Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

A Szeged városi pártbizottság beszámolója (Folytatás a 3. oldalról.) ház) tejlód tek. témáikkal, eszmeiségükkel közelebb kerüllek szocialista életünkhöz. Az adottságokhoz mérten gazdagodott a művészeteket közvetítő hálózat is, első­sorban a népmüvelés. ..Bár a kulturális élet egésze, Szeged kulturális közvéleménye főbb vonásaiban a szocializmus építésével összhangban fejlődött, a kultúra eredményei, ezen be­lül a művészi alkotások megítélése nem teljesen egységes. Ez a jelenség elsősor­ban ideológiád természetű. Sokan, főleg a felszabadulás előtt nevelkedett értelmiség kőiében ma is túlértékelik az irodalom es a művészetek politikai funkcióját. Ez a szemlélet felszabadulás előtti politikai es tarsadalmi fejlődésünk elmaradottsá­gaiban gyökerezik, mai viszonyaink között talaját vesztette. Mások, elsősorban a fia­talabb generációból, a túlzott modernke­ilrs hívei, de nincsenek tisztában még — kellő műveltség és élettapasztalatok hí­ján — a korszerű, tehát szellemében szo­cialista művészet fogaiméval. Párttagsá­gunk egy része — főleg az idősebb kor­osztályból — a művészetek, elsősorban, az irodalom néhány sematikus alkotásából kiindulva arra hajlamos, hogy a szo­cialista építés kizárólagos sikereit ábrá­zoló műveket kérjen számon. E jószándék­ból fakadó szubjektív álláspont nem -is­meri a művészetek sokoldalú, szerteága­zó ábrázolási formákat felölelő útját, nem ismeri a művészi pártosság értelmezését. Ugyanakkor erőteljesen hat még a társa­dalom valamennyi rétegében a kispol­gári ízlés, szűkebb körben pedig a kis­polgári indítékú sznobizmus is, az álhu­manizmus. a fejlődést tagadó dekaden­cia, melynek forrásai a nyugati fel lází­tás i taktika különféle megnyilvánulásaiból táplálkoznak. Nem elég erős Szegeden a művészetpértolás szelleme, ennek azonban nem ideológiai gyökerei vannak, hanem a lakosság egy részének meg nem érté­Be, vagy ízlésbeli szembenállása az oka." Irodalom, képzőművészet, színház A szegedi irodalmi életet úgy értékeli • városi pártbizottság beszámolója, mint •melyre a szocialista eszmeiség jellemző. A szegedi írócsoport szervezetileg erősö­dött, tagjai alkotásaikban bizonyították szocialista életünk iránti fogékonyságu­kat. A Tiszatáj kritikai tevékenysége a<z országos élvonalba tartozik, a Tiszatáj— Magvető Kiskönyvtár lehetőségeit azon­ban jobban ki kellene használni. Képzőművészeti életünk fejlődését Jelzik a szegedi alkotók kiállításai, a nyá­ri tárlatok. A kiemelkedő művészeti al­kotások többsége szorosan kapcsolódik mai életüknhöz, bár a képzőművészek eRy részét a kifejezési módok keresése köti le elsősorban. A hagyományos és modern ki­fejezési formák együttes jelenléte gyak­ran éles vitát vált ki a közönség sorai­ban. Helyeseljük a formai öncélúság el­ítélését, de nem érthetünk egyet az ízlés­beli konzervativizmussal. A szegedi színházművészet általában ja­vult, korszerűbb lett. a játékkultúra, a be­mutatott művek többsége eszmei értéket képviselt, kisebb hányada szorosan kap­csolódott mai életünkhöz. Közismert azon­ban. hogy a Szegedi Nemzeti Színház kis­létszámú társulata túlméretezett előadás­kötelezettséggel küzd. Mégis megoldásra vár a prózai társulat további erősítése, a színház látogatottságának javítása és a színházépület nagy gondokkal járó felújí­tása. Jelentős szerepet vállalt és tölt be a népművelésben a Szegedi Szabadtéri Játé­kok Intézménye. Az előadások kapcsán Szeged az országos közvélemény figyelem­körébe került, de egyre inkább magára vonta a külföld érdeklődését is. Mindez kötelez, elsősorban hosszabb időre szóló koncepció kidolgozására. Szeged hangversenyéletére az Igényes­ség jellemző, bár a közönségszervezés fi­gyelme nem terjed ki eléggé a dolgozó rétegekre. Filmszínházaink müsorpolitiika­ját az országos fllmelosztás korlátai bi­zonyos aránytalanságokra kényszerítik, így legtöbb esetben az igényesebb alko­tasok rovására előnyben részesítik a köny­nyümü faj-igényt, és nem érvényesülhet, a filmművészet lehetőségeiből adódó és mü\csz< tpolitlkai'lag megkívánt hatás. Az Országos Rendező Iroda alkalmi műsorai pedig — jóllehet nem tagadjuk « könv­nvüműfaj létjogosultságát — a gyakorlat­ban inkább rombolják a kulturális köz­ízlést, mintsem építenék. Ji népmüvelés fogalmának és gyakor­latának újszerű értelmezését kívánta meg az utóbbi években a fejlődés. Így előtérbe került a hivatásos kultúra szolgáltatásai­nak megszervezése, de az ehhez szük­séges új formák kialakítását — például klubélet — tárgyi nehézségek gátolják. összegezi « beszámoló a kulturális élet pártirányításának tapasztalatait. A pnrt­irányitiis mellőzte az adminisztratív intéz­kedéseket. ahelyett ideológiai vitákkal, meggyőzéssel is ellenőrzéssel oldotta meg feladatat. Ez a módszer növelte a kultu­rális élet állami posztjain dolgozó em­berek önállóságát és felelősségét. A gaz­dasagi mechanizmus reformja nyomán, amely még inkább fokozott önállóságút nyújt, biztosítani kell a pártirányítás ed­diginél is magasabb színvonalát és hatá­sosabb módszereit. Javuló egészségügyi ellátás Felmért a beszámoló Szeged egészség­ügyi helyzetét is. Értékelése szerint az egeszsegügyi ellátás javulása egyrészt szervezési változásoknak, másrészt anya­gi fejlesztésnek köszönhető. Az orvosi alapellátás ugyan még eléggé zsúfolt, de a gyermek körzeti hálózat szervezése orszá­gosan is egyedülálló. Üj intézet építésével lehelne segíteni a rendelőintézeti zsúfolt­ságon. Bizonyos klinikai intézetekben in­dokolt volna az ágyak szaporítása és a harmadik ötéves tervben időszerű a kór­házi ideg-elme osztály és ideg-elme kli­nika létrehozása. A népesedési probléma negatív ten­denciája Szegeden is érzékelhető. A 13 ez­relékes országos átlagtól — ami külön­ben szintén alacsony — Szeged elmaradt. Ennek okát többen a terhessegrnegszakí­tásban látják, pedig a szálak máshová vezetnek. Szegeden közrejátszik a bölcső­dei férőhelyek csekélysége, a lakáshiány, és az is. hogy az átlagkereset alacsonyabb az országosnál. Elismerjük e gondok nagysagát, és számba vesszük, hogy ezek könnyítését vállalnia kell a társadulom­nak, de fontosnak tartjuk a szemlélet megváltoztatását is: az ifjúság felkészí­tését a nehézségek tudatos vállalására. A szegedi közegészségügynek két sebez­hető pontja van. Az egyik a víz- és csa­tornahálózat elavultsága, a másik a köz­étkeztetési konyhák korszerűtlensége. E gondok csak folyamatosan szüntethetők meg. A közétkeztetés nehézségeit némi­leg enyhíti majd a nagyüzemek kony­hainak tervezett és jelenleg is folyó bő­vítése. Az ellenséges és téves nézetek leküzdése Az ideológiai és kulturális feladatokat a következőkben foglalja össze a városi Ezután a pártélet kérdéseivel és fej­lődésével foglalkozik a beszámoló. Meg­állapítja, hogy a párt taglétszáma szám­belileg ós összetételben egészségesen fej­lődött és kedvezően alakult a munkások aranya a pártban. A párttagság egészéhez viszonyítva javult a nők aránya is. Év­ről évre kedvezően változott a szegedi párttagság általános és szakmai, valamint politikai műveltsége. Pártszervezeteinkben vállvetve dolgozik együtt a három gene­ráció: a felszabadulás előtti, a felszabadu­lás utáni és a mai nemzedék kommunis­tái. A dolgozók legjobbjai a pártban A párt erősödését céltudatos munkával értük el: pártszervezeteink a dolgozók legjobbjait vették fel soraikba. Ügyeltek arra, hogy a párt politikáját ismerjék, elfogadják az újonnan felvettek, szak­mai és társadalmi munkájukban, maga­tartásukban példamutatók legyenek. A jövőben is arra kell törekedni, hogy to­vább javuljon a párttagság összetétele, a munkások, a nők és a fiatalok aránya. Az MSZMP politikája, a párt előtt álló feladatok sikeres végrehajtása a pártmunka korszerűbb stílusának kimun­kálását tette szükségessé. Sokat fejlődött az alapszervezetek munkastílusa, a párt­szervek irányító és végrehajtást segítő munkája. A pártélet fejlődését bizonyítja, hogy egyre több az olyan taggyűlés, amely valóbRn kommunisták tanácskozási fóru­ma. A taggyűlések többségére a párttagok megnövekedett vitakészsége, érdeklődése, aktivitása jellemző. A gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy ahol világos es lelkesítő célokat állítanak a párttagság elé, ahol a lagság munkájára számítanak és felada­tokkal bízzák meg. ahol következetesen harcolnak a párt politikai irányvonalának megvalósításáért, ahol nem adnak teret, felesleges aggályoskodásnak. ott nem csökken az aktivitás, ott az egész párt­tagság mozgósítható a célkitűzések el­érésére. Az elmúlt években gondos elemzés után sok jó határozatot hoztak pártbi­zottságaink és alapszervezeteink. Nem egyszer tapasztaltuk azonban, hogy a ho­zott határozatok nem jutnak el azokhoz, akiknek végre kellene hajtani. A tájé­koztatást nagyon hiányosan adják to­vább. Szinte alig történik felelősségrevo­nás azért, ha a határozatokat nem hajt­ják végre. Az ilyen rossz gyakorlaton vál­toztatni kell. A jövőben továbbra is ser­kenteni akarjuk a pártszerű keretek kö­zött folyó vitait, de a beható és alavos mérlegelést követő döntés utan minden vább kell javítani a pártbizottság és a partszervezetek eszmei-politikai tevékeny­ségét, határozottabb harcot kell folytatni az ellenséges, téves nézetek ellen. Külö­nös gondot fordítsunk a munkásosztály és a párt vezető szerepe és szövetségi poli­tikája, a szocialista nemzeti egység kér­déseinek magyar ázására. A hatékonyabb eszmei-ideológiai munka útján erősítsük a parttagság ideológiai és cselekvési egy­ségét. Határozottan fel kell lépni a szo­cializmus építésével ellentétes ideológiai és gazdasági törekvések ellen, szembe kell szállni az életünkben jelentkező kispol­gári nézetekkel. A szocialista demokrá­cia szüntelen erősítése mellett vissza kell utasítani a liberális törekvéseket A Sze­geden folyó tudományos kutatótevékeny­séget a lehetőséghez mérten jobban össze kell hangolni a helyi gazdasági és tár­sadalmi igényekkel és lehetőleg bővíteni kell a kenderfeldolgozással kapcsolatos kutatásokat. Közép- és felsőfokú oktatási intézményeinkben a továbbiakban is fo­kozott gondot fordítsunk a munkás és pa­raszt szülők gyermekeire, pályaválasztá­suk, továbbtanulásuk irányítására és sok­oldalú segítésükre. Fontos feladat, hogy a kulturális élet a maga sajátos eszközeivel segítse a párt politikai célkitűzéseit. En­nek érdekében erősíteni kell e teriiletek pártvezetését. A part-a lapszervezetek ben és a párttagsag körében többet kell fog­lalkozni a kulturális élet eredmenyeivel és problémáival. Szeged anyagi erőinek maximális fel­használásával törekedni kell a közműve­lődést szolgáló objektumok tárgyi adott­ságainak javítására^ a Nemzeti Színház epületének felújítására, a Kamaraszínház rendbetételére, műtermek és ezinészház építésére. A harmadik ötéves terv ben tovább kell javítani Szeged egészségügyi ellátottságát, hosszabb távon meg kell oldani a viz- és csatornahálózat felújítását, a közétkezte­párttagnak kötelessége a határozatok végrehajtása. Ennek az elvnek legtelje­sebb érvényesítését az ellenőrző munka fokozásával is segítjük. Jó kapcsolatban a tömegekkel A továbbiakban leszögezi a beszámoló, hogy az elmúlt években erősödött a kol­lektív vezetés, és a vezetőségek többsé­gére a munkamegosztás jellemző. Majd miután elemzi a pártcsoportok tevékeny­ségét. a párt és a tömegek kapcsolatának fejlődési tapasztalatait összegezi. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a dolgozók bizalommal keresik fel bajaikkal, prob­lémáikkal. javaslataikkal a pártalapszer­vezeteket és a párt különböző szintű veze­tő szerveit. Mind a párt-alapszervezetek, mind a párt felsőbb szervei igyekeztek orvosolni a jogos panaszokat az adott ke­reteken belül. A dolgozók ügyeivel való foglalkozást a jövőben is fontos feladatnak tekintjük. Az elmúlt négy év alatt tovább fejlő­dött a párttagság eszmei, politikai, cse­lekvési egysége és ennek következtében a kommunisták határozottabban léptek fel a negatív jelenségek ellen. Növeke­dett az alapszervezetek politikai aktivi­tása is. ami maga után vonta a párton­kívüliek tömeges mozgósítását. Pártszer­vezeteinkben nyílt, őszinte a légkör. Ez lehetővé teszi a kérdések megvitatását, és az őszinte, elvtársi bírálat alkalmazá­sát. Ennek ellenére a kritikai és önkri­tikái szellemmel nem lehetünk elégedet­tek. Tovább kell javítani, mert egyesek bírálatukat még ma sem partfórumokon gyakorolják, és ezzel sok kárt okoznak. A mai gazdasági, politikai, ideológiai helyzet sokkal összetettebb, mint a ko­rábbi. Ez egyrészt belső fejlődésünk problémáiból, másrészt a nemzetközi helyzetből és a nemzetközi munkásmoz­galomban folyó vitából ered. Ezekben a kérdésekben tóbb párttagunk nem tud kellőképpen eligazodni és akadnak olya­nok is, akik éppen ebből eredően „nem értenek egyet" a párt politikájával. A parton belül ma is tapasztalható szemé­lyi törekvés jobb- és baloldali magatar­tásra. elhajlásra. Ezekkel szemben a he­lyes álláspontot vitaban kell győzelemre vinni, és hangsúlyozni kell. hogy a vita és a kritikai megjegyzések utan született határozat végrehajtása minden párttagra kötelező, a szembefordulás a párttal való szembefordulást jelenti. A párt választ ad a kérdésekre Miután elemzi a pártbizottság a fel­sőbb pértszervekkel való kapcsolatot, és megállapítja, hogy azok állásfoglalásaik­kal, határozataikkal messzemenően segí­tették a pártbizottság munkáját, értékeli az elmúlt időszakban kialakult tájékoz­tatási rendszer tapasztalatait. A politikai tájékoztatás alapján a párt eredménye­sen tudott választ adni a legfontosabb hazai és külpolitikai kérdésekre, és ezt a bevált gyakorlatot a jövőben tovább kell fejleszteni. Egész parttagságunkban kedvező hatást váltott ki, hogy a felsőbb pártszervek a tájékoztatás mellett rend­szeresen igénylik a párttagság vélemé­nyét. Különös gonddal tárgyalja a beszámoló a párt tömegpolitikai munkáját. Meg­állapítja. hogy a társadalmunkban ural­kodó marxista—leninista világnézet mel­lett számos káros burzsoá nézet is talál­ható. A társadalom egészében, de az egyes emberfk gondolkodásában is gyak­ran harc folyik a régi és az új között. Ebben a harcban a szocialista eszmék mind jobban tért hódítanak, és vissza­szorítják a régi, maradi nézeteket. Mind­ez természetesen nem automatikusan tör­ténik, hanem szívós eszmei, politikai fel­világosító munka eredményeként. Ezért nagyon fontos feladat hárul a párt tö­megpolitikai tevékenységére. A partagt­táció és pártpropaganda legfontosabb feladata a marxista eszmék terjesztése. Árra kell törekednünk, hogy ennek igaz­ságait állandóan magyarázzuk a párt­tagságnak és a pártonkívülieknek. Külö­nös jelentőségű ma az agitáció és a pro­pagandamunka, mikor vita folyik a nem: zetközi munkásmozgalomban, s az éle­sedő nemzetközi helyzet, a szocializmuB építésének bonyolult feladatai megnehe­zítik sok ember tisztánlátását. Értékeli a pártbizottság a Dél-Magyar­ország tevékenységét is. A lap jól segí­tette a párt politikájának megértését és végrehajtásét. Erősödött a lap ideológiai tevékenysége, bár a jövőben erre még nagyobb gondot kell fordítani. Javult az újság politikai frissessége, harcosan lé­pett fel a társadalmi és gazdasági élet­ben jelentkező antiszocialista jelenségek ellen. Az üzemi újságok és a Kossuth Könyv­kiadó munkájának mérlegelése után a párttagsag elméleti felkészültségéről a következőket állapítja meg a beszámoló: az utóbbi években növekedett a kommu­nisták elméleti felkészültsége, de az előt­tünk átló politikai és gazdasagi célok megvalósításához ez nem kielégítő. Az eszmei, politikai képzettség növelésének Igen fontos eszköze a pártoktatás és a társadalmi szervek politikai oktatásai. Szegeden az utóbbi években általában 13—15 ezer személy vesz részt pártok­talásban. a KISZ-oktatásban pedig 17—13 ezer. A városban együttesen mintegy 40—45 ezerre tehető azoknak a száma, akik politikai oktatásban részesülnek. Ebben élenjár a párttagság, amelynek 63 százaléka vett részt az elmúlt évben a szervezett pártoktatás különböző for­máiban. A pártok tatás ban a fejlődés minőségi jellegű, hiszen az évek folyamán jelentós mennyiségi változás nem történt. F.gyre nagyobb tért hódítanak a komolyabb kö­vetelményeket támasztó oktatási formák, nagy az érdeklődés az esti egyetem és an­nak szakosító tanfolyama, továbbá a marxista középiskola iránt. A jövőben nagyobb gondot, kell fordí­tani a gazdasági vezetők politikai tovább­képzésére. A párloktatá.s formái alkalmasak, meg­felelőek. Mégis előfordulhat, hogy egyiket­másikat a helyi sajátosságok figyelembe­vételével módosítani kell. Gondoskodjunk arról, hogy a pórtoktatás ne egyszerűen csak tanulási., az ismeretek elsajátítását jelentse, hanem tényleges eszmei harcot, politikai munkát is. és mozgósítson a párt előtt álló legfontosabb feladatokra — mondja a referátum. Több nőt a vezetésbe „A párt politikájának megvalósulása azokon az embereken múlik, akikre a munka irányítása bízva van. Ezért olyan nagy a jelentősége a káderek nevelésé­nek és helyes kiválasztásának" — idéz a beszámoló a VIII. kongresszusnak a ká­dermunkával kapcsolatos határozatából, majd megállapítja, hogy a párt káderpo­litikái elvei Szegeden is érvényesülnek. A kiválasztás során a politikai megbíz­hatóság. elvhü-ség. a politikai, szakmai felkészültség, a megfelelő erkölcsi, embe­ri tulajdonságok mellett döntő ténye­zőnek tartják a kndrrrkv-': az embe­rekhez való viszonyát. Némely helyen ugyan rosszul értelmezik a VIII. kor.g­pártbizottság beszámolója: A jövőben to- tési konyhák bővítését. Erősödő pártszervezetek, élénk pártélet 28 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek. 1966. október 28. * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom