisebb összegű állami hitelre, támogatásra lesz szükségük. Például az említett közel 102 milliós beruházási program teljesítéséhez 27 millió 154 ezer forintot a már rendelkezésre álló amortizációs alapból használnak fel, s ezt további 17,5 millió forinttal egészítik ki a járás termelőszövetkezetei. Gyorsított ütemben halad az idén a szövetkezeti majorok villamosítása is. Most újabb 16 termelőszövetkezeti majorba jut el a villamos energia, s ez a jelenlegi termelési költségek nagy arányú csökkentését teszi iehetővé. A beruházási program szerint — amint a járási tanács mezőgazdasági osztályán erről is tájékoztatták lapunk munkatársát — a tsz-ek csaknem 19 millió forintot fordítanak új gépele vásárlására. S ebből az öszszegből 17 millió 503 ezer forint már szintén saját erőforrásból származik. Traktorok és munkagépek vásárlásához gyakorlatilag már nincs is szükség állami segítségre. Az összes beruházásokból 36 millió forintot képviselnek az új szőlő- és gyümölcsültetvények járulékos beruházásai a szükséges támberendezések építése és a telepítési munkák folytatása. A szegedi táj közös gazdaságaiban egyre komolyabb szerephez jut az erdősítés, az erdősávok létesítése és a majorfásítás. Ezekre a célokra jóval több, mint egymillió forintot fordítanak az idén a termelőszövetkezetek.