Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

egyetem egyik legjelentő­sebb költségvetési tétele volt Kavics Dénes és SacSier Mihály kamaraestje Három Beethoven hegedü­zongora szonátát adott elő péntek esti filharmóniai ka­marars'jén a két kitűnő mű­vész. Kovács Dénes és Bn­elicr Mihály. A hangversenyt megnyi­tó D-dúr szonátából elsősor­ban a zárótételre emléke­zünk szívesen, a G-dúr szo­nátából pedig a két gyors­tétel előadása sikerült kivá­lóan. Kisebb fokú hiányér­zetünk volt viszont a lassú tetelek megszólaltatásánál — főleg az első műben —, aholis itt-ott. szaraznak, „ob­jektívnek" éreztük a zongo­raszólamot. A c-moll hegedű-zongora szonáta lendületes, jól össze­fogott előadása a műhöz és a két művész tehetségéhez méltóan zarta le a . műsort, s váltott ki nagy sikert. Ráadásként az A-dúr szo­náta zárótételét játszotta robbanó temperamentummal Kovács Dénes és Bácher Mi­hály. T. I. a Semmelweis-kollégium felépítése — 1570 orvostan­hallgatóból jelenleg 690-en laknak itt. Az egyetemi if­júság régi óhaja is teljesült: több mint félmillió forin­tos költséggel nagyszerű le­hetőségeket nyújtó KlSZ­klub létesült, amely min­den bizonnyal központja lesz az egyetemi műkedvelő mű­vészeti életnek. Szegeden 75 általános és középiskolai tanterem épült a terv időszakában, s ez már önmagában is lehetővé teszi a magasabb színvona­lú oktatást. Benepesült a 4 O/L-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 19(11. Jannir » (Somogyiné felv.) A Beke utcai általanos iskola Pártnopok Szegeden f Január JO-dn, hétfőn: a Csongrád megyei Tanácsnál délután 4 órakor, előadó: Török László; a Gyógyszer­tar Központban délután 4 órakor, előadó: Sárközi Ist­ván; a Nívó Ktsz-nél délután 2 órakor, előadó Halmi Im­re: a Tisza Bútoripari Válla­latnál délután fél 3 órakor, előadó: Juhasz László; az Elektromos Ktsz-nél délután fél 4 órakor, előadó: Somo­gyi József; sz Asztalos Ktsz­nél délután 2 órakor, előadó: Hajdú Imre; a Dózsa György általános iskolában délután 2 órakor, előadó: Kecskés Antal; a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnál délután 6 órakor, előadó: dr. Kuti Árpád; a Gagarin álta­lános iskolában délután fél fi órakor, előadó: Kovács Ala­jos; a Gera Sándor általános iskolában délután 5 órakor, előadó: Nagy Pál; a városi kórházban délután fél 3 óra­kor. előadó; dr. Csukás Ist­ván; a Gyufaipari Vállalat­nál délután fél 3 órakor, elő­adó: Dancsó János. Januar 31-én. kedden: a Textilnagykereskedelmi Vál­lalatnál délután fél 5 óra­kor, előadó; dr. Sándor Já­nos; a Sagváritelepi általá­nos iskolában délután fél 3 órakor, előadó: Palmai Mik­lós; a Szegedi Sütőipari Vállalatnál délután 4 órakor, előadó: Külüs Sándor; a RÖVIKÖT Nagykereskedel­mi Vállalatnál délután 5 órakor, előadó: Pusztai Jó­zsefné: a Vasútforgalmi Technikumnál délután 2 óra­kor, előadó: dr. Horuczi László; a Csongrád megyei KISZÖV-nél délután 3 óra­kor. előadó: Hoffmann Már­ton; a Kéziszerszámgyárban délután fél 3 órakor, előadó: Pántya József; a Csongrád— Báes megyei Élelmiszer és Vegyi áru Nagykereskedelmi Vállalatinál délután 4 óra­kor, előadó: Laki Imre; Rost­kikészitő Vállalatnál délután 4 órakor, előadó: Fehér La­jos; a Moziüzemi Vállalatnál délután 3 órakor, előadó: Szigeti János; a Tömörkény gimnáziumban délután 3 óra­kor, előadó: Diós József. Február 2-án, csütörtökön: a Fonalfeldolgozó Vállalatnál délután 2 órakor, előadó: Szajbély Mihály; az OKGT Köolajfúrási Üzemnél dél­után 5 órakor, előadó: Hingl József; a Szegedi Építőipari Ktsz-nél délután 4 órakor, előadó: Bali Ervin, PILLANTÁS az elvégzett munkára „Mint az őrült dolgozom..." í§yJzLgai „Amint tudod, a kon­fekció üzemben dolgozom. Eddig reggel 7-től este 7-ig, most már csak fél 5-ig. Nem mese ez a bor­zalmas hajsza. Amióta itt vagyok, már sok helyen laktam es ügy látszik, most is költözködés előtt állok, Mint az örült dol­gozom a konfekció ipar­ban, bar solja ne ismer- , tem volna meg. Itt bizony pénzre megy a dolog, es nem mondok nagyot, ha azt állítom: még orvosság bevételére sincs idő és engedély, nemhogy fejfá­jásra." Szabó Erasébet volt Mi­tius Istvánné egyik levelé­ből való a fenti részlet. Hogy honnan írta. melyik üzemünk eletét rejtik a so­rok? Ne találgassuk, mert külföldi postabélyeg áll a borítékon. A levél ugyanis Ausztriából jött egy volt munkatarsanak. A szegedi Dózsa György utca 5. szóm alá. ahol lakott, nem irt egy sort sem. Férje másoktól értesült, hogy felesegét ne várja haza Ausztriából, ahová turistaként utazott. A legtermeszetesebb lépés volt a férj válókeresetének a be­nyújtása a bíróságon. Így a válóper megelőzte Szabó Erzsébet büntető ügyenek tárgyalását, amelyen jog­erősen 1 évi szabadságvesz­tésre ítélte a szegedi járás­bíróság. Szegedről egy házaspár — tanúként szerepeltek a bün­tető perben — találkozott Ausztriában vele. „Folyton sírt — vallották —, alig tudtutik vele beszélni. Egy­re azt hajtogatta, hogy meg­bánta, amit tett." Itthon Szegeden Misiusné Szabó Erzsébet a NlVú Fa­ipari- és Játékkészítő Ktsz­ben dolgozott, mint kalku­látor, havi 1700 forint fize­téssel. „A szövetkezet alapi­tő tagja 15 éve, munkáját becsületesen végzi" — írták ajánlaskent annak Idején a szövetkezet vezetői útlevél kerése elősegítéséhez. Né­hány hónappal kesöbb vi­szont ugyanazok a vezetők mas véleményt adtak róla. Ebben pedig már az áll, hogy 1955. április 25-én írásbeli megrovást és fi hó­napi időtartamra alacso­nyabb munkakörbe helye­zést kapott, magatartásáért, s 1956-ban az ellenforrada­lom helyi szervezője volt. Igaz, hogy ma már első­sorban a jelenlegi munká­juk, magatartásuk alapján ítélik meg az olyan embere­ket is, akiknek valamilyen szerepük volt az ellenforra­dalomban. Napjainkban nem is került már felhány­torgatásra, hogy Szabó Er­zsébetnek egyebek között köze volt az ellenforrada­lom alatt három kommu­nista eltávolítására az üzemből. De ha már véle­ményezést adtak róla, miért hallgatták el a szövetkezet vezetői azt, amit kéeőbb olyan jó] tudtak, sőt azt ls — és ez a lényeg —, hogy nem is olyan sokat válto­zott. Továbbra tt intrtkus, összeférhetetlen természetű maradt, mint számos mun­katárs tanúsítja. Ez a véle­mény róla most 1967 ja­nuárban. volt üzemében. Emiatt nem is volt barátja munkahelyén. Vs.ion a ktsz vezetői — ha késve is — tevonják-e ebből a tanulságot? Másutt OTIÍB addig, amíg még nem késő. U F. Túlzás nélkül állithatjuk: Szeged lakossága az elmúlt öt esztendőben nem paza­rolta hiába erejét. A párt és a kormány által kitűzött célokat becsületes munká­val sikerült elérnünk. A kommunisták es a párton­kívüliek, a népfrontba tö­mörült igaz hazafiak ba­ráti összefogásának, lelke­sedésének köszönhető, hogy a második ötéves terv vég­rehajtásaként kulturális éle­tünkben is jelentős fejlődés­ről számolhatunk be. Most az országgyűlési képviselői és tanácstag-választások előtt nem árt ismét átte­kinteni — legalább vázlato­san — a szellemi gazdago­dás konkrét számadatait, hogy március 19-én ismét bizalommal adjuk szavaza­tainkat a Hazafias Népfront jelöltjeire. Bármerre nézünk Szege­den, mindenfelé kézzel­fogható jeleit látjuk a szo­cialista tudomány és kultú­ra fejlődésének is. Álla­munk az egyetemi tudomá­nyos kutatómunka támoga­tására évente 4—5 millió forintot fordított. Különösen a József Attila Tudomány­egyetem természettudományi karának laboratóriumai bő­vültek. Az általános állat­tani és biológiai intézetben például csupán egy elektro­mikroszkóp egymillió, az úgynevezett tömegspektog­ráf kétmillió, a spektofoto­méter egymillió forintba ke­rült. Az orvostudományi egyetem bővítette és kor­szerűsítette a Tisza-parti klinikasort. Az I. és II. szá­mú belgyógyászati klinika rekonstrukciójára mintegy 9 millió, az I. számú sebé­szetiklinikáéra pedig 5,5 millió forintot költöttek. Korszerűsítették az idegkli­nikát, bővítették a fül-, orr-, gégeklinikát, amely 15—20 ágyas részlegből korszerű 50 ágyas intézménnyé alakult. Gazdagodott a szülészeti klinika, felépült a II. szá­mú fogászati klinika. A József Attila Tudo­mányegyetemen több mint | négyszeresére nőtt a hallga­tók száma. Az 1960 év előt­ti 900 diák helyett a tavalyi tanévben már — a levelező hallgatókkal együtt — 3723­an tanultak az egyetem fa­lai között. A tanárképző fő­iskolán 1965-ben 1143 fiatal képezte magát, jóllehet 1961­ben még csak 542-en jelent­kezhettek ebbe a felsőfokú tanintézetbe. A főiskola ta­nárainak száma ezekben az években 88-ról 157-re gyara­podott. Természetes, hogy a hall­gatói létszám ilyen nagyará­nyú növekedése a kollégiu­mok, diákotthonok hálózatá­nak fejlesztését is szükséges­sé tette. A tudományegye­tem hallgatói számát* Üj­szegeden 15,5 millió forint­ból felépült a külsőre is tet­szetős, minden kényelemmel berendezett Móra Ferenc Diákotthon, amely 320 böl­csészhallgató lánynak nyújt otthont. Az orvostudományi 16 tantermes Tisza-parti gimnázium, a 16 tantermes Béke utcai, a 8 tantermes ságváritelepi, továbbá a Ró­zsa Ferenc sugárúti és a gedói általános iskola. Az eredmény: némileg csökkent az iskolai túlzsúfoltság, és kevesebb az úgynevezett váltott rrjúszak ls. Számottevő a népművelési intézmények számának gya­rapodása. Jelentős költség­gel korszerűsítették a sze­gedi, elsősorban a peremte­rületekben működő kulturá­lis otthonokat. Mihálytelek mintegy másfél millió fo­rintos költséggel olyan szép művelődési házat kapott, amely a Belvárosnak is dí­szére válna. A Juhász Gyu­la és a MAV Petőfi műve­lődési otthonok felújítására 363 ezer, illetve 550 ezer fo­rintot fordítottak. Újjáépí­tették a ságváritelepi es a Tömörkény művelődési há­zat is. Még sok-sok számot, ada­tot lehetne felsorolni Sze­ged szellemi életének gya­rapodásáról. A fentiek ls meggyőzően bizonyítják azonban, hogy népi álla­munk olyan beruházásokra adott pénzt a közvagyonból, amelyek elősegítik a tudo­mány és az általános műve­lődés további fejlődését A szellemi gyarapodás tényeiből A mihálytelcki művelődési otthon Az orvostudományi egyetem Scmmclweis-kollégiumának halljában < V /

Next

/
Oldalképek
Tartalom