Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

Katonalányok Pikáns ízű, erotikus. vá- velőbe markolóftn fájdalmas gyaktól, ösztönöktől telített reveláció, egy nemzet lelki­atmoszférában kanyarodik ez ismeret-vizsgálata és peni­a történet, olyan miliőben, tenciája kalandor-háborús amiben csak kevés az ózon, bűneiért Cselekménye sze­inkább sűrű, nehéz keszon- rint Gaetanónak, a jóképű levegő terpeszkedik rá a vá- o'asz hadnagynak katonai szonra, nézőre egyaránt bordélyokba kell szétszállf­Mint egy zsíros, mócsingos tani tízegynéhány görög menzakoszt kevés savanyú- prostituáltat Am a viszon­sággal — bő.iti időben. Há- tagságos utazáson keresztül ború van, olasz megszállás egyikbe beleszeret—azönma­Görögországban, ahol az gával vívódóba —, akit vé­agvoncsigázott, éhes embe- gül is a hegyekbe segít, par­rek nem is húsos fazékra, tlzán honfiaihoz. A film csupán darabka kenyérsze- problemaviiága pedig arról letre sóvárognak. A minden- szól, miként Jut el a fiatal napi mannára amiért Imád- hadnagy egy lelki-testi von­koznak, ha kell lopnak, csal- zalom fejlődésén keresztül a nak, szökdösnek, olykor gyil- konstruktív felismeréshez: kolnak is. Csak legyen. A ka- szerelmét vissza kel' adnia tonalányok lefekszenek érte. hazájának, s — ami itt egyet Éppoly természetes, elemi jelent — a tisztességes élet létfenntartási szükségletből, választásának lehetőségéhez. Nem dlsznóbb, nem becste- A történet egyik panelja te­lenebb. ordenáribb módszer hát a háború, a másik pedig ez a többinél. A film pro6tl- egy szerelem katharzisa. tuáltjai tehát nem békebeli Hogy ez utóbbi lényegében bakasárik, pajkos utcnköfy- ágyban fejeződik be, már kök fenékriszáló céltáblái, csak csendes hozzásimulás a $okkail inkább szerencsét- história sajátos couleur len sorsú, bordélyházra kár- locale-jához. Mindenesetre hoztatott széplányok, idegen egyetlen vitatható utórezgé­katonák hellén Kirkéi. Egy se, alkonyi magaslata a mind­közülük gyűlölten megveti végig halálraítélt érzésnek, magát, a rádiktálta sorssal mikor az elkeseredett, gyú­szembcr.l gyengeségéért, da- lölettel táplált tartásából cos önmareangolással bír- pillanatra felengedő lány kózva felbuggyanó lelkiisme- megadja és feloldozza mar retével. Pedig kl vádolhatná gát: „szeretlek, de úgy, mint­ezért: a kurtizánság életmód ha halott gyermekünket gyá­a halál küszöbén. szólnám." Ebből a konstellációból fa- Valerlo Zurllni neorealista kad Leonardo Benvenutl és rendezése kitűnő, történel­Piero De Bernardl forgató- met ismerő munka. Nem ke­könyvének sémája. Az adap- vésbé Tonlno Detii Colli bra­táció Ugo Plrro előttem is- . z. . „* meretlen regényéből szüle- vuros fényképezése- és a vá" tett, ám valószínű, az átírók- lógatott színészi gárda Já­nak nem kellett szomszédolni téka. anyagért: a történet nyers, N. L flz MIK elleni csapattal Tavasz elején-a teniszről Hölgyek és urak Üi filmek Aki emlékszik még a két zódban egy teljesen egészsé­legutóbbi Pietro Germi­filmre, a Válás olasz mód­ra és az Elcsábítva és el­hagyatva címűekre — s ki ne emlékeznék? — azt hi­szem, csalódással fogadja a világhírű olasz rendezőnek ezt a legújabb alkotását. Ez a film is világsiker lett ugyan, tavaly Cannes-ban megnyerte az Aranypálmát, mégis észrevehetően erőtle­nebb, vértelenebb, mint a másik kettő. S éppen ab­ban, ami amazokban, s Germi még korábbi filmjei­ben, a legértékesebb és a legérdekesebb volt Nem mintha Germi szi­porkázó humora, jellegzete­sen szatirikus látásmódja hiányozna a Hölgyek és urakból. Ellenkezőleg. te­le van szellemes ötlettel, meglepő csattanóval, for­dulattal. Germi formai készsége, ötletessége ebben a filmben sem csökkent, nem halványodott Germi azonban Indulásá­tól kezdve azokhoz a film­rendezőkhöz tartozott akik bátran és következetesen elemeztek társadalmi kér­déseket, köntörfalazás nél­kül mutattak rá a mai olasz társadalom égető bajaira. Egyik korai filmje, A re­ménység útja például a munkanélküliség problémá­ját állította a középpontba. Germi látásmódjának, áb­rázolásának ez a sajátossá­ga később azokban a film­jelben is megmaradt sőt valójában azokban teljese­dett ki, amelyekben a té­ma látszatra intimebb lett, kőzélobb állt a magánélet­hez. Ez az erőteljes társa­dalmi szemlélet tette eze­ket a filmeket Izgalmasan érdekessé, újdonsággá, ez volt Germi filmjeiben a legnagyobb érték, ez volt az 6 legerősebb oldala. A Hölgyek és urakban ez a társadalmi látásmód, az egyéni problémák összekap­csolása a társadalmi álla­potokkal. erőtlen. A film cselekménye három epizód­ból áll. Áz epizódokat a szereplők azonossága kap­csolja össze és természete­sen az, hogy valamennyi a házasság és a becsület, a szerelem és az erkölcs ha­zug, konvencionális felfogá­sa. gyakorlata ellen beszél. A képmutatás álarcába rej­tőzött erkölcstelenség, becs­telenség és hazudozás lep­leződik le a filmben. De nem mindig társadal­mi érvénnyel Az első epi­ges férfi impotensnek ha­zudja magát. A barátja ezért rábízza feleségét, s mire rájön, hogy esetleg té­vedett, már késő. A második történet jobban kapcsolódik a társadalmi helyzet, az ál­szent közerkölcs bírálatá­hoz. Egy banktisztviselő ott­hagyja kiállhatatlan felesé­gét és egy csinos, fiatal ká­véházi pénztárosnőhöz me­nekül. Erre felzúdul az egész társadalom, a papság is — a tisztviselő a Szent­lélek Bank alkalmazottja — s végül is a férfit „meg­mentik" a feleség, a család számára. A harmadik törté­netben egy 16 éven aluli lány megerőszakolásának bűnében vétkes társaság kap felmentő ítéletet, társadalmi kapcsolatai segítségével. Talán ez az epizód képvise­li legszemléletesebben Ger­mi sajátos látásmódját, a szatíra ebben a részletben válik leginkább társadalmi szatírává. De, sajnos, való­jában ez a történet sem mond lényegesen újat Ami ebben a történelemben tár­sadalombfrálat azt lénye­gében már a múlt század kritikai realistái elmondták. A szereplők közül a szép Virna Lisit, a pénztárosnő alakítóját és Gastona Mos­chin remekbe formált bank­tisztviselőjét emeljük ki. ö. l. A szegedi teniszpályákon gú versenyzője is bemutat­hogy a még minden csendes. A tél kőzik. Ezt követi június él­csapata erősen kikezdte az amúgy ső felében Szeged és Békés­játszik is rossz állapotban levő já- csaba válogatottjainak ösz­Megírtuk már, SZEAC labdarúgó a Bp. Honvéddal bajnoki mérkőzést holnap, tékterek talaját. A fehér szombaton Szegeden a Tisza- labda hívei azonban öröm­parti stadionban, délután 3 mel vették tudomásul, hogy órai kezdettel. Az NB l-es idén a városi TS segítségé­találkozó előtt a két egye- vel megkezdődik az újsze­sület tartalékcsapata méri 8edi PálVák korszerú felújí­össze tudását. ífívréZ m"nkftotok előre­láthatólag április vegéig el­Rábay László, a SZEAC tartanak, így addig ott ed­edzője tegnap délután kö- zésekre egyelőre nem ke­zölte, hogy Bp Honvéd el- rül sor. len az MTK elleni csapatot A három szegedi tenfez­állítja ki. így tehát a szege- szakosztály, az SZVSE, a 3iek összeállításában — elő- SZEAC, és a Tervező Iro­reláthatólag — nem lesz vál­tozás. Gólok, gólok Labdarúgásban hazánkban eddig hatvannégy bajnokot avattak a sportág élvonalá­ban. A 64 bajnokság így osz­lik meg: Ferencváros 19. MTK 18, Újpesti Dózsa 9. Bp. Honvéd és Vasas 5—5, Csepel 4, BTC 2, Győr és Nagyvárad 1—1. szabadtéri játékok idején kerül sor még egy mozgal­mas küzdelemsorozatra Sze­ged város bajnokságáért. Ezen is számos országos hí­rű teniszező vesz részt Az elmúlt év eredményeit tekintetbe véve országosan, vidéki vonatkozásban az ötödik helyen áll Szeged. A vidéki egyesületek közül egyedül Diósgyőrnek van NB l-es csapata. Ez érthe­tő, ha tudjuk, hogy ott ti­zenegy modern pályán ra­gyogó teniszélet folyik. Utá­nuk sorrendben Győr, Mis­kolc, és Pécs, majd Sze­ged következik. A sportág vezetői nagy gondot fordítanak idén is a fiatalok erkölcsi és szakmai nevelésére, az utánpótlás biztosítására. A kétcsopor­tos tenisziskolát idén is be­indítják. Az oktatásokat a már bevált néhány társadal­mi edzővel végeztetik. Az iskolát évekkel ezelőtt a Tervező Iroda teniszszakosz­tálya hatáskörébe utalták. A kezdő és haladó létszám most közel jár a százhoz. ¥ Uj budapesti sportcsarnok da versenyzői külön-külön a téli szünetben tornatermi alapozásokon vettek részt s a jobb idő beálltával a fel­készüléseket a szabadban folytatják tovább. Mi a helyzet a sportág­ban, milyen eredményekkel Tizenhatos létszáma eddig zárult az elmúlt esztendő, hétszer volt az NB I-nek. milyen lépéseket tesznek a Utoljára 1950. őszén, de ak- fejlődés érdekében az 1967. kor átszervezés miatt csak évben? egyidényes. Érdekes, hogy a legnagyobb gólátlagok a ti­zenhatos létszámú bajnoksá­gokban születtek. 1941—42­ben például összesen 1140 gól A kérdésekre Almási Ká­roly, a városi teniszszövet­ség elnöke adta meg a vá­laszt: — A tavalyi év nem hoz­" ríLKAi ta meg a várt eredményeket esett, ebből egy mérkőzés át- . c-6™*, laga 4.7 gól volt Az 1946.- «„IT. . : r, , , . ,,, esett az NB II-ből, a SZE­47. bajnoki évben egy talál- AC n6i árdája azonban kozóra 3,9 gól esett Az bekeralt 6az nb Ii-be. A utóbbi években nem nagyon fejlődés érdekében bő ver­kényeztettek ei bennünket senyprogramot készítettünk. gólokkal a csatárok. 1964-ben Ez persze alaposabb felké­. „„ ,, , szülést Igényel, de végered­csak 2,7 volt a gólátlag és ményben a fejlődést segíti. ugyanannyi volt 1965-ben is. Kitűnő alkalom lesz arra is, Csak a tavalyi év mutatott hogy tehetséges fiataljain­javulást az egy-egy mérkő- g* zésre eső 3 góljával. Vajon A versenyzők május 1-én hogyan lesz idén a tizenha- jelennek meg először a pá­tos létszámú NB I-ben? Re- lyákon. Akkor kerül meg­mélhetőleg erre a kérdésre rendezésre az a nagyszabá­Klemelkedik a földből egy modern palota, és amikor már áll az épület, könnyen elfelejtik, hogy ki tervezte, kinek a tudása testesül meg benne. Hazánk nagy léte­sítményeit az ÉM Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vál­lalat, az IPARTERV tervezi. Az IPARTERV mérnökei­nek tervei nyomán épül fel a tizenegyezer személyt be­fogadó új budapesti sportcsarnok, amelynek makettja képünkön látható Különautóbuszok a SZEAC sporttelephez A szegedi sportrajongók AKÖV a SZEAC-pályára. % jogosan bírálták a szegedi járatokon semmilyen utazási közlekedést március 5-én, kedvezmény nem érvényes, amikor a SZEAC—Szombat- Az autóbuszok a SZEAC­helyl Haladás bajnoki lab- sporttelep főbejáratáig köz­darúgó-mérkőzésre csak nagy lekednek, majd a körtöltés­üggyel-bajjal tudtak kijutni, nél levő autóbuszmegálló­mert a rendkívül megduz- ban parkíroznak. Visszafelé zadt forgalmat a sűrített az autóbuszok a SZEAC­villamosjáratok sem tudták sporttelep főbejárata elé so­iebonyolítanl. A MAVAUT rakoznak, s amint egy kocsi pedig csak a menetrendsze- megtelik, azonnal útnak tn­síi, bemutató jellegű meg­néhány héten belül már ked- hívásos verseny, amelyben vező választ adhatunk... az ország több jó képessé­Algériában mérkőzik a magyar válogatott jt^ niaffyar líilxlsrÚ2ó"Vá" cvózitcsck niérkóznck az cl** ­losatott kién is nehéz felnda ső helvért Constantine-ben rinti autóbuszjárataival köz- dítják a Kálvin térig. A szó­ok elótt álí 1 legfontosabb fedig ^ ,ekedett a FeIsó Tisza-par- ló autóbuszok egy fordulót feladat hogv az oSok ntóc ^ ton. A tapasztalatokon okul- tesznek a Molnár utcáig, on­wCSS tróró^f h/TSTT is va ezután a 10-es AKÖV is nan a második fordulót vég­kozotti Európa-bajnoksag- — 16 játékossal utazunk ... „taeok szállításába zik uevancsak a Kálvin té­ban csapatunk megállja a a nemzetközi tornára - UÍSÍL-if"?!- tLvVyS? JT helyét. A magyar válogatott mondotta Illovszky Rudolf a SZEAC valamennyi baj- rig. Tervbe vették, hogy ké­elökészületként a jövő hé- szövetségi kapitány, — kö­noki mérkőzésére. A SZEAC itthoni sőbb Újszegeden mérkő- vendéglőtől és a Lesz elegendő uditő ital a sportpályákon a Liget ten játssza idei első fontos-zöttük nem szerepelnek az pé^irYr'MAV^Tgazgatóság páiyTJdrartóf fe indítanak mfe-kőzeseit újpestiek, akik szerdán Sza- ^^ körúti 0idaiárói autó- autóbuszjáratokat a SZEAC­Algériában március 22-én rajevőban Kozépeurópai Ku- buszjáratokat indít a 10-es sporttelepre, ós 23-án szerdán és csütör- pa-mérkőzést játszanak, tökön nemzetközi labdarúgó A 16 játékos: Gelei (Tata­tornára kerül sor, két váló- bánya). Tamás (Diósgyőr), gatott — Magyarország és Bakos, Mészöly, Ihász, Mat­Algéria — továbbá két hesz, Fister, Molnár, Puskás, klubcsapat, a spanyol Atle- Farkas, Korsós (Vasas), Mát- Lapunk március 8-1 szá­tioo Madrid és a jugoszláv rai, Szűcs, Rákosi, Albert és mában arról Irtunk, hogy a nagyszámú nézőközönség mi­Vojvodina részvételével. Varga Z. (Ferencváros). Szeged—Szombathely labda­A torna első napján Algír- Amennyiben a szombati rúgó-mérkőzésen kevés volt ban Magyarország és Algéria bajnoki mérkőzéseken vala- az üdítő Ital A cikkre a válogatottja játszik egymás melyik Játékos sérülést CsonRrád megyel Vendéglátó ellen, ugyanakkor Oranban szenvedne, Aczél (Dunaujvá- ,,,,, ,, ~— — az Atletico Madrid és a ros). Juhos (Tatabánya) és Vallalat válaszolt, és levelé- makra e tanulság aiapján Vojvodina méri össze erejét Nagy I. (MTK) áll készen- ben többek között megálla- 0iyan mennyiségű üdítő italt fcA rendkívüli jó Idő és a att a fogyasztás igen nagy volt és az üdftő ital már a mérkőzés félidejében elfo­gyott A kővetkező alkal­Másnap Algírban a szerdai létben helyettesítésre. pítja: Rózsát látott A. FIÚ A tisztviselő tátott szájjal ült a he­lyén. Nyilvánvalóan nagyon csodál­kozott — Szóval — kérdezte végül az előt­te álló tizennyolc éves marós fiútól —, a maguk üzemi ifjúsági csoportja kulturális estet akar rendezni? A fiú bólintott — Ezért szeretnék beszélni a kul­túrfelelőssel, hogy megmutassam a műsorunxat. — A kultúrfelelős most nincs Itt, de alkalmasint én is foglalkozhatom az öggyeL A kultúra Ugyan csak fel­építmény, de nekünk szilárdan az alapon állva, nagyítóüveg alá kell tennünk mindent ami ahhoz tarto­zik. Majd később maguk is megtanul­ják ezt. ha nagyok lesznek. A fiú, aki szemináriumot vezetett a marxizmus—leninizmus alapjairól, magában elmosolyodott ezen. \ tiszt­viselő mohón kikapta kezéből a mfl­•ortervet tartalmazó mappát — Áhá — mormogta olvasás köz­ben. — „Népköltészet, népdal!" Szép cím, de hol marad ebből az alap? Meg ez is; „Rózsát látott a fiú". Ezt akarják maguk énekelni? A fiú bólintott — Nem jó — szólt a tisztviselő. — Ez így nem jó. És én, aki szilárd ala­pon állok, azt is megmondhatom ma­gának, miért. Először is itt van ez a „látott". Ez megvolt elmúlt, halott mi pedig a jövőt akarjuk építeni. Az­tán: „egy fiú". Tudtommal a szerve­zetnek sok ezer tagja van. Nem? — Igen — mosolygott a fiú —, mil­liós szervezet vagyunk. — Na látja! — kiáltott fel a tiszt­viselő. — Milliós! És maguk még azt akarják énekelni, hogy „egy fiú". Hol maradnak a többiek? És még „egy rózsa"!? — Az — bizonygatta a fiatalember —, kis rózsaszál". — Éppen ez az — mondta most már egyre nagvobb hévvel a tisztvi­selő. — Egy kicsiny, satnya tárgy, Igaz? A rózsát az emberiség már Mi­csurin előtt is ismerte. Mi óriás ró­zsákat fogunk termeszteni — lelken­dezett és két kezével kocsikerék nagyságú kört írt le a levegőben. — De nem egyet, hanem milliárdot. És egyáltalán, az sem helyes, hogy csak látta. Mi nemcsak megismerjük, ha­nem megváltoztatjuk a természetet. Nem mondom, hogy a rózsából egye­nesen kenyérgabona legyen, de leg­alábbis szedjék le azt a rózsát és kös­sék csokorba. — Szóval 6n szerint úgy kellene kezdődnie a dalnak: „Egymillió ifjú egymilliárd rózsát köt csokorba?" — Valahogy Így — helyeselt a tisztviselő. — Jelenlegi formájában ez a dal teljesen használhatatlan. — Pedig Goethe írta — vetette közbe a fiú. — Hogyan? — képedt. el a tisztvi­selő. — Goethe? Hm. Ezt előbb ls mondhatta volna, mert akkor termé­szetesen a dal kulturális örökségünk körébe tartozik és így teljességgel rendben van a dolog. — öhöm — búcsúzkodott a fiú —, egyébként ma este az üzemi ebédlő­ben előadás lesz a tartalmas és szé­les látókörű kulturmunkáról. ön ls eljön? — Hogyne. Én vagyok az előadó! ER1CU BREtlM szállítunk ki, hogy az min­denképpen fedezze a szük­ségletet," DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkás­P*rt Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága ét a tanács lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszeikerztő: dr. Lőkőa Zoltán. Szerkesztőséi: Szeged Maevar TanAcsköztársa. ság útja lé. Telefon: 13-535, 13-983 Éjszakai telefon: 13-50* Kiadta a Csongrád Megvei Lapkiadó Vállalat Felelős Klaoó: Kovács László Kiadóhivatal! Szeged. Maev.ir Tan l 'skőztársa­ság útja 10. Telefon: 13-500. 13-11* iBeküldött kéziratokat nem Örs tünk mea és nem jdunk vlssza.l A lapot nyomja a Bzeeedl Nvomda Szeged Balcsv-Zsiilnszkv u M. sz. INDEX 20 (153 Teriesztik a Csongrád megyei postahivatalok Előfizetési dll erv hónapra 13 Ft Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz* besitőoái. 6 DÉL-MAGIARQRS1ÁG Péntek, 1967. március IX

Next

/
Oldalképek
Tartalom