Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

Pártkíildöltségeink hazaérkeztek Pénteken hazaérkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Szirmai Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével részt vett a Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszusán. Az MSZMP tanulmányi pártküldöttségének tiszteletére, amely dr. Orbán Lászlóval, az MSZMP KB tagjával. az agit.-prop. osztály vezetőjével az élen tartózkodott Csehszlovákiában, Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete baráti találkozót rendezett. Az összejövetelen megjelent Pavel Aursperg, a CSKP KB Ideológiai osztályának vezetője. Az MSZMP küldöttsége pénteken hazautazott. Hat év éta először Teljesítette évi tervét az ÉM Csongrád megyei Építőipari Váltalat — Idén 439 millió forint értékű munkát véges Immár hagyományos szo- sebb volt kás az ÉM Csongrád megyei ma, mint Építőipari Vállalatnál, hogy év elején tanácskozásra ülnek össze a brigádvezetők és megbeszélik az elmúlt esztendő tapasztalatait és a soron következő feladatokat. a vállalat létszá- tást eredményezett. Hozzájá1965-ben, mégis rult a szép eredményekhez Ú»9B !l-18 "S0K n MüLÉV-NEK Horváth Sándor, a KPM Légügyi Főigazgatóságának igazgatója a magyar légiközlekedéssel kapcsolatban érdekes tájékoztatót adott a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének most tartott ülésén. A hazai légiközlekedés eredményeit ismertetve elmondotta: a magyar légiközlekedés utóbűi években elért eredményeire a nagy külföldi légitársaságok is felfigyeltek. Ennek tulajdonítható, hogy Budapestet be akarják iktatni forgalmunkba a legjelentősebb nyugati társaságok, mint például az angol BEA, a francia Air Francé és az NSZK-beli Lufthansa. A MALÉV 1967. éri vonalfejlesztési tervei között elsősorban néhány közel-keleti ország szerepel, több európai országgal pedig sűríteni Igyekeznek a forgalmat. Még ez év tavaszán újabb IL—18as tÍDUsú géppel növelik a gépállományt, és megkezdik a felkészülést a TU— 134-es gépek 1968-as üzembe állítására. 34 millió forinttal több mun- több munkaterület gépesítékát végeztek el. Ebben köz- se, a meglevő gépek jobbkirejátszott a munkaidő jobb használása, kihasználása. Érdemes két Nagy vonalakban vázolta adatot említeni; 1965-ben a az igazgató az 1967-es fel. , a-i .. „ u_ aaP' "7?1C ÓrábÓ1 CSak,lÓrft adatokat. Az idén 439 millió Fenteken délután 262 bn- dolgoztak a munkások, .... .. ... . ,, gádvezető előtt Sípos Mihály ugyanakkor a múlt évben 7,6 Ionnt érteKU munKat Ke" vállalati igazgató ismertette órát. Valójában a munkaidő elvégeznie a vállalatnak. Ebaz 1966-os esztendő eredmé- jobb kihasználása is magya- ben az évben tovább nő a nyeit és vázolta az idei ten- rázattal szolgál a szép tel- vállalat önállósága és hatásnivalókat jesítésre. köre is Az idei magasabb doígozólf* lelkes mun'kaver- ^ senye, amelyet a IX. párt- melékenység emelésevel ki. , , ,,„.„, kongresszus tiszteletére foly- vánják megoldani. Hat év óta először teljesí- tattak A vállalatnál 130 britette tervet a megyei építő- gád 1428 fővel vett részt a ipari vállalat, sot ezúttal je- kongI.esszusi munkavcrsenylentosen tul is teljesítette Az ben A brigádok elhatározelőirt feladatot 103,7 száza- tók> hogy az idén is tovább lékra teljesítették, amely 34 folytatják a versenyüket az Októberi Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. 34 millió forint túlteljesítés G. I. Kijelöllek a városi és járási választási elnökséget A Hazafias Népfront sze- Imre, Totka Károly, Korom gedi városi bizottsága elnök- Mihályné, Fejes Nagy József, ségének tegnapi, pénteki ülésén dr. Kedvessy György professzornak, a népfront városa bizottsága elnökének megnyitója után Hofgesang Péter, a városi bizottság titkára számolt be az onszágFarsang Lászlóné, a népfrontbizottság tagjai és Bakos Mihály, a városi szakmaközi bizottság tagja. Tegnap ülésezett a népfront szegedi járási bizottságának elnöksége is. Az ülégyűlési és tanácsi választá- sen megválasztották a szesok helyi előkészületeiről, gedi járása választási elnökLacsán Mihályné országgyű- séget. Ennek tagjai: Sajó lési képviselő, a népfront Gyula, a népfront járási bivárosi bizottsága elnökhelyet- zottságának elnöke, Szabó tesének előterjesztésére az Lajos, a járási pártbizottság alábbi választási elnökséget munkatársa, Mász Lászlóné, fogadták el: Tombácz Imre, Faragó István és Madarász a népfront városi bizottságé- Antal, a népfront járása binak elnökhelyettese, Kéri zottságának tagjai. millió forintos túlteljesítést jelent, ötvenhét munkahelyen fejezték be az építkezést és összesen 96 létesítményt adtak át határidőre, vagy határidő előtt a beruházóknak. Különösen örvendetes, hogy gal dolgozott. Kevesebb volt Nagyobb önállóság A vállalat az elmúlt esztendőben nagyobb önállósága lakásépítési tervüket is túlteljesítették. A múlt évben 518 lakást adtak ót, 69cel többet, mint a tervezett mennyiség. Magas termelékenység A sikeres munka titka: a javuló termelékenység. A a kötelező tervmutató, jelen tős összeget fordítottak az építőipari munkások bárének javítására, amely nagy hatással volt a munkafegyelemre ls és a teljesítésekre is. A munkaversenynek szerves része volt az újítómozgalom, amely a vállalatnak múlt évben 170 fővel keve- 4,2 millió forint megtakaríHagy könyvforgalom A Szövetkezeti Könyvszol- gyében 169 könyvbizományos gálát — amely faluellátó segíti. Az üzlet szépirodalmi A tűzrendészet — közügy Beszélgetés dr. Micskó Rudolf vezérőrnaggyal, a BM Tűzrendészet országos parancsnokával könyvesbolt, és járási könyvterjesztő néven él a köztudatban — 2 millió 800 ezer forintos forgalom lebonyolításával: tervtúlteljesítéssel zárta az 1966-os esztendőt. A szegedi járásban és a megyében végzett könyvterjesztés forgalma 1960 óta kétszeresére emelkedett. A könyvszolgáltatást ameműveket és mezőgazdasági szakkönyveket árusít. Ezenkívül a járás összes iskoláit is ellátja tankönyvekkel. Ebből tavaly 700 ezer forintot forgalmaztak, A múlt évben eladott mintegy 50 ezer könyv kétharmada ifjúsági és szépirodalmi mű volt, s egyharmadát tették ki a mezőgazdasági szakkönyvek. nll Buda még... Az idén átadják a közönBégnek a budavári palota első helyreállított részét. A látogatókat nem a háború előtti kép fogadja. Az építők, a tudósok és a művészek húsz év hatalmas munkájával nemcsak a barokk palotát támasztották fel a pusztulásból, hanem Mátyás király palotája és a déli erődrendszer földben rejtőző maradványait is. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás palotájának fényéről, nagyságáról sok feljegyzés maradt fenn. A középkori palota falai még a török uralom idején is álltak, szépségükről csodálattal emlékezett meg az egykori neves utazó: Evlia Cselebi. Az 1686-os ostrom elpusztította a palotát. A Habsburgok a maradványok helyén barokk palotát emeltek. Az 1945-ös fasiszta pusztítás után a barokk palota kiégett falai alatt díszesen faragott márványlapokat találtak: Mátyás palotájának emlékeit. Másutt Nagy Lajos korából származó falakat ástak ki. A barokk kert alól feltárták a középkori erődöket, a nagy olasz bástyát, a kaputornyot és a déli védőfalak romjait. A kormány úgy döntött: felépítik újra a barokk palotát, de helyreállítják a középkori palota hitelesen kiegészíthető maradványait is. Ismét látható 300 év után Mátyás palotájának néhány részlete. Várja az első látogatókat a déli erődrendszer, s a védőfalak mögött az István-torony, a lovagterem, s a 60ű éves János-kápolna. A palota Dunára néző homlokzata a gótikus erkéllyel (Bozsán Endre felvételei) Mátyás palotájának egyik legszebb maradványa, a lovagterein. A gótikus teremben középkori fegyverek és bútorok fogadják a látogatót A „vörös kakas" legnagyobb ellensége értékeinknek, megfékezése, s még inkább megelőzése, bonyolult, összetett feladat Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Micskó Rudolf vezérőrnaggyal, a BM Tűzrendészet országos parancsnokávaL Elsődleges a megelőzés A korszerű tűzmegelőzés, az egységes irányítású, nagy hatékonyságú tűzoltóság szervezése — mondta bevezetőként — lényegében csak az ötvenes évek elején kezdődött, s különösen az elmúlt években volt erőteljes. Ma már az élet minden területén ott vannak a BM tűzrendészeti szervei, vagy az önkéntes tűzoltók, hogy óvják az ember életét, anyagi értékeinket. A következetes megelőző tűzrendészeti munka ellenére évente sok tízmillió forint érték válik a tűz martalékává. Ez a körülmény is igazolja a tűzrendészet fontosságát, s különösen a megelőző munka jelentőségét. Az elmúlt évek jellemzője, hogy a tűzrendészeti munka közüggyé válik; a megelőzésben és magában a tüzek megfékezésében is döntő szerep jut a társadalmi jellegnek. Több mint 6500 létesítményben tevékenykednek tűzrendészeti bizottságok, s 2886 fontosabb ipari létesítményben működnek — mintegy 40 ezer taggal — helyi tűzoltóságok. — Minden községben önkéntes tűzoltótestület tevékenykedik, s ezek keretében, több mint 100 ezer ember végez áldozatos munkát. E társadalmi jelleg erősítése tette lehetővé, hogy jelentős mértékben csökkent a hivatásos létszám. Miért a tüzek? — Évente általában hatezer körül van a tűzesetek száma, s ezek jelentős része kárt okoz. Az esetek nagy többségében — a tűz keletkezésének okai bizonyítják — a baj elkerülhető lett volna. Miért következett be mégis? — A magyarázatot több tényező adja. Döntő helyet foglal el az emberi felelőtlenség, hanyagság, nemtörődömség. Szerepe van a kellő ellenőrzés elhanyagolásának, s annak is, hogy hódít az elektromosság, növekvő szerephez jut az olaj és a földgáz, mint energiahordolanság tipikus példái. Ide sorolható a gyermekek által okozott tűz is; valamennyi ok közül — százalékarányban — ez a legjelentősebb. Némi leegyszerűsítéssel szólva tehát; ha nem lenne emberi felelőtlenség, nem ütne ki tűz sem. A leggyengébb pont Mi a leggyengébb pont, hol történik a legtöbb tűzeset? — A mezőgazdaságban. Körülményei, adottságai csak kis részben magyarázzák ezt, sokkal inkább arról van szó, hogy a mezőgazdasági üzemekben ma még lazább a tűzrendészeti fegyelem, nem eléggé rendszeres és igényes a gazdasági vezetők ellenőrző munkája. Igen sok tüzet okoz az állatgondozók, takarmányosok felelőtlensége. Sokat javított a helyzeten, hogy a korábbiaktól eltérően ma már alig következik be tűz mozdony- és traktorszikra miatt, s az is, hogy a községi önkéntes testületek kialakították területfelelősi rendszerüket, tehát jobb lett az ellenőrzés. A mezőgazdaságban több a tűzeset, viszont az iparban nagyobb értékeket veszélyeztet. A tűz okozta kárnál is jelentősebb a tönkrement épületek, berendezések miatti termeléscsökkenés. — A teljes igazsághoz tartozik, hogy a szakminisztériumok, a vállalati igazgatók többsége ma már nagyobb figyelmet fordít a tűzrendészetre, s inkább műhelyi, üzemrészi szinten jelentkeznek a bajok. Nemcsak érdekes, hanem fontos következtetésekre is módot ad az a több év adatai alapján megállapított tény, hogy az ipari tüzek többsége az esti, vagy éjszakai órákban, s munkaszüneti napokon tör ki! Akkor tehát, amikor kisebb az ellenőrzés, lazább a fegyelem. Így volt ez például a Ruggyantaárugyárban, a zók. Nagy ütemben fejlődik Székesfehérvári VTRGY-ben a vegyipar, a műanyagipar, itt is nagyobb a lehetőség a tűzre. A tűzveszély azonban nem jelent tüzet — és ezt nagyon fontos hangsúlyozni! Itt van rendkívül nagy szerepe a megelőző, felvilágosító munkának, a kellő ellenőrzésnek, gondosságnak. Ez utóbbira csak jellemzőként: a háztartások elektrifikálása együtt jár azzal, hogy az elmúlt években megnőtt a lakóházakban történt tűzesetek száma. A bekapcsolt, s ottfelejtett vasalók, hősugárzók a gondattörtént tűz esetén is. Korszerű eszkőzök — Szó esett a technikai felszereltségről. Hallhatnák erről bővebben? — Az új iparágak, a változó és új technológiák a tűzoltóságtól is megkövetelték, hogv kifejlessze különleges eszközeit, s e tekintetben, a hagyományos eszközök korszerűsítésével együtt, mi is tettünk lépéseket. Van néhány terület, ahol ma még elmaradtunk az általános követelményektől, így pé!-' dául a községi testületek felszerelését tekintve, általánosságban azonban, különösen az utóbbi esztendőkben; jelentős a fejlődés. Megteremtettük a különleges porés haboltás, illetve ezek kombinált alkalmazásának lehetőségeit, nagy teljesítményű felszereléseket szereztünk be, sőt — az illetékes szervek határozata alapján — a közeljövőben már magunk is gyártunk, a hagyományos eszközök mellett, különleges tűzoltó járműveket is. Követelmények — Elég sűrűn elhangzanak olyan vélemények, állami vállalatok és magánosok részéről egyaránt, hogy a tűzrendészeti hatóságok túl szigorúak, túlzott követelményekkel lépnek fel. Mi erről a véleménye? — Elöljáróban azt szeretném hangsúlyozni, hogy nemzetközi normák, szabványok alapján határoztuk meg a tűzrendészeti követelményeket, s ezeket folyamatosan korrigáljuk az élet adta változásoknak megfelelően. Már eddig is nem egy esetben — a gazdaságosság és ugyanakkor az ésszerű biztonsági határ összhangjának megteremtésével — tettünk engedményeket a korábbi előírásokhoz mérten, így például a kőolajfeldolgozó, tárolólétesítményeknél, s másutt. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy senki sem kockáztathatja környezete biztonságát, a társadalmi tulajdon sok milliós értékeit, s ha a figyelmeztetés, a felkérés nem használ, akkor — büntetünk is. Szerencsére, mind kevésbé kell ezt a kényszerítő eszközt alkalmaznunk. Ka tűz üt ki... — A tüzek közel tíz százalékát építési hibák okozzák, s ezek, ritka kivételtől eltekintve régi épületeknél következnek be. Szemléletesen igazolja e tény annak jelentőségét, hogy a helykijelöléstől az átadásig, miért kell ott lennie minden létesítménvnél a tűzrendészeti hatóság képviselőjének. — Az elmúlt években az ország minden táján örvendetes kezdeményezések, a társadalmi aktivizálódás tanúi lehettünk, s a már említetteken túl például ide sorolhatjuk a természetjárók. az úttörők, a KlSZ-fiatalok összefogását az erdők védelmére. Az országban mintegy 85 ezer létesítmény felett gvakorol ellenőrzést a tűzrendészeti hatóság, van mire vigyáznunk. Ha valahol tűz üt ki, mindenki segíteni siet. Ügv hiszem, a bajban megnyilatkozó öszszefogást. segíteni akarást kell erősítenünk a meeelőző munkában is, a felelőtlenek, a meggondolatlanok okozta súlyos károk elkerüléséért — mondotta befejezésül dr. Micskó Rudolf vezérőrnagy. M. 8. Szombat, 1967. január 14. DU-MAGYARQRSZAG 3