Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

A Szeged városi pártbizottság beszámolója téglaipart átszervezték, a korszerűtlen téglagyárak megszűntek, a hiányzó kapacitást azonban a gyárak fejlesztésevel nem pótolták. Magasabb követelmények a vezetésben Nagyarányú a fejlődés a közlekedésben is. 1965-ben az autóbuszok 3,6-szeresét, a villamosok 1,3-szeresét szállították az 1960. évi utasszámnak, ötven autóbusszal több van forgalomban ma Szegeden, mint 1961-ben. A villamosközlekedést 13 csuklós villamos forgalomba állítása javította. A személyszállító eszközök számának szaporítása azonban még nem elégíti ki az igényeket, a nyugati és északnyugati iparkörzet dolgozóinak szállítása ma sem teljesen megoldott. Szeged ós a környék gazdasági életében döntő jelentőségű új ipar jött létre; az olajbányászat. A néhány év óta folyamatban levő szénhidrogén-kutatás már eddig is kiemelkedően pozitív eredményeket hozott, s az első átfogó értékelés qlapján a termelés fokozatos felfutására lehet számítani. Ma, amikor a gazdasági építés nagy és fontos feladatok megoldását kívánja, magasabbak a követelmények a gazdasági vezetéssel szemben. A kommunista és a párton kívüli vezetők politikai és szakmai felkészültsége növekedett, némelyek vezetesd módszerét azonban a rutin jellemzi. Az utóbbi időben egészséges törekvés tapasztalható új módszerekre, az irányítás fejlesztésére, tökéletesítésére. A vezetők egy része azonban az előrehaladás útját csak a gépesítésben látja, keveset törődnek a gyártmánykonstrukciók fejlesztésével, a hatékonyság növelésével. Pedig pártunk helyes politikájának végrehajtása, iparfejlesztési terveink megvalósítása nagyrészt a vállalatok párt- és gazdasági vezetőin múlik. Az új gazdasági mechanizmus az eddigiektől sok tekintetben eltérő módszereket, bonyolultabb vezetési munkát, nagyobb önállóságot és felelősséget is jelent. Szeged város mezőgazdaságáról a többi között a kővetkezőket mondja a beszámoló: a termelőszövetkezetek megfelelően töltik be városellátó szerepüket. A második ötéves terv idején politikailag és gazdaságilag megszilárdultak, termelésük tovább nőtt. Mintegy két és félszeresére nőtt az árutermelés ós az áruértékesítés. A közös vagyon 63, a tiszta vagyon 13 százalékkal lett nagyobb. A tsz-ek egyre javuló munkája megmutatkozott a termésátlagok és a dolgozók jövedelmének alakulásában. 1961-ben az egy dolgozó tagra jutó részesedés még 8910 forint volt, 1965-ben pedig már 14 ezer 564. Az elmúlt öt év során Szeged társadalmi, gazdasági életében végbement változás jelentős hatást gyakorolt a város kereskedelmére. Az önkiszolgálás, a minta utáni árusítás és más korszerű eladási módszerek alkalmazása azonban még elmarad a lehetőségek mögött. A ruházati és vegyesiparcikk szakmában gazdaságilag sem indokolható konzervativizmus jelentkezik. Lassan halad előre a neonosítás. Nem kellő még a kiszolgálás kulturáltságának fejlődése sem. Kereskedelmi és idegenforgalmi pártaktívákon szóba került, hogy nem mindenütt udvarias a kiszolgálás, némely üzlet elárusítói csupán szétosztói az árucikkeknek. Legjobb éttermeinkben is csak átlagos a vendéglátás színvonala. A piacok jelentősége a város áruellátásában nagy, jelenlegi állapotukban azonban nem tudják megfelelően betölteni szerepüket, az árusítás korszerűtlen. Javultak a dolgozók életkörülményei Ezután a város dolgozóinak életkörülményeiről szól a beszámoló. Az iparban dolgozók bére 7,1 százalékkal emelkedett, a tsz-tagok közösből származó jövedelme majdnem megkétszereződött. Kedvezően alakult a gazdasági és a kulturális élet más területein dolgozók bére is. A reálbér alakulására kihatott, hogy az iparcikkek árai stabilak voltak. Az életszínvonal javulását mutatja az is, hogy az összes kiskereskedelmi forgalom 8,1 százalékkal gyorsabban növekedett, mint országosan. A vegyesiparcikk kiskereskedelem 53,4, a vendéglátás 56,8 százalékkal forgalmazott többet, mint öt évvel ezelőtt. A lakosság több nagyobb tápértékű élelmiszert fogyaszt. Nagyobb lett az egy főre jutó hús, tejtermék, hal, tojás, cukor, zöldség, főzelék- és gyümölcsfélék, ugyanakkor csökkent a zsír, a zsírszalonna és a száraztészta fogyasztása. A fokozottabb fogyasztás nem mindig volt arányban a termeléssel, ezért az elmúlt évben zavarok mutatkoztak a hús és zöldség ellátásában. Jelentősen nőtt a tartós fogyasztási cikkek iránti igény. Az elmúlt négy évben közel háromszorosára szaporodott a lakosság takarék betétje. Tetemesebb a lakosság tartalékolása lakásépítésre, gépkocsi-vásárlásra stb. A lakáshelyzet javítása politikai feladat A városi pártbizottság mindig fontos politikai feladatnak tekintette a lakáshelyzet megjavítását. A városi pártbizottság és a városi párt-végrehajtóbizottság az illetékes tanácsi szervekkel együtt többször foglalkozott a lakáshelyzettel, s megfelelő intézkedéseket határoztak el. A végrehajtó bizottság külön is állást foglalt a harmadik ötéves terv időszakára a lakáshelyzet javítására, a lakásépítkezések meggyorsítására. 1961—1965 között 4157 lakás — ebből 2518 állami erőből, 1639 magánerőből — épült fel. Az erőteljes lakásépítési tevékenység, amely 1959 óta Szegeden megindult, még nem tudta kielégíteni az igényeket, ehhez mintegy 7 ezer lakás hiányzik jelenleg. Különösen rossz, hogy évek óta alig csökken az életveszélyes és a vizes, egészségre ártalmas pincelakások száma. A betelepülések tovább növelték a feszültséget, a lakáshiányt A második ötéves terv időszaka alatt a város területén jelentősen javult a lakásállomány minőségi összetétele. A felépülő lakásoknak 30 százalékát kapcsolták be a gázhálózatba és 86 százalékát a vízhálózatba. A tervidőszak alatt több mint 180 millió forintot használtak fel a kommunális ellátás megjavítására, víz- és gázhálózat bővítésére, úthálózat fejlesztésére. Ez két és félszerese a megelőző időszak beruházásának. A tervszerű fejlesztés eredményeként számolhatunk be arról, hogy 1965-ben Szegeden már nem volt víz- és gázhiány. Az üllési földgáz felhasználásával évente több mint 40 ezer tonna szenet takarítunk meg. A geotermikus energia feltárása is a lakosság jobb életkörülményeit szolgálja. Az újszegedi hévízkút 870 lakást és a hozzátartozó óvodát, bölcsödét, üzletházat fűti. Hévízfűtésre áll át a textilművek és az orvostudományi egyetem klinikái. Az országban először Szegeden épül meg a hőforrásokat összekötő kooperációs közművezeték. Az életszínvonal alakulása tehát kedvezőbb, jóllehet találkozhatunk ellentmondásos jelenségekkel is. A kiskeresetű, nagycsaládos munkások életnívója — annak ellenére, hogy a családi pótlékot lényegesen emelték — alapvetően nem változott. Különösen nehéz a helyzetük az olyan családoknak, ahol egy keresőre három vagy több eltartott jut. Az átlagkeresetek alacsonyabbak az országosnál, s ugyanakkor már nincs lényeges különbség a helyi és az országos árak között, mint például a zöldség- és gyümölcsféléknél korábban volt A pártbizottság megítélése szerint a textilipar és élelmiszeripar korábban kialakult bérkategóriái ma már nem megfelelőek, ezért szükség volna ezek felülvizsgálatára. Kommunista példamutatása munkában A párt gazdaságszervező munkájáról szólva a beszámoló a többi között megállapítja: a párttagok fegyelme és példamutatása a gazdasági munkában általában jó. A kommunisták jelentős részt vállalnak a nehézségek leküzdésében. A . megelőző évek tapasztalatához viszonyítva növekszik a párttagok személyes részvétele a szocialista brigádmozgalomban, a pártszervezetek figyelemmel kísérik a szocialista brigádok versenyét és rendszeresen segítik őket Az üzemi pártszervezetek többsége — igen helyesen — a pártépítés feladatéit összekapcsolja a gazdaságszervező munkával. A következő időszakban tovább kell fejleszteni a párt gazdaságszervező munkájának már kialakult módszereit. Fel kell készíteni a kommunistáikat azokra a nagyobb feladatokra, amelyek az új gazdasági mechanizmusban rájuk várnak. Részt kell venni üzemi pártszervezeteinknek az új mechanizmus kialakításában, a meglevő káderek kiválasztásában és kiképzésében. Az úl mechanizmus új módszereket, a sablonok félretételét igényli a pártmunkában. Az új módszerek kimunkálása nemcsak a központi szervek, hanem valamennyi alapszervezetünk feladata is. alakításánál figyelembe veendő, hogy Szeged a délkelet-alföldi régió természetes központja. A város iparfejlesztése meghatározó a környék területfejlesztésénél. A nehézipar részarányának jelentős növelése mellett kívánatos a hagyományos szegedi ipar továbbfejlesztése is. Az új mechanizmus: határkő A harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában nagy ütemben fejlődik az EMERGÉ Műszaki Gumigyár és a szegedi kábelgyár. A vegyipar és gépipar mellett élelmiszeripari üzemeink gyors ütemű fejlesztésének szorgalmazását tekintjük legfontosabbnak. A következő négy év feladatainak meghatározásánál alapvetően figyelembe kell venni a Központi Bizottságnak az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésére vonatkozó határozatát. Az új mechanizmus megalkotása a szocializmus építésének egyik legjelentősebb határköve. A következő négy évben az a feladatunk, hogy a mechanizmus reformját jól készítsük elő és a bevezetés első szakaszát jól bonyolítsuk le. Néhány fontos és számszerű adat felsorolása után a beszámoló leszögezi: Végre kell hajtani a harmadik ötéves terv nagy beruházásait. A tervek szerint megépül Szegeden az új tejüzem, bővül a konzervgyár és a paprikafeldolgozó vállalat, új szalámigyár épül. Befejeződik a textilművek rekonstrukciója. További rekonstrukciókra kerül sor a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál. Nagy ütemben fejlődik a műszaki gumigyár és a kábelgyár. Befejeződik az AKÖV és az autójavító vállalat komplex telepének építése. Megindulnak a kőolaj és a földgáz kitermelését szolgáló beruházások. Az építőiparban a legfőbb feladat a folyamatos építésszervezés különböző módozatainak alkalmazása, a munkafegyelem megjavítása, a gépi kapacitás kihasználása. Fokozni kell a típustervek, típusszerkezetek alkalmazását, a nehéz fizikai munkák gépesítését. Építőiparunknak egyre inkább szerelő jellegűvé kell válnia. A harmadik ötéves tervben feladat a házgyár építésének megkezdése. Szükségesnek látjuk az építőanyagipar erőteljesebb fejlődését, a téglagyárak kapacitásának növelését. A második ötéves tervben városunkban a lakáshelyzet nem enyhült, sőt feszültebbé vált. A harmadik ötéves tervben állami és magánerőből 3—3 ezer lakás megépítését tervezzük. A lakásépítkezéseknél növelni kell a középmagas, 7—15 emeletes épületek számát. A harmadik ötéves tervben a jelenleg életveszélyesnek nyilvánított lakások túlnyomó részét fel akarjuk számolni, 20 százalékkal csökkenteni kell a pincében és egészségtelen körülmények között lakók számát. A magánerős építésből — elsősorban a KISZ lakásépítési akció keretében — közel 1800 lakást többszintes társasházban, 1200 lakást pedig családi házban kívánunk megépíteni. A harmadik ötéves tervben sokkal jobban kell segítenünk a magánerős építést, mert csak így tudjuk lakáshelyzetünket enyhíteni. Lakásépítési feladataink megvalósításához alapvető az építőipari és az alapanyagipari kapacitás biztosítása. Megoldjuk a szállítási gondokat A közlekedésben egyik feladatunk gyorsítani az áruszállítást. Ennek érdekében a Tisza és a Rókusi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagyobb forgalom lebonyolítására. Ki kell szélesíteni a víziszállítást. A személyszállításban megoldandó az iparkörzetek — különösen az északnyugati körzet — személyszállítása, a menetrendnek szükség esetén az üzemkezdéshez igazítása. Ebben a tervidőszakban be kell vezetni a kalauz nélküli autóbusz- és villamosközlekedést. Törekedni kell a közlekedéssel még ellátatlan Szeged környéki területek bekapcsolására. Meg kell oldani az iparkörzetek vontató- és iparvágány ellátását, új területeknek ipartelepítésre alkalmassá tájtelét. Rekonstruálni kell közúti hidunkat, növelni átbocsátóképességét. Szorgalmazni kell a negyedik ötéves tervre új közúti híd megépítését A mezőgazdaságban a termésátlagok növelése mellett elsősorban a tejtermelés fokozását és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését tűzzük ki célul. A kereskedelemben a jelenlegi és jövőbeni településviszonyokat figyelembe véve kell kialakítani az ellátási központokat. A gazdaságosabb és hatékonyabb felhasználós érdekében a városfejlesztés eszközeinek tervszerű és céltudatos koncentrációját a továbbiak során is alapelvnek kell tekinteni. Elő kell készíteni a tarjántelepi 6 ezer lakásos lakóterület komplex közművesítését. Fokozni kell a földgáz- és hévíz felhasználását üzemi, háztartási és fűtési céloka. Kedvező adottságainkat kihasználva — a fürdőváros megvalósítása keretén belül — meg kell oldani a geotermikus energia hasznosítását gyógyászati célokra. A beszámolóban kéri a pártbizottság a Szakszervezetek Országos Tanácsát, vizsgálja meg, hogyan lehetne mielőbb üdülő-, gyógyszállót építeni Szegeden. A tervszerű városfejlesztés érdekében rövid időn belül el kell készíteni a város általános rendezési tervét, figyelembe véve a szükséges területrendezést. Az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésével olyan szolgáltató szervezetet kell kialakítani, amely az olcsóbb szolgáltatást, a minőségi javítást tűzi ki célul, és lehetővé teszi a szolgáltatások növelését A kulturális élet fejlődése A következő évek tervei és tennivalói Szeged távlati céljait és feladatait illetően a következőket állapítja meg a városi pártbizottság beszámolója: az adottságok lehetővé teszik, hogy Szeged nehéz-vegyipari központtá alakuljon. A vegyipari üzentek közül pedig elsősorban a gumiipar, műtrágyagyártás, valamint olyan iparágak fejlődjenek, melynek alapanyaga a földgáz, illetőleg a kőolaj. Feltétlenül szükségesnek tartjuk kőolajlepárló-, feldolgozó üzemek létesítését Szegeden. A városszerkezet lehetővé teszi, hogy Szeged 200—250 ezer lakosú várossá fejlődjék. A váras ipari szerkezetének kiNagy teret szán a városi pártbizottság beszámolója a kulturális élet fejlődésének és a kulturális feladatok számbavételének is. Megállapítja, hogy az elmúlt négy esztendőben nagymértékben fejlődött a közoktatás, érvényesült pártunk VIII. kongresszusának az a célkitűzése, hogy az iskola közelebb kerüljön az élethez, a termeléshez, segítse elő az általános és szakmai műveltség színvonalának emelését, fejlessze a fiatalok világnézeti és erkölcsi felfogását A pedagógusok többsége is megismerkedett a marxizmus—leninizmussal és mind többen alkalmazzák tudatosan az iskolai munkában a tudományos világnézetet Komoly gondot fordítottunk az óvodai és iskolai hálózat korszerűsítésére, de annak ellenére, hogy erre 2j millió forintot költöttünk, elmaradt az igényektől a napközis konyhák és a kollégiumi férőhelyek kapacitásának bővülése. Övodai ellátottságunk — bár méreteiben még nem kielégítő — jobb az országos átlagnál. Általános iskoláinkban emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala, javult a pályaválasztás irányítása, de továbbra is differenciáit munkát igényel a hátrányos helyzetben levő tanulók segítése. Az utóbbi években előtérbe került a középfokú iskolák reformjának megvalósítása. A következőkben viszont napirendre kerül a jelenleg még gimnáziumokkal közös igazgatás alatt működő szakközépiskolai hálózat különválasztása, a népgazdaság érdekednek legjobban megfelelő profilok kialakításai. 1970-ig kialakul Szeged új szakközépiskolai hálózata. Ismeretes, hogy a Politikai Bizottság határozata alapján a jövőben megnő a 6zakmun.kásképző-iskolák szerepe. Szegeden csaknem 120 szakmában, több mint 4 ezer — jórészt nem szegedi — fiatal képzését kell biztosítani. Indokolt ezzel összefüggésben kereskedelmi tanulóiskcr la létrehozása is Szegeden. A dolgozók általános ós középiskoláiban 1961 óta mintegy 3500 felnőtt fejezte be tanulmányait. A következő években azonban a középiskolák mennyiségi fejlesztésére nem gondolhatunk. A fő cél a termelés érdekeinek és a felnőttoktatás irányainak összehangolása, illetve az üzemek fokozottabb segítségével az általános iskolai tanulmányok befejezésének meggyorsítása lesz. A felsőfokú oktatási intézmények legfontosabb feladataként a párt VIII. kongresszusa a kommunista szakemberképzést jelölte meg. A felsőoktatás reformjának sikerében nagy szerepe van az oktatók szakmai, politikai és marxista felkészültségének. A tudományos munkálkodás során 1962 és 1986 között Szegeden 45 oktató szerzett tudományos fokozatot, akiknek 75 százaléka párttag. Nagy eredmény az is, hogy kibontakozott a marxista tanszékek kutató tevékenysége. Felsőfokú oktatási intézményeinkben jelenleg 8370 diák tanul nappali, esti és levelező tagozaton. A képzés színvonala jelentősen javult, s ebben nem kis szerepe van a tárgyi felszerelések korszerűsítésének. Pozitív eredményekkel jár a származási kategorizálás eltörlése a felsőoktatásban is. Az új felvételi rendszer főbb vonásaiban bevált, azonban további finomításokra van szükség. A fizikai munkát végző szülők gyermekeinek aránya egyetemeinken jó. Az öt felsőoktatási intézményben 48 százalékos volt a munkásparaszt szülők gyermekeinek aránya. A felvételi vizsgák tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy o munkás és paraszt szülők gyermekeinek továbbtanulásával alaposabban kell foglalkozni már az általános és középiskolákban. Közelebb a szocialista élethez Megemlékezik a beszámoló a két új szegedd felsőfokú technikum megerősödéséről, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és az MTESZ tevékenységéről, majd a színház- és filmművészet helyzetét elemzi. Megállapítja, hogy e művészeti tevékenységekhez és ezek szervezéséhez óriási segítséget nyújtottak az időközben megjelent pártdokumentumok. Ezek szellemében a művészeti élet egyes területei (irodalom, képzőművészet, szín(Folytatás a 4. oldalon) Péntek. 1966. október 28. QÍLtAIAGYARORSZAG 3