Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

Jflai tzcLmunkb&L: Szovjet javaslat az ENSZ-bizottság napirendjén A békés egymás mellett élés Tanácskoznak a költők A szegedi és az újvidéki egyetem együttműködése VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJEIEKl dii-MAmmm 4 MAGYAR SZOCIALISTA MtKKÁSPÁRT LAPJA Ara: 50 fillér Pcntek, 1966. október 21. 56. évfolyam, 249. szágp,*"' - , 11 . —• > A Minisztertanács ulese ültél SZfX ED Napirendjén: a választási törvénytervezet, a lakosság téli ellátása, a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Megtár­gyalta és elfogadta az országgyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról szóló törvény tervezetét s úgy ha­tározott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A kormány — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­val és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksé­gével együtt •— azt javasolja, hogy az országgyűlési kép­viselőket a jövőben ne a jelenlegi úgynevezett lajstromoz rendszer szerint válasszák, hanem helyette kerüljön be­vezetésre a választókerületenkénti egyéni választás. A kormán^ jóváhagyólag tudomásul vette a KGST végrehajt^ bizottságának, valamint a magyar-szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottságnak* legutóbbi üléséről szóló beszámolót. A SZÖVOSZ elnöke a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás alakulásáról és a téli ellátásra történő felkészülésről, a Kpzponti Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke pedig a műtrágyázás és a növényvédelem vizsgála­tának tapasztalatairól tett jelentést A kormány • beszá­molókat megvitatta és elfogadta. Az egészségügyi miniszter a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság közötti egészségügyi együttműkö­dési egyezmény aláírásáról tájékoztatta a kormányt Az, egyezményt megerősítés és kihirdetés céljából az Elnöki 1 Tanácshoz terjesztik. Az ell'átqs javult A SZÖVGSZ sasesTvel az Idén várhatóan 67 százalék­kal több burgonyát 12 szá­zalékkal több zöldséget és 7 százalékkal több gyümöl­csöt vásárolnak fel, mint 1965-ben. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság központi készletekből a múlt évinél 10 000 vagonnal több és jobb minőségű burgonyát, zöldsé­get, gyümölcsöt vásárolhas­son. Emellett a termelók a tavalyinál jóval több árut visznek közvetlenül is a pia­cokra, így az ellátás lénye­gesen javult, s egy-két cikktől és átmeneti időszak­tól eltekintve jónak mond­ható. Kedvezően alakultak a fel­vásárlási és a fogyasztói árak is. A nyári zöldségfélé­ket általában a tavalyinál lényegesen olcsóbban vásá­rolhatták meg a fogyasz­tók. A téli ellátás biztosítása céljából megfelelő mennyi­ségű zöldségfélét horgonyát és téli almát táréinak. A lakosság részéről érdek­lődés nyilvánul meg az ak­ció iránt amelynek kereté­ben kedvezményes áron jó minőségű téli burgonyát vá­sárolhat A városokban és az ipari településeken a szö­vetkezeti zöldségboltok to­vábbra is felvesznek meg­rendelést l. osztályú gülba­ba, rózsa és Ella fajtájú burgonyára, s az 50 kilót meghaladó mennyiséget in­gyen a lakásra szállítják. Egyes — szintén jó minő­ségű, de kevésbé ismert — burgonya fajtákat 1 forint 80 fillérért, a gyorsfogyasz­tásra szolgáló burgonyát 1 forint 40 fiiérért árusítják. A ház körül tartott állatok takarmányozásának gondjait enyhíti, hogy 80 filléres ki­lónkénti áron takarmányo­zásra alkalmas burgonyát hoznak forgalomba. A földek tápereje A Minisztertanács ülésén a műtrágyák és növényvédő .szerek felhasználásának ta­pasztalataival foglalkozó je­lentés a következő főbb megállapításokat tartalmaz­za: A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok effvre több műtrágyát és növény­védő szert használnak. 1965­ben már 2,7 milliárd forint értékű műtrágyát és növény­védő szert hasznosítottak. A többi ismert nagy mezőgaz­dasági befektetéssel együtt ez is előnyösen térült vissza. Elegendő csak egy példára utalni: ez évben ismét sike­rült elérni, hogy kenyérga­bonából a hazai termés min­denben fedezi az igényeket. A Jelentés — a további fejlődés előmozdítása érde­kében — részletesen foglal­kozik az e területen jelent­kező hiányokkal és hibák­kal is. Bár a műtrágya ha­zai gyártása és importja is jelentősen nőtt, különösen a7. utóbbi években, jóval többre van szükség. A meg­levő mennyiség alkalmazá­sának eredményességére ká­rosan hat, hogy — ható­anyagban számítva — átla­gosan mintegy 12 százaléka veszendőbe megy, s fel­számos helyen nem párosul a megfelelő ag­rotechnika alkalmazásával. a termelőszövetkezeteknek csupán elenyésző hányada is­meri földjének fizijftai-ké­miai állapotát, tápanyag­gal való ellátottságát és a különböző növények pontos tápanyag-szükségletét. En­nek következtében gyakran előfordul, hogy a szükséges­ről kevesebb, vagy több műtrágyát adagolnak, illet­ve a különböző műtrágya­féléket nem az előírásos arányban használják fel. A szakszerűen vezetett gazda­ságokban hozzáértéssel hasznosítják a műtrágyát en nek is köszönhető, hogy az átlagosnál jóval nagyobb termést takarítottak be és hektáronkénti termelési ér­tékük az országos átlagnál kereken 25 százalékkal ma­gasabb. Különösen nagy vesztesé­gek forrása az, hogy a mű­trágyákat nem csomagol­ják és tárolják megfelelően A károknak javarészt elejét lehetne venni, ha papírzsák helyett műanyag zsákba cso­magolnák a műtrágyát: job­ban bírná a szállítást és a szabadban történő tárolást. A megoldás azonban nem könnyű és nem olcsó. Ha a hazai gyártási műtrágyának csak a felét raknák mű­anyagból készült zsaxokba, ahhoz is évente 22 millió darab zsákra lenne szükség. Tiszavidéki Vegyikocnbi­nátban a tervek szerint ez év végén már megkezdik műanyag zsákok gyártását is, de előreláthatóan évente legfeljebb 10 millió zsák ké­szítésére lesz lehetőség. A jelentés ajánlja annak meg­vizsgálását, hogyan lehetne ezt a kapacitást jelentősen bővíteni. Növényvédelem A népd ellenőrzés vizsgá­lata rámutat, hogy jelentő­sen fejlődött a növényvéde­lem is: az elmúlt öt évben 605 millió forintról 958 mil­lió forintra növekedett a nö­vényvédő szerekre fordított összeg. A második ötéves terv el­ső évében 2,3 millió holdon, 1965-ben viszont már mint­egy 5 millió holdon hasz­náltak növényvédő szert Ez is igen hasznos befektetés volt, javította a mezőgazda­sági termelő üzemek jöve­delmezőségét. Erre a tevékenységre ls el­mondható azonban: távolról sincs még rendben minden Sok a szakszerűtlenség: sű­rűn előfordul, hogy elhanya­golják a megelőző védeke­zést, vagy pedig f'l sok vegyszert használnak, a d feleslegesen többe kerül, de emellett kárt is okoz, ter­méskiesést idéz elő. Arra fi­gyelmeztet ez, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szak­emberek ilyenirányú képzé­sére és továbbképzésére, s emellett javítani kell a szak­propagandát. Több gépre is szükség van a növényvéde­lemben, másfelől viszont a meglevő gépeket a jelen­leginél jobban lehetne és kell is hasznosítani. A jelentés alapján a Mi­nisztertanács kötelezte az il­letékes minisztereket hogy tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. (MTI) • November 4-5-re összehívják a megyei pártériekezletet ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága tegnap Szegeden megtartotta az új vá­lasztás előtti utolsó ülését, amelyen meg­vitatta a megyei pártértekezlet elé java­solt beszámolót a végrehajtó bizottság elő­terjesztését. A vitában felszólaltak: Farkas István, Fehér Lajos, Forgó László, dr. For­gó István, Gombai Mihály, Hunyadkürti Lajos, dr. Jáger Lászlóné, Kardos János, Krajkó András, Kurucz Márton, Ladányi Benedek, Papp Sándor, dr. Pozsgai István, dr. Rácz János, Rácz Lajos, Sajti Imre, Szabó Sándor. Szőnyi Ferenc és Tóth Szil­veszterné elvtársak. A vitát Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titká­ra foglalta össze, majd a pártbizottság — a felszólalásokban elhangzottakat figye­lembe véve — egyhangúlag elfogadta a megyei párt-végrehajtóblzottság előter­jesztését a megyei küldöttértekezlet elé; Ezután dr. Szalontai József elvtárs, a megyei fegyelmi bizottság elnöke számolt be a megyei fegyelmi munka helyzetéről. A tájékoztatót a megyei pártbizottság tu­domásul vette. Az MSZMP Központi Bizottságának Ok­tóber 12-i üléséről Győri Imre elvtárs tá­jékoztatta végül a pártbizottságot A megyei pártbizottság úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspár; Csongrád megyei pártértekezletét novem­ber 4—5-ére kell összehívni. Községfejlesztési tervjavaslatok, bejelentések, interpellációk Tárgyalt a II. és a III. kerületi tanács Tegnap, csütörtökön dél­előtt tartotta ülését a szege­di II. és a III. kerületi ta­nács. Az előbbi a postások művelődési otthonában, az utóbbi pedig a Rákóczi ut­cai pártházban ülésezett A II. kerületi tainács dr. Hammer Fidél tanácstag el­nökletévél tartotta ülését. A tanács meghallgatta a Fel­szabadulás Tsz tájékoztató jelentését az ez évi mező­gazdasági munkákról és a gazdaság várható gazdasági eredményeiről. A jelentésit Kóréh Zoltán tsz-főkönyvelő ismertette. Solymosi Lajos, Vígh István, Kocsmár Ká­roly, Hegyesi Gergely, ör­dögh János tanácstagok és Bálint Istvánné meghívott szóltak hozzá a tájékoztató­hoz és tettek fel kérdéseket a gazdaság további működé­sére vonatkozólag. Ezután tárgyalta meg a tanács az 1967. évi népgaz­dasági költségvetés és a köz­ségfejlesztési alap tervjavas­latát, amit dr. Török Miklós pénzügyi osztályvezető, illet­ve dr. Kerepesi József vb­titkár terjesztett elö. A tanács a napirenden szereplő előterjesztéseket jóváhagyta. Ezután bejelentésekre, in­terpellációkra került sor. Hegyesi Gergely, özv. Fodor Béláné, Rakonczai László­né, Solymosi Lajos, Nagy László Koics Erzsébet, Kli­vinyi Lászlóné, Ördögh Já­nos, Sípos József, Szabó Mihály, Gémes Lászlóné, Soós Károlyné, Gábor Fe­rencné tanácstagok köztisz­tasági, boltellátásá, közrend­védelmi, járdaépítési, kisa­játítási és egyéb közérdekű kérdésekben kérték a kerü­leti tanács közbenjárását; intézkedését A ül. kerületi tanács ülé­sén részt vett Bódi László országgyűlési képviselő is. A tanácsülés Sziládi Sándor elnökletével végezte mun­káját Megtárgyalta és elfo­gadta a tanácsülés a III. kerület 1967. évi költségve­tési és városfejlesztési terv­javaslatát, amelyet Markos Károly vb-titkár terjesztett elő. A tervezett kiadások a körültekintő takarékos gaz­dálkodás mellett fedezetet biztosítanak a III. kerületi tanács költségvetési felada­tainak megvalósításához. Következő napirendi pont­ként szerepelt a III. kerüle­ti tanács munkája, amelyet a Szeged megyei jogú vá­rosi tanács nemrégiben tar­tott ülésén megtárgyalt E Öntőformák A fejlődő és korszerűsödő szegedi vasöntödében jelentős és sokféle munkát végez­nek. A gyárnak egyre na­gyobb a szerepe. Most a sze­gedi öntödében az Oroshá­zi Üveggyár egyik új típu­sú készítményéhez öntőfor­mákat készítenek. A TMK­lakatosok kéziköszörűvel munkálják meg — mint fel­vételünk mutatja — az egyik kokillaszerszám ido­mait azért, hogy minél si­mább, finomabb felületű üvegeket állíthassanak elő segítségével Orosházán. A szegedi üzem negyedéven­ként ezer-ezerötszáz darab öntőformát készíti az Oros­házi Üveggyárnak. iSomojymc felv.) napirend kapcsán sorrend­ben felszólaltak: Burka László, Szalma Gézáné, Szűcs Jánosné, Kószó Jó­zsef, Rózsa István, Nagy­majtényi László, Kiss Ist­vánné, Szécsi Imre, Teleki Ferenc tanácstagok és Bódi László. Többen szóltak a tanácstagok áldozatos mun­kájáról, amelyet egyéb te on­dóik mellett végeznek a la­kosság érdekében. Hang.w­tatták, hogy a tanácstagok, akik törődnek válás?'óik ügyes-bajos dolgával, kör­zetük lakóinak legteljesebb bizalmát élvezik. Napirenden szerepelt e községfejlesztési alapnak • harmadik ötéves tervre tzó­ló javaslata is, amelyet Mar­kos Károly vb-titkár előtar­jesztése aiapján tárgyalt és fogadott el a tanácsülés. Ezután közérdekű bejelan­téggk, interpellációk hang­zottak el. Balla János szóvá tette, hogy az l-es kórház csöndje, nyugalma nem biz­tosított, nagy az utcai lár­ma a Pulcz utcai rész fe­lől. Kurunczi István sürget­te, hogy a Kanizsai utcában javítsanak meg egy megron­gálódott közkifolyót Olasz Sándor kérte, hogy a III. kerületi tanács folytassa to­vább a gyalogjárda-építést Mihályteleken. Pálvölgyi Fe­renc körzetében egy szenny­vízelvezető csatorna célsze­rű bbb elhelyezését javasolta Kiss Istvánná jobb vízellá­tás biztosítását kérte a haty­ty .s telepi italboltnak, hogy ott eleget tudjanak tenni a higéniei követelményeknek. Karía Gyula a 28-as számú választókörzet kettéosztására tett javaslatot, mert időköz­ben ennek a körzetnek a lakossága több százzal gya­rapodott. Nagymajtényi László a ta­nácstagok jobb tájékoztatása érdekében javasolta, hogy a „Tanács Híradó"-ban, a Sze­ged m. j. városi tanács lap­jában ilyen cikkeknek adja­nak helyet. Szalma Gézán*, a választók örömét tolmá­csolta, hogy az Űttörő téren megszüntették a rossz hírű vendéglőt, s annak helyében bisztrót nyitottak. Nagy Istvánné a Marx téri gebi­nes italpavilonok sürgős megszüntetését Javasolta, mint amelyek erősen ront­ják a városképet. Zoltá vfi István a Szivárvány és az Alföldi utcai nyüt szelvé­nyű árkok megszüntetésére tett javaslatot. Berta József sürgette a Paprika, a Rösz­kei és a Világos utca vízel­látásának megjavítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom