Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

Bfr^WW.y/F!IWJ' 4-1 Iff1!1"TVV!lirr"?! v ''.;.Bf /-/-.U-PUW-ú; Oszt lögyakorlal A Tata melletti lőtéren rendezték meg az aknavetős munkásőr alparancsnokok öszl lőgyakorlata!. A komoly szak tudást Igénylő gyakorla­ton kiválóan vizsgáztak a résztvevők. A képen: tüzelő­állás a lőtéren. Váfságlian egy új gimnázium? (MTI foto — Fén.ves T. felv.) Tízperces mozgalom és egyebek Talán már feledésbe ls me­rült, hiszen nem érdemes rá emlékezni, amikor az üzemben vagy a hivatalban nap mint nap jegyezték: ki az, aki munkakezdés előtt 10 perccel nem áll dologra ké­szen a munkahelyén. Ezt hívták akkor tízperces moz­galomnak, s az öntudattal, a szocialista rendszerhez való ragaszkodással hozták össze­függésbe. Formalitás volt, jól tudjuk, hiszen azt már korántsem kutatták, hogy azután, a műszak alatt ho­gyan es mit végez a dolgozó. Fordított oléjollol Azért kellett most mégis felidezni ezt az idejétmúlt „mozgalmat", mert manap­ság egyes helyeken újra kez­dik bevezetni — fordított előjellel. A minap a hivatal­ban volt dolgom, amely reg­gel nyolc órától van nyitva a kiírás szerint. Még mun­kakezdés után öt perccel sem húzták fel a redőnyt, de az ablakon át jól láttam, hogy az alkalmazottak egy­más közt elmélyült beszélge­tést folytatnak. Mi ügyfelek szótlanul gyülekeztünk, az­tán apránként sorba rende­ződtünk, míg végül nyolc óra után tíz perccel szemrehá­nyó tekintettel, de szótlanul felhúzták orrunk elótt a ro­lót. A helyiségben rádió szólt, már a fővárosi mozik műsorát Ismertették, de a hivatalban még mindig nem érdeklődtek, mit akarunk. Először végignéztük az elő­készületeket: a fiókok, szek­rények nyitását, a kellékek — dossziék, fűzőgép stb. — kipakolását. a ceruzahegy© zést s végül a kézmosást, mi­re elhangott a mord felszó­lít ás: „Tessék!" Három mínusz egy A boltban három al­kalmazott van. főnök két be­osztottal. Naponta betérek ide cigarettáért, kifliért, frut­tiért. Eskü alatt állítom, hogy ha husz vásárló tülekedik is a pultok előtt, kettőnél több kiszolgáló akkor sincs a bolt­ban. Közülük ls egyik pol­cot rendez, takarít, vagy ép­pen a raktárban székelő fő­nök elszámolásainál statisz­tál. Ez az eset ugyan nem a tízperces mozgalom felújított gyakorlatára példa, de ugyanabból a közönyből fa­kad, mint az s én nem tu­dok napirendre térni fölötte. Telefonon próbálom napok óta megtalálni az egyik leg­keresettebb iroda vezetőjét, azt mondja a központos: „Nem tudom kapcsolni, mert festik az irodát". Ötödik nap elgyalogolok a helyszín­re, s látom, nem ejtettek át: az ajtó zárva, bent kétágú létra, az ablakok s a padló festékkel lepacnizva. Sehol egy lélek, sem egy útbaiga­zító kiírás, hogy a renoválás idején hol intézik az iroda ügyeit, jobban mondva az ügyfelek dolgait Lehetne példálózni tovább. A vendéglőről, amelyben há­rom-négy pincér esetleg a közös totószelvény tippjeit vitatja, mig a vendég az üres asztalnál kprnyadozik. A va­sútállomás elfüggönyözött pénztárablakairól, miközben száznál is többre gyűlnek a tízperc múlva induló vonat­tal utazni szándékozók szá­ma. Ha egysrer levonnák!... De minek a példálózás? Mire való a cikkezte is? Egyáltalán van-e értelme szóvá tenni ezt a hovatovább törvényjogot nyert bosszantó szokást? Azt mondják majd az