Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

Bolívia és Chile egyetemein' Egy kis SZSgOdi demográfia Az általános törvényszerűségek és főfolyamatok elemzésére beállított megfigyelő viszonylag gyorsan felfedezi a speciális, sokszor romantikus formavilág mögött oato erőket és bonyolódó összefüggéseket. főleg ha olyan országokba jut el, amelyeknek történetet kulturális problémáit valamennyire ismeri, így volt ez. amikor két hónapig a hazánktól távoli országok. Bolívia és Chile egyetemi életével ismerkedtem. és lehetőve vált. hogy a dél-amerikai egyetemek ket végletes típusát életközeiben tanulmányozzam. A földrész egyik legelmaradottabb országában. Bolíviában az autonóm, decentralizált egvetemi élet kérdéseivel találkoztam a mintegy 3.5 milliós ország 7 egyetemén, míg Chileben ez egyetemi hálózat több mint 30 szazaléknl képviselő santiagói állami egvetem problémáival kerültem szembe. 1 A dél-amerikai értelmiség ielentős társadalmi Társadalmi arcrei) szerepét különösképpen a bolíviai Potos'ban. földünk legmagasabban fekvő (1000 méter) városában érzékeltem, ahol egy hónapig élveztem az egyetem vendégszeretetét. Az Andok komor magas fennsíkján, a legendás ezö.thegy tövében, amelynek ezüsttermése századokig befolyásolta az öreg Európa gazdasagi szerkezetet, az ember harca a kíméletlen természettel, megfelelően tudatosítja azt a szerepet, amelyet a tudomány látszik a társadalom életében. Az egvetem a kulturális, tudományos élet elismert vezető szerve, rendkívül fontos helyi közéleti szerepével egyben a politika egyik legfontosabb tényezője. Bolíviában az egyetemek autonómiája kiterjed a kiadói tevékenységre. hírközlésre (külön rádióállomással). külföldi kapcsolatokra és elvileg gazdasági önmozgást élvez. A potosl egyetem bizonyos csápokkal közvetlenül nyúl bele a társadalmi környezet átalakításába: a jogi. mérnöki és közgazdasági kar egy-egy népi intézményt tart fenn, amelvek esti tagozaton adnak tanfolvamokat a bányászoknak, parasztoknak, hiva'talnokoknak. Megható volt látni az egvetem mezőgazdasági intézetének erőfeszítéseit. amelyekkel a környék indián parasztjainak oktatására mintasaz.daságot szervezett: a száraz klímán, a szürke kövek között hibrid fajták termel csévél kísérleteznek. a kétes egzisztenciájú patak vizének felhasználásával öntözéses művelést létesítenek, állatokat tenyésztenek. i 1 Bolíviáról Dél-Amerikáiban is kevertet tudnak. így találkozik minden kérdés a centralizáció és az autonómia problematikájában. Az egyetemi autonómia Bolíviában együtt jár a hallgatóság önkormányzati és képviseleti jogainak széles körű érvényesülésével. Az egyetemi és kan tanácsülésekben 50 százalékos a fiatalok képviseleti aránya, legalábbis a vidéki egyetemeken. Találkoztam haladó professzorral. aki mint dékán, főleg az ifjúság képviselőire támaszkodhat a konzervatív kari tanácsban. Az ifjúság befolyása az egyetemi életben itt még nem vezetett olyan anomáliákra, mint más országokban, ahol a tanári irányító szerep a professzori presztízzsel és jogkörrel egvütt elhalványult. Ahogy haladó professzorok mondták Potosiban. melynek egyeteme az autonómia ' édelmében élen jár, még mindig könnyebb kijavítani néhány pedagógiai eltorzulást, mint az egyetemeket feladni a haladást éppen nem képviselő erők érdekében, megfosztva ezzel egyes vidékeket kulturális központjuktól. Ezért fog'al állást az autonómia védelmében a Bolndai Kommunista Párt és más baloldali szervezetek. Nem mintha az autonóm szervezeti felépítés nem adna lehetőséget a reakción erők támadásának. amelyek éppen egyes hallgatókra építhetnek A baloldal teljes megosztottsága kedvez is ennek. Az egyetemek második országos kongresszusán éppen visszaindulásom előtt választották meg a diákképviselőket Potosiban. és mindhárom a kereszténydemokraták közül került ki. noha a baloldali diákszervezetek összefogva megakadályozhatták volna győzelmüket. Kcmcny a harr noha 1952-ben itt játszódott le Latin-Amerika harmadik legjelentősebb forradalma, amelyet azóta az észak-amerikai imperializmusnak sikerült szétzilálni és visszafejleszteni. -Az Inkák utódainak földjén kemény az élet. és kemény a harc is a haladás és reakció erői között. Az egyetemek rendkívül fontos szerepet kapnak ebben, nem véletlen, hogv a sajtóban, rádióban sok vita folyik kérdéseikről, mint például legutóbb az „egyetemi forradalomról". Ennek lényege az, hogy az. egyetemek ifjúsága magasabb oktatási színvonalat. jobban felszerelt laboratóriumokat követel. A kormánykórökhör közel álló vélemények szerint akkor leheTie javítani a helyzeten, ha a hét ea5 elemei összevonnák és a felsőoktatást a fővárosba. L.a Pazba koncentrálnák. Ezze! a tá Szeged voli országéi potosi gal. ahol hakaprsnlata *ánk és Jugcszlávia diplomáciája képviseli a szocialista országok érdekeit, egyetemközi szerződés létesült. a potosi és szegedi tudományegyetem között. Évenként több bolíviai diák jön Magyarországra egyetemi tanulmányokat folytatni. A magyar tudomány, általában a szocialista országok szellemi életének presztízse igen nagv, és ez alól még a kormányzathoz közel álló körök sem tudják magukat kivonni, bár az észak-amerikai ösztöndíjak. meghívások és a bolíviai kulturális életbe való közvetlen beavatkozás igyekszik ezt ellensúlyozni. Ugyanez a helyzet Chilében. ahol nemcsak a magyarországi természettudósok színvonala gyakorol vonzást, hanem nagy érdeklődés mutatkozik a társadalomtudomány. a marxizmus vonatkozásában ls. Az egyetemek itt is az oktató és tudományos munka központjai, de sokkal inkább alá vannak < etve az ország vezető szerveknek. mint Bolíviában, ahol a központi kormányzat csak pénzügvi eszközökkel tudja befolyásolni az egyetemi életet, ezen az úton akarja felszámolni autonómiájukat is. A hallgatók önkormányzati. képviseleti jogai Chilében csekélyebbek mint Bolívia egyetemein. Mint ahogy Chile politikai életét egy viszonylagos és időleges egyensúlyállapot jellemzi, ugvanúgy egyélemein is nem látványosan, hanem a polgári demokrácia kulisszái mögött folyik a haladás és reakció harca. A ..minta" keresztényszocializmus mögött felzárkózó erők (klérus) és a szocialista-kommunista baloldal ellentéteit az amerikai behatolás erői az I egyetemeken is igyekeznek felhasználni, természetesen az előbbjek oldalán avatkoznak be. Innen van az a sok határozatlanság es szervezeti zökkenő, ami az állami egyetemeket jellemzi. A 12 karral és 15 000 hallgatóval működő santiagói egyetem öszszefogása egvébként is meglehetősen nehéz feladat, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy az egyetemnek kihelyezett, részlegei működnek a szép Valparaiso városában. Chilében általában büszkék a felsőoktatás demokratizmusára, és annyiban meg is felel a valóságnak, hogy itt enyhült a bölcsészkar arisztokratikus jellege. LatinAmerikában a jogi és főleg a bölcsészkarok képezték és képezik az uralkodó osztály érdekeit legmagasabb szinten kepviseíó szellemi elitet, így La Pazban például a bölcsészkar, amely főleg a filozófia és szociológia köré épül, nem a tanárképzés fóruma, hanem a gazdag családok gyermekeinek „általános" továbbképzésére szolgál. míg a tanárokat alacsonvabb szintű főiskolák képezik. Chilében a 7500 fős bölcsészkaron tömegoktatás folyik a tanárképzés szolgálatában, de van kiút, pontosabban zsákutca a szsbadbölcsészet. felé. Zsákutca, mert elhelyezkedési lehetőséget az ilyen diplomák alig biztosítanak. A nagy egyetemen több mint 50 tisztán tudományos kutatással foglalkozó intézet van. A ..technokrácia", a technikai érdeklődés túlnyomó súlya ugyanúgy egyensúl.vfetbillenést eredményez az egyetemek felvételi munkájában, mint Bolíviában a jogi pálya egyoldalú kultusza. Sem az egyik, sem a másik országban értelmiségi tervezés nincs, az egvetemet végzettek egv része állás nélkül vagv bizonvta'an helyzetben várja az idők szelét, amely Dél-Amerikában is balról kezd fújni. Dr. WITTMAN TIBOR egyetemi tanár a József Attila Tudományegyetem rektorhelyettese Korszerű városfejlesztés, ipartelepítés, lakásépítkezés el sem képzelhető ma már a demográfia tudományának mellőzésével. A demográfusok a legkülönbözőbb, legváltozatosabb módszerekkel és számításokkal fedik fel a népmozgalom irányzatait, a természetes szaporodás, a vándormozgalom, a munkaerőigény, a közlekedés személyi forgalma és más hasonló dolgok jellemzőit. Egyrészt meglevő adatokból olvasnak, másrészt ezek öszszefüggéseiből ítélnek, ha szabad így fogalmazni: ..prognózist" készítenek Nemrégen Szegeden is hatalmas munkát végzett a helyi MTESZ Építőipari Tudományos Egyesületének demográfiai munkabizottsága. Egyetemi tanár, építész, tanácsi vezető, közgazdász, több fontos intézmény vezetője és több statisztikus négy hónapon keresztül munkálkodott azért, hogy a demográfia tudományának eszközeivel elősegítse Szeged távlati fejlesztési tervének kidolgozását, lakásépítési, közlekedésfejlesztési és ipartelepítési (ervek gondos öszszeállítását. A munka eredménye egy vaskos tanulmány — de olvasása egy jó regény élvezetével is azonosítható. Ügy gondolom, néhány adata és összefüggése azoknak is érdekes lehet, akik a számok tömegében ez esetben csak egy-egy „strigulát" jelentenek. Csöpp a tengerben,.. Kár lenne ebből az ügyből ismét valamiféle népesedési vitát kavarni — de a tények tények: Szeged lakosságának gyarapodásában jelentéktelenné zsugorodott a természetes szaporodás. Nemcsak Szeged áll hadilábon ezekkel a számokkal természetesen, hiszen országosan is csak 13 ezrelék volt 1965-ben az élveszületések aránya. Szeged a maga 11,5 ezrelékével csak Budapestet előzi meg. Az új honpolgárok száma így országosan is, Szegeden is csöpp a tengerben. Persze, már ez is valami, hisz.en voltak évek, amikor a természetes népmozgalom negatív számokkal zárult Szegeden. A hatHátsók között is hátul a 11,5 ezrelókkol Honnan nő mégis Szegőd lakossága ? Pillantás 10—15 évre előre Ácta a kapitalizmus szociálpolitikájáról Ctéjtány Uezt,Q tanulmánya Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz épületasztalos ssft k ni ti n húsokat Jelentkezés: Szeged, Bocskai a 1—12, Munkaerógazdalkodás. x. K. 34. 4 OÍL.mAGrARORSZAG Vwárnap. jMinár a. Mindenekelőtt le kell szögezni: szociálpolitika és szociálpolitika között különbség van. Nemcsak olyan vonatkozásban, hogy ezt ma nálunk másképpen értelmezzük, mint például a harmincas évek derekán, hanem abban a tekintetben is, hogy akkor sem fogták fel egyértelműen. A Gömbös-kormány iparügyi minisztere, Bornemisza Géza, 1906-ban szivárványszínű prüdériával így fogalmazott: „nem jótékonyság, hanem intézményes megoldások útján oldja meg a problémákat, és a magyar munkásságnak végre tettekben kell éreznie, hogy a nemzetnek a íésze, és hogy a munkástestvéreink gondja a mi gondunk, anyagi, erkölcsi és kulturális fejlődésük a szivünkön fekszik. Ugyanebben az évben vi<5zont egy szociálpolitikus, Kovrig Béla már szellőzteti a kiskapukat: szociálpolitika annyi lehet, ahány világnézet. Mértéke a tárgyi adottságokon felül alanyi tényezőktől is függ. Ezek: az uralkodó társadalmi osztály szociális szemlélete, a központi hatalom birtokosainak társadalmi akarata, a közgondolkodás szociális érettsége, a társadalmi ellentétek élességének foka stb. Ilyen „alanyi tényezőket" boncolgat dr. Csépányi De,zső tanulmánya — természetesen a marxista igényű (tudományosság eszközeivet, mélyebb társadalmi rugók, öeszefuggesek keresésével. megállapításával. A József Attila tudományos szocializmus tanszékének legújabb actája a Gömbös-kormány 1935—36 évi szociálpolitikáját vizsgálja. Magának a miniszterelnöknek neve persze eltűnik a muntóskövetelések, sztrájkok, sok huzavonával járó tárgyalisok, meddő Ígérgetések, az uralkodó csoportok vétkes taktikázgatásának folyondárjában. A sebtiben lázas bürokratikus, halogató hintapolitiikát a rezsim kisebb szekértolói végezték, akiknek feladata volt a rendszer kapitalista arányainak kínosan gondos ügyelésc. Ezt pedig azért kell különösen hangsúlyozni, mert a hairnincas években erőteljesen összefonódott a munkások gazdasági harca a politikával. A nyolc órás munkanap és a bérek emc)=-sének követelése az osztályharc síkján jelentkezett. A hivatalos körök törekvése hiába próbált szelet kivonni a vitorlából — mindezt csupán az életszínvonal emelésére irányuló megmozdulásoknak igyekezve minősíteni —, a demonstrációk egyértelműen a proletariátus osztályharcának megnyilvánulását jelzik. A szociális körülményeknek javítására a kormány szociáloolitikáia ellen kibontakozó sztrájkmozgalmsk történetéből elevenít fel egy feje'zetet Csépányi Dezső munkája; érdekesen izgalvanas évek elején előfordult, hogy a természetes fogyás 300-ig is felugrott! Most körülbelül évi 150-es szaporulattal számolnak már, s az újabb években bizonyára tovább szépül ez a szám. A demográfusok mégis azt mondják. Szeged népesedésében elenyésző jelentősége lesz a természetes népszaporulatnak. legalábbis más népmozgalmi arányokhoz és irányokhoz képest. Mikor ezeket az adatokat fölleltem, mellé tettem a Szeged városi pártértekezlet beszámolójának ide vágó részét Itt már ugyanis részletes és komoly elemzést is olvashatunk erről a népesedési problémáról. Mi ennek az oka? — kérdezi a beszámoló és így adja meg a választ: „Többen ennek okát a terhességmegszakításokban látják, pedig néni ez a probléma gyökere. 1965ben a terhességmegszakításban résztvevők 20,3 százaléka házasságon kívül élt 5 százaléknál pedig orvosi indokok alapján történt a beavatkozás. A házásságban élők közül Ifi—40 évig a kérelmezők 13 százalékának 3, vagy annál több gyermeke volt és mindössze 8,5 százalék volt gyermektelen. A megszakítások zömét azok a 21—30 éves korú nők kérik, akiknek egy gyermekük már van (33 százalék) vagy kettő 16,5 százalék). Még nagyobb számú e korosztályból az olyan családok száma, ahol művi megszakítás nem történik, de születés sem". A statisztikát azután tovább elemzi a beszámoló, rendkívül nyíltan, őszintén, körültekintően: Az anyák dolgoznak. Szegeden a munkaképes korú nők 72,8 százaléka van alkalmazásban. A bölcsődék 626 férőhelyén máris 879-en vannak és még legalább 4—500 gyerek elhelyezésére lenne igény. Ennek a korosztálynak igen kedvezőtlen a lakáshelyzete is, sokan albérletben laknak, Szegeden az átlagkereset alacsonyabb az országosnál, a családok életszínvonala pedig a gyermekek számának arányéban csökken. A munkahelyen is objektíve hátrányt jelent még az anyaság. Hogy a már ismert és várható családvédelmi intézkedések milyen mértékben segítenek ezeken a gondokon, arra egyelőre talán senki sem tudna felelni. Kétségtelen ugyanis, hogy gondolkodásbeli elemek is hozzájárulnak ehhez az állapothoz, mert számos, hazánknál előnytelenebb berendezkedésű és jóval kisebb szociális gondoskodást nyújtó ország népesedési aránya messze magasabb. A szocialista országok pedig szintén mind megelőznek bennünket. Az 1963. évi adatok szerint a magyarországi 3.2 ezrelékes természetes szaporodással szemben a Szovjetunióban 14, Jugoszláviában 12,5, Lengyelországban 11,5, Romániában 8 ezrelékkel számolhatnak. Nyolcvanhatezertöl a százhúszezerig Szeged lakosságát 1943ban 86 ezer 600-zal jegyezték, ma már 129 ezer körül becsülik. A megélénkült ipari élet, a munkaalkalmak sokasodása hozott ide nein egeszen húsz esztendő alatt 34 ezer embert. S ez a folyamat nem lassult azóta sem. A jövőre a demográfusok ismét számolnak vele, s ha az előző években 1000—1100-as évi bevándorlási átlag adódott, utóbb már két és fél-háromezres. Jóllehet a falusi lakosság kevésbé mozdul, mint korábban, ezzel az átlaggal terveznek. Sok minden befolyásolja ezt a mutatót természetesen, de többféle variáció is rendelkezésre áll. A demográfusok mindenesetre úgy becsülik a jövőt, hogy Szeged lakossága 1980 táján 144—158 ezer között lesz. Ha viszont 1970 után nagy ütemben iparosodna Szeged és szívóhatása évi ötezerre nőne, a szegedi lakosság száma 1980-ig elérhetné a 176 ezret is! A természetes szaporodással együtt Szegeden a 27 és az 54 százalék között beesülik a lakosság növekedésének reális arányait Nem választható el Szeged demográfiai jellemzőitől a környező községek, városok, sőt, a szomszédos megyék népmozgalma sem. Hiszen itt a szomszédban több község lakossága csökken, ha nem is nagymértékben és nem is egyértelműen. Kübekháza, Röszke, Domaszék, Sándorfalva és Tiszasziget népesedési adatai előtt évről évre a csökkenés jele szerepel, de egy-egy esztendő kivételével ugyanez a helyzet Tápén és Üjszentivánon is. Más községek vonzásában viszont Szeged közvetlen közelségének hatását kell érezni: Kiskundorozsma, Szőreg és Gyálarét vezet ebben. Szeged „mágnesének" erővonalai azonban messzebbre is nyúlnak. Aa utóbbi évek átlagában Budapestről 300, Bács-Kiskun megyéből 336, Békés megyéből 520, Szolnok megyéből pedig 111 lakos telepult Szegedre. Számokból újabb számok Ezt a „számháborút" ftt nem lehet abbahagyni. Híd élhetne ennyi ember? S főképpen: hol lakhat? Hány lakást kellene építeni 1980ig ilyen várakozásban? A szakemberek kiszámították, hogy jelenleg több mint hatezer lakásra lenne szükség ahhoz, hogy minden szegedit jó fedél, rendes otthon alatt tudhassunk. A város szerkezete ígér egy másik számot is: 1980-ig szükségszerűen körülbelül 6500 elavult • lakást lenne célszerű lebontani és pótolni. A várható népességnövekedés ezen felül még körülbelül 16 000 lakásigényt jelent A pontos végösszeg: 28 755! Tessék ezen a számsoron egv nyugodt negyedórában végigsétálni! Szédületes és varázslatos, felemelő és elgondolkoztató. Mindez, persze, még csak „műhelyt. Ezek a demográfiai adatok és következtetések is egy félkészmunka félkész darabjai. Ilyen minőségükben is reális igényt, lehetőséget fejeznek ki azonban, távcsövet adnak a kezünkbe, melylvel az idő, a szegedi fejlődés. építés távlatait nézegethetjük. Sz. Simon István masan. Nikolenyi István 99 Bolygónk hűtőszekrényének" mechanizmusa Az Antarktisz belsejében mért rendkívül alacsony hőmérsékleteket — amelyek mínusz 90 fokig terjednek — Nyikolaj Ruszin professzor azzal magyarázza, hogy ez a jeges földrész rendkívül magasan fekszik a tengerszint felett és úgyszólván sohasem borítja felhőtakaró. A Moszkvában közzétett kutatásában Ruszin professzor az Antarktisz atmoszféráját „sugárzási tekintetben ideálisnak" minősíti. Véleménye szerint a jeges földrész éghajlati viszonyai hasonlóak a jégkorszak viszonyaihoz: a napsugarak tehetetlenek a jéggel vívott küzdelemben. A kontinens nemcsak hogy elveszíti mindazt a napenergiát, amelyet az év folyamán kap. hanem bolygónk más övezeteiből is elvonja a meleg egy részét 3