Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

egyetem egyik legjelentősebb költségvetési tétele volt Kavics Dénes és SacSier Mihály kamaraestje Három Beethoven hegedüzongora szonátát adott elő péntek esti filharmóniai kamarars'jén a két kitűnő művész. Kovács Dénes és Bnelicr Mihály. A hangversenyt megnyitó D-dúr szonátából elsősorban a zárótételre emlékezünk szívesen, a G-dúr szonátából pedig a két gyorstétel előadása sikerült kiválóan. Kisebb fokú hiányérzetünk volt viszont a lassú tetelek megszólaltatásánál — főleg az első műben —, aholis itt-ott. szaraznak, „objektívnek" éreztük a zongoraszólamot. A c-moll hegedű-zongora szonáta lendületes, jól összefogott előadása a műhöz és a két művész tehetségéhez méltóan zarta le a . műsort, s váltott ki nagy sikert. Ráadásként az A-dúr szonáta zárótételét játszotta robbanó temperamentummal Kovács Dénes és Bácher Mihály. T. I. a Semmelweis-kollégium felépítése — 1570 orvostanhallgatóból jelenleg 690-en laknak itt. Az egyetemi ifjúság régi óhaja is teljesült: több mint félmillió forintos költséggel nagyszerű lehetőségeket nyújtó KlSZklub létesült, amely minden bizonnyal központja lesz az egyetemi műkedvelő művészeti életnek. Szegeden 75 általános és középiskolai tanterem épült a terv időszakában, s ez már önmagában is lehetővé teszi a magasabb színvonalú oktatást. Benepesült a 4 O/L-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 19(11. Jannir » (Somogyiné felv.) A Beke utcai általanos iskola Pártnopok Szegeden f Január JO-dn, hétfőn: a Csongrád megyei Tanácsnál délután 4 órakor, előadó: Török László; a Gyógyszertar Központban délután 4 órakor, előadó: Sárközi István; a Nívó Ktsz-nél délután 2 órakor, előadó Halmi Imre: a Tisza Bútoripari Vállalatnál délután fél 3 órakor, előadó: Juhasz László; az Elektromos Ktsz-nél délután fél 4 órakor, előadó: Somogyi József; sz Asztalos Ktsznél délután 2 órakor, előadó: Hajdú Imre; a Dózsa György általános iskolában délután 2 órakor, előadó: Kecskés Antal; a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál délután 6 órakor, előadó: dr. Kuti Árpád; a Gagarin általános iskolában délután fél fi órakor, előadó: Kovács Alajos; a Gera Sándor általános iskolában délután 5 órakor, előadó: Nagy Pál; a városi kórházban délután fél 3 órakor. előadó; dr. Csukás István; a Gyufaipari Vállalatnál délután fél 3 órakor, előadó: Dancsó János. Januar 31-én. kedden: a Textilnagykereskedelmi Vállalatnál délután fél 5 órakor, előadó; dr. Sándor János; a Sagváritelepi általános iskolában délután fél 3 órakor, előadó: Palmai Miklós; a Szegedi Sütőipari Vállalatnál délután 4 órakor, előadó: Külüs Sándor; a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalatnál délután 5 órakor, előadó: Pusztai Józsefné: a Vasútforgalmi Technikumnál délután 2 órakor, előadó: dr. Horuczi László; a Csongrád megyei KISZÖV-nél délután 3 órakor. előadó: Hoffmann Márton; a Kéziszerszámgyárban délután fél 3 órakor, előadó: Pántya József; a Csongrád— Báes megyei Élelmiszer és Vegyi áru Nagykereskedelmi Vállalatinál délután 4 órakor, előadó: Laki Imre; Rostkikészitő Vállalatnál délután 4 órakor, előadó: Fehér Lajos; a Moziüzemi Vállalatnál délután 3 órakor, előadó: Szigeti János; a Tömörkény gimnáziumban délután 3 órakor, előadó: Diós József. Február 2-án, csütörtökön: a Fonalfeldolgozó Vállalatnál délután 2 órakor, előadó: Szajbély Mihály; az OKGT Köolajfúrási Üzemnél délután 5 órakor, előadó: Hingl József; a Szegedi Építőipari Ktsz-nél délután 4 órakor, előadó: Bali Ervin, PILLANTÁS az elvégzett munkára „Mint az őrült dolgozom..." í§yJzLgai „Amint tudod, a konfekció üzemben dolgozom. Eddig reggel 7-től este 7-ig, most már csak fél 5-ig. Nem mese ez a borzalmas hajsza. Amióta itt vagyok, már sok helyen laktam es ügy látszik, most is költözködés előtt állok, Mint az örült dolgozom a konfekció iparban, bar solja ne ismer- , tem volna meg. Itt bizony pénzre megy a dolog, es nem mondok nagyot, ha azt állítom: még orvosság bevételére sincs idő és engedély, nemhogy fejfájásra." Szabó Erasébet volt Mitius Istvánné egyik leveléből való a fenti részlet. Hogy honnan írta. melyik üzemünk eletét rejtik a sorok? Ne találgassuk, mert külföldi postabélyeg áll a borítékon. A levél ugyanis Ausztriából jött egy volt munkatarsanak. A szegedi Dózsa György utca 5. szóm alá. ahol lakott, nem irt egy sort sem. Férje másoktól értesült, hogy felesegét ne várja haza Ausztriából, ahová turistaként utazott. A legtermeszetesebb lépés volt a férj válókeresetének a benyújtása a bíróságon. Így a válóper megelőzte Szabó Erzsébet büntető ügyenek tárgyalását, amelyen jogerősen 1 évi szabadságvesztésre ítélte a szegedi járásbíróság. Szegedről egy házaspár — tanúként szerepeltek a büntető perben — találkozott Ausztriában vele. „Folyton sírt — vallották —, alig tudtutik vele beszélni. Egyre azt hajtogatta, hogy megbánta, amit tett." Itthon Szegeden Misiusné Szabó Erzsébet a NlVú Faipari- és Játékkészítő Ktszben dolgozott, mint kalkulátor, havi 1700 forint fizetéssel. „A szövetkezet alapitő tagja 15 éve, munkáját becsületesen végzi" — írták ajánlaskent annak Idején a szövetkezet vezetői útlevél kerése elősegítéséhez. Néhány hónappal kesöbb viszont ugyanazok a vezetők mas véleményt adtak róla. Ebben pedig már az áll, hogy 1955. április 25-én írásbeli megrovást és fi hónapi időtartamra alacsonyabb munkakörbe helyezést kapott, magatartásáért, s 1956-ban az ellenforradalom helyi szervezője volt. Igaz, hogy ma már elsősorban a jelenlegi munkájuk, magatartásuk alapján ítélik meg az olyan embereket is, akiknek valamilyen szerepük volt az ellenforradalomban. Napjainkban nem is került már felhánytorgatásra, hogy Szabó Erzsébetnek egyebek között köze volt az ellenforradalom alatt három kommunista eltávolítására az üzemből. De ha már véleményezést adtak róla, miért hallgatták el a szövetkezet vezetői azt, amit kéeőbb olyan jó] tudtak, sőt azt ls — és ez a lényeg —, hogy nem is olyan sokat változott. Továbbra tt intrtkus, összeférhetetlen természetű maradt, mint számos munkatárs tanúsítja. Ez a vélemény róla most 1967 januárban. volt üzemében. Emiatt nem is volt barátja munkahelyén. Vs.ion a ktsz vezetői — ha késve is — tevonják-e ebből a tanulságot? Másutt OTIÍB addig, amíg még nem késő. U F. Túlzás nélkül állithatjuk: Szeged lakossága az elmúlt öt esztendőben nem pazarolta hiába erejét. A párt és a kormány által kitűzött célokat becsületes munkával sikerült elérnünk. A kommunisták es a pártonkívüliek, a népfrontba tömörült igaz hazafiak baráti összefogásának, lelkesedésének köszönhető, hogy a második ötéves terv végrehajtásaként kulturális életünkben is jelentős fejlődésről számolhatunk be. Most az országgyűlési képviselői és tanácstag-választások előtt nem árt ismét áttekinteni — legalább vázlatosan — a szellemi gazdagodás konkrét számadatait, hogy március 19-én ismét bizalommal adjuk szavazatainkat a Hazafias Népfront jelöltjeire. Bármerre nézünk Szegeden, mindenfelé kézzelfogható jeleit látjuk a szocialista tudomány és kultúra fejlődésének is. Államunk az egyetemi tudományos kutatómunka támogatására évente 4—5 millió forintot fordított. Különösen a József Attila Tudományegyetem természettudományi karának laboratóriumai bővültek. Az általános állattani és biológiai intézetben például csupán egy elektromikroszkóp egymillió, az úgynevezett tömegspektográf kétmillió, a spektofotométer egymillió forintba került. Az orvostudományi egyetem bővítette és korszerűsítette a Tisza-parti klinikasort. Az I. és II. számú belgyógyászati klinika rekonstrukciójára mintegy 9 millió, az I. számú sebészetiklinikáéra pedig 5,5 millió forintot költöttek. Korszerűsítették az idegklinikát, bővítették a fül-, orr-, gégeklinikát, amely 15—20 ágyas részlegből korszerű 50 ágyas intézménnyé alakult. Gazdagodott a szülészeti klinika, felépült a II. számú fogászati klinika. A József Attila Tudományegyetemen több mint | négyszeresére nőtt a hallgatók száma. Az 1960 év előtti 900 diák helyett a tavalyi tanévben már — a levelező hallgatókkal együtt — 3723an tanultak az egyetem falai között. A tanárképző főiskolán 1965-ben 1143 fiatal képezte magát, jóllehet 1961ben még csak 542-en jelentkezhettek ebbe a felsőfokú tanintézetbe. A főiskola tanárainak száma ezekben az években 88-ról 157-re gyarapodott. Természetes, hogy a hallgatói létszám ilyen nagyarányú növekedése a kollégiumok, diákotthonok hálózatának fejlesztését is szükségessé tette. A tudományegyetem hallgatói számát* Üjszegeden 15,5 millió forintból felépült a külsőre is tetszetős, minden kényelemmel berendezett Móra Ferenc Diákotthon, amely 320 bölcsészhallgató lánynak nyújt otthont. Az orvostudományi 16 tantermes Tisza-parti gimnázium, a 16 tantermes Béke utcai, a 8 tantermes ságváritelepi, továbbá a Rózsa Ferenc sugárúti és a gedói általános iskola. Az eredmény: némileg csökkent az iskolai túlzsúfoltság, és kevesebb az úgynevezett váltott rrjúszak ls. Számottevő a népművelési intézmények számának gyarapodása. Jelentős költséggel korszerűsítették a szegedi, elsősorban a peremterületekben működő kulturális otthonokat. Mihálytelek mintegy másfél millió forintos költséggel olyan szép művelődési házat kapott, amely a Belvárosnak is díszére válna. A Juhász Gyula és a MAV Petőfi művelődési otthonok felújítására 363 ezer, illetve 550 ezer forintot fordítottak. Újjáépítették a ságváritelepi es a Tömörkény művelődési házat is. Még sok-sok számot, adatot lehetne felsorolni Szeged szellemi életének gyarapodásáról. A fentiek ls meggyőzően bizonyítják azonban, hogy népi államunk olyan beruházásokra adott pénzt a közvagyonból, amelyek elősegítik a tudomány és az általános művelődés további fejlődését A szellemi gyarapodás tényeiből A mihálytelcki művelődési otthon Az orvostudományi egyetem Scmmclweis-kollégiumának halljában < V /