olvasók: falra hányt bor­só, annyit ér, mint halott­nak a szenteltvíz, meg még néhány közmondás. Rajna, hasonló megjegyzés várható a lusta, a közömbös, a kö­zönség szolgálatáért fizetett — megfizetett — emberektől is. Apropó: fizetés! Nekem mégis lenne egy közbenső javaslatom, ha az. ötlet nem is olyan túlságosan eredeti: mindenkinek csak annyit fi­zessenek. amennyit dolgozik. Értem úgy. hogy egy-egy helyen kísérletképpen vezes­sék be, hogy vonják le az alkalmazott béréből a tizper­ceket, negyedórákat, félórá­kat s hónán végén ezen ösz­szasített ido bérét vegyék fej a borítékból. Netán a türel­mét vesztett ügyfelek, vá­sárlók, fogyasztók ideggyó­gyászati kezelésének alapjá­ra. S hogy ki vezesse egész hónapban ezt a nyilvántar­tást? Hát mi, akik várak© zunk, legalább ez az idő sem telik el haszontalanul. K. J. Különös hirdetés jelent, meg a.z őszön az újságban: a mörahalmi gimnázium első­söket keres. Az új gimná­zium. melyet éppen azért épített a népi állam, hop­a paraszt gyerekekhez köz­lebb vigye a középiskolai ta­nulás lehetőségét, ily hamar gazdátlan lenne? Vagy elhó­dították fiait a szakiskolák, technikumok, szakközépisko­lák? Az újságíró azzal a gondo­tattal indult ..nyomkeretes­•e"; talán az élet fi gyei méz­ét valamire, amihez menet­rézben hozzá kell igazíta­nunk a gimnáziumi oktatást. A mórahalmi gimnázium tetszetős új épület, előtte kis virágoskert, majd tágasabb tér. Nagygyűlések, községi rendezvények színhelye. Az emeletes épület, széles ab­laksoraival derűs hangulatot áraszt. Szép iskola, világos tantermek, új padok, fiatal pedagógusok — ezek az első benyomások. S nyomban egy vastagfalú, ősi gimnázium hűvös zárkózottsága idézi fel a magam diákkorát. Az igazgatói .szoba ízléses, modem. Dancs László igaz­gató s hosszúkás dohányzó­asztal mellett álló könnyű foteleket kínálja maraszta­lóul. — Az újsághirdetés miért­jét nyomozom — térek a témára. — Valamilyen vál­ság?.,. Diák-krízis, vagv a hagyományos gimnázium válsága? e — A legkézenfoghatóbb ok, ami közvetlenül veszélyez­tette az első osztály létezését, a kollégium hiánya volt. A jelentkezők többsége bent­lakást kért. az albérlet ná­lunk is drága. Mi még a ta­vaszon sürgettük, hogy adja­nak jónéhány helyet a kö­zépiskolásoknak. A megyei tanács illetékes szerveinek azonban nem állt módjában. Csak most az őszön, az első­sök hiánya kénvszerített kl 10 bentlakásos és 15 exter­nátusi helyet. Ezek után ha­marosan kitelt az elsős lét­szám — magyarázta Dancs László Igazgató. © Jelenleg 24 elsős gl mmari s­ta van Mórahalmon, ebből ÍR bentlakó. (Meglepő, hogy közülük többen szegediek.) Az iskola jövője tehát rész­ben egy új kollégium lét© sítéeétől függ. ígéretet kap­tak, hogy 1970-ig 100—120 személyes bentalakást épít© rek Mórahalmon. A gimná­zium akkor kerül valóban a távolt falvak és tanyák fi© (aljainak közelébe. — Kedvezőtlen a köziek© dte is * bejárók számára. A kisvasút Szeged felől későn. Ásotthalom felől pedig korán érkezik. Legjobban hiányzik egy olyan autóbuszjárat, mely Zákányszékről hozna tanulókart. ORV vélem, onnan sok diákot nyernénk — ma­gvarázza az iskolaigazgató. Valóban hiába építün* emeletre gimnáziumot a fca­n.vavilágnak és a Szeged tá­volában felnőtt falvaknak, ha a közlekedés nem igazítja „óráját" az új gimnázium csengetéséhez is. És ez még nem minden. Sokat változott a szülök, gyermekek véleménye a -kö­zépiskolai tanulásról. Jobban kedvelik a szakközépiskolá­kat, ahol az érettségi bizo­nyítvánnyal együtt szakmun­kásdiplomát is kapnak. Né­hány szegedi gimnázium nemcsak márkás nevével, de szakmat nyújtó jellegével is nagy „konkurrenciát" jelent Mórahalomnak. Reggelenként 47 tanulóval szalad be az iskolabusz Sz© gedre a Marx téri állomásra. Igaz. többségük technikumi tanuló, de van köztük né­hány gimnazista is. Emléke­zetből mintegy öt-hat. nevet soroltak fel az autóbuszra váró fiatalok. Miért vállalják naponta a kétszer félórás utazás fára­dalmait és költségeit? — Néhányan a tagozatos Ságvári Gimnáziumba, a Rózsa Ferenc Gimnáziumba járnak. Pár szülő a színvonalasabb oktató-nevelő munkára, a városi diákkőrnyezet jóté­kony hatására hivatkozik. Egy-két szülő az általános iskola 5—fi osztályát is Sz© geden végezteti gyermekével. Az érv ugyanaz: szemmel látható, hogy egyetlen esz­tendő alatt mennyivel talpra­esettebb, önállóbb, sokolda­lúbb lett kisfiúk. © A diagnózis: hozzá nem értés As amerikai gyógyítás a Trussel-jelentés tükrében Megkezdődött az olajos hal gyártása Jön a pácolt hering A Budapesti Konzervgyár 1. számú részlegében, a Du­na Konzervgyárban, meg­kezdődött a halszezon, gyárt­ják az üzletekből hosszabb ideje hiányzó olajos halat. Az üzembe naponta — a fo­gástól függően — fió—110 mázsa balatoni garda és ke­szeg érkezik, s meg aznap dobozba is kerül. A kiszállítás megkezdő­dött s ismét megjelenik az üzletekben a kedvelt, olcsó olajos hal. A gyar várja másik nép­szerű őszi termékének alap­anyaga'. a szovjet tengeri h?rlr et (- Az első két ra­gun o r megérkezett, s az üzem megkezdte a feldolgo­zását. Mivel pucolt hal átfu­tási ideje rövidebb — három napig érik a pácban —, rö­videsen az forgalomba ls ke­rül. A konzervgyár egyébként az idén tavasszal és nyáron, amikor kapott hozzá alap­anyagot. már 39 vagon ola­jos halat adott a kereskede­lemnek. A tervek szerint még 21 vagon van hátra ka­rácsonyig. de várhatóan töb­bet készítenek ennél. Az igé­nyeket azonban nem tudják kielégíteni. Évek óta mint­egy 60 vagon olajos halat gyártanak, s az eiiátás javu­lása csak a balatoni halállo­mány bővülésé után várha­tó. a pácolt hal is késett va­lamennyit az idén. más evekben ilyenkor már az üz­letekben volt. Az elmaradást azonban megszüntetik és március elejéig összesen R0 vagon pácolt halat készíte­nek. A példa nélkül álló „Trus­sel-jelentések" — két alapos vizsgálat, amelyet a colum­biai egyetem egészség­ügyi és járványügyi fakultása végzett dr. Trus­sel vezetésével — alap­jaiban ingatták meg az ame­rikai kórházak dicsőségéről terjesztett legendákat. Ezek a jelentések részletes elem­zést adnak a terápiai eljá­rások bról és a sebészeti keze­lésekről, mégpedig többszáz kórházban végzett vizsgálat anyagai alapján. A tanulmá­nyozott kórházak között a gigászi gyógy intézmény éktől a ki.s magánkórházakig min­denfélék találhatók. A beszámolók teli vannak olyan kifejezésekkel, mint „siralmas állapotok', „elké­pesztő eset", „orvosi hozza nem értés", az „orvosi etika durva megsértése", ..abszolút indokolatlan műtét", „diag­nosztikai és terápiai hiba" | stb. Trussel egyik jelentése a következő adatokat idézi: a nagytekintélyű szakértői bizottság megállapítása sze­rint száz eset közül 43 eset­ben a betegek ápolását és el­látását nem lehet jónak mi­nősíteni. A betegeknek csak­nem negyed része (23 szá­zaléka) olyan gyenge egész­ségügyi segítségben részesül, hogy az a jelentésben csak­is a „rossz" osztályzatot nyerheti el. Dr. Stanley Brown közölte, hogy az általa megvizgált 21 eeetböl, amikor a gyermekek műtét után meghaltak, a ha­lálesetek 90 százaléka orvosi műhiba következménye volt. A Trusisel-bizotlság egy má­sik tagja leírja, hogy 17 olyan eset, közül, amikör idős betegeken végrehajtott műtét után elhalálozás tör­tént, hét esetben sebészeti hiba okozta. A fertőzés áldozatai Az amerikai kórházak helyzetéről szóló sok beszá­moló hangsúlyozza, milyen nagy veszélyt jelent a fertő­zés és a tisztaság hiánya. A folyosók, a kórtermek, a mű­tét. sőt maga a kórházi sze­mélyzet, is gazdag táptalajt íelent a baktériumoknak. A kórházba fektetett beteg | rendkívül nagy mértékben 1 ki van téve a baktériumok támadásának. A kórházak I sebészeti, belgyógyászata és gyermekosztályain, a a szü­lőotthonokban évente több mint 1 millió beteg lesz fer­tőzés áldozata. A kórháza fertőzések fő oka abban a hibás elképzelés­ben rejlik, miszerint száza­dunkban, az antibiotikumok korában már nem is fontos a környezet sterilizálása. Dr. Harding véleménye szerint a túlságos bizakodás az antibi­otikumokban, főleg a peni­cillinben, oda vezetett, hogy kifejlődtek a staphiloeoccu­sok különösen szívós és el­lenálló fajtái, amelyek va­lósággal befészkelték ma­gukat a kórházakba. A sebészeti fertőzésekkel kapcsolatban vizsgálat alá vetett öt egyetemi klinika egji kében a fertőzéses meg­betegedések száma 11,7 szá­zalékra emelkedett. Ez. or­vosi szempontból hihetetl© nül magas arány. A narkózis veszélyei Évente 13 millió 906 ezer műtétre kerülő beteget és sz.üiö anyát altatnak. Az or­vosok azonban nem sokat tö­rődnek azzal, hogy az. altatás mennyire veszélyezteti a szí­vet, a tüdőt., az agyvelőt és általában véve az életet. A narkózis okozta halál egyál­talán nem ritkaság. Külön­böző értesülések szerint, éven te 9—33 ezer beteg hal meg narkózis következtében és meg kell mondanunk, hogy inkább az utóbbi szo­morúan magas számadat a 33 ezer a valószínűbb. Dr. Dripps 33 ezer 224 mű. télét elemzett, és megálla­pította. hogy 80 haláleset „kifejezett" vagy „lehetséges" oka úgynevezett „altatási műhiba" volt, ennek előfel­tétele pedig az orvos tapasz­talatlansága vagy hanyag­sága. Ha ugyanilyen magas a narkózis áldozatainak számaránya a 13 900 operált beteg esetében, akkor a narkózis valóban évi 33 ezer haláleset. „kifejezett" vagy ..lehetséges" okozója. A narkózis okozta halál© zás különös aggodalomra ad okot. mivel az. leggyakrab­ban mégiscsak orvosi hiba tagi' az altató orvos figyel­metlenségének következmé­nye. Sajnos. • a kórházakban száz altató orvosi funkció közül 57-et apolónövérek és egészségügyi segédszemély­zethez tartozó dolgozók látnak el, vagyis felsőfokú orvosri képzettséggel nem rendelkező személyek. Gyászos statisztika Az amerikai kórházakben gyakran történnek balesetek. Dr. Stubn szavai szerint a kórház „egyaránt veszélyes hely az egészségügyi sze­mélyzet és a betegek szá­mára". A betegek gyakran égési sebeket szenvednek kü­lönböző vegyi készítmények­től és forró folyadékoktól, a törött hőmérők és a rossz műszerek is sok balesetet okoznak. Egyes halesetek nem járnak súlyosabb köv© teiményekkel, mások viszont katasztrofálisan végződnek. Dr. Stown 108 ezer betegnél 3747 ilyen vagy más halese­tet tapasz.talt. Ha ezt a szá­zalékos arányt kiterjesztjük a kórházakban ápolt összes betegekre, akkor balesetek száma eléri az évi egymilliót. Emellett a baleseteknek mintegy felét az okozza, hogy a betegek kiesnek a rozoga kórházi ágyakból! Nem Ke­vésbé veszélyesek a sebésze­ti halesetek, amikor például tampont vagy csipeszeket bennhagyják az operált b© tegben vagy nem azt ope­rálják meg. akit kellene, vagy szétnyílnak a varratok. Sok kellemetlenséget okoz a teljes értékű diagnosztikai adatok hiánya is, például amikor nem állapítják meg a vér cukortartalmát, nem számolnak a szívbetegség tüneteivel. A második „Trus­sel-jelentés" elmondja, hogy azonos típusú kórházban gyógykezelt betegnél botrá­nyosan csekélyek a megfele­lő orvosi segítségnyújtás esélyei, három beleg közül legfeljebb ha egv részesül megfelelő gyógykezelésben. A 120 megvizsgált eset közül 98 különböző körházban csupán 31 százalék kapott ..megfelelő" orvosi pontszá­mot. (Martin Gro-js cikke a latok című New Tork-i folyóirat­ból.) Mőrahalmon is a srafckft­zépiskolóé a jövő, Persze en­nek feltételeit megteremteni nem egy-két év feladata. Az iskolaigazgató említette, hogy szőlészeti, borászati szak­mára taníthatnák a gyere­keket Helyben a pincegaz­daság szőlőfeldolgozó telepe. Probléma viszont megfelelő tangazdaság megteremtése. Jelenleg a helyi Vörös Októ­ber Tsz-ben nines lehetőség szakmai gyakorlatra. Tey az első és második osztályban már nem tudták bevezetni az 5+1-es rendszert, csupán heti 2 órában ismerkednek a szőlészet gyümölcsészet tudományával. Az idei „elsős válság" fi­gyelmeztető. Az újságíró csupán véleményeket, ténye­ket gyűjtött e tény miértjé­hez. Hogvan lesz a jövő­ben?... Majd a tanács ill© •ékes megyei, járási szervei döntik el. Érdemes már most gondolkozni ezen. Balogh Ödön Sör- és bor­koncentrátum Ha a sört fagypont alá hű-; tik, a benne levő víz nagy része kikristályosodik és visszamarad az úgynevezett söreszencia. Ehhez fogyasz­tás előtt csak vizet és szén­dioxidot kell adni. Még a szákemberek sem tudják megkülönböztetni az így ké­szült sört az „igazi"-tól. Az eljárás előnye, hogy szükség­telenné teszi a hetekig tartó érlelést, mert a fagyasztással könnyen kiválasztható az üledék. A sör így egyszerűb­ben és sokkal hosszabb ideig tárolható, a szállítás költsé­gei is sokkal kisebbek. Az eljárást tej-, kávé-, szőlő- és gyümölcslé-konrentrátumok készítésére is lehet alkal­mazni. A bor négvötörl rész vizet tartalmaz, amit feleslegesen kell utaztatni a szállítások alkalmával. A borból kivon­ható egy barnásvörös, szörp­szerű massza, 63 százalékos alkoholtartalommal. A vizet kifagyasztják, majd a fenn­maradó folyadékot desztillál­ják. Megfelelő hígítás után aromája, illata megegyezik az eredetijével. Előnyét ugyanazok, iránt a sör­eszenciáé. Az eljárások kísérleteit már befejezték hazánkban is. Külföldön pedig már köz­ismertek ezek a koncentrá­turtiok. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1966. november 27. ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom