Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) A közlekedés és hírközlés teljesítménye a szállítási sen mintegy 4 százalékkal igényekkel arányosan növek­nő. szik. Az 1967. évi költségvetés volumene meghaladja a 100 milliárdot A beruházások volumene •7. előző évit összesen 2 mil­liárd forinttal haladja meg. A fogyasztási alap emelke­désének mértéke 5 milliárd forint, a belkereskedelmi áruforgalom növekedése 3,4 százalék. A lakosság egyes csoportjainál az életkörül­mények javításában fontos szerepet játszanak a kong­resszuson elhatározott Intéz­kedések, így az új termelő­szövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási se­gély bevezetése. E feladatokra épül az 1967. évi állami költségvetés is, amelynek volumene 1967. évben első ízben haladja meg a 100 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege ke­reken 104,7 milliárd forint, a költségvetés tehát egyen­súlyt irányoz elő. A bevételeknél a legna­gyobb arányban természete­sen ismét az állami vállala­tok befizetései szerepelnek. A pártkongresszuson el­hangzott a munkaidő csök­kentésének programja. Ez az intézkedés igen nagy je­lentőségű a szocialista fejlő­dés útján. Az intézkedés már ebben az évben gondos előkészítő munkát igényel az egyes iparágakban és a vál­lalatoknál. Ennek során fel kell mérni mindazokat a tartalékokat, amelyek a munkaidő jobb kihasználá­sa terén fennállnak. Ilyen­formán e feladatot olyan emelő erővé alakíthatjuk, amely hozzájárul, hogy ez intézkedés ne járjon a nép­gazdaságra nézve a jövedel­mezőség romlásával. A munkaidő-csökkentés nagy szervező munkát kí­ván elsősorban a folyamato­san üzemelő iparágakban, a szolgáltatásoknál, és más Iparágban is. Vállalati veze­tőink, dolgozóink, egész ipar­vezetésünk számára jelentős erőpróba lesz ez a feladat, amely, ha jól végezzük el, egyik lendítöje lehet üzeme­ink magasabb fokú szerve­zettségének és a gazdasági fejlődésnek. Jelentősek a tartalékok gazdaságunkban más vonat­kozásban is. A földgáz és a nyersolaj fokozott hasz­nosítása, egyes kevésbé gaz­daságos bányaüzemek ter­melésének leállítása, az energiafejlesztő berendezé­sek racionalizálása, a vas­úti vontatás modernizálása együttvéve milliárdos nagy­ságrendű költségcsökkentési lehetőség. Az előre gyártott vasbeton és acélváz szerke­zetek alkalmazásának szé­lesítése jelentősen csökkent­heti építkezéseink költségeit Közismert, hogy gépeink súlyosabbak a fejlettebb ipa­ri országok hasonló gépeinél, s ez arra utal, hogy itt már jelentősek az anyagmegta­karítást lehetőségek. Ilyen tartalékok azonban nemcsak az iparban vannak, hanem a mezőgazdaságban és a többi népgazdasági ágban is. Beruházási hitelek a mezőgazdaságban A szövetkezetek befize­tései az 1967. évi költségve­tés összes bevételeinek 6,7 százalékát képviselik, amely­ből a kisipari szövetkezetek befizetéseinek részesedése 3 százalék, a földmúvesszö­vetkezeteké 0,5, a termelő­szövetkezeteké pedig 3,2 szá­zalék. Az elmúlt hónapban — mint Ismeretes — a mező­gazdasági termelőszövetke­zeteknél hitelrendezést haj­tottunk végre. Mentesítettük a szövetkezeteket attól a tehertől, amely a nagyüze­mi gazdálkodás megalapozá­sával kapcsolatban alakult kl és amelynek visszafizeté­se a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, vala­mint az árviszonyok mi­att nem volt lehetséges. A termelőszövetkezetek Í965. december 31-1 hitel­állományának — átlagosan — 60 százalékát töröltük. Ezen belül azonban a gyen­gébb szövetkezeteknél töb­bet, az erősebbeknél pedig, gazdasági erejüket figyelem­be véve, lényegesen kisebb hányadot, engedtünk el. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövet­kezeteknél teljes körűvé te­gyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után szá­moltak el amortizációt. 