Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

Májusban összeül a szakszervezetek kongresszusa A magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében ebben az évben újjáválaszt­ják a szakszervezeti vezető szerveket. A cél — a választási irányelvek leszögezik —, hogy a gazdasági irányítás fejlődésé­vel párhuzamosan szakszervezeti vonalon is biztosítsák a feltételeket a munka ön­állóbb, hatékonyabb végzéséhez. A választási munka első szakaszában — mint lapunkban jelentettük — a bizal­miakat, továbbá a műhely-, osztály- és munkahelyi bizottságokat választják újjá január végéig. A szakszervezeti bizottságok és a szak­szervezeti tanácsok választását február 1 és március 15 között tartják, a megyei bi­zottságok és az SZMT-k, valamint az SZBT megválasztására március 15 és áp­rilis 15 körül kerül sor. A magyar szakszervezetek XXI. kong­resszusa májusban ül össze. Megvitatják a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, feladatairól, a két kongresszus között vég­zett munkáról szóló beszámolót, s újjá­választják a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az ezt követő hónapokban — október végéig — az egyes szakszerveze­tek kongresszusai üléseznek majd, meg­tárgyalják saját szakmai tennivalóikat, s újraválasztják a központi vezetőségeket. Kioktatás néiklil olitikai munkánk ese- vetkezeti gazdákkal, értelmi- környezetükből, iskolázottsá­tenkénti vérszegény- ségiekkel és alkalmazottak­sége, kinyilatkoztatás- kai, akik között tevékeny­szerű módszerei és türelmet- kednek, mert az a párt he­lensége nyugtalanít ismét. A lyes politikájának, sőt léte­kommunisták zöme fáradha- zésénck elengedhetetlen fel­tatlanul talpal, éjszakázik, tétele. A párt igazságai — a valósággal elnyűvi önmagát történelem fényesen igazolja az igazság győzelme érdeké- — cáfolhatatlanok, szándé­ben, időnként mégis olyan érzés fogja el őket, mintha Sziszüphosz hiábavaló eről­ködését utánoznák, mert az emberek némelyike tovább értetlenkedik és a legmeg­győzőbb éi-vek is leperegnek róla. Vajon miért? Az oko­kat keresgélve ismételten meg kellett állapítanom: nem mindig találjuk el a megfelelő hangnemet, s néha e miatt képtelenek vagyunk kontaktust teremteni azok­kal, akik alapjában véve ugyanazt akarják, amit a párt akar, csak éppen több bennük a.z előítélet, a tisztá­zatlan gondolat, mint a kom­munistákban. Nem árt, ha elvtársaink jól emlékezetükbe vésik a IX. pártkongresszuson el­| hangzottakat: „Az emberek i kérdéseire türelmesen vála­í szólni kell. Most jó a párt kapcsolata a néppel, és úgy akarunk dolgozni, hogy még jobb legyen." Ehhez nincs hozzátenni való, legfeljebb annyi, hogy a kérdésekre adott válaszok lehetőleg kai tisztességesek és a leg­messzebbmenőkig humanis­ták. Ez azonban önmagábán véve kevés. Csak akkor vá­lik roppant anyagi erővé, produktív közösségi energiá­vá, ha a körülöttünk dolgo­zók szívesen meghallgatnak minket és jól értik szándé­kainkat. A frázisok inkább riasztanak, mint vonzanak, a lélektelenül ismételt álta­lánosságok — éppen azért, mert legtöbben ismerik már azokat — unalmassá, terhes­sé válhatnak azok számára, akik rendszeresen olvasnak újságot, és önbecsülésből is szeretnek tájékozódni a világ dolgaiban. A kommunista mindig úgy közeledik mások­hoz. hogy feltételezi: ők is művelt, sokoldalúan kép­zett, tekintélyes élettapasz­talattal bíró emberek, akik nem igénylik az alapvető fogalmak szájbarágósát, sőt, kifejezetten bosszantja őket az ilyesmi. A Csongrád me­gyei pártbizottságon helye­sen adták útravalóul a poli­tikai munkásoknak: „Elvtár­N mindig legyenek kielégítőek, sak. ne beszéljünk lyukat az nagyképűségtől mentesek, emberek hasába, inkább el­különben elriaszthatjuk ma­gunktól még a hozzánk esz­meileg legközelebb állókat is. Aki beszélgetés, elmé­lyült eszmecsere helyett ki­oktat másokat, vagy vita­partnerének véleményét fi­gyelmen kívül hagyva azt gondolkoztató tényekre és összefüggésekre hívjuk fel a figyelmet." Okosan, türelmesen, szé­pen magyarázgassuk mind­azt, amit különféle okoknál fogva még nem mindenki lát világosan, sohasem fe­Pflhírcréhcfir Az elmúlt év végén fejezték be Dunaújvárosban a papír­rupirgepsur gyár két új gépsorának szerelését, majd megkezdték a második gépsor próbaüzemeltetését is. Az óriási méretű berendezés minden egységét alapos üzemi ellenőrzésnek vetik alá Takarékbetétek, hitelek, kamatok Az OTP a múlt évről és az idei változásokról A lakosság takarékbetét- el lehet menni, de ez nem évre helyezik-e takarékba, jemek alakulásáról, az építé- azt jelenti, hogy minden A három betétformának si és áruvásárlási hitelekről, esetben ezt a legmagasabb megfelelően 2,3, illetve 5 $x újonnan bevezetett betét- összeget hitelezze az OTP. százalék kamatot fizetnek. A és hitelkamatokról adott tá- Az előírások következete- lekötött, illetve tartósan le­jékoz tatást Birling József, sebb érvényesítésével tehát kötött takarékbetétnek azon az Országos Takarékpénztár ezentúl az lesz a cél, hogy a része után, amelyet a beré­Csongrád megyei fiókjának reális szükséglet megállapí­igazgatója. tásával — esetenként az A tájékoztatás szerint eddiginél alacsonyabb köl­1966-ban 150 millió forinttal csönnel — több építeni nom emelkedett a megye betel- szándékozó jusson hitelhez. ¥ Építőipari munkák terven felül tes a vállalt háromhónapos, illetve egyéves leikötési idő eltelte előtt vesz fel, kamat érezteti, hogy az általa el- ledkezve meg arról, hogy ki­mondottakat mindenképpen vei beszélünk. Az emberek el kell fogadni, az legjobb gondolkodása, politikai tisz­szándéka ellenére is többet tánlátása neveltetésükből, árihat a párt és a tömegek kapcsolatának, mint használ. Az utasítgató, gyanakvó, könnyen begorombuló maga­tartás leggyakrabban onnan ered, hogy az agitátor a munkásosztály hatalmát félt­ve még ma is osztályellen­séget vél látni abban, aki esetleg nem ért vele egyet. Pedig a párt első titkára vi­lágosan beszélt a IX. párt­kongresszuson: „...pártál­lásra, fajra, nemzetiségre, felekezetre való tekintet nél­kül velünk van mindenki, aki becsületes munkával, vagy alkotással keresi a ke­nyerét, mert mint ilyen, ré­szese a nagy munkának, amely a szocialista társada­lom felépítéséért folyik. Ve­lünk van, és úgy is kell vele együtt dolgoznunk, mint be­csületes, tisztességes ember­rel és segítőtársunkkal." Mai következik a fenti Ifi. idézetből? Az, hogy a kommunistáknak nap­ról napra szót kell érteniök azokkal a munkásokkal, szö­gükből, foglalkozásukbol, vagy éppen anyagi helyze­tükből eredően végtelenül differenciált, s ha nem va­gyunk képesek külön-külön is mindegyikhez igazodni, ha egy kalap alá vesszük őket, mint „nevelendő alanyokat", munkánk eleve kudarcra van kárhoztatva. Dolgozha­tunk annyit, hogy megsza­kadunk bele, csonkig éghe­tünk az idegességben, mond­hatunk bármilyen bölcs dol­gokat — mindez haszonta­lanná válhat, ha különösen egész magatartásunk „elvi­selhetetlen". em arról van szó. hogy mindenféle rosszindu­latú demagógia előft meghunyászkodjunk és le­nyeljük a nyilvánvaló sérté­seket is. Az ilyesmit ma már az öntudatban is nagykorúvá vált pártonkívüliek többsége sem tűri el, hanem határo­zottan visszautasítja, vagy legvégső esetben bírósághoz fordul a szocializmus, vagy a Faját becsülete érdekében. Semmi okunk a bizonytalan dadogásra, mert mi azt kép­viseljük, ami politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg legtöbb embernek szimpati­kus és megfelelő. Az a tudat azonban, hogy a haladás élenjáró szószólói vagyunk, semmiképpen sem válhat bennünk arisztokratikus gőg­gé, mert akkor szembe ke­rülünk saját pártunk irány­elveivel. Ellenben ha okosan, de mindig szerényen kapcso­lódunk be a munkáról, a megélhetésről folytatott be­szélgetésekbe, ha egyenran­gú felekként veszünk részt bármilyen vitában, az embe­rek előbb-utóbb meggyőződ­nek a mi igazunkról. F. NAGY ISTVÁN Az Építésügyi Minisztéri­um építőipari főigazgatósá­ga értékelte az ÉM építő­ipar 1966. évi munkáját. Az értékelés statisztikai adatai­ból megállapítható, hogy az lönösen nagy támogatást nyújtottak a bérügyi intéz­kedések, amelyek hatására lényegesen csökkent a mun­káshiány és a munkaerő­vándorlás. Tavaly került építési-szerelési tevékenység sor a magas toronyházak új évi növekedésének ütemét építésmódja, megkétszerezték, ami azt eredményezte, hogy az elő­ző évihez képest 1966-ban 1,2 milliárd forint értékű munkával növelték az ÉM építőipari kapacitását. A múlt évi feladatok si­keres túlteljesítéséhez kü­a megye állománya, és nőtt a betéte- Áruvásárlásokra 50 millió sek száma. forint hitelt nyújtott tavaly A megyei lakosság több Csongrád megyében az OTP, mint egymilliárd forint ösz- s ebből 30 milliót a szege­szegű betétjének legnagyobb diek vettek igénybe. _ része kamatozó takarék- Az idén január 1-én ha­könyvben van. A legutóbbi tályba lépett új rendelkezé­években azonban hirtelen sek közül említésre méltó megnőtt a gépkocsi-nyere- az áruvásárlási hitelakció mény betétkönyvesek száma kiterjesztése a mezőgazda­s elsősorban azért, mert sági dolgozók részére is. Ed­Csongrád megyében eddig djg áruvásárlási hitelt csak közel százan nyertek gépko- a rendszeresen bérből és fi­csit. Igen népszerűek a mun- zetésből élő dolgozók kap­kahelyi KST-k, amelyeknek hattak, ezentúl ezt a kedvez­száma is nőtt a múlt eszten- ményt a termelőszövetkezeti dőben, de a számszerű emel- tagok is igénybe vehetik. Ez­kedésnél sokkal jelentősebb által bővül a falusi takarék­a KST-betétek összegének szövetkezetek hatásköre, de felemelése. Ezt a fejlődést az áruvásárlási kölcsönt mutatja, hogy az év végi nemcsak ezektől, hanem a kifizetések megközelítettek a területileg illetékes OTP-fió­45 millió forintot. koktól is ugyanígy igényel­Az OTP törekszik a lakos- hetik a tez-fcagok. Az új ság hiteligényeinek kielégí- előírások szerint ezentúl sz tésére is. Építési kölcsönökre áruvásárlási hitelek eddigi tavaly 75 millió forintot fo- 5—9 százalékos — a kölcsön lyosítottak a megyében. A visszafizetésének időtarta­nagymértékben megnöveke- mától függő — kezelési költ­dett építési hiteligények ész- sége 4—8 százalékra csök­szerűbb és társadalmilag ken. hasznosabb teljesítése azon- A takarékbetétek után fi­ban ez eredeti kölcsönzési zetendő kamatok mértékét elvek következetesebb p.lkal- ezentúl a betétidő rartamá­mazására serkenti az OTP-t. tói függően határozza meg Annak a gyakorlati megváló- az OTP. Január 31-ig kell sítására ugyanis, hogy az nyilatkozniok a betétesek­építési kölcsön kiegészítő nek, hogy megtakarított pén­szerepet töltsön be a magán- züket milyen időtartamra te­erőből történő építkezések- szik takarékba. Egyébként új nél. Eddig gyakorlatilag for- betéteseknek a takarékbetét dítva volt. Á hitelszabályo- elhelyezésekor kell kijelen­7ási rendelkezések niegjelö- teniök, hogy megtakarított lik a nyújtható kölcsönösszeg pénzüket időtartamra szóló felső határát, ameddig a lekötés néllkül, más esetben magánerő kiegészítéseként három hónapra, illetve egy A ktsz-ek fejlesztésével javul a szolgáltatás Autószerviz, kályhacsempe üzem, új szolgáltatóház, gépkölcsönzés A kisipari termelőszövet- azonban már az idén is ta- gáltatóház építéséhez. A Ve­kezetek az Országos Tervhi- pasztaiható lesz: a ktsz autók resács utcában — idén fél­ős motorkerékpárok generá- millió forint, de összesen 2 lozására is korszerűen beren- millió 800 ezer forint fel­dezkedik. használásával — kezdik meg A Cserépkályhakészítő Ktsz az. Ttkr%7fsb ,s jövör?. ffejf eddig a munkájához szüksé- zlk be' Itt ferfl" es no1 fod" vatal 1963-as rendelete alap­ján nettó árbevételük 0,6 szá­zalékát befizetik a taná­csokhoz. Az így felgyülem­lett összeg képezi a szövet­kezetfejlesztési alapot. Ezt a tanácsok, a helyi iparpoliti­kai elveknek megfelelően a szolgáltató tevékenység bő­vítésére a ktsz-eknek terv­szerűen bocsátják rendelke­zésükre. Így tehát a szövet­kezetek fejlesztése gazdálko­dásuk eredményességétől függ elsősorban. Az éven­ként felhasználható összeg több millió forint, Szegeden 1967-ben 3 millió 240 ezer forint. Az m. j. városi ta­nács végrehajtó bizottsága múlt év decemberében hagy­ta jóvá az idei szövetkezet­fejlesztési alap felhasználá­sát. Ebben a legnagyobb tétel — 1 millió 700 ezer forint — a Szegedi Gépjárműjavító Ktsz Cserzy Mihály utcai ges csempéket más gyártó ^szatot, cipőjavító műhelyt, vállalatoktól szerezte be, ami ferfl es no1 meteres szabo" gyakran idézett elő kény­szerű tervszerűtlenséget. A IÍISZÖV alkalmasnak tartja arra a ktsz-t, hogy profilbő­részleget, s esetleg asztalos­vagy kárpitosrészleget ren­deznek be. A Bácsi körút és a Petőfi Sándor sugárút sar­vítéssel saját maga állítsa kán épülő egyetemi KlSZ-tár­sashaz földszinti reszen — a környékbeli lakosság szá­elő az általa készítendő cse­répkályhák csempéit. Ezért az idén a Fonógyári út mel­lett elkezdik egy csempeké­szítő részleg építését. Évek óta tapasztalható Sze­geden is annak a helyes ipar­politikai elvnek a megvaló­sulása, hogy a lakosság ré­szére végzett szolgáltatáso- hajtó bizottság. Elképzelés kat a város különböző ré- szerint a közeljövőben köl­szein központosítják. Meg- csönadható háztartási gépek épült és általános megelége- beszerzésével tökéletesítik a dcsre működik Újszegeden a javítószolgáltatást. Eszerint a Bérkert utcai, a pettőfitelepi ktsz és a finommechanikai autószervizének bővítésére és a Szilléri sugárúti — vállalat a javításra beadott szánt összeg. Az építkezés már tavaly elkezdődött, s új mának megnövekedése miatt — szintén fodrászüzletet nyitnak. Az építő ktsz és az elekt­romos ktsz részére 150 ezer forint értékű gépi berende­zéshez járult hozzá a végre­a csuszozsa­lus falbetonozás első jelen­tősebb alkalmazására is. A múlt évi sikerek fon­tos forrása volt a kong­resszusi verseny, amely az éves feladatok 106,6 százalé­kos teljesítéséhez is jelentő­sen hozzájárult. A lakásépí­tési vállalatok dolgozói több mint 1300 új otthont építet­tek a múlt évi előirányzaton felül. Az idén az ÉM építőipari vállalatok legfontosabb cél­ja, hogy elérjék azt a ter­melési szintet, amelyet a harmadik ötéves terv csak 1968-ra írt elő. többfajta tevékenységet vég- háztartási gépek (hűtőgép, szolgáltatóház. 196"?- tv-készülék, porszívó stb.) gépek beszerelésével együtt ben fognak hozzá a mórava- helyett a javítás időtartamá­1967 eleiére fejeződik be. A rosi rész lakóinak ilyen igé- ra saját gépét kölcsönzi a ja­javítókapacitás növekedése nyét majd kielégítő új szol- víttatónak. Llj motorgyár A TECHNOIMPEX ma­gyar gépipari külkereske­delmi vállalat és egy fran­cia—nyugatnémet konzorci­um képviselői az eredmé­nyes tárgyalások befejezé­seképpen aláírták az új győ­ri Diesel-motorgyár létesí­tésére vonatkozó szerződést. A francia—nyugatnémet konzorcium nesztora a fran­cia Renault-csoport, tagjai a nyugatnémet Man- és Fer­rostaal-cégek. A megállapo­dás biztosítja a gyártáshoz szükséges műszaki segítsé­get és lehetővé teszi motor­típusok továbbfejlesztését. Külföldi licenc alapján évente több mint 10 ezer motort gyártottak Győrben a nehéz közúti járművekhez. Vasarnap, 1967. Január S. ^ÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom