Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Modern ruha középkori díszítéssel Csuhéj, gyékény, fűzvesszd A SZÖVOSZ torvei az asszon, ok téli foglalkoztatására fey jellemzik általában a körzeti ápolónőt, akinek hi­vatása, csakúgy, .mint az or­vosé, a beteg gyógyítása, szenvedésének enyhítése, gondos ápolása Az Egész­ségügyi Minisztérium 1958­ban létesítette a körzeti be­tegápolónői szolgálatot. Kez­detben csak kísérletként mű­ködtek. de két év bőségesen elég volt ahhoz, hogv meg­állapítsak: igen hasznos, szükséges munka ez. Min­denütt elismert, népszerű a többnyire kerékpárral közle­kedő körzeti ápolónő, aki­nek nem számít távolság. Időjárás, akinek a beteg •legfontosabb. Ma már a kör­zeti orvosok mellett ott szor­goskodik a nővér, aki az orvos felügvelete, utasítása szerint tellesftt feladatát: a kórházbői kikerült, de még ápolásra szorulóknak — szükség szerint — injekciót ad, lázat mér. beadja az or­vosságot, mosdatja, fürdeti, masszírozza a beteg végtagot, járógy a korlatot végeztet, stb. E teendők külön-külön és együttvéve is egyformán hasznosak, megkönnyítik a beteg hoz.z.á tartozói nak min­dennapjait és — ami igen fontos — minderi szaksze­rűen végzi cl. 1961-ben jelent meg a körzeti ápolónők működését szabályozó rendelet, amely előírja a körzeti ápolónők felvételének feltételeit; a szakképzettséget, a körzeti orvos rendelkezéseinek szi­gorú betartását, a humánu­mot sok idős beteggel szem­ben. s a végzett napi mun­káról való beszámolást, hogy az orvos a beteg álla­Bécsben sikert aratott a csuhéjtáska. Skandináviában a gyékényszakajtó; Japán pedig jelezte, hogy több tíz­ezer csuhejszettet (kicsi és nagy szatyor együtt) rendel­ne... A SZÖVOSZ szövet­kezetpolitikai főosztályát ke­restük fel, s kértünk tájékoz­tatást minderről. Nagy sikerűk van — A HTSZÖV évek óta szállít külföldre a magyar tá.iakon kialakult sajátos csu­hé j-, gyékény- és fűzmun­kákból. Ezeknek nagy sike­rük van. Az utóbbi években az érdeklődés megnövekedett e termékek iránt, s a HT­SZÖV nern győzi a munkát. Az ARTEX a mi segítsé­günket kérte... — Ügy tudjuk, a csuhéj a legnépszerűbb... — Igen, már meg is kap­tuk az első rendelést, 40 000 csuhéjszatyorra. Aki még emlékszik rá. a háború alatt ezek pótolták a pői táská­kat. A világkereslet igazolja, hogy ma is nagy divat, s a skandináv háziasszonyok ép­pen olyan sz'vesen vásárol­ják. mint a franciák vagy a japánok. — Nincsenek csuhéjgon­dek? — Bevalljuk, némileg szá­mítottunk e munkára. Fel­kerestünk hat megyét, ahol ennek a téli foglalatosság­nak hagyományai vannak. Békés megyében. Dévaványa környékén, Szolnok megyé­ben Jászalsó^zentgyörgy köz­ponttal, Zalában és Győr megyében szívesen vállalták az asszonyok a munkát. Ki­választottuk azt a fehér hé­jú hibrid kukoricát, amely c.vuhéja a legjobban megfe­lel. Az asszonyok többsége ilyet ültetett már a háztáji kertekbe. Voltak termelőszö­vetkezetek is. amelyek igényt tartottak asszonyaik e téli foglalkoztatására. Békésben 150 holdról „szüretelünk" fe­hér csuhéjt. s az asszonyok, az őszi munka befejezésé­vel, meg is kezdik feldolgo­zását. Halszáz asszony — Ki vállalkozhat az asz­szonyok közül e munkára? — Most a hagyományokra A zsinói 'ozás jellegzetes díszítés a magyar népvise­letben, de különösen a XVI—XVII. század viseletein. Szélesebb paszománnyal, vagy a keskenyebb sújtással, egyaránt készítik ezt a dekoratív, vonalas díszítést. Né­hány éve ismét divatos a paszománnyal, zsinórral szegett ruha — példa erre a közkedvelt Chanel-kosztüm. A s: ép díszítés különösen alkalmi ruhákon mutat Modellrajzunkon egy ruha széles nyakkivágásának zsinór­díszítését, Ás egy Chanel kosztümöt mutatunk be, zsinór paszpóllal. A motívumok pedig: fenn szegedi „szives" zsi­nórozás, lenn Szany környékéről való „saskörmös" és „pat­kós" szegedi zsinórozás látható. A zsinór vagy sujtás színe a ruha színétől elütő, kissé sötétebb vagy világosabb legyen. Egy-egy, azonos színű gyöngyöt is varrhatunk a szivek, hurkok közé. Maglód! Magda „Az orvosnak segítség, a betegnek áldás( Gyermeknevelés — lelki fiatalság építettünk, s körülbelül 600 asszonyt tudunk ellátni mun­kával. Mindenütt a helyi f öldm ű vesszővel kezet bonyo­lit.ja le a esuhéjfonás megta­nítását, rövid tanfolyamon. Mi szívesebben vesszük, ha az asszonyok valamilyen he­lyiségben együtt doigoznak, s futószalagszerűen szervezik meg munkájukat, mert így gyorsabban készül, s egyfor­mább is a táska, lábtörlő vagy más áru. — A gyékény fonás szintén keresett? — Igen. A mookban kap­tunk egy fénvképet Svédor­szágból A kép egv szer v­nyestartót ábrázol, ók ..Ali babának" nevezik, m'nket inkább a gabonatároló sza­kajtókra emlékeztet. Ebből kémek nagvobb mennvisé­get. Gvékénv van hozzá, e munkában jártas assznnvok podig blzonvíra jelentkez­nek maid a földművesszö­vctkc"fekbin. — Rl/onvőm űj megn'd-5­sokat is keremok az emiitett anyagok felhasználására. — A szomszéd államokban például lakberendezési tár­gvnk készítéséhez is felhasz­nálták ezeket. A svéd szenv­nvestarté egv példa csak: fűzvesszőből fonott előszoba­falat, esnhél faltszőnvegot, b-sneulallámpa bűrát készí­tenek. Mi ezt az asszonyokra hízzuk: dolgozzanak saját fantáziájuk szerint. Kétféle kamat potáról mindig tájékozott legyen, s a szükségnek meg­felelően adhasson további utasításokat Ma rrvir több, mint 3000 körzeti ápolónő működik az országban. Sok köztük az egykori szülésznő, aki már nagy gyakorlattal rendelke­zik, de újak ls Jelentkeznek — kell is az utánpótlás. Szá­muk még nagyobb lenne, ha nem jelentene nagy gondot a lakás. Különösen vidéken, ta­nyasi körzetekben nehéz megfelelő lakást, otthont biz­tosítani a körzeti ápolónők­nek. Magányos nőnek még csak akad egy szoba vala­melyik háznál, de családos­tul már csaknem megoldha­tatlan a kérdés. Pedig so­kan szívesen költöznének vissza falujukba férjjel, gyermekekkel, a mezőgazda­ságban. szívesen vállalna munkát az eddig gyárban dolgozó férj. Itt csak a tár­sadalmi összefogás segíthet: a Nógrád meg)-® Lucfalván kétszobás, komfortos lakás­ba kóltözh®étt Szabó Ár­pád né körzeti ápolónő és családja. A parkettás, boy­leres szép lakás köré még fákat is üttettek a gondos falusiak, hogy minél jobban örüljön és szeresse a „nővér­ke" a község népét A lakosság érdeke, hogv minél több helyen és minél előbb kövessek a lucfalvi példát: a nővérszolgálat egészségükét szolgálja. Te­gyünk hát előmozdítása ér­dekében — a magunk javára teszünk. S. E. Érdekes kérdéssel foglalko­zott nemrégiben az újvidéki Magyar Szó egyik száma. Ahhoz a mindenkinél bekö­vetkező problémához szólt hozzá, hogyan őrizhetjük meg idősebb korban is lelki fiatalságunkat. A cikk hang­súlyozza, hogy öreg .ember­nek nem szabad egyedül lennie, de az sem helyes, ha kizárólag korabeli emberek­kel érintkezik. Próbáljon kapcsolatot teremteni a fia­talokkal! A fejlődő, fiatal emberrel való együttlét ru­galmassá teszi az öregebbet is. Az idősebb nő számára az unokák jelentik a legtermé­szetesebb kapcsolatot az if­júsággal. Akinek nincs még unoká­ja. talán nem ért egyet ez­zel. „Hát nem dolgoztam eleget a saját gyermekeim­re? Most már csendet és nyugalmat akarok. Hiszen megérdemlem". És van, okí még hozzáteszi: „Szó sem le­het róla, hogy még egyszer gyerekekkel bajlódjam. A férjem is, én is olyan ide­gesek vagyunk, hogy ettől biztosan a bolondokházába kerülünk" — állítják. Mélységes tévedés! Igaz, vannak az életben olyan kor­szakok, amikor nyugalmat kívánunk. De ennek nem szabad sokáig tartania. A hosszú nyugalom lassú el­múlás. A villamoson két asszony egy fiatalos nagymamát fi­gyelt, aki két fiúunokájának állandó ,.miért"-jére válaszol­gatott. Közben a gyerekek kíméletlenül taposták a nagy­mama szép cipőjét, aki ész­revéve a nők sajnálkozó te­kintetét kedvesen elmosolyo­dott, „Mit számít a cipő, amikor ennek a két növek­vő és fejlődő gyermeknek élhetek. Elfelejtem a saját koromat, s örülök, hogy vá­laszolhatok nekik, hogv kí­sérhetem őket!" Ezt lehetett leolvasni a mosolyáról, és ő sajnálkozott a másik két nőn, akiknek legfőbb gondjuk ci­pőjük épsége. Gyakran észrevehetjük me­lankolikus és búskomor em­bereken, hogy egyszeriben megváltozik a gondolkodá­suk, ha a fiatalok számára hasznossá tudják tenni ma­gukat. Mivel magyarázzuk ezt? Bizonyára azzal, hogy a fia­talság az életben előretekint, míg az öreg csak hátranéz. Előrenézni, ez jelenti a ha­ladást, hátratekinteni, az el­múlást. Az az asszony, aki fia vagy lánya családjánál segít, és neveli az unokákat, le­het, hogy sokszor ötödik keréknek érzi magát, de még mindig jobb megoldás, mint­ha egyedül élne, vagy állan­dóan öregek köri lenne. Ál­landó kapcsolata van az élet­tel, a növekedéssel, a fejlő­déssel, és ez nagyon jót tesz. Megtartja lelki frisseségét, és minthogy a központi ideg­rendszer vezérli az egész szervezetet, testileg is rugal­mas marad, és sokáig meg­őrzi fiatalságát. Mit is érne egész életünk gyermek nélkül? Csupán ön­ző lét# volna, mely nyomta­lanul eltűnik. De rajtunk múlik, hogy sok új. szép és boldog élet nőjön fel. —. Az asszonvok nyílván BrCmmel fogadják az új munkalehetőséget? — Tegnap Somogy megy® asszonycsoport kereste fel osztályunkat azzal a kérdés­sel, horgolási készségüket ho­gyan tudrtánk hasznosítani' Pest megyéből hulladéktex­til felhasználására vállalko­zott eey másik csoport. Ben­nünket az vezérel, hogy a falust asszonyoknak télre olyan elfoglaltságot biztosít­sunk. amivel jövedelemhez juthatnak. Más oldalról ne­dig. hogy olvan hulladék­anyagot tudjupk felhasznál­ni. ami mellett eddig elmen­tünk, s nem gondntiunk hasznosságára. Kétféleképp is kamatozik tehát a téli fog­lalkoztatás. K. M. A kút gondozása Előfordul a kút vizével, hogy rosszabb lesz, mint ko­rábban. Ennek több oka le­het. Egyik a magas talajvíz, s az is megtörténhet, hogy a közelben levő folyók, pa­takok, tavak, vagy kisebb ál­lóvizek talajon át történő szivárgása rontja minden­napi italunk minőségét. A 20 méter távolságon belül föld­be ásott rmésztőgödör, vagy 61, istálló szintén oka leh® a viz szennyeződésének, rossz ízének. A kút körül megnőtt fák, bokrok mély és szét­ágazó gyökérzetétől is kel­lemetlen íze lehet az ivó­víznek. Az ivásra alkalmatlanná vált vlz® a kútból kl kell merni, vagy szívatni: rtjra­f el töltődéikor n víztömegnek megfelelően — orvos, gyógy­szerész, vagy vegyész által Javasolt mennyiségű — tisz­ta oldott rézgáli cot kell a kútba önteni. A klórmész szintén megfelel, de ez utó­fzt ad és kényes az adago­lása. Ajánlatos a kúitoa szór­ni 2—3 vödörnyt, nagyobb szemű tiszta kavicsol, majd a vízoszlop méterenkénti szá­mának megfelelően fü—20 dekányi faszenet Ai emlí­tett két anyag bizonyos mér­tékben szűr, illetve elnyeli a kellemetlen szagot. A meg­tisztított kút vtzét ivás előtt alaposan vizsgáljuk meg. ne­hogy valami kellemetlen maradvány emberre, állatra káros hatással legyen. Ma már a KÖJÁL vegyelemzést készít annak, aki ezt kéri. A kitisztított kttt kik-nyé­két ajánlatos agyaggal ágy körülvenni, hogy a talajvíz, esővíz elkerülje és ne Jus­son bele felülről vagy oldal­ról egyéb szennyezett víz sem. Vasárnapi •I' t rr Yidam fejlői o Ez az es® régen történt a szegedi színházban, ami­kor Makó Lajos volt az igaz­gató. Az együk prózai darab próbája közben Csiky László színész megszólította a di­rektort: — Az első felvonásban bort ke'l innom, mégis viz® kapok. Kérem, hogy minden este bor legyen a kupá­ban ... Az igazgató válasza, az anekdota befejezése mai ke­resztrejtvényünkben talál­ható. VÍZSZINTES SOROK: 1. Hiányos kefe! 4. Króm­mal bevont. 12. Teréz, be­cézve. 14. Helyhatározó szó. 15. A feltételes mód jele. 16. Éppen hogy csak. 17. A. A. A. A. 19. L. N A. 20. Hely­rag. 21. Az anekdota befeje­zése III. (A zárt. betűk: O­A.) 25. A jósaívű igéje. 26. Kettő'betű az ábécé végéről. 27. Síitőionros. 28. Elmázol. 29. Antal becézése. 31. Több­személyes ülőhely. 32. B®ű­szomszédok a szoros ábécé­ből. 33 Hang a távirdából. .34. Élőlény. 36. M. E. E. 37. L. N. S. 38. Esztendő. 40. Eszével felfog. 41. Az egyik oldal. 42. A törzs, németül. 43. A föld ismert idegen szó­val. 45 Megtörténik. 47. Az egész testünk® behálózza. 48. Az. anekdota befejezése I. 50. Kutatják. 52. Ibi betűi össze­keverve. 53. Ellenérték. 54. Az argon vegyjele. 55 Tudo­mány. 56. L. K. A. 57. Vil­lamos energia. 59. Hangtala­nul lekér! 60. Téli jelenség a Balatonon. 62. Betű, ahogy kiejtem.' 63. Az anekdota hetetegése II. P5. Átmásolás. 67. Észrevesz. 68. Cselekszik. 1 j™ m 4 5 r­r­w « |tr 12 i?r4i i i im 15 16 tflcl 18 tck 19 mr m 21 22 23 24 , -4 a m 30 26 kic 27 m28 29 m 30 mr mr i m 33 1$ 38 |39 34 35 n1c 36 m 1$ 38 |39 44 401 i m 41 42 , 43 44 m 45 46 1 m 47 mr i i 49 , 50 51 \m?2 mr m 541 \m .55 56 tvk 57 r M »r 1 tulc 60 6, , ü 62 M 63 i 164 m 65 66 SÍ 1 IMI mr FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Efelka. 2. Borítékon sze­replő szó. 3. Idegen férfinév, ahogy kiejtjük. 4. Közép-eu­rópai Kupa. 5. Személyemre. 6. M. E. 7. Váratlanul leesik. 8. Kémiai elem, idegen he­lyesírással. 9. Egy bizonyos irányba. 10. Személyes név­más. 11. Régi magyar méltó­ság. 13. Az anekdota befeje­zése IV. 15. Kacagni. 18. A tyúk teszi. 20. Régi budapesti sportegyesül®. 22. Eres! 23. Ilyen szülő is van. 24. E. L. M. 25. Ilyen verseny is van. 30. Tiltó szó. 31. öt. oroszul. 32. Ezen az úvonalon is el­juthatunk Szegedről Bajára. (Két szó.) 35. B. R. A. 36. Magdolna becézve. 37. Gyü­mölcsíz. 39. Víztartó edény. 41. Ugyanaz, mint a víz­szintes 20-as. 42. L. I. N. 44. R. E. R. 45. Kecskehang. 46. A háborúban osztogatják. 48. -tin tin (régi filmkutya.) 49. Fontos mezőgazdasági munka. 51. Sarkon levő. 56. Költészet. 57. Az álmos em­ber teszi. 58. Építőanyag. 59. A felsőfok jele. 60. Helyrag, a -ről párja. 61. Keresztül 63. Ellentétes kötőszó. 64. Betű­szomszédok. 66. Helyrag. A vízszintes 48., 63., 21. és a függőleges 13. sorok meg­fejtése szombatig (október 29-ig) küldhető be levelező­lapon. Melzgcr Károly NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejt­vény megfejtéséért köny­utalványt kap Szegeden a Kárász utcai Móra Ferenc könyvesboltban: Babarcsi Attiláné Remény utca. Csá­nyi Lajosné Moszkvai körút. Kenéz Pálné Alsókikötősor. Ménesi István Gép utca. Nagy Lászlóné Gép utca. Sándor Andorné Kölcsey ut-. ca. Könyv® kap postán: Pqskás Sándor Pusztamérges I. kerület 96. Dr. Szani Ele­mérné Hódmezővásárhely Zrínyi utca. Takács Péterné Deszk, Lenin tér. 8 DEL-MAGYAROR5ZAG Vasárnap. 1066. október 2í

Next

/
Oldalképek
Tartalom