1967­től az épületek és az ültet­vények után is. Az így ki­alakult új helyzetben szö­vetkezeteink beruházásai­nak csaknem a felét salát maguk finanszírozzák és így fémmű préskovács üzemé­nek, az Elekthermax villa­mos háztartási készülék gyártásának fejlesztése stb. Az év folyamán felépítünk több kórházat, így például a hatvani, a salgótarjáni, a szolnoki MAV-kórházat. A beruházások 1967. évi előirányzatai körül heves vi­ták folytak. Egyes ágaza­tok részéről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesítményt kezdjenek. A kormány azonban ki tartott azon álláspontja mellett, hogy elsősorban a folyamat­ban levő beruházásokat kell mielőbb befejezni. Beruházásaink vonatkozá­sában egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. Az indokolt szük-. séglet sokkal több az or­szágban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Figyelem a lakásépítésre Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk álta­lános követelményeinek hi­ánytalanul érvényt szerez­zünk a mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezetek vonatko­zásában is. Itt is tapasztal­ható hasonló jelenség, mint az ipari létesítményeknél: a rendelkezésre álló keretek felhasználásánál nem kel­lően mérlegelik, hogy egy­egy beruházás milyen gyor­san térül meg, milyen a hatékonysága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ide­je rendkívül hosszú, ugyan­akkor a mezőgazdaság más, kedvezőbb megtérülést biz­tosító területeire nem jut elegendő eszköz. Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, mind egyéb vonatkozásban túlságosan sok az irodaház­évités. Túlzások tapasztalha­tók középületek. Intézetek építése, sőt egyes műemlé­kek — bocsánat a kifejezé­sért — építése terén ls. Az Ilyen beruházások nem egyszer megelőzik égetően szükséges lakásépítkezéseink kiszélesítését. Csak helyesel­ni lehet azt az álláspontot, hogy — a lakásépítés bőví­tése és más fontos célok "ér­dekében — az irodaházak, igazgatási épületek, középü­letek, intézetek, műemlék­jellegű építkezések előirány­zatait korlátok között kell tartani. — A lakásépítést, társasházak építését az új érdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a ter­vezett intézkedés, hogy a vállalatok fejlesztési és ré­szesedési alapjuk egy részé­ből 19RR-tól a vállalat törzs­gárdájához tartozó dolgo­zóknak támogatást nyújt­hatnak társasház építéséhez. Itt említem meg. hogy az ÖTP által a lakosságnak nyújtott közép és hosszú le­járatú lakásépítési hitelek előirányzata ebben az évben körülbelül kétmilliárd fo­rint. Ebből az összegből az állam 1967-ben körülbelül 38 ezer lakás és családi ház építéséhez nyújt hiteltámo­gatást. termelőszövetkezeti nyugdíj­rendszer reformja. Ez az in­tézkedés is azt tanúsíi ju, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek életkörül­ményeinek javítása állandó cél. Az idén már a lakosság 12 százaléka — 1 millió 200 ezier fő — részesül nyugdíj­ban. Az állami nyugdíjasok átlagnyugdíja csaknem 800 forint. A tudományos kutatásokra államunk erejéhez mérten — jelentős összegeket fordít. Az irányítás fogyatékosságai miatt azonban még nem meg­felelő kutatóhelyek tevékeny­ségének koordinálása. Az oktatási törvény végre­hajtása során a középfokú oktatás jelentősen fejlődött. Ezen a területen is előfordul­tak azonban túlzások. A kö­zépiskolai hálózat fejlesztése, az új szakközépiskolák létesí­tése nem mindig eléggé át­gondolt, nincs megfelelően összehangolva a szükséglet­tel. Nagyobb gondot kell fordí­tani a körültekintő gazdálko­dásra az egészségügy terüle­tén is. A tanácsok önállóbban dönthetnek A takarékos gazdálkodás előmozdítására a költségve­tési szerveknél rátértünk a kétéves előirányzatok készíté­sére. ami előrelátóbb gazdál­kodást tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javaslat is, hogy 1967-től az év végi pénzmaradványokat a költ­ségvetési szerveknél ne zá­roljuk. Ettől az intézkedés­től azt várjuk, hogy a szoká­sos év végi költekezés helyett a szervek ezeket az összege­ket félreteszik és a következő évben vagy években használ­ják fel hasznos beszerzésekre vagy felújításokra. A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költség­vetés volumenének kereken egyötödével, 21 milliárd fo­rinttal. Ennek zöme a lakos­ság egészségügyi, kulturális és kommunális igényeinek ki­elégítését szolgálja. A múlt évivel szembeni többleteket elsősorban a kórházi- és járó­beteg-ellátás javítására for­dítják. A tanácsi költségvetések összeállítása és felülvizsgála­ta már bizonyos fokig új el­vek figyelembevételével tör­tént. A tanácsok önállóbban dönthettek a részükre bizto­sított bevételi források elosz­tásáról. Ezt a lépést azonban csak kezdetnek tekintjük. Kidolgozás alatt a tervezés és a beruházások új rendszere A kereslet és a kínálat kevesebb hitelt vesznek igénybe. Most olyan feltételeket alakítunk ki, amelyek lehe­tővé teszik, hogy o jövő­ben folyósítandó beruházá­si hitelek valóban megfe­leljenek funkciójuknak: a termelés bővítését, a hoza­mok növelését és a jöve­delmezőség fokozását szol­gálják, és így a termelő­szövetkezetek a gazdasági feltételeket megteremtsék az időbeni visszafizetésre. A jövőben ez már szigorú kö­vetelmény minden egyes hi­telnyújtásnál. A rendezés közvetlenül nem a szövetkezeti paraszt­ság jövedelmének növelé­sét szolgálja. A régi hitelek törlésével és a saját pénz­alapok kibővítésével a szö­vetkezetek önálló gazdálko­dása erősödött. Amennyiben termelőszövetkezeteink e lehetőségeket jól használják fel a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség fokozásá­ra, nagymértékben hozzájá­rulnak mind a bérből élők, mind a szövetkezeti parasz­tok jövedelme növekedésé­nek megalapozásához. A lakosság adóbefizetései 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges vál­toztatást e téren nem ter­vezünk. A lakosság adópoli­tikai feladata a bevételek biztosításán túlmenően vál­tozatlanul az, hogy csök­kentse a kirívó és indoko­latlan jövedelemkülönbsé­geket. Fontos népgazdasági ér­dek, hogy javítsuk azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt két évben a kész­letgazdálkodás terén elér­tünk. Bízunk abban, hogy a* Idén tovább javul a készletlekötés aránya. A készlet hatékonyabb fel­használása érdekében a Ma­gyar Nemzeti Bank szigorít­sa meg a forgóalap hitelek nyújtását és a rövid lejára­tú hitelezéssel a vállalato­kat folyamatos értékesítés­re ösztönözze. Termelő egységeink egyik legfontosabb feladata ebben az évben is a gazdaságos ex­port fokozása, különösen azokban a viszonylatokban, ahol exportunk volumene vi­szonylag alacsony, a fejlett tőkés országok piacain. Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a dotációk, vannak köztük olyanok, amelyek in­dokoltak és azt a célt szolgál­ják, hogy bizonyos áruk kö­rét olcsóbban hozzáférhetővé tegyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermek­ruha- és a különböző kul­turális cikkek dotációja. Vannak azonban olyan dotá­ciók is, amelyek spontán ala­kultak ki és nem indokoltak. Ezeket ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán foko­zatosan meg kell szüntetni, úgy, hogy ez a lakosság szá­mára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés vagy más életszínvonal eme­lő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes, 1967-ben je­lentősebb ármódosításokat nem tervezünk. Az új gazda­ságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagál­nak majd a kereslet és kíná­lat alakulására. Ezért az ál­lamnak szabályozólag kell fellépnie, hogy az ármozgá­sok miatt egyetlen társadal­mi réteg életszínvonala se csökkenjen, sőt az árak moz­gása és egyéb intézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának terv sze­rinti emeléséhez vezessenek. Emelkednek a szociális, egészségügyi, kulturális kiadások A költségvetés fedezetet biztosít az állam szociális, egészségügyi, kulturális, vé­delmi, rend- és jogbiztonsági, igazgatási kiadásaira is. A szociális és egészségügyi ki­adások az előző évivel szem­ben 6,2 százalékkal, a kultu­rális kiadások csaknem 5 százalékkal, a védelmi, rend és jogbiztonság! kiadások 6.5 százalékkal emelkednek. Je­lentős — a társadalombizto­sítási kiadások között — a Számos jelentős létesítmény építése fejeződik be A költségvetés 1967. évi kiadásai között állami beru­házásokra 20,7 milliárd fo­rintot, a szövetkezetek be­ruházásaira pedig 3,4 mil­liárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoz­tunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra terve­zett beruházást ráfordításo­kat ezen túlmenően az ér­tékcsökkentési leírásból, va­lamint a vállalati, szövetke­zett és tanácsi alapokból fi­nanszírozzák. 1967-ben számos jelentős létesítmény fejeződik be. A napokban adták át a Bán­hidai Erőmű 100 megawat­tos új egységét. Az év során befejeződik a Hódmezővá­sárhelyi Porcelángyár, a Pé­csi Rostműbőrgyár, a Duna­újvárosi Fésűsfonógyár, a Székesfehérvári Hűtőház, a balatonarácsl szálloda építé­se. A vegyiparban, a gép­Iparban és a könnyűiparban több. külkereskedelmi szem­pontból fontos további beru­házás készül el. Így például a Székesfehérvári Könnvű­1967 az új gazdaságirányí­tási rendszer bevezetését megelőző év. A reform je­lentősége, amint azt a párt­kongresszus is megállapítot­ta, igen nagy. A tervszerű­ség és a piac jobb összekap­csolásától, a döntési hatás­körök decentralizációjától joggal várjuk a vállalatok­nál levő alkotó erők foko­zott kibontakozását, s egy­idejűleg a bürokrácia csök­kentését, minden remény megvan arra, hogy a reform pezsdítőleg fog hatni gaz­dasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal alakulására. A kormány munkatervben határozta meg a reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt minisztériumokban széles körben folyik a gazdaság­irányítás új rendszerének konkrét kidolgozása. Egyes intézkedések már 1966-ban életbe léptek, illetve 1967­ben életbe lépnek. Így az elmúlt évben bevezettük az új szállítási szerződési rend­szert, az idén egyszerűsít­jük a tervjóváhagyás és a termékgazdálkodás rendjét, a beruházások szabályozását. Mezőgazdasági vonatkozás­ban jelentős a termelőszö­vetkezetek hitelrendezése, a teljes körű amortizáció be­vezetése és más intézkedé­sek. A reform komplex be­vezetésére 1968-ban kerül sor. Az alapvető elemek be­vezetése együttesen történik. Ilven az árreform, a jöve­delemelvonás és anyagi ér­dekeltség rendszere, a terv­lebontások megszüntetése, a beruházási rendszer, a devi­zagazdálkodás új rendje A reform munkálatai dön­tő szakaszba értek. A gaz­dasági bizottság már hatá­rozatokat hozott az árreform legfontosabb kérdéseiben. Kidolgozás alatt 311 a ter­vezés új rendszere. Az illetékes szervek na­pirendjén szerepelnek a távlati koncepciók kidolgo­zásával kapcsolatos felada­tok. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új ter­vezési és finanszírozási rendjének kidolgozása, amint már említettem, a Beruházá­soknak csak egy része va­lósul meg központi döntés alapján. Nagy részét a vál­lalatok saját mérlegelésük alapján a rendelkezésükre álló amortizációs fejleszté­si alapból valósítják meg. Ez minden bizonnyal hoz­zájárul majd a gazdaságos­ság, a hatékonyság előtérbe kerüléséhez. A tervezet sze­rint a vállalatok a jelenleginél nagyobb részesedési alap fe­lett fognak rendelkezni. Eb­ből fedezik majd a nyere­ségrészesedést, a prémiumo­kat, a jutalmakat, a szociá­lis és kulturális jellegű ki­adásokat, s más juttatáso­kat, amelynek eddigi pénz­forrásai is az alapba kerül­nek. A felhasználás arányai tekintetében a vállalat sza­badon dönt. A megnöveke­dett részesedési alap terhé­re, meghatározott szabályok között, az eredményesen gazdálkodó vállalat emelhe­ti a dolgozók személyi jö­vedelmeinek színvonalát. Igy fokozottabban lehet dif­ferenciálni a jól és rosszul dolgozó egységek között Elkészültek a forgóalao­rendezésre, továbbá a hitel­és kamatrendszerre vonat­kozó javaslatok. Az utób­biakban kifejezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. Újszerű, nagyobb feladatokat kell megoldanunk Az országgyűlés szünetében Bódi László. Knrucz Márton és Bodó Istvánná Csongrád megyei képviselők beszélget­nek egymással Az átmenet számos prob­lémát vet fel. A vállala­toknak fel kell készülniük az új Irányítási rendszerre. 1968-ra már fTem kapnak le­bontott tervszámokat, s ez Srra figyelmeztet, hogy ide­jében kell a megrendelése­ket biztosítani, idejében kell a szállítási szerződéseket megkötni. A reform követelményei­vel összhangban újra fel kell mérni a harmadik öt­éves terv 1960—70. évi sza­kaszának feladatalt, hogy a szükséges összhangot e vo­natkozásban biztosíthassuk. Az előttünk álló 1967-es évben minden területen új­szerű, az eddiginél nagyobb feladatokat kell megolda­nunk. Ezért joggal bíz­hatunk abban, hogy gazda­sági törekvéseinket a vál­lalatok, intézmények dolgo­zói megértik, aktivan támo­gatják, s így feladatainkat sikerrel oldjuk meg. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1967. Január 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom