Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

Napirendent a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása flz egyezmény megkötésének útjában az USü politikája áll Megkezdte munkáját az E\SZ-köz gyűlés politikai bizottsága © New York (MTI) A közgyűlés szerdán a ké­ső esti órákban fejezte be a délnyugat-afrikai kérdés vi­táját. Az ötvennégy állam által korábban beterjesztett határozati javaslattal szem­ben Szaúd-Arábia egy jóval mérsékeltebb Javaslatot terjesztett elő, amely lényegében nem irá­nyoz elő Intézkedéseket a Dél-afrikai Köztársaság el­len, hanem megelégszik a kérdés további tanulmányo­zásával. * A közgyűlés politikai bi­zottsága csütörtökön meg­kezdte munkáját. Elsőnek azt a szovjet javaslatot tűzték napirendre, amely követeli: a tagállamok ítéljenek el minden olyan lépést, antt megnehezíti a nukleáris fegyverek elterjedéséről kö­tendő nemzetközt egyezmény megvalósítását. Fedorenko szovjet nagykö­vet rámutatott: az egyezmény megkötésé­nek útjában elsősorban az Egyesült Államok politiká­ja áll. Fedorenko egyúttal ismét hangsúlyozta, hogy az NSZK revansista-milltarista körei a Johnson Ausztráliában © Canberra (Reuter, AP) Johnson amerikai elnök Új-Zélandban tárgyalt Ha­lyaake kormányfővel. A megbeszéléseken elsősorban a vietnomd háborúról volt szó Látogatása Idején 500 fia­tal tüntető vonult a parla­ment épülete elé, követelve az amerikaiak dél-vietnamd agressziójának beszünteté­sét. Kisebb összetűzésre la sor került és a rendőrség barikáddal zárta el a parlament bejáratát Johnson csütörtökön az új­zélandi Wellingtonból Can­berrába, Ausztrália főváro­sába érkezett. A repülőtéren Harold Holt miniszterelnök üdvözülte. Johnson elnök szállodája előtt Canberrában 250 egye­temi hallga tő tiltakozott az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen. Dlimi megjelenésével megakadályozta az ítélethozatalt Elhúzódik a Ben Barka-per folytatása © Párizs (MTI) Altalános vélemény sze­rint legjobb esetben is több hónap, esetleg azonban csak egy, vagy két év múlva ke­rül sor a szerdán határozat­lan időre elnapolt Ben Bar­ka-per folytatására. Ezt a vé­leményt az ls megerősíti, hogy Philippe Bernier, vala­mint Voltot védője éppen ezzel az indokolással érte el védencének szabadlábra he­lyezését Ez egyúttal megadja a választ azokra a találga­tásokra ír, hogy md lehetett az indítéka annak a marok­kói elhatározásnak, hogy Dli­mi alezredes (az elmúlt na­pokban léptették elő őrnagy­ból alezredessé) az utolsó pillanatban önként Párizsba utazott: puszta megjelenésé­vel megakadályozta, hogy ítélethozatalra kerüljön sor ebben a marokkói kormány számára kompromittáló per­ben. s ami még ennél is fon­tosabb, elhalasztotta a távol­levő vádlottak, mindenek­előtt Üfkir marokkói belügy­miniszter elítélésének lehe­tőségét, amire pedig az ere­ded tervek szerint csütörtö­kön került volna sor. Hasz­szán király el akarta kerülni, hogy miniszterének távollé­tében való elítélése miatt súlyos válság törjön kl a francia—marokkói kapcso­latokban. Más feltevés sze­rint a marokkói király mind­össze feláldozott egy fejet, hogy megmentsen egy mási­kat. A második számú em­berét odaadta az első szá­múért A harmadik véle­mény szerint Párizs és Rabat egyetértésével — a titkos diplomácia közrejátszásával — végrehajtott kombinált műveletről van szó: Dliml­nek a bíróság elé állításával „egyenlő szintre" állították ós egyben maximálták is a francia és a marokkói fele­lősséget ebben a kínos ügy­ben. Dlimi letartóztatása után ügyvédje útján fellebbezést nyújtott be, hangoztatva, hogy ez ellenkezik a fran­cia—marokkói jogügyi egyez­ménnyel. Mindenesetre, míg a döntés megszületik, Dlimi­nek joga van megtagadni, hogy válaszoljon a vizsgáló­bíró kérdésére, azaz nem kezdődhet el a pótnyomozás. nukleáris fegyverek birtok­lására törekszenek, s ezzel veszélyeztetik a világ béké­jét. Fedorenko rámutatott; az USA magatartása megnyi­totta a lehetőséget egyes nem nukleáris országok előtt a nukleáris fegyverek meg­szerzésére. Az utóbbi Időben van bi­zonyos kedvező változás — mondotta ezután a szov­jet delegátus. — „Reméljük, hogy az Egyesült Államok fe­lelős személyiségeinek kije­lentései, amelyek szerint hajlandók elősegíteni a nuk­leáris fegyverek elterjedése problémájának megakadá­lyozását, az USA részéről gyakorlati lépésekkel páro­sulnak. Ez lehetővé tenné, hogy a legközelebbi jövőben megkössük az egyezményt". Goldberg amerikai delegá­tus felszólalásában azt mon­dotta, hogy kollektív nuk­leáris védelmi egyezmények megkötése „nem vezet szük­ségszerűen a nukleáris fegy­verek elterjedéséhez". Kijelentette, hogy több területen egyetértés van a genfi leszerelési konferencián részt vevő államok kőzött, de még nem születtek meg az egyezmény megkötésének feltételei. A Szovjetunió és az Egyesült Államok egy­aránt kí akarja használni ezt a kedvezőbb légkört és köl­csönős tárgyalásokat folytat a még fennálló nézeteltéré­sek felszámolására, az egyez­mény megkötése érdekében. Goldberg türelmet kért a nemzetközi egyezmények megkötését sürgető országoktól, s ugyanakkor azt javasolta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, Illetve a nukleáris hatalmas kössenek kétoldalú megállapodásokat egyes részletkérdésekről. A bizottság előtt hat olyan kérdés szerepel, amelyek a leszerelés témakörébe tartoz­nak. A hat kérdést a bizott­ság együtt vitaija meg. Tito és Nasszer Új Delhiben © Új Delhi (MTI) Tito jugoszláv elnök és Nasszer az EAK elnöke csü­törtökön — mindketten kü­lönrepülőgépen — Üj Delhi­be érkezett, hogy részt ve­gyenek Indira Gandhi Indiád miniszterelnökkel folytatan­dó hármas tanácskozásokon. Nasszer megérkezésekor — Radhakrisnam indiai elnök fogadta — üdvözlő beszédé­ben kifejezte meggyőződé­sét, hogy a hármas találkozó előmozdítja közös nézet ki­alakítását a világbéke kér­dését illetően. Tito elnök kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet rendkívüli veszélyeket rejt magában, s a legutóbbi vi­lágháborúnál súlyosabb ka­tasztrófa veszélye árnyé­kolja be a világot. Hangot adott annak a meggyőződésé­nek, hogy az eszmecserék hasznosak és gyümölcsözőek leszndk. Jugoszláv küldöttség Moszkvában © Moszkva (TASZSZ) Moszkvába érkezett a Ju­goszláv Szövetségi Nemzet­gyűlés küldöttsége, amely a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének meghívá­sára hivatalos baráti látoga­tást teáz a Szovjetunióban A küldöttséget Ed vard Kar­dél j, a nemzetgyűlés elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának elnökségi tagja ve­zeti. Háromhatalmi tárgyalások Bonnban © Bonn (MTI) Csütörtökön délután meg­kezdődtek az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és az NSZK képviselőinek tanács­kozásai. A megbeszélések a Nyugat-Németországban ál­lomásozó külföldi csapatok katonai és pénzügyi problé­máival foglalkoznak. Megvi­tatják ezenkívül a NATO ka­tona-politikai problémáit is. Csen Ji a „vörösgárdlsták" újabb célpontja rium épületének falán a kő­vetkező felirat jelent meg: „Ágyúzzuk a külügyminisz­térium pártbizottságát, éges­sük meg Csen Ji miniszter­elnökhelyettest". (Csen Ji egyben külügyminiszter is — a szerk.) © Peking (MTI) A „kulturális forradalom" legfrissebb eseménye: egy sor más vezető állami szerv útján, támadást indítottak a kínai külügyminisztérium ellen is. A külügymdnizztó­Elhalasztott kormányválság © Saigon (MTI) A dél-vietnami fővárosban csütörtökön délelőtt már senki sem tudta, van-e kor­mányválság vagy nincs. Ky miniszterelnök, akinek szer­Verwoerd merénylője beszámíthatatlan © Fokváros (Reuter, AFP) A fokvárosi legfelső bíró­ság csütörtökön szellemileg beszámíthatatlannak minősí­tette Verwoerd dél-afrikai miniszterelnök merénylőjét, s ezzel gyakorlatilag meg­szüntette az ellene folytatott eljárást A bíróság elfogadta a vé­delem és a vádhatóság or­vosszakértőinek egybevágó véleményét, amely szerint a vádlott szkizofréniában szen­ved, tettének elkövetésekor sem volt szellemi képessé­geinek birtokában. Demetrio Cafendaszt börtönbe szállít­ják, ahonnan — a dél-afrikai büntető törvénykönyv ide­vágó paragrafusának értel­mében — csak az államel­nök utasítására bocsáthatják szabadon. dán hét déli származású mi­niszter nyújtotta be lemon­dását, csütörtökön sajtóérte­kezletet tartott és ezen kö­zölte, hogy az előző nap le­mondott Nguyen Luu Vlen miniszterelnök-helyettes ve­zeti majd a kormányt, mi­alatt ő a maniiai értekezle­ten lesz. Az AP értesülése szerint Vien tagja leit volna a Ma­rilába induló küldöttségnek. A hírek szerint az oktatási és az ifjúsági miniszter ra­gaszkodik lemondásának fenntartásához, de hajlandó várni a maniiai értekezlet végéig. A kormányválság csupán azért kellemetlen a tábornoknak mivel Manilá­ban szerette volna hangoz­tatni, hogy kormánya szilárd. líjabb Mo!nyija-1 © Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban csü-t törtökön ellipszis alakú pá­lyára juttattak egy Molnyija —1 mintájú távközlő mester­séges holdat. A kísérlet fő feladata tovább tökéletesíte­ni a nagytávolságú kétol­dalú televíziós és rádió, tele­fon- távíró összeköttetést, valamint folytatni e rend­szer kísérleti üzemeltetését A műholdon elhelyezett műszerek kifogástalanul mű­ködnek. Előzetes adatok szerint a szputnyikot olyan pályára Juttatták, amelynek a Föld­től eső legtávolabbi pontja 39 700 kilométer az északi félteke fölött és a Földhöz legközelebb eső pontja 485 kilométer a déli félteke fö­lött. A mesterséges hold egy fordulatot 11 óra 53 perc alatt tesz. A szputnyikon műszereket helyeztek el televíziós mű­sorok továbbítására és több­csatornás nagy távolságú rádióösszeköttetés biztosítá­sára. Kozmosz—130 Csütörtökön a Szovjetunió­ban földkörüli pályára jut­tatták a Kozmosz—130 Jelzé­sű mesterséges holdat, hogy segítségével folytassák a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett . űrkutatási programot. A szputnyik rátért pályá­jára. A Kozmosz—130 be­rendezése kifogástalanul mű­ködik. A földi koordinációs számító központban folyfk a beérkező adatok féldolgo­zása. (MTI) Hz angol megbízott hozza * Smithék válaszát © London (MTI) Csütörtökön elindult S&Iis­buryból Sir Morrice James nemzetközösségi államtitkár, az angol kormány megbízott­ja, hogy Smith rhodesiai mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalásainak befejeztével elvigye Londonba a rhode­siai fehértelepes kormány válaszát az angol javasla­tokra. Souvaona Pliooma Párizsban © Párizs (AFP) Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök csütörtökön Párizsba érkezett. Tíznapos tartózkodása során tárgyalá­sokat folytat a francia veze­tőkkel a délkelet-ázsiai hely­zetről. moldvát gyozo Északi partokon A svéd fővárost 28 ezer apró sziget veszi körül. Maga Stockholm is 14 szigetre épült, s ezek neve szerint külön­böztetik meg kerületeit. Most Sóder felé tartunk, ahol egy idős újságíró, Arvid Hammarström vár feketére. Ritka do­log, hogy szinte ismeretlen külföldit otthonába enged egy svéd. ök nem oly barátkozók, mint ml vagyunk. S hogy mégis sor kerülhet erre a látogatásra, a Sweden at Home elnevezésű mozgalomnak köszönhetem. Mintegy 600 tagot számlál már ez a közösség Stock­holmban. Olyanokat, akik a svéden kívül még egy-két vi­lágnyelvet beszélnek. Névjegyzéküket nyilván tartják a legnagyobb utazási irodák, s ha valaki meg akar ismer­kedni a svéd családi otthonnal, a polgárok életével, választ egyet a címekből. Aszerint persze, amely nyelvet beszéli, s amilyen érdeklődési körű emberrel akar társalogni pár csésze fekete mellett. — Nehezen törtük meg a jeget, a hagyományos svéd zárkózottság csonthéját, de sikerült — mondja Hammar­ström úr, miután lesegíti vizes esőköpenyünket, s beterel a modern vonalú bútorokkal népes szobába. —Pedig vég­telenül hasznos a mi mozgalmunk. Nemcsak a külföldi idegen ismerkedik meg velünk, szokásainkkal, hanem raj­tuk keresztül mi ls kitekinthetünk a nagyvilágba. Majd, hogy a szakmánál maradjunk, s svéd sajtó prob­lémáival folytatódik beszélgetésünk. Nem kis büszkeséggel említ egy statisztikai adatot, mely szerint Svédország a vi­lág második olvasó nemzete. Persze napilapokról van szó, mert például szépirodalmi olvasottság dolgában már korán sem dicsekedhetnek. Ilyen előkelő hellyel. Legolvasottabb lapjuk a Dagens Nyheter, amely az alig 7 milliós ország­bari elérte a télmilliós példányszámot Tárgyilagos külpoli­tikai vonalvezetésével most a kommunisták Ny Tid című újságja igyekszik a polgári nagy lapok mögé felzárkózni. Van azonban bánata is Hammarström úrnak: nemrég meg­szűnt a deficites szociáldemokrata reggeli hírlap, a tekin­télyes múlttal rendelkező Stockholm Tidningen. Udvariasságból nem szólok közbe, noha a kormány politikájának népszerűtlenedése és a Tidningen kényszerű felszámolása között könnyű a kapcsolatot találni. Más té­mára terelem hát a szót, az iránt érdeklődöm, van-e vala­Q A „Tidningen" halála milyen intézményes formája Svédországban az iskolán kí­vüli népművelésnek. Vendéglátónk szeme felcsillan. — Uram! A külföldi, aki hozzánk jön, legelőször azon csodálkozik, hogy a koraesti órákban kevés embert lát Stockholm utcáin. Ennek pedig két oka van — húzódik kö­zelebb hozzám, hogy a cukortartót kezem ügyébe nyomja, s kávézásra ösztökéljen. — Általában a svédek szívesebben töltik családjuk körében a munka utáni szabad idejüket, mintsem kóboroljanak, szórakozóhelyre járjanak. Ez az egyik ok. A másik pedig, ahogyan ön megfogalmazza az iskolán kívüli kulturálódás lehetőségét: a népművelés. Szin­te minden felnőtt svéd tanul valamit, jár valamilyen tan­folyamra. Nálunk 25 különböző szervezetnek van szabad­egyeteme, amelyeken, az idegen nyelvektől kezdve az ar­cheológiáig, mindent lehet tanulni. így lett archeológus a mi királyunk, VI. Gusztáv Adolf, aki azután ott serény­kedett a 333 évvel ezelőtt elsüllyedt híres csatahajó, a Vasa 1961-ben történt kiemelésénél is. A Vasa-nak külön múzeumot építettünk, ahol a látogatóknak mindig levetítik a kiemelés roppant nehéz, körülményes munkáját — És a várostól, községtől távol eső helyen? — Az ott élők kiesnek a szórásból, s ezen, ismerve vi­szonyainkat, nincs mit csodálkozni. Vagyunk jó hétmillióan hazánk közel félmillió négyzetkilométer területére, ami alig 15 fős átlagot jelent. S ezt főleg a hatalmas erdők, ritkán lakott északi végek okozzák. Teljesen ember nélkül nem maradhatnak a zordabb tájaink, viszont művelésük intéz­ményesítését pillanatnyilag képtelenek vagyunk megoldani. örülünk, ha körzeti buszok, kollégiumok révén az elemi iskoláztatás ügyének megnyerjük a szétszórt tanyák, kis települések népét. — ©indig ilyen ritkán lakott volt Svédország? — Igen! Bár kétségtelen, hogy az a millión felüli svéd, aki 1850 és 1910 között, az akkori sanyarú élet miatt, ki­vándorolt hazájából, ma jelentene legalább kétmillióval több lakost Svédországnak. Elhamvadt cigarettánk, megittuk a feketét. Személye­sebb dolgok iránt érdeklődöm. Elsősorban saját életútjá­ról. Nehezebben boldogulok e témával. — Az én életem olyan, mint a többi egyszerű svédé. Szegény munkások gyereke voltam, az első világháború után magam erejéből kezdtem felsőbb fokon tanulni — mondja végül őszhajú csontos, aféle „tipikus svéd" isme­rősünk. — A néprajzi múzeumnál kaptam állást s akkor fogtam az újságíráshoz is. Arvid Hammarström ma már egyedül él. Felesége ha­lott, gyereke nincs, nyolc leánytestvére közül pedig ki mesz­szire házasodott, ki a temetőbe költözött. Magánosságában, otthonán kívül, Stockholm csendes, parkos részeit szereti. Sétálgat, rajzol. S azon mereng, hogyan lehetne elkerülni újabb és újabb háborúkat — Azt szeretném, ha csak a nyelv lenne köztünk a határ, a válaszfal! Semmi más! Miért kell ölni? Miért kell robbantani? — kiált fel szenvedéllyel, szinte nem is nekem szegezve már a kérdést, hanem azoknak, akik a pusztulás vírusait tenyésztik itt, vagy messzibb földeken. — Éjfélre jár. Búcsúzunk. — Viszontlátásra Magyarországon! — Legyen Igaza! Következik: AZ ÉLETSZÍNVONAL KULISSZATITKAI 2 QÉL-MAGYARORSZÁő Péntek, 1966. október ii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom