Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-27 / 280. szám
Szeged szeüemi életének mai kérdéseihez Irta Siklós János M I INDÍTOTT ARRA, hogy Szeged város problémái közül éppen ezt az igényes, bonyolult témát feszegessem a nyilvánosság előtt? Nagyobb lélegzetű föllendülés, magasabb fokú egészséges szellemi erők jelentkezésének küszöbéhez értünk. Két évtized érlelő esztendőinek ereje feszül alkotásvágytól hajtva, önmaga jobb, célszerűbb hasznosítását keresve a szocialista haza gyarapítása érdekében. A közelmúlt napokban útkereső elképzeléseket próbáló tudományegyetemi tanácsülés vitatta, hogyan lehetne az egyetem szellemi erejét jobban hasznosítani Szeged érdekében. Hasonlóképpen az orvosegyetemen, csaknem ugyanebben az időben arról folyt alaposabb eszmecsere, hogyan lehetne jobban megmutatni és a közvéleménynek hasznosítani azt a szellemi produkciót, amely itt van a város falai között. Művészek kérdezik, hogyan lehetne a meglevő művészi erőt Intenzivebben hasznosítani. Ezek a felszínre került pozitív értékű megnyilatkozások indítottak arra, hogy töprengő gondolatokkal járuljak hozzá ehhez a megindult szellemi folyamathoz. Szeged szellemi élete mindig számottevő volt. Különösen a századforduló és majd a második világháború után nőtt fel az országos, hellyel-közzel a nemzetközi figyelemig. Egyre gyorsabban hántotta le magáról a lokálisan fényesnek tetsző gúnyát. Természetesen voltak csúcsai és provinciális területei, reakciós, káros vetületei is a felszabadulás előtti szellemi tevékenységnek. S akkor a mával összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a távolság a főváros és a „vidék" relációjában. A szellemi élet egészséges fejlődését nyomorgatta az osztálytársadalom, amelyben az égbekiáltó nyomor és a fény jelezte a feloldhatatlan belső ellentmondást. A gondolkodó, alkotó ember — ennek láttán — hányszor tette fel magának: „Voltaképpen kinek alkotok én?" Ráadásul az irredentizmusra épített hamis, beteg osztálypolitika ellenséges harapófogóba záratta a hazát huszonöt esztendőn keresztül. Ettől a nyomorgató állapottól menekült meg a magyar értelmiség 1945-tel. De a felszabadulás ténye először mint megfigyelendő, vihar utáni állapot Jelentkezett A koalíciós harcok végén a megfigyelést látszat asszimiláció váltotta fel, amit nem támogatott megfelelően értelmi, érzelmi azonosulás. (Az érthetőség kedvéért: nem a számos kivételt értem, hanem a szellemi só jelentős tömegét) Ezt az állapotot az eHenfemdalont szelekciós hatása mutatta A mő^BWRnfc levő kőt évtized kétlrányd hatást gyakorolt Végérvényessé tette hazánkban ezt a társadalmi rendet minden gondolkodó ember előtt Biztosította a kiegyensúlyozott, nyugodt élet- és munkakörülményeket ezáltal életképesnek bizonyult és elfogadottá vált Szaporodik a meggyőződésből munkálkodók száma as értelmiség körében. Most már nem látszatasszitnilációról vaa szó, hanem * tárwrful int rend őszinte támogatásáról! A mögöttünk levő négy esztendőben keletkezett különböző — gazdasági, életkörülménybeit — problémák ugyan korábbi Hluziók vesztéséhez vezettek a szellemi életben működők körében is. de ezzel párhuzamosan inkább a realitások átfogására irányuló törekvés kerekedett felül, és nem a kiábrándultság. A MÁSIK HATÁS érdeltesaéyB M, hogy a felgyorsult életritmus a tudományoktól, a művészetektói, a gyakorló értelmiségiektől (orvosoktól, pedagógusoktól stb.) szinte versenyfutást követel. hogy legalább az általános érvényűvel lépést tartsanak! Nem szóbeszéd — előttünk zajló valóság —, hogy minden „megújhodik", minden más a huszadik század második felében, mint az első felében volt. Ezzel most már reálisan számol a magyar értelmiség nagyobbik része. Lényeges vetülete e kérdésnek az is, hogy a két évtizedben felfrissült a szellemi élet. Üj beáramlásoknak vagyunk tanúi — a munkásosztályból, a parasztságból — és erőteljesen szaporodik a magas kvalifikációval rendelkezők száma a fiatalabb korosztályok körében. A kvalifikáción nemcsak tudományos fokozatokat értem: az igény a szakma világszinvonala. Fokozattal vagy fokozat nélkül! Az említett tényezők összhatása megérlelte Szeged szellemi életét arra, hogy nyugodtan felelhetjük: Szegeden sokkal nagyobb szellemi erő és érték működik, mint amennyit mutat hazailag és nemzetközileg! Ezzel összefügg az is, hogy milyenné formálódjon a város szellemi arculata. Milyenné formálja az alkotó, ható szellemi erő. Ez olyan nagy téma, hogy egy cikk keretében nem lehet megnyugtatóan kifejteni álláspontokat. Legfeljebb tendenciákra utalni a szükségletekkel és a lehetőségekkel összhangban. G YÜMÖLCSÖZŐNEK ÍGÉRKEZŐ szálon indul — fejlődik — a két eqyetem. Szeretnének jobban beépülni a város és a megye közéletébe alkotó tudományok eszközével is. Ez a törekvés segítené azt is, hogy több országos és nemzetközi jelentőségű, értékű kezdemenyezés induljon ki ebből a városból. Csak támogatást — s kétoldalú együttműködést — kíván a kezdeményezés: a tudomány lépjen ki bátrabban a laboratóriumokból, s a kutatószobák csöndjéből. Nyitott csatornák egész rendszerét ajánljuk: a jogász szövetséget, TTT-et, a napokban alakult földtani szakcsoportot, az írószövetség és a képzőművészeti szövetség dél-magyarországi szervezeteit, a különféle szakmai társaságokat, a két napilapot és folyóiratunkat. Lehet, hogy ezek a csatornák nem elégségesek. Pillanatnyilag azonban ezeken sem megy keresztül a meglevő szellemi érték, sem a jelentkező szükséglet. Sokkal intenzívebb föllépést igényel e kezdeményezés felnevelése tanácsaink, szakigazgatási szervek, s a Hazafias Népfront szervei részéről. A kezdeményező és koordinációs szerepet hangsúlyozom az itteni szellemi erők. értékek célszerű felhasználása érdekében a város és a megye javára. Működik a tudományos akadémia szegedi bizottsága (egyetlen az ország vidéki városaiban) kutatókkal, akadémiai hitelekkel, kutatási programokkal. Itt dolgozik a mezőgazdasági kutatóintézet is. A város és a megye ipari és mezőgazdasági fejlődésével számolva, indokolt olyan kooperációs rendszer kiépítése, amelyben a kutatási programok és a helyi szükségletek jobb összhangja jön létre. Nemcsak az olaj. földgáz, geológiai kutatás jelentkezik sürgős szükségletként. Bár e természeti kincsek feltárásával vegyiparunk rendkívül nagy fejlesztésének színhelye Csongrád. S a kémiai kutatások más Igénnyel jelentkeznek, mint akárcsak három esztendővel korábban. De nagy jelentőségű pl. a fizika, kibernetika, gyógyszerészet, mezőgazdaság és még sok más tudományág kutatási programja a helyi fejlődés szempontjából. Kiragadott példának említem az M. 3-as kibernetikai gépet a szegedi kábelgyárban. Dr. Kalmár Lászlónak és munkatársainak nagv érdeme, hogy ez a csodálatos gép működik a szegedi ipar javára. A szegedi 71-es kvkoricafajtát itt kísérletezték ki, hasznossága • rövidebb tenyészidő. Nem odázható tovább a tudomány és « gyakorlat széles skálán épülő szorosabb egysége. A gazdasági irányítás reformjában mindkét részről — szó szerint értendő — létkérdéssé válik. Az alapkutatások megőrzésével egyidejűleg a gyakorlat fizetőkész megrendelőként jelentkezik a tutomány eredményeiért. Kik kezdeményezzenek? Az akadémiai bizottság vezetői, a mezőgazdasági kísérleti intézet vezetői, s az ipar, a mezőgazdaság gyakorló szakemberei! A tudomány embere! Ismerjék meg )obban a gyakorlati ipart és a mezőgazdaságot a tudományág és a tágabb értelmű tájékozódás érdekében. Megyénk egyik •árosának több együtt dolgozó értelmiségi szakemberét — kérésünkre — elvitték két üzembe. Kiderült a mezőgazdasági üzemben, hogy a tudományok felhasználásáról eddig ók valótlan fogalmakat dajkáltak, szó szerint: megdöbbentek. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban még furcsább kép alakult ki velük: olyan gyönyörű divatcikkeket láttak, amelyekről azt hitték korábban, hogy nyugati cégek készítményei. S ott derült ki, hogy városuk •3 országba szállít, ebből igen sok a nyugati cégek rendelése. Szeged szellemi arculatát jellegzetessé teheti, ha a tudományos élet nemzetközi rangon jelentkező eredményeiről itt e város falai között beszélnek nemzetközi fórumon. Miért olyan ritka a nemzetközi és a hazai, országos konferencia, kongreszszus Szegeden, holott nemzetközileg, országosan Ismert és elismert emberek dolgoznak a városban? Egy ismert szegedi professzor például ez év tavaszán Genfben „saját szakállára" hazánkba. Szegedre nemzetközi szakkongresszust hívott meg 1970-re. Egyszerre nyolc ország — közöttük néhány szocialista ország — jelentette be igényét ezért a kongresszusért Ehhez hasonlóan bátrabban kellene fellépni a szegedi tudósoknak a tudományos akadémián, illetékes szaktárcák vezetőinél. A szellemi élet nemzetközi áramkörébe így jobban belekapcsolódhat a magyar tudomány, s szerénytelenség nélkül: Szeged. A város szellemi életének reprezentálása mellett — a valutáris vonatkozások sem mellőzendők. Hasonló igénnyel jelentkezhetünk a honi, országos konferenciák, kongresszusok megrendezéséért. Nagyon jól tudom, ez nemcsak akaraton múlik, sok kötöttség, nehézkesség, értetlenség, szakmai féltékenység, valutáris okok stb. gátló tényezők. De a korábbi bizonytalankodást váltsuk fel kívánságaink határozottabb megfogalmazásával. A humán tudományok — így a társadalomtudományok — jelentősége, értéke, fejlődésük szükségessége feszítő társadalmi igény. Bármihez nyúlunk, ez a feszítő társadalmi igény azonnal jelentkezik. A gazdasági irányítás reformja törvények, rendeletek, jogszabályok egész rendszerének változtatásához, módosításához vezet Ebben a szegedi jogtudománynak van-e országos szerepe? Minden valószínűség szerint, igen. De a módosuló jogviszonyok megértése és alkalmazásának segítése a gyakorló ember számára szintén sürgető, helyi társadalmi igény. Az új és a legújabbkori történelem tudományos feldolgozásában a szegedi történészeknek nagy a lehetőségük, s a törleszteni valójuk is. Például a Csongrád megyei munkásmozgalom történetének összefoglaló tudományos monográfiájára lenne szükség 1970re. A mögöttünk maradt 25 év monográfiája nem lenne érdektelen. Ezt a munkát nehezíti, hogy egyszerre négy-öt helyen foglalkoznak e témával, a kutatói anyag így széjjelhullik. Az újkori történelem rendkívül értékes anyagát össze kellene gyűjteni, s egy helyen tartani. Pillanatnyilag a különböző szervek „ragaszkodása" az alapanyagokhoz — megnehezíti ezt. Az egyetem, a városi tanács, s amennyiben érintettek, a helyi pártszervezetek lépjenek fel egységesebb rendszer megteremtése erdekében. A szociológiai kutatások eredményei ma már nélkülözhetetlenek a vezetéshez. A kultúrszociológia iránti igény is mindennapossá vált. A kutatási munkálatok még nem indultak meg. Ebben az akadémia helyi bizottságának sokoldalú támogatását várjuk. Megítélésünk szerint alkalmas, képzett kutatók élnek itt Szegeden, a másutt ls Csongrád megyében. Kezdeti lépéseknél tart az új tartalmú, korunk, életünk mai körülményeivel foglalkozó szociográfia. Kérkedés nélkül mondhatjuk, hogy az etika, esztétika, pszichológia (üzemi pszichológia) területén elért kutatási eredményeink országos jelentőségűek. De sajnos még messze vagyunk attól, hogy ezek a fontos tudományágak közvetlen támogatói legyenek a mindennapok ezerirányú gyakorlatával küzdő vezetőknek, vezetőszerveknek. Itt is indokolt megfogalmazni, hogy munkánk, eredményeink alapján több országos jellegű tudományos konferencia, kongresszus megrendezésére vagyunk képesek. Több itt rendezett országos konferencia bizonyítja ezt. Utalhatok korábbanról a marxista kritikusok itt rendezett első országos találkozójára, vagy a közelmúltból a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlésére, a Magyar Pathológusok Társaságának első nagygyűlésére és a magyar fogorvosok tudományos tanácskozására, amelyek egyidőben zajlottak a város falai között. Hasonlóan jelentős volt a polgári jogi nemzetközi konferencia is, s még számos más sikeres, rangos tanácskozás. E téren is a humán tudományok fejlesztésének, országos rangjának gyarapítása érdekében különösen több kezdeményezésre lesz szükség. Szeged szellemi arculatának formálásában, fejlesztésében egyik tendenciát az elmondottak fokozatos megvalósulásában látom. Irodalmi, művészeti tradíciókban is van mire hivatkozni. Örökségünkre büszkék vagyunk, a magyar irodalom klasszikussá érett nagy szegedi elődök életművének feldolgozása érdekében irodalomtörténészeink eredményesen fáradoznak. A közelgő Tömörkény-centenárium gondosan kidolgozott programja decemberben ismét Szegedre és a szegedi irodalom klasszikusára irányítja az országos közvélemény figyelmét. Életre való a makói vezetők kezdeményező fellépése, hogy József Attila emlékére 1967 végén több napos, országos jellegű irodalmi demonstrációt rendeznek Makón. Itt a szocialista Magyarország legjelesebb irodalomtörténészei lépnének fel, s az élő irodalomból nemcsak a kortársak, hanem a fiatalabb nemzedék is hallatná hangját. Igazuk van a makóiaknak abban is, hogy nem lehet „provinciális" rendezvénnyel emlékezni József Attilára. E törekvésüket — meggyőződésem szerint — minden érintett országos és helyi szerv támogatja. Hagyományainkra épülően — a kor eszméjét hordozóan — fellendült Szeged művészete a felszabadulást követő években. S ma már országos szerepet játszik irodalmi, képzőművészeti és a színházi élete. Erőteljes törekvés tapasztalható e művészi körökben — különösen az utóbbi három-négy esztendőben — állandósuló országos rang elérésére. Ez egyben határozott küzdelmet jelent a provinciális vonásokkal szemben. A művészeti élet minden területén látható erőfeszítés folyik a „vidéki" megcsontosodás elhárítása érdekében. Egyre határozottabban háttérbe kerül a langyos, óvatoskodó, az úgynevezett „önbiztosításra" törekvő emberek hatása, s tért nyer az a felismerés, hogy kockázatvállalás nélkül nemcsak a tudományos életben, de a művészi életben sem lehet újat, korszerűt alkotni, örvendetes felismerés látszik: nevezetesen, hogy egyetlen művészi területen sem lehet korszerű szocialista gondolkodás — másként szólva: a társadalmi kérdések és problémák iránti fogékonyság — nélkül erőteljes, maradandó alkotást létrehozni. Ez a megjelent irodalmi művekben, a Tiszatáj példányain, a színház törekvéseiben jelentkezik. Az irodalmi életről szólva csökkennek a politikai tisztázatlanság jegyei a közéletiséggel foglalkozó alkotásokban, művekben. Noha ittott rr.ég mindig felbukkannak ezek a hamis jegyek is. OST MÁR nemcsak a kívánságot fogalmazhatjuk meg: lépjünk tovább Szeged művészeti életében, neveljük országos hatását és befolyását, s itt szélesítsük társadalmi bázisát, hanem ennek szükségességét az írók, költők, művészek, a művészeti élet vezető szervei, vezető személyei; a kritikusok Szegeden is ma már az idegeikben érzik. Tehetségtől, alkotói vénától és kvalitásoktól függően szinte minden emberben egyfajta belső indulat zajlik: ne a főváros után mondjam el azt, amit látok az ország életében, a nép sorsában, amit ajánlok javaslok a szellemi fejlődés jövője érdekében! Erősödik az a törekvés, hogy az önálló, eredeti látásmód alapján tükröződjék a mai valóság. Az a törekvés, hogy bonckés alatt levő esztétikai, filozófiai, szociológiai kérdésekben mondjanak. írjanak le, adjanak eló újat, előrevivő gondolatot. Ezt a nemes szándékot felelősen, marxista eszmei alapon, az új kimunkálásának, kimondásának olthatatlan vágyával tegyék. A pozitív irányban erősödő szeltem! légkörben — amely Szeged szellemi arculatában a másik jelentős tendenciája — a konkrét teendőre is gondolni kell. A társadalom korszerű közízlésének formálásában o művészeti szövetségekre hárul nagv munka. Teremtsenek Szegeden olyan irodalmi színpadot, amely maga köré tömöríti a számban gyarapodó igényes műélvező közönséget. Rendszeresítsenek vándortárlatokat, s ott mutassák be: mi és miért érték a festészetben. Növeljék a Tiszatáj példányszámát helyileg és országosan. Erre a gazdasági irányítás reformjának életbe lépése után anyagi okok miatt is igen nagy szükség lesz. Az iróolvasó találkozókban, festők és tárlatlátogatók összejövetelében tervszerű rendszert alakítsanak ki művészeti szövetségcink. Szervezzék újjá Szeged legértékesebb irodalmi, szeüemi hagyományainak — József Attilára. Radnóti Miklósra. Balázs Bélára, Hont Ferencre, Buday Györgyre gondolok — folytatását a tehetseges. az induló egyetemi fiatalok körében. Tegyék ezt az egyetem bölcsészetén azok, akik érzik, tudják, hogy a legkorszerűbb társadalmi törekvésekkel es a legjobb értelemben vett modernséggel való lépéstartáshoz szükség van olyan alkotóműhelyre. amelyben induló művésznemzedék nőhet fel. Hiszen enélkül e varos művészeti életének jövője bizonytalanná lesz. Képzőművészetünk fejlődése érdekében a szegedi, hódmezővásárhelyi festek közötti kapcsolatokat érdemes volna ? „szakma" elméleti, esztétikai, stíluskérdései köré vont beszélgetésekkel is ápolni Külön nem térek ki a színházi élet. a Szegedi Szabadtéri Játékok belső kérdéseire. A művészeti élet fejlődését segítené, ha itt is több országos és nemzetközi rendezvényre kerülne sor Például vidéki színhazai, fesztiválja Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón — a szegedi színház kezdeményezésére. Különféle irodalmi, társadalomtudományi konferenciák kongresszusok meghívása Szegedre. A szocialista országok fiatal költőinek. íróinak konferenciáját is meg lehetne rendezni stb. A művészeti élet vezetői lépjenek fel kezdeményezően országos fórumokon, figyelemmel persze anyagi viszonyainkra. Hangsúlyozom: a reális javaslatok, kimunkált elképzelések szükségességét, mert szerintem lejárt az ideje annak is, hogy csak „fentről" várjunk megoldásokat! Ez mindenre, de szellemi életünk továbbfejlesztésére feltétlenül érvényes. S a javaslatok, sokoldalúan kimunkált elképzelések nem lehetnek földhöz ragadtak, koncepció nélküliek. Most már az ilyesmit országos. nemzetközi fórumokon csak vállveregetc mosollyal nyugtázzák és — tegyük hozzá — igazuk van. Két erőteljesen fejlődő tendenciára hívtam fel a figyelmet. Ezen a téren a két póluson — és még sok más helyen — lehet formálni a város szellemi arculatát, hogy aztán az egész Csongrád megyére, az egész Dél-Alföldre kisugározzék. S ez nem egy vagy két szerv feladata: a város valamennyi vezető szervének, társadalmi testületének és a tudományos, művészeti élet képviselőinek együttes tevékenységére épülhet eredményt hozóan. Nem „hórukkal", fordulatokkal születnek a sikerek, minden kis lépést úgy kell kicsikarnunk. Szívós, állhatatos, évekre szóló munkál kell befektetni. Leküzdve sok akadályt, ellenállást, kicsinyes kötözködést és lemondó belenyugvást. E ZEN AZ ÜTŐN a fesztiválváros kifejlesztése megkaphatja azt a támogatást, amely mutatója a város szellemi arculatának is. A jó élelmezés, a magyaros vendégszeretet, a szép kiállítások és sportrendezvények mellett a fesztivál Szegedjének kialakul a maga igen értékes, erőteljesebb szellemi arculata is. Vasárnap, 1966. november 27. DÉL-MAG tARORS2A6 3