Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszám o l ^ kevesebb ráfordítással, a Magyar Népköztársaság a jövőben LS támogatja a KGSTígyüttműködést, annak továbbfejlesztését. A Szovjetunióhoz, a Varsói Szerződés és a KGST tagországokhoz fűződő szorosabb kapcsolatainkon túl, politikai, gazdasági éa kulturális kapcsolataink szüntelen fejlesztésére törekedtünk valamennyi szocialista országgal. E törekvésünk eredményeként az utóbbi években szorosabbá vált politikai együttműködésünk, szélesedtek és növekedtek gazdasági és kulturális kapcsolataink csaknem minden szocialista országgal. A szocialista országokkal fennálló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk segítettek bennünket külpolitikai törekvéseinkben és hazai feladataink megoldásában. A jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy tovább erősödjenek hazánk és valamennyi szocialista ország kapcsolatai, ideértve Kínát és Albániát is, amely országokkal kapcsolataink ma nem kielégítöek. Kapcsolataink, szocialista elveink és céljaink azonosságára az önállóság és szuverenitás tiszteletben tartására, a kölcsönös előny biztosítására és a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek, ezek alapján fejlődnek népeink javára. Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti függetlenségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kapcsolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszabadulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarmati népek egymásra utaltságát és szövetségét hirdeti. Ez az elv ma a szocialista országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus ellen küzdő népeknek, újonnan felszabadult országoknak nyújtott önzetlen segítségben, és az irántuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, nyilvánul meg gyakorlatilag. Pártunk ezen elvek alapján fejleszti kapcsolatait Ázsia, Afrika, Latin-Amerika haladó erőivel. Az utóbbi négy évben kormányunk nagy számban bonyolított tőkés országok képviselőivel hivatalos, diplomáciai látogatásokat tárgyalásokat — folytatta. — Kölcsönös előnyökkel járó, gazdasági, továbbá kulturális megállapodásokat kötöttünk és hajtottunk végre. Fejlesztettük idegenforgalmunkat és jelentős személyforgalmat valósítottunk meg nyugati tőkés országokkal is, hogy ilymódon is előmozdítsuk a népek kölcsönös jobb megismerését, barátságát, a béke ügyét A különböző társadalmi rendszerű országokkal fenálló kapcsolatainkban törekedtünk a nemzetközi kommunista mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kialakított elveknek megfelelően, a VTIL kongresszus határozatait követve, a békés egymás mellett élés elvét megvalósítani. A jelenlegi világhelyzetben a forradalmi marxista—leninista elmélet és gyakorlat megköveteli az imperialista agreszsziók, az aknamunka és a „fellazítási" tevékenység. a szocialista országok megosztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt teszi, de ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósulásáért. A Központi Bizottság, a kormány ennek megfelelően és eredménnyel dolgozott A kongresszus erősítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista külpolitikai irányzatot és gyakorlatot Tisztelt elvtársak! A haladás erőivel együtt küzdünk az Imperialisták agresszióinak visszaveréséért most mindenekelőtt az agresszió ellen hősiesen küzdő Vietnam testvéri népének hatékony megsegítéséért Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a népek barátságának megvalósulásáért a tartós és egyetemes békéért Támogatunk minden kezdeményezést amely ezeket szolgálja: az általános leszerelésre, az atommentes övezetek megteremtésére, az atomfegyver elterjedésének megakadályozására, az atomfegyverek betiltására éa megsemmisítésére irányuló javaslatokat Mindezt bonyolult helyzetben tesszük. De a legbonyolultabb külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mutatja: az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdekek, a marxista-leninista elmélet, a proletár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai változatlanok, e tevékenység alapjául szolgáló elvek: O

Minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket ® Magyar Népköztársaság szuverenitását ©

Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítéséért politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért O

Szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő munkástestvéreinknek a demokratikus szabadságjogokért a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel. ©

Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcait a régi és új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen. ©

Fejlesztjük az együttműködést Ázsia. Afrika, Latin-Amerika független országaival. ©

Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért O

Egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áll az egész békeszerető emberiség erejének összefogásával. Bármennyire ls bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet harcunk reményteljes, mert végső óráit éli a gyarmati rendszer, válságban van a kapitalista világ, van erős szocialista világrendszer, és a leghaladóbb erők között ott van független, szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. A társadalmi fejlődés — Az osztályviszonyok alakulása hazánkban Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársaki Áttérek társadalmi fejlődésünk és az osztályviszonyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért eredményeink ismertetésére. A társadalmunk osztályszerkezetében végbement mélyreható változás számszerűen mérhető. Az 1949-es állapotokhoz képest 1966-ig a következőképpen alakult a helyzet: A szocialista Iparban dolgozók száma 521 ezerről, 1480 ezerre, csaknem a háromszorosára növekedett. A munkások és alkalmazottak összlétszáma 1630 ezerről kereken 3400 ezerre, több mint kétszeresére nőtt, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak száma 10 ezerről 1 millió 50 ezerre növekedett. A kisipari termelőszövetkezetek taglétszáma 8 ezerről 192 ezerre emelkedett. A kisárutermelók száma viszont 2 millió 322 ezerről 142 ezerre csökkent. Az ország gyorsütemű és nagyarányú iparosodásának megfelelően 1949 óta az összes dolgozók számán belül a mezőgazdasagban dolgozók részaránya 52 százalékról 32 százalékra csökkent Adatok bizonyítják, hogy nálunk a főidbirtokosok és kapitalisták kisajátításával a kizsákmányolás megszűnt, társadalmunkban csak dolgozó osztályok vannak. Majd később, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista átalakulás a népgazdaság minden területén végbement. Az. osztályviszonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlődésének eredményei, egyben további átalakulásnak, a szocialista társadalom teljes felepitésenek ú.i alapjai és feltételet Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odaadó munkájával nagymértékben hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folyamat, a társadalom szocialista átalakításának élén haladt, helytállt, mint társadalmunk vezető osztálya. A munkásosztály vezető szerepe mind hatékonyabb módon érvényesül, mégpedig elsősorban abban, hogy a párt útján a munkásosztály kormányoz, gyakorolja a hatá'mat. másodszor, hogy ma már a társadat- n nagy többsége magúvá tette a mun' "sztály forradalmi célját, a szocializiru •, s ennek felépítésén dolgozik, végül harmadszor, hogy az állami és társadalmi élet területén mintegy negyedmillió emberével a munkásosztály közvetlenül tölti be a vezető funkciókat A párt 1958-ban. tízezrek bevonásával átfogóan megvizsgálta a munkásosztály helyzetét és megfelelő határozatokat hozott A határozat végrehajtásának eredményeként növekedett a munkások politikai, társadalmi szerepe, javult anyagi és kulturális helyzete. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság ellenőrizte ennek a ma is érvényes határozatnak végrehajtását és a gyakorlatot — ahol erre szükség volt — kijavította és továbbfejlesztette. A párt — nemcsak a munkásosztály, hanem az egész társadalom érdekében — mindenkor elsőrangú feladatának tekinti a munkások helyzetének, életkörülményeinek a lehetőségek szerinti rendszeres javítását Tisztelt elvtársak! Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett, céljaiban, tartalmában, tehát minőségileg erősödött a munkás-paraszt szövetség, következésképp az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai alapja. A munkás-paraszt szövetség állandó erősítése pártunk mindenkori feladata. Ehhez most új, minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel rendelkezünk. Tudnunk kell azonban, hogy a munkásparaszt szövetség erősítése nemcsak a szándékon és a politikai kijelentéseken múlik, hanem mindenekelőtt népgazdaságunk arányos fejlesztésének megfelelő gazdaságpolitikát is kíván, és a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a két dolgozó osztály, a munkások es parasztok közös érdekeinek megfelelően, és a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelésének sikeres megoldásával ment végbe. A legmesszebbmenőkig igyekeztünk parasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést: demokratikus megoldást biztosítottuk a termelőszövetkezetek létrehozásában, vezetésében, bevezettük a földjáradékot, az öregségi járulékot, a társadalombiztosítást, elterjesztettük azt a részesedési rendszert, amely a tudást és a szorgalmat díjazza. mindezek eredményeként megszilárdultak a szoraalizmua alapjai a magyar falum. Parasztságunk megtalálta a helyét a közös gazdaságban, becsülettel dolgozik és jobban él, mint korábban. Mivel a munka falun is új, minden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a folyamat, amely az egységes, szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához vezet. A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Ezért pártunk, népi államunk eddig is mindent megtett, hogy a mezőgazdaságot megfelelő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal, más termelőeszközökkel erősítse, s ezután is így lesz. Ugyanezen okból mindent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka termelékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék, és csökkenjen a termékek önköltsége. A jövőben az ipari és a mezőgazdasági termelői árrendszert úgy kell alakítanunk és összehangolnunk, hogy fejlődjék a szocialista mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége, ezenkívül bizonyos feldolgozó ipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetkezetekben. Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is, részben a nyugdíj és a társadalombiztosítási ellátás további fejlesztésével . A gazdaságirányítási rendszer reformjának keretében erősítenünk és fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettséget és a szerződések rendszerét. A Központi Bizottság javasolja, hogy a jövő év folyamán üljön öszsze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely megtárgyalja a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőszövetkezetek kongresszusa válaszsza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának kérdésében. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megalakulása után az állami szervek, a termelőszövetkezetek öszszességét érintő alapvető gazdaságpolitikai kérdések és jogszabályok kidolgozásával kapcsolatos álláspontjukat egyeztessék a tanáccsal. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek további megszilárdításának, gazdálkodási biztonságának, a parasztság és a társadalom érdekeiből kiindulva javasoljuk.. megfelelő jogszabállyal meg kell teremteni a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait. A termelőszövetkezetek tártokéban levő mezőgazdasági rendeltetésű földek közül sok ma nem a faluban élő emberek tulajdonában van, más földek öröklés révén folyamatosan városban lakók tulajdonába kerülnek, és jogbizonytalanság van a termelőszövetkezetek által ma használt más földek birtoklásában is. Szükségesnek látszik egy olyan törrény kidolgozása, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a tsz-ek birtokában levő föld megfelelő megváltási ár ellenében a termelőszövetkezetek tulajdonába menjen át Az elgondolás szerint a jelenleg városban élő földtulajdonosoknak kellő időt biztosítva magának kellene elhatároznia, hogy a tszbe megy dolgozni, vagy megváltási ár ellenében felajánlja földjét Ugyanezt a jogot biztosítani kell a nem tsz-tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag számára biztosítani kell azt a jogot, hogy időhatár nélkül, bármikor maga válasszon, földjáradékot élvez élete végéig, vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a földet Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban levő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át. A rendezést a termelőszövetkezetek és a föld névszerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. Tisztelt elvtársak! Társadalmunkban mint szövetségeseink, más dolgozó osztályok és rétegek — igy a kispolgárság, illetve az értelmiség is — részt vesznek a szocialista társadalom építésében. A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire — hangsúlyozta Kádár János, majd megállapította, hogy a tudományok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedésével együtt növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége is. A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A politikailag leghaladóbb értelmiségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért A párt és a kormány politikájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó többsége egyetért, ezt munkájával igazolja. A pártnak azonban figyelembe kell vennie, hogy az értelmiség egyes rétegei érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira, ezért soraikban fáradhatatlanul terjeszteni kell a marxista—leninista elméletet, meghonosítani, erősíteni a közösségi gondolkodást, a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik tevékenységüket. Nem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme és esetei ellen, mindenkinek meg kell értenie. hogy a szocializmus építése és társadalmi viszonyaink között hasznos az adott számú önálló kisiparos és kiskereskedő munkája. Társadalmi szükségletet elégítenek ki, ezért tevékenységük társadalmilag hasznos, munkájukra ezután is szükség lesz. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjai(Tolyftatás a i. oldalon.) 6iO > tilBLE iű. KEDD 3