Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Tonác az arsza Napirendjén* Qj a Népköztársaság ~ Elnöki Tanácsának beszámolója [Tj fiz ide! költségvetési törvényjavaslat (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele) Tegnap ismét benépesedett a Parlament, megkezdődött aS országgyűlés januári ülésszaka. Képünkön Kádár János* az MSZMP Központi Bizottságának első titkára (jobbról), cs Cseterki Lajos, a Központi Bizottság titkára, aj ülésteremben 57. évfolyam, 23. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1957. január 27. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Tegnap, csütörtökön délelőtt 11 őrakor öszeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Polyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották a képviselők között. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1966. november 11-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között szintén szétosztották. Az országgyűlés ezután Polyák János indítványára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját. Utána Tímár Mátyás pénzügyminiszter terjesztette elő az 1967. évi állami költségvetésről szóló javaslatot. A pénzügyminiszter expozéja után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós alelnök elnökletével folytatódott a tanácskozás. Inotai János, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, az 1967. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója szólalt fel. Ezután megkezdődött a költségvetési javaslat feletti vita. Elsőként Varga Károly Somogy megyei képviselő szólalt fel, majd Barrta János, Hajdú-Bihar megyei képviselő szólt hozzá és fogadta el a költségvetési javaslatot. A délutáni ülésen elsőnek Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. (Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük.) A továbbiakban Fekszi István Szábolcs-Szatmár megyei képviselő, majd Sümegi János Nógrád megyei képviselő szólalt fel, s fogadta el a költségvetést. Felszólalt dr. Petri Gábor, Csongrád megyei képviselő (felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük), majd Valaska László Borsod megyei, Bali Zoltán Tolna megyei, Schumann Zoltán Nógrád megyei és Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő. Az országgyűlés ma, pénteken délelőtt 10 órakor az állami költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját Tímár Mátyás pénzügyminiszter expozéja az idei költségvetésről Az Elnöki Tanács beszámolója Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját. A referátum hangsúlyozza, hogy 1966-ban az Elnöki Tanács 37 törvényerejű rendeletet adott ki, s különböző bel- és külpolitikai tárgyú határozatokat hozott Az Elnöki Tanács az elmúlt esztendőben 155 határozatot hozott külügyi, tanácsi, állampolgársági és egyéb ügyekben. Nemzetközi kapcsolataink bűvülését jelzi, hogy harminc nemzetközi egyezményt erősített meg a testület. Kiss Károly ezután beszámolt az Elnöki Tanács által kitűzött járásbírósági és megyei bírósági néipi ülnökök választásáról. Elmondta, hogy a tanácsok három évi időtartmra 18 865 népi ülnököt választottak. Az Elnöki Tanács az egyházakkal összefüggő feladatait az állami és az egyházak közötti kapcsolatok további szilárdításának szellemében látta el — folytatta Kiss Károly. A továbbiakban az Elnöki Tanács területszervezési tevékenységéről adott számot Kiss Károly. Megemlítette, hogy Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben egy év alatt 383 kisközséget vontak össze 154 közös községi tanácsba. Az állampolgársági ügyek intézésével kapcsolatban Kiss Károly megemlítette, hogy az elmúlt időszakban az Elnöki Tanács — a belügyminiszter javaslatára — egyes külföldön tartózkodó, hazánk ellen aktív ellenséges tevékenységet folytató, a magyar állampolgárságra érdemtelenné vált személyeket megfosztott állampolgárságuktól. Hasonlóképpen jártak el azokkal a külföldön tartózkodó személyekkel szemben, akik bűnöző életmódjukkal váltak érdemtelenné a magyar állampolgárságra. Ez utóbbiak száma nem haladta meg az ötvenet. Tavaly az Elnöki Tanács 170 személynek honosítás, 568-nak pedig visszahonosítás útján adott magyar állampolgárságot. Az Elnöki Tanácsnak a kitüntetések adományozása terén végzett munkáját ismertetve bejelentette, hogy a múlt év végén új kitüntetést alapítottak a felszabadulás előtt a forradalmi mozgalomban végzett kimagasló tevékenység elismerésére. A Szocialista Hazáért Érdemrend adományozásával kapcsolatos előkészítő munkát megkezdték és a kitüntetést még ez év május l-e előtt ünnepélyesen kiosztják jogos tulajdonosaiknak. Referátuma befejező részében Kiss Károly köszönetet mondott az országgyűlésnek, a képviselőknek az Elnöki Tanács munkájához nyújtott segítségért. Az országgyűlés a népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt országgyűlés! Az 1966-os év eredményes volt. Nemzeti jövedelmünk a tervezettnél nagyobb mértékben, 6 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt. Az iparon belül az elhatározásoknak megfelelően a minőségi mutatók; a termelékenység, az önköltség, az exportfeladatok teljesítése, a választék bővítése, a készletgazdálkodás javítása volt előtérben, A mezőgazdasági termelés kedvezően alakult, s az elmúlt öt év átlagához képest körülbelül 6—7 százalékkal magasabb volt Árukivitelünk mind a szocialista, mind a tőkés- és más országok vonatkozásában jelentősen meghaladta az előző évit. Általában elmondhatjuk, hogy a népgazdaság a terv eredményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt tükrözik az összefoglaló pénzügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. A költségvetés bevételeinek legjelentősebb forrása az állami vállalatok befizetései, ezekből adódott 1966-ban az összbevételek 80 százaléka. Az ipar termelési többletének több mint 80 százalékát, a termelékenység emelkedése fedezte, a létszám csak kismértékben nőtt. A bérből és fizetésből élők száma körülbelül 42 000-rel gyarapodott. A termelőszövetkezetek költségvetési befizetéseiknek általában eleget tettek. A január 1-i felvásárlási áremelés, valamint az ezzel összefüggésben hozott intézkedések lehetővé tették a gazdálkodás fejlesztését, az önállóság fokozott érvényesítését, s az amortizációs alap révén azt. hogy az állóeszközök pótlásának és bővítésének növekvő részét saját forrásaikból fedezhessék a szövetkezetek. A lakosság is eleget tett adófizetési kötelezettségeinek. A költségvetés kiadási oldalán a tervezettnek megfelelően alakult a beruházások előirányzata. Az 1966. évben létrehozott vállalati alapok felhasználását is figyelembe véve, körülbelül 7 százalékkal többet fordítottak beruházásokra, mint 1965-ben. — Sajnos, azok a hiányosságok, amelyek az lyamatban levő gazda ságlrii nyitási reform fontos része. A készletek növekedése az elmúlt évben is kisebb mértékű volt, mint az 1961— 1964. években. A készletállomány volumene azonban még mindig magas. Az elmúlt évben export-; terveinket jelentősen túltel-' jesítettük, és az import ala-; csonyabb volt a tervezettnél.' előző évek gyakorlatát jellemezték, 1966-ban is fennállottak. A keretek túlságosan sokfelé, forgácsolódtak el, ami mindig együtt jár a kivitelezés elhúzódásával, így mintegy 120—130 — értékhatár feletti — beruházás befejezése húzódott át 1967-re. Az új beruházások jelentős részénél a tervezett költségeket túllépték, s egyes létesítmények nem az engedélyezéskor ígért hatékonysággal működnek. Mindezek utalnak arra. hogy szükséges a beruházási rendszer megváltoztatása, ami a foEz előnyösen hatott a külkereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására. Az árkiegyenlítési kiadások azonban megnövekedtek, ami a költségvetésben bizonyos hiányt okozott. A KGST-országok által létrehozott Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank egyre nagyobb szerepet játszik kapcsolataink és egymás közötti fizetéseink zavartalan bonyolításában, hozzájárul szocialista pénzügyi kapcsolataink rendszerének további tökéletesítéséhez. Az idei legfontosabb előirányzatok Tanácskozik az országgyűlés (Bozsán Endre felv.) Az 1967-es év feladatait megszabják pártunk IX. kongresszusának határozatai, a folyamatban levő 5 éves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaságirányítási reform bevezetését megelőző időszak, a reform munkálatai végső fázisba jutottak, s az átállásra minden területen fel kell készülni. A népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők; a nemzeti jövedelem 1966. évihez viszonyított növekedése mintegy 3,5—4 százalék. Az ipari termelés a számítások szerint 4—6 százalékkal bővül. Ezen belül az igényeknek megfelelően legdinamikusabban növekszik a villamosenergia-ipar, a vegyipar, a gép- és fémtömegcikk-ipar, valamint a könnyűipar egyes ágainak termelése. A legkisebb mértékű a növekedés a kohászatban, a szénbányászat termelése pedig az energia-struktúra racionális irányú változtatása miatt csökken. Az iparban előtérben áll továbbra is a termeiéköltség csökkentése — Itt a feladat 1 százalék —. az export szélesítése és gazdaságosságának fokozása, a választék bővítése, a jobb készletgazdálkodás. Az ipar export-szállítása a terv szerint 4 százalékkal nő. s ezen belül a tőkés exportfeladatok teljesítése és kívánatos túlteljesítése jelentős erőfeszítéseket követel. Az építőipar termelésének növekedése meghaladja a 3. ötéves tervben előírt ütemet, az 1966. évihez képest 6 5 százalékkal lesz magasabb. Az építőanyag-ipar feladata 5 százalékai nő. A kormány újabb beruházásokat határozott el az építőipari kapacitás szélesítésére. A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növelésével számol. Ezen belül a növénytermelés 2 százalékkal, az állattenyésztés hokenység emelése, az önzama pedig mintegy 2,5—3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó célok. E tervelőirányzatok biztosítják a lakosság alapvető élelmiszerellátását és az export növelését. A felvásárlási feladat 3 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export összeFolytatás a 2. oldalon.)