Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

A Magyar Szocialista Maakéspárt --..... j Bizottságának beszámolója Kádár János elvtárs beszéde Kádár János bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk n Vlil. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett, é* történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját Anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. A kongresszusi előkészületekről szőlt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a pártértckezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket a párttagságnak több, mint 90 százaléka vett részt és mintegy 160 ezer hozzászólás hangzott eL A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával s annak folytatását következetesebb megvalósítását igényelt*. A párttagságtól és a társadalmi testületektől nagyszámú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelő javaslatokat a kongreszszusi határozat-teiyezetben és a szervezeti szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembe vettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A kongresszus fórumáról meleg vakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és résztvevőit, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját, majd így folytatta: — A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, marxista—leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá, fejlcszsze tovább pártunk munkájában mindazt, ami annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az Idő, a változó helyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az elOttünk álló időszakra szocialista építőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta: A nemzetközi helyzet — A Magyar Népköztársaság külpolitikája — A világban ma az alapvető ellentőt először a kapitalizmus és a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor, a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopóltőkés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentőt Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását Pártunk VIII. kongresszusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő Jelentősége van a szocialista országoknak. A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950. és 1965. között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, jplközben az öszszes nem szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében is álljuk a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950-től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetében tömör,ült szocialista országok Ipari termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett. A világ területének 20 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965-ben a a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták. A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági — és természetesen katonai — éreje nemcsak abszolút mértékben, hanem ta tőkés országokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy Jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedeti és 1© győzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egytég hiánya. A kinal vezetők jelenlegi, egységbontó politikája — bfirmi legyen te szándékuk — gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A Szocialista országok egységének időleges megbomlása az imperialistákat taktikai lehetőséghez Juttatta de nem változtat a tényen, hogy történelmileg korunk a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korszaka. A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták 'győzelmes szabadságharcukat imperialista lcigázóik ellen. A második világháborút követően, az egykori gyarmati területek helyén 60 új, független állam született. Ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a földterület 4 százalékán állnak fenn még „klasszikus" gyarmatok, s lakosságuk a föld lakosságának 1 százaléka.. Kádár János ezután az imperialisták új, leplezett neokolonialteta módszereiről szólt, majd kiemelte: — Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése, az, hogy a kapitalista vagy a nem kapitalista utat választják-e? A belső feudális, burzsoá és militarista elemek és az imperialisták nem egy h© lyeti szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozására. 6s ott, ahöl a haladó erők nem voltak elég szervezettek vagy ébörek, nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes felülkerekedését. Ennek szembetűnő példája Indonéziában a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az imperialistákkal szemben korábban egyesült indonéz nép megosztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünket Indonéz elvtársaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az indonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat és ismét fontos tényezői lesznek a nemzeti felemelkedésért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért vívott ímperialistaellenss küzdelemnek. Az Imperialisták gyarmati rendszere és áj, élcázottabb lelgázó törekvései ellen küzdő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniok kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését, ha a belső és a nemzetközi problémák megoldásában az imperializmus elleni közös harc érdekeiből Indulnak ki, ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szocialista világrendszer országaira támaszkodnak. Tisztelt elvtársak! A tőkés világon belül Jelentős változások mennek végbe. Bár a vezető tőkés országok gazdasági és katonai ereje növek© dett, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tőkés országok egyenlőtlen fejlődése következtében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az imperialista táborban. Éleződtek ÉL? egyes tőkés országok egymás közötti ellentétel, és mélyreható'politikai válságba kerültek az amerikai Vezetés alatt álló katonai és politikai szövetségesek. Széthullott a bagdadi paktum, meggyengült a távol-keleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO. A ciprusi válság kapcsán, a görög—török ellentétek feltárták az imperialisták Földközi-tenger me© ti katonai rendszerének gyengeségét. Megbomlott a NATO katonai szervezete, és általában az amerikaiak által az európai szocialteta országok ellen szervezett hidegháborús Imperialista front. Egyes európai kapitalista államok, közöttük NATO-államok, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal. A vezető tőkés államokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Államok költségvetésének mind nagyobb részét .emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Növekszik az államadósság. Csökkennek az aranykészletek és a dollártartalékok. Az egész gazdasági életre inflációs nyomás nehezedik. Komoly valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia, megtorpant a konjunktúra a nyugat-európai országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban,' Angliában, Olaszországban, Franciaországban. Altalános jelenség a tőkés országokban, hogy a növekvő terheket teljes mértékben áthárítják a munkások, általában a dolgozók vállára, ennek nyomán élesedik az osztályharc ezekben az országokban, fokozódik a sztrájkmozgalom. Tavaly csupán az Egyesült Államokban mintegy négyezer sztrájk volt, amelyben másfél millió ember vett részt. Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosultak a monopóliumok hatalma elleni politikai fellépéssel és Jelentős hatást gyakorolnak a tőkés államok belpolitikai életére. Az Imperializmus lehetőségeinek korlátozódása és mélyülő válsága egyrészt (kapcsolatok keresésére, az úgynevezett „fellazítási" taktika kísérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a legagresszívebb monopóltókés köröket. A vezető tőkés hatalom, az Egyesült Államok kormánya milltarizálja az országot, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit, nyílt agressziókat követ el. Ennek legsúlyosabb fomája a Dél-Vietnam népe elleni háború és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság ellent agressziók sorozata. Az amerikaiak tietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja, amellyel az amerikai kormány a népirtás nemzetközi bűntettét követi el. Az amerikaiak, saját bevallásuk szerint, csupán az idén több bombát dobtak Vietnamra, mint a mdsodik világháború alatt az egész csendes-óceáni hadszíntérre. Az amerikai Imperialisták vietnami agressziója mélységesein felháborítja a világ népeit, s még a tőkés országok, sfft az USA-val szövetséges országok kormányai ls igyekeznek elhatárolni magukat attól a közvélemény előtt Az Egyesült Államok kormányának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai, sem az a manőver, hogy Manilában „tanácskozott" az egész világon jól ismert, a dél-vietnami Ky-kormányhoz hasonló kreatúráival és csatlósaival. Mind szélesebben bontakozik ki a hős vietnami népet tám© gató világméretű mozgalom, amelynek s© ralban ott vannak az amerikai nép baladó és békeszerető emberei is. Népünk a szolidaritát érzésétől áthatva egységesen áll megtámadott, hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Tám© gatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front Igazságos követeléseit és harcát Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agreszszló ellen küzdő vietnami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi köt© lessége Vietnam megsegítése, és "mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniok az amerikai agresszorok megfékezésére, a háború tüzének eloltására. A szocialista országok élen Járnak az amerikaiak vietnami agressziója elleni harcban, segítik és segíteni fogják Vietnam népét De ez még nem minden, amit megtehetünk. A kínai vezetők ellenzik, mi azt valljuk, hogy feltétlen szükség van a Vietnamnak nyújtott közös segítségre, a szocialista országok összehangolt fellépésére, az amerikai agresszió elleni akcióegység létrehozására. (Taps.) Az USA kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja 1© győzni az Egyesült Államokat A vietnami hazafiak kemény csapásokat mérnek az ellenségre, és megmondották, hogy sohasem adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket. Kl fogják űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti függetlenségüket, kivívják jogukat, hogy Dél-Vietnam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az ameriitaiak minden haditechnikai fölényük ellenére eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabadságszerető hős vietnami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld és a vietnami nép szabad lesz, mert igazsagos és hősi harcában támogatja őt. minden szocialista ország, a haladás minden ereje, minden tisztességes és békeszerető ember az egész világon. (Taps.) Az amerikai kormány, miközben folytatja és fokozza vietnami agresszióját, képmutatóan gyakran beszél a békéről és a háború politikai megoldásáról. Ennek az útja azonban csak egy lehet: az 1954es genfi egyezmény tiszteletben tartása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása Dél-Vietnamból, a dél-vietnami nép ama jogának biztosítása, hogy maga döntsön sorsáról. Az USA kormánya csak ennek a nemzetközi egyezményeken alapuló, a nemzetközi jog tiszteletben tartását j© lenlő -rendezésnek az elfogadásával biz© nyithatja, hogy valóban békét akar, s minél előbb teszi ezt, annál jobb az Egyesült Államoknak is. Evtársak! Az európai békét súlyosan veszélyezteti az Atlanti-óceán két partján elhelyezk© dő két legagresszívebb monopoltőkés csoport, az észak-amerikai és a nyugatnémet politikai, gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de valamennyi európai ország biztonságát fenyegeti. A béke és az európai biztonság jelentős tényezője az erős német munkás-paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság, amelynek eredményei, s aktív békepolitikája nagy nemzetközi elismerést váltott ki. Bonnból újabban olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy rendezni óhajtják kapcsolataikat, a diplomáciai kapcsolatokat is, az európai szocialista országokkal. Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat-Németország Iránt A bizalmatlanság eloszlatásának fettétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ismerje el a második világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakronisztikus tagadásával, A Német Szövetségi Köztársaságban ma üldözik a haladó erőket viszont szabadon működnek a revansista és újfasiszta erők, amelyek a legutóbbi tartományi választásokon már képviselethez is jutottak. A szocialista országok elleni diverzáns, kémés terrorista szervezetek, emigráns ügynökségek, uszító rádióállomások működnek az NSZK-ban és mérgezik az európai légkört zavarják az országok normális kapcsolatait E jelenségek felszámolása nélkül a bonni politika felelősei nem várhatják, hogy a szocialista országok őszintének tekintsék a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére vonatkozó kijelentéseiket, A bonni kormánynak el kell döntenie, hogy tovább folytatja-e veszélyes, a német érdekeket is sértő, zsákutcába vezető politikáját, amely elszigeteli nemcsak a szocialista európától, hanem az európai országok többségétől, vagy hajlandó konstruktív módon hozzájárulni az európai béke biztosításához. A Varsói Szerződés Politikai Tanácsk© ró Testületének bukaresti értekezletén közös álláspontot alakítottunk kl, • azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket a bukaresti nyilatkozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt is tettekkel bizonyította sok államközi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani az európai államok közötti megértést, a gazdasági és kfllturális együttműködést mind a kétoldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsolatainak vonalán. Valljuk, hogy noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a béke megszilárdítása érdekében lehetséges és szükséges lépéseket tenni Európa népeinek, országainak kollektív biztonságáért. A párt első Htkárn ezután hazánk külpolitikájáról, népköztársaságunk növekvő nemzetközi tekintélyéről szólt Kiemelte: külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokkal, közvetlen szövetségeseinkkel való legsz© rosabb együttműködés ápolása és fejlesztése. — A magyar nép a szocialista társadalmat épltl, békét kíván. Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barátként, mindig maga mellett tudja a hatalmas Szovjetuniót. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai bensőségesek és valóban testvériesek. Világnézetünkből következik, internacionalista elveinknek és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelel, ezért ápoljuk és erősítjük szüntelen tovább a magyar— szovjet barátságot és együttműködést az élet minden területén. (Hosszan tartó taps.) Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiakban ls, hogy erősítsük a szocialista országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából felbecsülhetetlen. Mindaddig, amíg az Imperialisták folytatják a fegyverkezési hajszát, fenntartják agresszív katonai blokkjaikat, a világ békéjének biztosítéka az az erő, amelyet a Varsói Szerződés képvisel. A nemzetközi feszültség, az Imperialista hatalmak nyílt agressziős politikája arra kényszerít bennünket, hogy fokozott figyelmet fordítsunk országunk védelmi képességére. A Varsói Szerződés keretében hazánk védelmi ereje szüntelen fejlődik, s hozzájárul a szocialista világ közös védelméhez. A Központi Bizottság, kormányunk eddig is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a KGST munkájának fejlesztéséhez. Az eredmények ismertek; a szocialista országok hosszú lejáratú szerződéseken alapuló, biztonságot adó és növekvő áruforgalma népgazdaságunk fejlődésének nélkülözhetetlen eleme, ezenkívül van közös olajvezetékünk, energiarendszerünk, vagonparkunk, működik a közös bank. Mi, figyelembe véve gazdasági kapcsolataink politikai jelentőségét és szocialista jellegét, támogattuk, részben kezdeményeztük az érdekeltséget bejelentő tagállamok két- és többoldalú közös vállalkozásainak, mint például az eredményesen működő Intermetallnak a létrehozását is. Szocialista együttműködésünk fejlesztéséért, s azért, mert közösen sok feladatot oldhatunk meg 362 NOVEMBER 29„ KEDD l