Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumára Védnökséget váíai az ötszörös szecíaüsia iirípi A Kenderfonó- és Szövő- írások pontosabb betartását, műszaki patronálója javasol­ipari Vállalat újszeged: gyá- valamint az exportáruk ter- ta a kollektívának, hogy rában dolgozik a Mező Imre melésének túlteljesítését. Vál- tartsanak kapcsolatot több ötszörös szocialista brigád. A lalásukban azt is elmondják, olyan brigáddal, amely Me­kollektíva elhatározta, hogy hogy az észlelt gyártásközi ző Imre nevét viseli, a párt IX. kongresszusa tisz- hibákat havonként összege- Programjukban még több teletére kezdeményezett si- zik és tapasztalataikat meg- érdekes és hasznos vállalás keres munkaversenyüket idén beszélik a termelő brigádok- szerepel, amely a szakmai is tovább folytatják. Ezzel kai. továbbképzésüket, kulturális köszöntik a Nagy Októberi Oláh I,ászióné brigádveze- és politikai fejlődésüket cé­Szocialista Forradalom 50. tő és Bárdos Éva, a brigád lozza. évfordulóját. \ brigád tagjai 12 pontba foglalták idei vállalásaikat és egyben versenyre hívták a nagyvállalat valamennyi szocialista brigádját és dol­gocóját Célkitűzéseiket a vál­lalat idei legfontosabb fel­adataihoz szabták. Többek között elhatáro'zták, hogy védnökséget vállalnak az igen nagy jelentőségű ex­portponyvák gyártása felett. E téren munkájuk meghatá­Telefonszámok — bármilyen tagolásban A közlekedés- és postaügyi miniszter­helyettes válasza a Dél-Magyarországnak A világszínvonal felé Beszélgetés Ivan Popov e'vtársssl, a Bclgár KP Politikai Bizottsága tagjával a fucomqnyos és műszaki fejlesztésről Lapunk január 3-i mában Felnőttoktatás • rozó mert ők a MEO kész-< ief0nszámmal címmel aruátvervői. Szeretnek elerni, hogy a megrendelt ponyvák hibátlanul, jó minőségben jussanak el külföldi vevőik­hez. Elősegítik a különféle munkaterületen dolgozó szo­cialista brigádok együttmű­ködését, a technológiai elő­szá­- te­szó­vá tettük, hogy mióta a sze­gedi telefonszámok ötjegyű­ek lettek, a posta más cso­portosításban követeli meg a telefonszámok bemondását — például interurbán hívás­kor —, mint az előfizetők korábban megszokták. Emi­att — írtuk — szinte újra Megszépül a Liget és a Búza Tervek és gondok a vendéglátóknál A Csongrád megyei Ven­déglátóipari Vállalat szegedi központjában a tervek ké­szítésénél mindenekelőtt a tavalyi tapasztalatokat vet­ték figyelembe. Megállapí­tották, idén lényegesen köny­nyebb lesz a helyzet, hiszen „belépett" az Éva presszó, közvetlenül a szabadtéri já­tékok színhelyének közelé­ben. Működik már a Béke bisztró és április elsején megnyitják az átalakított Mega éttermet. A korszerű­sített étteremben elsősorban speciális birkakészítménye­ket árusítanak. Ugyancsak még a nyáron megnyílik a Károly utcában az új bisztró, amely modern 150 férőhe­lyes lesz. Az új üzleteken kívül nagy gondot fordít a vállalat a meglevők korszerűsítésére, rendbehozására. Igy például újjáalakítják a Búza vendég­lőt és az űjszegedi Liget vendéglőt is. Problémát okoz a vendég­látóipart vállalat vezetőinek, hogy az idén nem a Dóm téri árkádok alatt lesz a büfésor a szabadtéri játékok idején. Úgy tervezik, hogy a közel­ben, az Apáthy kollégium melletti Eötvös utcában ál­•lítják fel a büféket. Ugyan­csak gond, hogy a nyárra meg kell szüntetni a Fáklya mozi kertjében elhelyezett Ezüsthajó sörkertet, mivel itt állandó kiállítási pavilon lesz. Idén először még már­cius végéig kijelölik az ide­genforgalmi szempontból leg­inkább számításba jövő szó­rakozóhelyeket. Szegeden több száz férfi és nő dolgozik a vendéglátóipar­ban. Ezért a vállalat lehető­séget ad számukra, hogy egy most kialakítandó klubhelyi­ségben szórakozhassanak, és a szakmában is tovább ké­pezhessék magukat. Nyáron három új pihenőhely is várja a vendéglátóipart dolgozókat a Balatonon, Gyulán és Már­télyon. meg kell tanulniuk a tele­fonszámokat. Cikkünkre Horn Dezső, a közlekedés­és postaügyi miniszter első helyettese válaszolt, s töb­bek között a következőket írta: „Megállapítást nyert, hogy a Postavezérigazgatóságnak a telefonkönyv szerkeszté­sére vonatkozó utasítását a Szegedi Postaigazgatóság té­vesen értelmezte, és az elő­fizetőktől is a postai belke­zelésben előírt tagolást kö­vetelte meg. Minthogy nincs olyan jogszabályi rendelke­zés, amely a közönség részé­re a kapcsolási számok ta­golását előírná, a postaigaz­gatóság utasítást kapott a helytelen gyakorlat meg­szüntetésére. Az előfizetők tehát a kapcsolási számokat, úgy mint korábban, ezután is bármilyen tagolásban be­mondhatják". A bolgár ipar — az egykori mezőgaz­dasági jellegű ország­ban — csaknem a semmiből született meg az elmúlt két évtizedben, a felsza­badulás után. A Burgasz környéki nyersolaj-vegyészieti kombinát, a plovdivi színesfémkombinát európai szintű üze­mei, számos gépipari, élelmiszeripari új üzem jelzi a szabad­dá, függetlenné vált szocialista ország ro­hamos fejlődését, amelyben egyáltalán nincs megállás. Ezért is különösen nagy jelentőségű sze­rep jut a további elő­rehaladásban a bolgár Tudományos és Mű­szaki Fejlesztési Bizottság­nak, amelynek munkáját — a bizottság elnökeként — Ivan Popov elvtárs, a Bol­gár Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja irányítja. Amikor a közelmúltban, m bizottság szófiai székházá­ban, a titkárnő jelezte érke­zésünket, barátságosan mo­solygó, magas férfi jött elénk szobája ajtajához és magyarul köszöntött: — Jó napot kívánok! S ezek nemcsak udvaria­san elsajátított üdvözlő sza­vak voltak, hanem beszélge­tésünk jó része is a mi anyanyelvünkön folytató­dott — Igen, szívem egy kis darabja ma is magyar — mondotta Ivan Popov elv­társ. — Hogyan? Ügy, hogy sokáig éltem az önök szép hazájában, sok jó barátom él ma is ott. Dolgoztam is különféle vállalatoknál Ma­gyarországon, sőt üb-elnök is voltam. Közvetlenül az előtt, hogy 1950-ben vissza­tértem Bulgáriába, a Transz­vili igazgatói beosztását töl­töttem be Budapesten. Hát ezért is beszélgetek szíve­sen magyarokkal, de még inkább azért, mert tudom: a két nép is jó barátja egy­másnak. A kedves bevezető után a bizottság munkájára tért át a beszélgetés. fi A Bolgár Kom­munista Fárí kö­zelmúltban véget ért IX. kongresz­szttsa milyen úiabb célokat tű­zött a tudomá­nyos és műszaki fejlesztés elé? — A határozat szerint minden erőn­ket a legfontosabb kutatási célokra kell összpontosítanunk úgy, hogy lényegesen megrövidítsük a tu­dományos eredmé­nyek gyakorlati be­vezetéséhez szüksé­ges időt Feladatul szabta meg a kong­resszus a hazánkban különösen fontos iparágak: a gépipar, a vegyipar, a fémko­hászat, az élelmiszer­ipar és ezek mellett az öntözés komplex gépesítésének és automatizá­lásának előkészítését Ahol lehet, mihamarabb utol akarjuk ezekben érni a leg­fejlettebb országokat. Fel­használjuk ehhez a fokoza­tosan bevezetésre kerülő új gazdasági szisztéma nyújtot­ta lehetőségeket Bizonyára a műszaki fejlesztést is meg­gyorsítja a vállalatok na­gyobb önállósága és a kéz­zelfoghatóbb anyagi ösztön­zés. fi Milyen az együttműkö­dés e feladatokban a szocialista országokkal? Huszcnkélemeleles toronyház Szegeden A tervek szerint I970-re épül fel az olajbányászok lakóháza Bepillantani az ÉM Szege­di Tervező Vállalat munká­jába többé-kevésbé annyit tesz, mint megismerkedni a város jövőjével. A rajzasz­talokon 1966-ban mintegy 600 millió forintot érő be­ruházások tervei születtek meg, az idén 750 millió fo­rint kivitelezési értéket ter­veznek. Üzemeket -raktára­kat, tudományos intézeteket, s természetesen lakásokat. A témáról Szebellei Mihály, a tervező vállalat igazgatója adott tájékoztatót. A Magyar Tudományos Akadémia 204 millió forint költséggel — amint erről már beszámoltunk — Újsze­geden építteti fel biológiai kutató intézetét. Ez az épü­letkomplexum bonyolult fel­adat elé állitotta a tervező­ket A laboratóriumban hő, korrózió, rezgés, radioaktív sugárzás, biológiai szennye­ződés és ártalmas gőzök ha­tásait kellett figyelembe venniök. Tarnai István épí­tészmérnök vezetésével a tervek részben már elké­Jelentős fejlődés előtt áll nt ./ szegedi nagyüzem ;s. A tervező vállalatnál már hozzáláttak a kábelgyár 32 millió forintos beruházá­sának tervezéséhez. Itt is fejlett építési technológiát alkalmaznak. A tervező vállalat építész­mérnökei s a Belkereskedel­mi Minisztérium megrende­lésére komplex kereskedel­mi nagyraktárt terveznek. A Takács János mérnök veze­tésével tavaly kezdődött munka előreláthatólag már 1967 első félévében befeje­ződik. A 36 ezer négyzet­méternyi hasznos területtel bíró épület tárolóinak szá­mos követelményhez kell igazodni: a ruhaneműktől az élelmiszerekig terjed majd az itt raktározott áruk vá­lasztéka. A vállalat az Országos technológiával, csúszó zsalu­zással húzzák majd fel. Gon­doltunk a lakók kényelmé­re a közlekedésben is: több gyorsliftet tervezünk. Még néhány érdekesség az olajbányászok lakóházáról: a Szeged m. j. városi ta­nács megegyezett az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel, hogy a toronyház — Az együttműködés ál­talában a KGST kértéin be­lül folyik. A szocialista or­szágok gazdasági terveivel Mí a rendeltetése Bul- együtt a tudományos kuta­. ... , __. tási programokat is jórészt ganaban a Tudományos ös$ze%an*oljuk. Ebből köl­es Műszaki Fejlesztési csönösen nagy előnyök szár­Ilyen lesz a szegedi toronyház, az ország egyik legmaga­sabb lakóháza A szovjet nagykövetség képviselője a tegnapi bemutatón A klasszikus orosz opera- A bemutató alkalmából irodalom egyik kiemelkedő Szegedre utazott J. D. Gri­alkotását, Csajkovszkij A cenko elvtárs, a Szovjetunió pikk dáma című zenedrámá- magyarországi nagyköve_tsé­ját mutatta be szombaton gének titkára és felesége, s este a Szegedi Nemzeti Szín- dr. Biczó György elvtársnak, ház Versényi Ida renaezé- a Szeged városi tanács vb el­sében, Vaszy Viktor vezény- nőkének társaságában vettek letével. A főszerepekben Va- részt a sikeres esten, das Kiss László, Harmath (Az előadás méltatására Éva, Gyimesi Kálmán és Tur- W-M számunkban visszaté­ján Vilma lépett fel. rünk.) Kőolaj és Gázipari Tröszt­től is kapott feladatot. 120, két-három szobás korszerű lakás befogadására alkal­mas, 66 méter magas, 22 emeletes toronyházat ter­veznek. Ez a munka is meg­kezdődött, s az első makett is elkészült. A toronyház előreláthatólag a harmadik ötéves tervben, 1970-ig fel­tetején panorámia körkilá­tót és presszót rendeznek be. Készülnek a Tarjántelep lakóépületeinek tervei is. De a hagyományostól eltérően, a város vezetésének intézke­désére, felcserélik a sor­rendet: az építkezés előtt kerül sor a közművesítésre. A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat tavaly már épül Szegeden, a Tisza Áru- hozzáfogott a szükséges te­ház mellett. A tervező, Szebellei Mi­hály így számolt be erről: — Az ország egyik leg­magasabb lakóházának ter­vezéséhez fogtunk Zsebik József statikus és Kása Mi­hály gépésztervező kollé­gámmal együtt, Borvendég Béla, mint tanácsadó vesz részt az igényes munkában. A toronyház falait öntött reprendezési munkákhoz, az idén e részen megkezdődik a lakóházépítés. A tervező vállalat, a Sze­ged m. j. városi tanács meg­rendelésére még idén befeje­zi a városrendezési terv el­ső szakaszát is. Ez a nagy­méretű munka 1980-ig veszi figyelembe Szeged várható fejlődését. Matkó István maznak. Nem kell olyan té­mákkal foglalkozni, időt, pénzt áldozni, amelyet egy másik szocialista ország dol­goz fel. Főként a Szovjet­unióval széles körű az együttműködés: több mint száz kutatási témán dol­gozunk közösen szovjet szakemberekkel. Egyébként valamennyi európai szocia­lista országgal cserélünk szakembereket, tudományos kutatókat Beszélgetésünk befejező kérdését, hogy fi Milyenek a bizottság kapcsolatai Magyaror­szággal? már szinte nem is kellett külön föltennünk, mert Ivan Popov elvtárs magától is rátért erre. — Hangsúlyozni szeret­ném mondotta —, hogy igen jók a kapcsolataink Magyar­országgal. Együttműködési szerződésünk van e téren és több témán — főként a me­zőgazdaság gépesítésében, az élelmiszeriparban, energia­termelésben — együtt dolgo­zunk magyar szakemberek­kel, kutatókkal. A szocialis­ta táborban példamutatónak. Milyen fő célokat szol- sőt bizonyos mértékig egye­gál jelenleg a bizottság dülállónak mondhatjuk két által irányított tudomá- közös vállalkozásunkat Az nyos kutatás és műszaki egyik az Intranszmas elne­Bizottságnak? — Azzal a rendeltetéssel jött létre 1962-ben ez az ál­lami bizottság, hogy.. össze­hangolja és irányítsa, pénz­ügyileg támogassa a tudo­mányos kutatást és a mű­szaki fejlesztést is. Ezt — tudomásom szerint — Ma­gyarországon két külön bi­zottság látja el. Mi úgy gondoltuk, hogy azért egye­sítjük a kettőt mert így nagyobb összhangot tudunk teremteni a tudományos ku­tatás és a kutatási eredmé­nyek gyakorlati megvalósítá­sában. Ezért felügyeletünk alá tartozik a szabványosí­tással foglalkozó hivatal, a szabadalmi hivatal, a mű­szaki-tudományos felvilágo­sítással foglalkozó országos szervezet, az országos mű­szaki és technikai könyv­tár, az állami minőségi el­lenőrzés is. Mindezekhez megfelelő pénzügyi fedezet­tel rendelkezünk, hogy szer­ződéses alapon a műszaki fejlesztéshez szükséges új eszközöket, eljárásokat, ta­lálmányokat, szabadalma­kat dolgoztassunk ki, s azo­kat a termelésben haszno­síttassuk. fejlesztés? — Hazánk — mint isme­retes — színesfémekben gazdag ország. Egyik legfon­tosabb feladatunk ezért, hogy tudósaink és műszaki szakembereink révén ezek teljes és gazdaságos felhasz­nálását segítsük elő. A má­sik hasonlóan fontos fel­adat a gépipar egyes ágai­nak gyors fejlődését bizto­sítani. Főként azokét, ame­lyeket a KGST munkameg­osztása alapján főként Bul­gária fejleszt. Ezekben az ágazatokban minél előbb el vezésű vállalat, amely az üzemeken belüli anyagmoz­gatás tervezésére, berende­zések készítésére, felszerelé­sére jött létre, a másik az Agromas vállalat, amely a mezőgazdasági géptervezés­sel foglalkozik. Mindkettő közös bolgár—magyar vál­lalat szófiai, illetve buda­pesti központtal. Jóleső, hogy nagy érdeklődéssel fi­gyelik munkáját, esetleges követendő példaként, más szocialista országban ÍSL Igazán örömet jelent e két vállalat sikere, mint aho­gyan egyéb kapcsolataink is, kell érnünk a világszínvona- ame,yek remélhet6en 1967 lat. Ezt kötelességünknek érezzük, annál is inkább, mert így a többi szocialista ország ipari előmozdítjuk. fejlődését is ben is tovább erősödnek és gyümölcsöznek. LÖKÖS ZOLTÁN — VARGA JÖZSEF Vasárnap, 1967. január 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom