Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) A közlekedés és hírközlés teljesítménye a szállítási sen mintegy 4 százalékkal igényekkel arányosan növeknő. szik. Az 1967. évi költségvetés volumene meghaladja a 100 milliárdot A beruházások volumene •7. előző évit összesen 2 milliárd forinttal haladja meg. A fogyasztási alap emelkedésének mértéke 5 milliárd forint, a belkereskedelmi áruforgalom növekedése 3,4 százalék. A lakosság egyes csoportjainál az életkörülmények javításában fontos szerepet játszanak a kongresszuson elhatározott Intézkedések, így az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási segély bevezetése. E feladatokra épül az 1967. évi állami költségvetés is, amelynek volumene 1967. évben első ízben haladja meg a 100 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege kereken 104,7 milliárd forint, a költségvetés tehát egyensúlyt irányoz elő. A bevételeknél a legnagyobb arányban természetesen ismét az állami vállalatok befizetései szerepelnek. A pártkongresszuson elhangzott a munkaidő csökkentésének programja. Ez az intézkedés igen nagy jelentőségű a szocialista fejlődés útján. Az intézkedés már ebben az évben gondos előkészítő munkát igényel az egyes iparágakban és a vállalatoknál. Ennek során fel kell mérni mindazokat a tartalékokat, amelyek a munkaidő jobb kihasználása terén fennállnak. Ilyenformán e feladatot olyan emelő erővé alakíthatjuk, amely hozzájárul, hogy ez intézkedés ne járjon a népgazdaságra nézve a jövedelmezőség romlásával. A munkaidő-csökkentés nagy szervező munkát kíván elsősorban a folyamatosan üzemelő iparágakban, a szolgáltatásoknál, és más Iparágban is. Vállalati vezetőink, dolgozóink, egész iparvezetésünk számára jelentős erőpróba lesz ez a feladat, amely, ha jól végezzük el, egyik lendítöje lehet üzemeink magasabb fokú szervezettségének és a gazdasági fejlődésnek. Jelentősek a tartalékok gazdaságunkban más vonatkozásban is. A földgáz és a nyersolaj fokozott hasznosítása, egyes kevésbé gazdaságos bányaüzemek termelésének leállítása, az energiafejlesztő berendezések racionalizálása, a vasúti vontatás modernizálása együttvéve milliárdos nagyságrendű költségcsökkentési lehetőség. Az előre gyártott vasbeton és acélváz szerkezetek alkalmazásának szélesítése jelentősen csökkentheti építkezéseink költségeit Közismert, hogy gépeink súlyosabbak a fejlettebb ipari országok hasonló gépeinél, s ez arra utal, hogy itt már jelentősek az anyagmegtakarítást lehetőségek. Ilyen tartalékok azonban nemcsak az iparban vannak, hanem a mezőgazdaságban és a többi népgazdasági ágban is. Beruházási hitelek a mezőgazdaságban A szövetkezetek befizetései az 1967. évi költségvetés összes bevételeinek 6,7 százalékát képviselik, amelyből a kisipari szövetkezetek befizetéseinek részesedése 3 százalék, a földmúvesszövetkezeteké 0,5, a termelőszövetkezeteké pedig 3,2 százalék. Az elmúlt hónapban — mint Ismeretes — a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél hitelrendezést hajtottunk végre. Mentesítettük a szövetkezeteket attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásával kapcsolatban alakult kl és amelynek visszafizetése a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, valamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. A termelőszövetkezetek Í965. december 31-1 hitelállományának — átlagosan — 60 százalékát töröltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövetkezeteknél többet, az erősebbeknél pedig, gazdasági erejüket figyelembe véve, lényegesen kisebb hányadot, engedtünk el. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeteknél teljes körűvé tegyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után számoltak el amortizációt. 1967től az épületek és az ültetvények után is. Az így kialakult új helyzetben szövetkezeteink beruházásainak csaknem a felét salát maguk finanszírozzák és így fémmű préskovács üzemének, az Elekthermax villamos háztartási készülék gyártásának fejlesztése stb. Az év folyamán felépítünk több kórházat, így például a hatvani, a salgótarjáni, a szolnoki MAV-kórházat. A beruházások 1967. évi előirányzatai körül heves viták folytak. Egyes ágazatok részéről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesítményt kezdjenek. A kormány azonban ki tartott azon álláspontja mellett, hogy elsősorban a folyamatban levő beruházásokat kell mielőbb befejezni. Beruházásaink vonatkozásában egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. Az indokolt szük-. séglet sokkal több az országban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Figyelem a lakásépítésre Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk általános követelményeinek hiánytalanul érvényt szerezzünk a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelenség, mint az ipari létesítményeknél: a rendelkezésre álló keretek felhasználásánál nem kellően mérlegelik, hogy egyegy beruházás milyen gyorsan térül meg, milyen a hatékonysága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ugyanakkor a mezőgazdaság más, kedvezőbb megtérülést biztosító területeire nem jut elegendő eszköz. Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, mind egyéb vonatkozásban túlságosan sok az irodaházévités. Túlzások tapasztalhatók középületek. Intézetek építése, sőt egyes műemlékek — bocsánat a kifejezésért — építése terén ls. Az Ilyen beruházások nem egyszer megelőzik égetően szükséges lakásépítkezéseink kiszélesítését. Csak helyeselni lehet azt az álláspontot, hogy — a lakásépítés bővítése és más fontos célok "érdekében — az irodaházak, igazgatási épületek, középületek, intézetek, műemlékjellegű építkezések előirányzatait korlátok között kell tartani. — A lakásépítést, társasházak építését az új érdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a tervezett intézkedés, hogy a vállalatok fejlesztési és részesedési alapjuk egy részéből 19RR-tól a vállalat törzsgárdájához tartozó dolgozóknak támogatást nyújthatnak társasház építéséhez. Itt említem meg. hogy az ÖTP által a lakosságnak nyújtott közép és hosszú lejáratú lakásépítési hitelek előirányzata ebben az évben körülbelül kétmilliárd forint. Ebből az összegből az állam 1967-ben körülbelül 38 ezer lakás és családi ház építéséhez nyújt hiteltámogatást. termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer reformja. Ez az intézkedés is azt tanúsíi ju, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek életkörülményeinek javítása állandó cél. Az idén már a lakosság 12 százaléka — 1 millió 200 ezier fő — részesül nyugdíjban. Az állami nyugdíjasok átlagnyugdíja csaknem 800 forint. A tudományos kutatásokra államunk erejéhez mérten — jelentős összegeket fordít. Az irányítás fogyatékosságai miatt azonban még nem megfelelő kutatóhelyek tevékenységének koordinálása. Az oktatási törvény végrehajtása során a középfokú oktatás jelentősen fejlődött. Ezen a területen is előfordultak azonban túlzások. A középiskolai hálózat fejlesztése, az új szakközépiskolák létesítése nem mindig eléggé átgondolt, nincs megfelelően összehangolva a szükséglettel. Nagyobb gondot kell fordítani a körültekintő gazdálkodásra az egészségügy területén is. A tanácsok önállóbban dönthetnek A takarékos gazdálkodás előmozdítására a költségvetési szerveknél rátértünk a kétéves előirányzatok készítésére. ami előrelátóbb gazdálkodást tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javaslat is, hogy 1967-től az év végi pénzmaradványokat a költségvetési szerveknél ne zároljuk. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a szokásos év végi költekezés helyett a szervek ezeket az összegeket félreteszik és a következő évben vagy években használják fel hasznos beszerzésekre vagy felújításokra. A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költségvetés volumenének kereken egyötödével, 21 milliárd forinttal. Ennek zöme a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális igényeinek kielégítését szolgálja. A múlt évivel szembeni többleteket elsősorban a kórházi- és járóbeteg-ellátás javítására fordítják. A tanácsi költségvetések összeállítása és