Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Tonác az arsza Napirendjén* Qj a Népköztársaság ~ Elnöki Tanácsának beszámolója [Tj fiz ide! költségvetési törvényjavaslat (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele) Tegnap ismét benépesedett a Parlament, megkezdődött aS országgyűlés januári ülésszaka. Képünkön Kádár János* az MSZMP Központi Bizottságának első titkára (jobb­ról), cs Cseterki Lajos, a Központi Bizottság titkára, aj ülésteremben 57. évfolyam, 23. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1957. január 27. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Tegnap, csütörtökön délelőtt 11 őrakor öszeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője. Az ülést Polyák János, az országgyű­lés alelnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyúj­totta az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bi­zottságai és szétosztották a képviselők között. Bejelentette, hogy a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának az országgyű­lés 1966. november 11-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű ren­deleteiről szóló jelentését — az alkot­mány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között szintén szétosztották. Az országgyűlés ezután Polyák János indítványára elfogadta az ülésszak tárgy­sorozatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak beszámolója. 2. Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját. Utána Tímár Mátyás pénz­ügyminiszter terjesztette elő az 1967. évi állami költségvetésről szóló javaslatot. A pénzügyminiszter expozéja után szü­net következett, majd Beresztóczy Mik­lós alelnök elnökletével folytatódott a tanácskozás. Inotai János, az országgyű­lés terv- és költségvetési bizottságának tagja, az 1967. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója szólalt fel. Ez­után megkezdődött a költségvetési javas­lat feletti vita. Elsőként Varga Károly Somogy megyei képviselő szólalt fel, majd Barrta János, Hajdú-Bihar megyei képviselő szólt hozzá és fogadta el a költségvetési javaslatot. A délutáni ülésen elsőnek Fehér La­jos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. (Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük.) A továbbiakban Fekszi István Szábolcs-Szatmár megyei képvi­selő, majd Sümegi János Nógrád megyei képviselő szólalt fel, s fogadta el a költ­ségvetést. Felszólalt dr. Petri Gábor, Csongrád megyei képviselő (felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük), majd Valaska László Borsod megyei, Bali Zol­tán Tolna megyei, Schumann Zoltán Nóg­rád megyei és Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő. Az országgyűlés ma, pénteken délelőtt 10 órakor az állami költségvetési tör­vényjavaslat vitájával folytatja munká­ját Tímár Mátyás pénzügyminiszter expozéja az idei költségvetésről Az Elnöki Tanács beszámolója Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámoló­ját. A referátum hangsúlyozza, hogy 1966-ban az Elnöki Ta­nács 37 törvényerejű rende­letet adott ki, s különböző bel- és külpolitikai tárgyú határozatokat hozott Az Elnöki Tanács az elmúlt esztendőben 155 határozatot hozott külügyi, tanácsi, ál­lampolgársági és egyéb ügyekben. Nemzetközi kap­csolataink bűvülését jelzi, hogy harminc nemzetközi egyezményt erősített meg a testület. Kiss Károly ezután beszá­molt az Elnöki Tanács által kitűzött járásbírósági és me­gyei bírósági néipi ülnökök választásáról. Elmondta, hogy a tanácsok három évi időtar­tmra 18 865 népi ülnököt vá­lasztottak. Az Elnöki Tanács az egy­házakkal összefüggő felada­tait az állami és az egyházak közötti kapcsolatok további szilárdításának szellemében látta el — folytatta Kiss Ká­roly. A továbbiakban az Elnöki Tanács területszervezési te­vékenységéről adott számot Kiss Károly. Megemlítette, hogy Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben egy év alatt 383 kisközséget vontak össze 154 közös községi tanácsba. Az állampolgársági ügyek intézésével kapcsolatban Kiss Károly megemlítette, hogy az elmúlt időszakban az Elnöki Tanács — a belügyminiszter javaslatára — egyes külföl­dön tartózkodó, hazánk ellen aktív ellenséges tevékenysé­get folytató, a magyar állam­polgárságra érdemtelenné vált személyeket megfosztott állampolgárságuktól. Hason­lóképpen jártak el azokkal a külföldön tartózkodó szemé­lyekkel szemben, akik bűnö­ző életmódjukkal váltak ér­demtelenné a magyar állam­polgárságra. Ez utóbbiak szá­ma nem haladta meg az öt­venet. Tavaly az Elnöki Ta­nács 170 személynek honosí­tás, 568-nak pedig visszaho­nosítás útján adott magyar állampolgárságot. Az Elnöki Tanácsnak a ki­tüntetések adományozása te­rén végzett munkáját ismer­tetve bejelentette, hogy a múlt év végén új kitüntetést alapítottak a felszabadulás előtt a forradalmi mozgalom­ban végzett kimagasló tevé­kenység elismerésére. A Szo­cialista Hazáért Érdemrend adományozásával kapcsolatos előkészítő munkát megkezd­ték és a kitüntetést még ez év május l-e előtt ünnepé­lyesen kiosztják jogos tulaj­donosaiknak. Referátuma befejező részé­ben Kiss Károly köszönetet mondott az országgyűlésnek, a képviselőknek az Elnöki Tanács munkájához nyújtott segítségért. Az országgyűlés a népköz­társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a két ülésszak között alkotott tör­vényerejű rendeleteiről szóló jelentését jóváhagyólag tudo­másul vette. Tisztelt országgyűlés! Az 1966-os év eredményes volt. Nemzeti jövedelmünk a tervezettnél nagyobb mér­tékben, 6 százalékkal emel­kedett, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt. Az iparon belül az elhatározásoknak megfelelően a minőségi mu­tatók; a termelékenység, az önköltség, az exportfelada­tok teljesítése, a választék bővítése, a készletgazdálko­dás javítása volt előtérben, A mezőgazdasági termelés kedvezően alakult, s az el­múlt öt év átlagához ké­pest körülbelül 6—7 száza­lékkal magasabb volt Áru­kivitelünk mind a szocia­lista, mind a tőkés- és más országok vonatkozásában je­lentősen meghaladta az elő­ző évit. Általában elmondhatjuk, hogy a népgazdaság a terv eredményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt tükrözik az összefoglaló pénzügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. A költségvetés bevételeinek legjelentősebb forrása az ál­lami vállalatok befizetései, ezekből adódott 1966-ban az összbevételek 80 százaléka. Az ipar termelési többleté­nek több mint 80 százalékát, a termelékenység emelkedé­se fedezte, a létszám csak kismértékben nőtt. A bér­ből és fizetésből élők száma körülbelül 42 000-rel gyara­podott. A termelőszövetkezetek költségvetési befizetéseiknek általában eleget tettek. A január 1-i felvásárlási ár­emelés, valamint az ezzel összefüggésben hozott intéz­kedések lehetővé tették a gazdálkodás fejlesztését, az önállóság fokozott érvénye­sítését, s az amortizációs alap révén azt. hogy az ál­lóeszközök pótlásának és bő­vítésének növekvő részét sa­ját forrásaikból fedezhessék a szövetkezetek. A lakosság is eleget tett adófizetési kötelezettségei­nek. A költségvetés kiadási ol­dalán a tervezettnek megfe­lelően alakult a beruházások előirányzata. Az 1966. év­ben létrehozott vállalati alapok felhasználását is fi­gyelembe véve, körülbelül 7 százalékkal többet fordí­tottak beruházásokra, mint 1965-ben. — Sajnos, azok a hiányosságok, amelyek az lyamatban levő gazda ságlrii nyitási reform fontos része. A készletek növekedése az elmúlt évben is kisebb mér­tékű volt, mint az 1961— 1964. években. A készletállo­mány volumene azonban még mindig magas. Az elmúlt évben export-; terveinket jelentősen túltel-' jesítettük, és az import ala-; csonyabb volt a tervezettnél.' előző évek gyakorlatát jel­lemezték, 1966-ban is fenn­állottak. A keretek túlságo­san sokfelé, forgácsolódtak el, ami mindig együtt jár a kivitelezés elhúzódásával, így mintegy 120—130 — ér­tékhatár feletti — beruhá­zás befejezése húzódott át 1967-re. Az új beruházások jelentős részénél a tervezett költségeket túllépték, s egyes létesítmények nem az enge­délyezéskor ígért hatékony­sággal működnek. Mindezek utalnak arra. hogy szüksé­ges a beruházási rendszer megváltoztatása, ami a fo­Ez előnyösen hatott a kül­kereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására. Az árki­egyenlítési kiadások azonban megnövekedtek, ami a költ­ségvetésben bizonyos hiányt okozott. A KGST-országok által létrehozott Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank egyre nagyobb szerepet ját­szik kapcsolataink és egymás közötti fizetéseink zavarta­lan bonyolításában, hozzájá­rul szocialista pénzügyi kap­csolataink rendszerének to­vábbi tökéletesítéséhez. Az idei legfontosabb előirányzatok Tanácskozik az országgyűlés (Bozsán Endre felv.) Az 1967-es év feladatait megszabják pártunk IX. kongresszusának határozatai, a folyamatban levő 5 éves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaság­irányítási reform bevezeté­sét megelőző időszak, a re­form munkálatai végső fá­zisba jutottak, s az átállás­ra minden területen fel kell készülni. A népgazdasági terv legfontosabb előirányza­tai a következők; a nemzeti jövedelem 1966. évihez vi­szonyított növekedése mint­egy 3,5—4 százalék. Az ipa­ri termelés a számítások szerint 4—6 százalékkal bő­vül. Ezen belül az igények­nek megfelelően legdinami­kusabban növekszik a villa­mosenergia-ipar, a vegyipar, a gép- és fémtömegcikk-ipar, valamint a könnyűipar egyes ágainak termelése. A legkisebb mértékű a növe­kedés a kohászatban, a szénbányászat termelése pe­dig az energia-struktúra ra­cionális irányú változta­tása miatt csökken. Az iparban előtérben áll to­vábbra is a termeié­költség csökkentése — Itt a feladat 1 százalék —. az ex­port szélesítése és gazdasá­gosságának fokozása, a vá­laszték bővítése, a jobb készletgazdálkodás. Az ipar export-szállítása a terv sze­rint 4 százalékkal nő. s ezen belül a tőkés exportfelada­tok teljesítése és kívánatos túlteljesítése jelentős erőfe­szítéseket követel. Az építőipar termelésének növekedése meghaladja a 3. ötéves tervben előírt ütemet, az 1966. évihez képest 6 5 százalékkal lesz magasabb. Az építőanyag-ipar feladata 5 százalékai nő. A kormány újabb beruházásokat határo­zott el az építőipari kapaci­tás szélesítésére. A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos nö­velésével számol. Ezen belül a növénytermelés 2 száza­lékkal, az állattenyésztés ho­kenység emelése, az ön­zama pedig mintegy 2,5—3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó célok. E tervelőirányzatok biztosítják a lakosság alapvető élelmi­szerellátását és az export növelését. A felvásárlási fel­adat 3 százalékkal emelke­dik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export össze­Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom