Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 3. oldalról.) val sJemben alkalmazott politikánkat is. Mindazok, akik leszámolták a múltul es becsületesen dolgoznak, megtalálják helyü­ket a társadalomban. A továbbiakban a nők és a fiatalok helyzetéről, sokrétű problémairól szólt a beiramoló. Szamokkal, adatokkal illuszt­rálva. hogyan nőtt a dolgozó nők szerepe társadalmunkban; s vitába szállt azokkal a hamis általánosításokkal, szélsőséges né­zetekkel. amelyek az ifjúságnak gondolko­dásmódjáról, magatartásáról zajlott viták­ban felmerültek. Aláhúzta, hogy a fiatalok többsége elitéli a kapitalizmust, értékeli a felnőttek harcát, amely elsöpörte a régi világot. A mai fiatalok túlnyomó többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesiti a ha­za iránti kötelezettségét, — Népünk szocialista összefogását az utóbbi evekben is jól szolgálta pártunk belpolitikája, amely hirdeti és megvaló­sítja a dolgozó osztályok szövetségét, a kommunisták és pártonkivüliek összefo­gását és együttműködését, államunk, tár­sadalmunk szocialista jellegenek és de­mokratizmusának erősítését, fejlesztését. Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvően részt vett. es részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták és párton­kivüliek politikai együttműködését, és tö­möríti mindazokat a hazafiakat, akik ké­szek tettekkel szolgálni a szocializmus fel­epitesének nagv nemzeti eélját Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, n szo­cializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy párt. a munkásosztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat.. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét atekin­telben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék, és mognverje közérdekű cél­jainak megvalósításához a társadalom kü­lönböző osztályainak és rétegeinek képvi­selőit, azokat is, akiknek egy vagy más po­litikai kérdésben még fenntartásaik van­nak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egészében. A párt a Hazafias Népfront vezető ere­jeként, e mozgalom keretében valósítja meg a különböző foglalkozású és hivatás­beli emberek, a nemhivők és különböző felekezetekhez tartozó hivők, mindazok összefogását, akik felismerve társadal­munk alapvető és közös érdekelt, ma ké­szek együttműködni a haza felvirágozta­tásában. A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működé­sére szükség lesz mindaddig, amig kü­lönböző társadalmi osztályok lesznek, ameddig társadalmunk egésze politikailag és világnézetileg teljesen egységes nem lesz. A Magyar Népköztársaság jogrendje biz­tosítja az állampolgárok teljes egyenjogú­ságát, államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Raját történelmünk es a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály ha­talmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosszú történelmi átmenet egész időszaká­ban szükség van. Ebben az időszakban, ha a helyzet valamely oknál fogva nem elezódik, az állam működésében az el­nyomó funkciók mindinkább csökkennek és nagyobb szerepet kap az egyszerű do­logi igazgatás, a gazdasági és kulturális szervezes alkotó munkája. az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás. A párt, az állam szerepének ebből a felfogásából kiindulva szükségesnek tart­ja az állam és az állam különböző szer­veinek erősítését, demokratikus továbbfej­lesztését. Tovább kell fejleszteni a ieg­főbb törvényhozó szerv, az országgyűlés szerepet. Fokozni kell törvényalkotó tevé­kenységét, az alapvető társadalmi kérdé­sekben szélesíteni kell hatáskörét, ellen­őrző szerepét. Az országgyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk az új valasztóiogi törvényt, amely az egyéni képviselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot te­remt a képviselő és a választói között, s ez is kedvezően hat majd az országgyűlési munkára. Egész népi államunk, kormányszerveink, az aliami gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi néphatalmi és igazgatási szerveik, a tanácsok működése ls ereciménve*. és mivel n nép alapvető érdekeit szolgálja, demokratikus. Az alapvető jó mellett állami munkánk­ban nemkívánatos bürokratikus vonások ls vannak, s reszben ennek folyománya­ként ..kijárás", úgynevezett „szocialista összeköttetés" én más egészségtelen be­folyások is hatnak, sőt megvesztegetés és korrupció is előfordul. A párt feladata az állami szervekben, a tanácsokban dolgozó elvtársak, a Hazafias Népfront, a szakszervezet és más tömeg­szar vezetek. az egész társadalom segítsé­gével erősíteni és fejleszteni állami, ta­nácsi szerveink munkájának demokratiz­musát, hatékonyságát, és támogatni, ami abban jó és leküzdeni a bürokratizmust, a megenged hetet len befolyásolást, mindazt ami rossz a jelenlegi gyakorlatban. Allarrvéletünk demokratizmusának, az ál­lami és tanácsi munka hatékonyságának további erősítése, a munka rossz vonásai­nak és gyengeségeinek megszüntetése min­denekelőtt Irányítást rendszerünk és veze­tési módszereink megjavítását és feilesz­léset. a szorosan vett hatósági munkában pedig igazgatási rendszerünk egyszerúsi­tesét. kívanja meg. Rendszerünk demoVrwti ansueót aróeitera egyértelmű azzal, hogy a dolgozók, a la­kosság közvetlenül vagy képviselői útján mind nagyobb mértékben hozzászólhasson érdemileg azokhoz a kérdésekhez, ame­lyekben érdekelt. Hogy ez. a jelenleginél hatékonyabb legyen, a gazdasági, a kul­turális és a szociális, de még az állam­igazgatás sok kerdésében is. nagyobb ha­táskört kell kapniok az üzemeknek ée in­tézményeknek, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsoknak. Ez állami mun­kánk továbbfejlesztésének útja. Mint társadalmunk minden döntő kér­désének megoldásában, az. állami, A ta­nácsi munka további javításában is a párt­rak. a párt szervezeteinek, a kommunis­táknak példát kell rmitatniok a helyes in­tézkedések kidolgozásában, azok végrehaj­tásának ellenőrzésében és segítésében. Amikor a Központi Bizottság az állami, a tanácsi munka hatékonyságának és a lényeget tekintve rendszerünk demokra­tizmusának Intézményes továbbfejleszté­séről szól, szükségesnek tartja felhívni a figyelmet eddigi gyakorlatunk bizonyos ta­pasztalataira. Megítélésünk szerint társa­dalmunk a demokratizmus kellő érvénye­sítése és különböző visszásságok leküzdése tekintetében nem tudott teljes mértékben élni jelenlegi alapintézményeink és irá­nyítási rendszerünk által eddig is biz­tosított lehetősegekkel sem. Rendszerünk őszinte híveinek magatar­tásában tömegesen tapasztaljuk azt « té­ves szemléletet, mintha társadalmi törek­véseink teljes érvényesítése, törvényeink betartása és betartatása, a visszásságok le­küzdése, igazságtalanságok megszüntetése kizárólag a vezetés feladata lenne. A Köz­ponti Bizottságnak éa a kormánynak ter­mészetesen megvan a maga feladata e te­kintetben. azonban e kérdésben a vezetés és a tömegek csak egyidejűleg és együtt tudnak hatékonyan fellépni. Szocialista törekvéseink, rendszerűnk demokratizmusa A referátum ezután gazdasági kérdé­sekkel foglalkozott. Ismertette a második ötéves tervidőszak eredményeit az ipar­ban, a mezőgazdaságban, szólt a vidék fokozott iparosításában elért előrehala­dásról, majd aláhúzta: — A Központi Bizottság a beszámolási időszakban átfogóan, kritikailag elemezte gazdasági fejlődésünket. Ez a vizsgálat is megmutatta népgazdaságunk életerős alapjait, az elért nagyarányú fejlődést, ugvánakkor komoly fogyatékosságokat is feltárt. A gazdasági munka főbb fogyatékosságai abban foglalhatók össze, hogy az ország rendelkezésére álló erőforrások kihaszná­lásának hatékonysága elmaradt a lehető­ségektől. Gazdasági növekedésünk üteme a korábbi évekhez képest lassúbbodott. A termelőeszközök kihasználása az ipari és a mezőgazdasági üzemekben nem volt ki­elégítő. Fontos gazdasági ágazatok fe.ilö­desét gátolta, hogy a termelés növekedé­sével nem tartott lépést a tárolás, a fel­dolgozás és a szállítás Ennek következ­tében komoly károk keletkeztek. Ez rá­mutatott tervezőmunkánk komoly fogya­tékosságaira. A nemzeti jövedelem a tervezettnél ki­sebb volt, a fogyasztási alap a terv sze­rint a felhalmozási alap a tervezettnél nagvobb mértékben növekedett. Mindez azzal a következménnyel járt. hogy a fo­gyasztás és a felhalmozás együttes összege meghaladta a nemzeti jövedelmet, kedve­zőtlenül alakult a külkereskedelmi mérleg. A Központi Bizottság e káros tenden­ciák láttán az 1964 decemberi párthatáro­zatban a pártszervezetekhez, a part­tagsaghoz, az állami és gazdasági vezetők­höz. a munkásokhoz, a dolgozókhoz for­dult. Napirendre került a gazdasági vezetés javítása, a rend megkövetelése, az álta­lános munkafegyelem erősítése, a munka­teljesítmények fokozása, a létszámgazdál­kodás szigorítása. Ezeknek az intézkedé­seknek nyomán 1965-ben a javulás sok jele mutatkozott és az 1966. évi adatok azt mutatják, hogy a javulás folytatódott. A harmadik ötéves terv főbb előirány­zatalt. a népgazdaság fejlesztésében előt­tünk álló legfontosabb feladatokat ismer­tette Kádár János ezután. Hangoztatta, hogy az idei első három negyedév tapasz­talatai alapján megállapítható: n gazdasági fejlődés fó vonalaiban megfelelt a harma­dik ötéves terv céljainak. Az ipari terme­lés a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A termelés színvonala várhatóan 6—6,5 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ja­vult a termelés és a szükségletek össz­hangja A termelés általános emelkedési üteménél gyorsabban nőttek a bel- és a külkereskedelem részére történő áruát­adasok. és eredményes lépéseket tettünk a felesleges keszletek növekedésének meg­akadályozásában. Az iparban 5 százalékkal emelkedett a termelékenység. Kedvező, hogy a termelés növekedését a tervezett­nél alacsonyabb létszámnöveléssel tudtuk elérni. Az egy keresőre jutó átlagkereset 3,3 százalékkal nőtt. Ez az év kedvező mezőgazdasági ered­ményeket hozott. Az egész mezőgazdasági termelés 5—6 százalékkal magasabb a múlt évinél. A legfontosabb növények kö­rül a kenrér- és takarmanygabona hoza­ma, • burgonya ee a zöldségfélék termés­csak akkor érvénvesülhet teljes mérték­ben. az előforduló visszásságok és azok lehetősége csak akkor irtható ki gyökere­sen, ha a szocializmus és a demokrácia központi és helyi erői egyaránt, megalku­váa nélkül és határozottan lépnek fel. In­tézményeink, vezetési módszereink fej­lesztése, a hatáskörök jobb rendezése mel­lett ez a kulcsa az igazi megoldásnak. Tarsadalmi kérdéseink közül meg kívá­nom meg említeni a népesedés alakulását is. Mint ismeretes, az utóbbi években ha­zánkban különböző okok következtében, erősen csökkent a születési arányszám. Sok túlzó megállapítás is elhangzik erről. Mint­egy két éve a csökkenés is megállt, és nagyon kismértékű javulás mutatkozik, mégis úgy tartjuk, hogy államunknak és társadalmunknak ls jelentős kérdéséről van szó. amellyel foglalkozni kell. Sokan a születési arányszám növekedését leszű­kítik a kérdés anyagi (bölcsődei, óvodai férőhelyek, lakáshiány, családi pótlék) ol­dalára. Kétségtelen, hogy itt többről, tár­sadalmi, szemléleti, egészségügyi és anyagi vonatkozású dologról van szó. A Központi Bizottság azt tartja, hogy nagyon sokrétű, a társadalom, az embe­rek életének sok vonatkozását komolyan érintő kérdésről lévén szó, csak rendkí­vül körültekintő vizsgálatok, az érdekel­tekkel való beható tanácskozás alapján lehet olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek célszerűek a születési arányszám növekedésének elősegítéséhez. Szükséges­nek látszik, hogy az illetékes kormányzati szervek foglalkozzanak a népesség alaku­lásával és a társadalmi szervek bevoná­sával dolgozzák ki mindazokat az intéz­kedéseket, amelyek a nők, az anyák, a család, a társadalom érdekének megfelel­nek és a kérdés társadalmi, etikai, köz­egészségügyi és anyagi oldalát egyaránt átfogják. Pártunknak az utóbbi Időben hozott eredménye • tervezettnél h magasabb. Ez évben is sikerült saját termésből fe­dezni az ország kenyérszükségletét a jövő aratásig. Továbbra is nagy problémákat jelent hogy a beruházásoknál nincs megfelelő összhang a beruházási igények és a beru­házást, előkészítő, illetve kivitelező kapa­citások között. Bár az építőipar egészében túlteljesíti tervét, tetemes mértékű elma­radással kell számolnunk a beruházási építkezéseknél, ezen belül főként az ipari beruházásoknál. Külkereskedelmi forgalmunk az idén alapvetően a tervezettnek megfelelően ala­kult. A nemzetközi piacon valamivel ver­senvképesebbek vagyunk, de a fejlődés nem kielégítő. Kitért a referátum a gazdaságirányítá­si rendszer reformjára is. Aláhúzta: a re­form célja erőforrásaink jobb kihaszná­lasa, a fejlődés ütemének, az életkörülmé­nyek javításának meggyorsítása. A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkörök jelentós resze a kormány és a miniszté­riumok hatásköréből a vállalatok és a ta­nácsok hatáskörébe kerüljön. Azzal, hogy a gazdasági kérdések nagy tömegének el­döntése vállalati és tanácsi hatáskörbe kerül, a kormányzati szervek számára biztosítható, hogy figyelmüket az ellenőr­zésre. a népgazdaság fő arányainak tu­dományosabb kialakítására, a hosszabb távú tervek kidolgozására fordítsák. A központi tervezésnek a jövőben is elsőrendű szerepe lesz. A központi terv­ben kell dönteni a fogyasztás és felhal­mozás arányáról, a beruházások fö ará­nyairól, a népgazdasági ágak műszaki fejlesztéséről, a fogyasztási struktúra be­folyásolásáról, a nemzetközi munkameg­osztásban való részvételünk fejlődésének kérdéseiről, a termelóerők elhelyezésének változtatásairól és a legfontosabb szo­ciális-kulturális és életszínvonalbeli té­nyezőkről. Az árutermelés és a piac mechanizmusától várjuk viszont, hogy egyes termékek termelésében a kínálat rugalmasabban alkalmazkodjék a keres­lethez, hogy a vállalatok igyekezzenek a legcélszerűbben felhasználni a gazdasági erőforrásaikat. Nem arról van tehát szó, hogy a jö­vőben a központi tervezés, illetve a pi­ac törvényei egymástól függetlenül funk­cionálnak a gazdaságban, hanem e ket­tő olyan egységéről van szó, amelyben a központi tervezés játssza az uralko­dó szerepet, mivel RZ a feladata, hogy szabályozza a népgazdasági fő folyama­tokat és magát a piaci mechanizmust is. A tervezési rendszer átalakításával szükség van a termelési folyamatok ta­nulmányozására, a kölcsönhatások sokol­dalú elemzésére. Ezzel összefüggésben szükségszerűen megnő a távlati tervezés fontossága, a hosszabb távra történő sza­bályozás szükségessége. A jóváhagyott terv a kormány és valamennyi közpon­ti szerv számára kötelezően előírja a cselekvés irányvonalát. A vállalatok helye és szerepe elvileg megváltozik a szocialista tervgazdálko­dás továbbfejlesztett, új rendszerében. A szocialista vállalatok eddig lényegében a népgazdasági tervből rájuk kirótt felada­tok mechanikus végrehajtói, a végrehajtás megszervezői voltak. Az új irányítási rendszerben az allarru terv fó céljaival minden fontosabb határozata a szocia­lista társadalom teljes felépítését célozza, s ezt szolgálják a kongresszus előtt levő újabb javaslatok is, nagy célunk megva­lósításáért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért: O Erősítjük és tovább fejlesztjük a munkásosztály, a nép hatalmát. O Tovább kell szilárdítani és fejlesz­teni a szocialista tulajdonviszony© kat. © Növelni kell a termelőerőket és meg kell szervezni azok ésszerűbb lei használását. O Uralkodóvá kell tennünk a mar­xista világnézetet, erősíteni a szo­cialista tarsadalmi tudatot, a közösségi szellemet. © A magasabb szinthez közelítve, t© vább kell csökkenteni a fizikai és szellemi munka, a város és falu közötti különbséget. O Növelni kell a munka termelékeny­ségét, döntően a műszaki színvonal emclésevel és a munka magasabb fokú szervezettségével. O Növelni kell a gazdaságos terme­lést az ipar, a mezőgazdaság, a népgazdaság minden főbb területén. O Tovább kell emelni népünk, a dol­gozók szakismereteinek, általános műveltségének, kultúrájának színvonalát O Meg kell javítani elosztási rendsz© riinket, tovább kell emelni a f© gyasztáat. a dolgozók életszínvonalát. Az eredményes munkához az országon belüli feltételek megvannak és a nem­zetkőzi feltételek is adottak, illetve sz© kadatlan helytállással biztosíthatók. A szocialista társadalom teljes felépítéséhei hazánkban még hosszú évek munkája kell, de annak gyümölcseit már a ma élő generációk is élvezni fogják. összhangban a rállafate* pénzeszközök­kel, beruházási alappal és ösztönzési alappal rendelkeznek. Maguk is végez­nek piackutatást közvetlenül tárgyalnak szállítóikkal és építik kapcsolataikat meg­rendelőikkel. Mindinkább általánossá kell, hogy váljék a vállalatok közötti közvet­len kapcsolat a termelőeszközök kere© kedelmi forgalomban történő beszerzésé­ben és értékesítésében is. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok számára az állam kötelező tervmutatókat általában nem ír elő. A vállalatok maguk dolgozzák kl terveiket a központi szervektől kapott információ és piaci ismereteik alapján. Az állam, mint tulajdonos, a vállalatok működését szabályozza, de a szabályozás módja, for­mája megváltozik. Az állam általában nem közvetlen utasításokkal biztosítja a tervcélok megvalósítását, hanem gazda­sági és közgazdasági eszközökkel, meg­felelő hitelpolitikával, a vállalati tiszta jövedelem felhasználásának szabályozá­sával és más eszközökkel. A szocialista tervgazdálkodás célja a szükségletek kielégítése. A vállalati gaz­dálkodás akkor szolgálja a társadalom ér­dekeit, ha tevékenysége a fizetőképes ke­reslet kielégítésére irányul a lehető leg­gazdaságosabban, ha azt termel, amire a társadalomnak szüksége van. A válla­lati nyereség — eszköz. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés után a nye­reség alakulása nem egyedüli, de a leg­főbb mutatója lesz a termelés hatékony­ságának, a gazdasági tevékenység minő­ségének a vállalatoknál. A gazdasági mechanizmus reformja a tényleges értékkel, az előállításhoz szük­séges társadalmi munkával összhangban levő termelői árakat kíván. A termelői árakat 196R. január elsejével általánosan rendezni kell, s magát az árképzés mód­ját is meg kell változtatni. A követke­ző években egyes cikkek termelői árát emelni, másokét csökkenteni kell. A ter­melői árak változása bizonyos esetekben es mértékben a fogyasztási árakat ís érintheti. A fogyasztási árak változása vem járhat a lakosság életszínvonalának csökkenésével, annak a tervben megha­tározott mértékben emelkednie kell. Ár­politikánk fontos vonása marad a jövő­ben is — bizonyos rugalmasság mellett — az árszínvonal stabilitására való törek­vés. A reform kiterjed a szocialista építés más fontos kérdéseire is, így az anyagi ösztönzésre és a munka szerinti elosz­tás szocialista elvének következetesebb alkalmazására. A jövőben arra kell töre­kednünk, hogv elsősorban a dolgozók munkabérét növeljük, viszont mindenki fizesse meg annak értékél. amit fogyaszt. A munkabér jobban tükrözze a dol­gozók tényleges teljesítményét, ez a munka szerinti elosztás szocialista elvé­nek következetesebb alkalmazása. Ezért bátrabban kell haladnunk a bérek és a keresetek differenciálásában is. A gazdasági mechanizmus reformja során lehetőséget kell teremteni arra, hogv az eredménvesen dolgozó vállalat meghatározott mértékű, de az eddigi nyereségrészesedésen túlmenően többlet­keresetben részesíthesse jól dolgozó mun­kasait es alkalmazottait Ilyen módon is A népgazdaság erősödése — Gazdasági céljaink és feladataink 4 NOVEMBER M„ KEDD

Next

/
Oldalképek
Tartalom