felülvizsgálata már bizonyos fokig új elvek figyelembevételével történt. A tanácsok önállóbban dönthettek a részükre biztosított bevételi források elosztásáról. Ezt a lépést azonban csak kezdetnek tekintjük. Kidolgozás alatt a tervezés és a beruházások új rendszere A kereslet és a kínálat kevesebb hitelt vesznek igénybe. Most olyan feltételeket alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy o jövőben folyósítandó beruházási hitelek valóban megfeleljenek funkciójuknak: a termelés bővítését, a hozamok növelését és a jövedelmezőség fokozását szolgálják, és így a termelőszövetkezetek a gazdasági feltételeket megteremtsék az időbeni visszafizetésre. A jövőben ez már szigorú követelmény minden egyes hitelnyújtásnál. A rendezés közvetlenül nem a szövetkezeti parasztság jövedelmének növelését szolgálja. A régi hitelek törlésével és a saját pénzalapok kibővítésével a szövetkezetek önálló gazdálkodása erősödött. Amennyiben termelőszövetkezeteink e lehetőségeket jól használják fel a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség fokozására, nagymértékben hozzájárulnak mind a bérből élők, mind a szövetkezeti parasztok jövedelme növekedésének megalapozásához. A lakosság adóbefizetései 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges változtatást e téren nem tervezünk. A lakosság adópolitikai feladata a bevételek biztosításán túlmenően változatlanul az, hogy csökkentse a kirívó és indokolatlan jövedelemkülönbségeket. Fontos népgazdasági érdek, hogy javítsuk azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt két évben a készletgazdálkodás terén elértünk. Bízunk abban, hogy a* Idén tovább javul a készletlekötés aránya. A készlet hatékonyabb felhasználása érdekében a Magyar Nemzeti Bank szigorítsa meg a forgóalap hitelek nyújtását és a rövid lejáratú hitelezéssel a vállalatokat folyamatos értékesítésre ösztönözze. Termelő egységeink egyik legfontosabb feladata ebben az évben is a gazdaságos export fokozása, különösen azokban a viszonylatokban, ahol exportunk volumene viszonylag alacsony, a fejlett tőkés országok piacain. Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a dotációk, vannak köztük olyanok, amelyek indokoltak és azt a célt szolgálják, hogy bizonyos áruk körét olcsóbban hozzáférhetővé tegyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermekruha- és a különböző kulturális cikkek dotációja. Vannak azonban olyan dotációk is, amelyek spontán alakultak ki és nem indokoltak. Ezeket ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán fokozatosan meg kell szüntetni, úgy, hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés vagy más életszínvonal emelő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes, 1967-ben jelentősebb ármódosításokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagálnak majd a kereslet és kínálat alakulására. Ezért az államnak szabályozólag kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen, sőt az árak mozgása és egyéb intézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának terv szerinti emeléséhez vezessenek. Emelkednek a szociális, egészségügyi, kulturális kiadások A költségvetés fedezetet biztosít az állam szociális, egészségügyi, kulturális, védelmi, rend- és jogbiztonsági, igazgatási kiadásaira is. A szociális és egészségügyi kiadások az előző évivel szemben 6,2 százalékkal, a kulturális kiadások csaknem 5 százalékkal, a védelmi, rend és jogbiztonság! kiadások 6.5 százalékkal emelkednek. Jelentős — a társadalombiztosítási kiadások között — a Számos jelentős létesítmény építése fejeződik be A költségvetés 1967. évi kiadásai között állami beruházásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra tervezett beruházást ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkentési leírásból, valamint a vállalati, szövetkezett és tanácsi alapokból finanszírozzák. 1967-ben számos jelentős létesítmény fejeződik be. A napokban adták át a Bánhidai Erőmű 100 megawattos új egységét. Az év során befejeződik a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Pécsi Rostműbőrgyár, a Dunaújvárosi Fésűsfonógyár, a Székesfehérvári Hűtőház, a balatonarácsl szálloda építése. A vegyiparban, a gépIparban és a könnyűiparban több. külkereskedelmi szempontból fontos további beruházás készül el. Így például a Székesfehérvári Könnvű1967 az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző év. A reform jelentősége, amint azt a pártkongresszus is megállapította, igen nagy. A tervszerűség és a piac jobb összekapcsolásától, a döntési hatáskörök decentralizációjától joggal várjuk a vállalatoknál levő alkotó erők fokozott kibontakozását, s egyidejűleg a bürokrácia csökkentését, minden remény megvan arra, hogy a reform pezsdítőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal alakulására. A kormány munkatervben határozta meg a reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt minisztériumokban széles körben folyik a gazdaságirányítás új rendszerének konkrét kidolgozása. Egyes intézkedések már 1966-ban életbe léptek, illetve 1967ben életbe lépnek. Így az elmúlt évben bevezettük az új szállítási szerződési rendszert, az idén egyszerűsítjük a tervjóváhagyás és a termékgazdálkodás rendjét, a beruházások szabályozását. Mezőgazdasági vonatkozásban jelentős a termelőszövetkezetek hitelrendezése, a teljes körű amortizáció bevezetése és más intézkedések. A reform komplex bevezetésére 1968-ban kerül sor. Az alapvető elemek bevezetése együttesen történik. Ilven az árreform, a jövedelemelvonás és anyagi érdekeltség rendszere, a tervlebontások megszüntetése, a beruházási rendszer, a devizagazdálkodás új rendje A reform munkálatai döntő szakaszba értek. A gazdasági bizottság már határozatokat hozott az árreform legfontosabb kérdéseiben. Kidolgozás alatt 311 a tervezés új rendszere. Az illetékes szervek napirendjén szerepelnek a távlati koncepciók kidolgozásával kapcsolatos feladatok. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új tervezési és finanszírozási rendjének kidolgozása, amint már említettem, a Beruházásoknak csak egy része valósul meg központi döntés alapján. Nagy részét a vállalatok saját mérlegelésük alapján a rendelkezésükre álló amortizációs fejlesztési alapból valósítják meg. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd a gazdaságosság, a hatékonyság előtérbe kerüléséhez. A tervezet szerint a vállalatok a jelenleginél nagyobb részesedési alap felett fognak rendelkezni. Ebből fedezik majd a nyereségrészesedést, a prémiumokat, a jutalmakat, a szociális és kulturális jellegű kiadásokat, s más juttatásokat, amelynek eddigi pénzforrásai is az alapba kerülnek. A felhasználás arányai tekintetében a vállalat szabadon dönt. A megnövekedett részesedési alap terhére, meghatározott szabályok között, az eredményesen gazdálkodó vállalat emelheti a dolgozók személyi jövedelmeinek színvonalát. Igy fokozottabban lehet differenciálni a jól és rosszul dolgozó egységek között Elkészültek a forgóalaorendezésre, továbbá a hitelés kamatrendszerre vonatkozó javaslatok. Az utóbbiakban kifejezésre jut a bankrendszer megváltozott szerepe. Újszerű, nagyobb feladatokat kell megoldanunk Az országgyűlés szünetében Bódi László. Knrucz Márton és Bodó Istvánná Csongrád megyei képviselők beszélgetnek egymással Az átmenet számos problémát vet fel. A vállalatoknak fel kell készülniük az új Irányítási rendszerre. 1968-ra már fTem kapnak lebontott tervszámokat, s ez Srra figyelmeztet, hogy idejében kell a megrendeléseket biztosítani, idejében kell a szállítási szerződéseket megkötni. A reform követelményeivel összhangban újra fel kell mérni a harmadik ötéves terv 1960—70. évi szakaszának feladatalt, hogy a szükséges összhangot e vonatkozásban biztosíthassuk. Az előttünk álló 1967-es évben minden területen újszerű, az eddiginél nagyobb feladatokat kell megoldanunk. Ezért joggal bízhatunk abban, hogy gazdasági törekvéseinket a vállalatok, intézmények dolgozói megértik, aktivan támogatják, s így feladatainkat sikerrel oldjuk meg. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1967. Január 27.