Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

De Gaulle tárgyalásai Kambodzsában; fi Kínai KP kárOS Sépéseí ***** . az imperializmust szolgálják Sziltanukkal Tanácskozás a VDK képviselőiével i •" Találkozik Johnsonnal? © Phnom Penh (AFP. UPI, AP) Szerda délelőtt megkez­dődtek de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök és Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő között a po­litikai tárgyalások. Francia részről a politikai eszmecse­rén részt vett Couve de Murville külügyminiszter, Manach, a külügyminisztéri­um ázsiai osztályának igaz­gatója, Argód Phnom Penh-i nagykövet. Kambodzsai részről jelen volt Norodom Kantol miniszterelnök, Son Sann tanácsadó, Lon Nol tábornok főparancsnok. Megvitatták, hogy Kambodzsa és Franciaor­szág milyen elveket fogad­jon el a vietnami konflik­tus politikai megoldásá­nak elősegítése érdekében. Foglalkoztak a két ország közötti kapcsolatokkal, el­sősorban a gazdasági és ka­tonai együttműködéssel. A vietnami kérdést egyébként minden szempontból megvi­tatták, figyelembevéve vala­mennyi érdekelt ország ál­láspontját — Jelenti a fran­cia hírügynökség. Szihanuk herceg, kambod­zsai államfő szerdán este vacsorát adott De Gaulle el­nök tiszteletére. A vacsorán mondott oohárköszöntőlében Szihanuk kijelentette: Viet­nam és Laosz néne a többi érdekelt nénpel együtt arra számít, hogv a francia elnök hatni fog maid annak a ke­gyetlen és embertelen há­borúnál; az előidézőire, ame­lyet maga is mélységesen el­ítél. A Kambodzsában tartóz­kodó de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök szerdán félórás megbeszélést foly­tatott Nguycn Thuonggnl, a VDK Phnom Penh-i dip­lomáciát . képviseletének vezetőjével. A találkozóról távozóban Nguyen Thuong kijelentet­te: „Tolmácsoltam de Gaulle tábornoknak elnökünk, Ho Si Minh baráti jókívánsága­it. Megbeszélésünk tárgyáról természetesen nem mondha­tok semmit." (Egy éven belül harmad­szor került sor közvetlen francia—észak-vletnaml tár­gyalásokra. A nem is olyan messzi múltban de Gaulle két ízben is elküldte sze­mélyes megbízottját, előbb ,.*ean Chauvelt, majd Jean Saintenyt-t Hanoiba, a VDK ' fővárosába. A szerk.) De Gaulle és Nguyen Thu­ong megbeszélése 35 percig tartott — tűnik kl a tárgya­lással foglalkozó későbbi hírügynökségi jelentésekből. Amikor egy újságíró meg­kérdezte tőle, hogy mit tar­talmazott Ho Si Minh el­Az SZKP Központi Bizottságának közleménye 0 Moszkva (TASZSZ) arra mutatnak, hogy a Kf­Az SZKP Központi Bízott- nai Kommunista Párt hiva­sága az alábbi hivatalos laios politikájaként fogad­közleményt adta ki: tatta el. A plénum lényegé­Az SZKP Központi Bi- ben véve elutasította az zottsága komoly figyelmet SZKP és más testvérpártok­fordított a Kínai Kommu- nak az imperializmus ellen nista Párt Központi Bi- és ezen belül az amerikai zottságának Mao Ce-tung imperializmus vietnami ag­elvtárs vezetésével megtar- ressziója ellen vívott harc­tott 11. plénumáról a kí- ban való együttes akciókra nai sajtóban megjelent köz- vonatkozó javaslatát. leményre. Figyelmet érdemel az a Mint ebből a közlemény- tény, hogy a plénum után bői kitűnik, a plénum több nyilatkozatot tett a nem­zetközi kommunista moz­a szovjetellenes kampány, amely Kínában már régóta és rendszeresen folyik, újult (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A Kambodzsába érkezett De Gaulle francia elnököt Norodom Szihanuk köszöntötte a Phnom Penh-i repülőtéren nők baráti üzenete, Nguyen annak karib-tengeri körútla i — Thuong kijelentette: során. Ez legalább is azt ta­núsíthatná, amit Johnson sok ' nem A1I módomban töb- alkalommal elmondott: hogy bet mondani önnek, mint minden lehetőséget kihasz­amennyit már megmond- n£i egy tisztességes megol­tani, ne mondasson velem olyas­mit, amit nem mondtam. Nguyen Thuong ezzel nyil­vánvalóan az „üdvözlet" és az „üzenet" közötti különb­ségre akarta felhívni a kér­dező figyelmét Amikor azt tudakolták tőle, hogy azon­nal visszatér-e Hanoiba je­lentéstételre, kitért a válasz elől, de később hangsúlyoz­ta, hogy Phnom Penhbe ne dás érdekében. • Nem valószínű, hogy de Gaulle tábornoknak módjá­ban áll találkoznia Johnson amerikai elnökkel Guade­loupe-i tartózkodása idején, közölte szerdán a Kambod­zsában tartózkodó francia elnöki küldöttség egyik szó­vivője. A szóvivő egyben ki­jelentette, hogy tudomása szerint az amerikai kormány vezték ki és a jövőben nyil- semmilyen üzenetet nem in' tézett a tábornokhoz, mi­volna vánvalóan itt fog dolgozni. Gllbert Perol, de Gaulle az elutazott szóvivője a Nguyen Thuong- Kambodzsába. gal folytatott megbeszélését a „VDK magas állású kép­viselőjével teremtett közvet­len és személyes kapcsolat­felvételnek" nevezte. Kije­lentette. hogv a találkozót még Párizsban készítették elő a tábornok elutazása előtt. A megbeszélés fontosabb volt — mondotta —. mint az elnök összes eddigi VI­A Figaro washingtoni tu­dósítója szerint most már nem lehet kifejezetten ki­zártnak tekinteni a fran­cia és az amerikai államfő közeli találkozójának le­hetőségét. Ez most már teljesen de Gaulle elnök belátására van etnammal kapcsolatos ta- bízva _ írja a tudósító. A A Mórahnlm! Gimnázium felvételt hirdet az 1966—67. tanévre a gimnázium I. osztályába A felvételre lerintkezö ta­nulók diákotthoni elhelye­zést és étkezést kaphatnak Jelentkezés az ifiazBatósá­ec.n XS. 96 266 lálkozói és sokkal közvetlenebb, mint azok a tárgyalások, amelye­ket képviselői folytattak Hanoiban. 0 Washington (MTT) Washington igen nagy fi­gyelemmel kíséri de Gaulle francia elnök kambodzsai látogatását. Bár az ameri­kai sajtó és rádió vezető helyen számol be a látogatás eseményeiről, hivatalos szer­vek igyekeznek leértékelni annak jelentőségét és azt hangoztatják, hogy de Gaulle semmilyen módon sem tud hozzájárulni a délkelet­ázsiai béke helyreállításához. Washington Post szer­dai vezércikkben többek kö­zött írja: ugyanakkor azon­ban haszon ls származhat ab­ból, ha Johnson elnök Guadeloupc szigeten vagy valamelyik semleges szi­geten találkozik De Gaulle­lai. találkozót Mansfield szená­tor javasolta. galom problémáit illetően erővel lángolt fel. és ebben az összefüggésben Odáig ment a dolog, hogy rágalmazó támadásokat in- tömeges zavargásokat szer­tézett az SZKP és a Szov- veztek a pekingi szovjet jetunió ellen. A plénumon nagykövetség épülete előtt. hozott határozatok hivata- Az SZKP Központi Bi­losan megerősítették, hogy zottságának véleménye sze­a Kínai Kommunista Párt rint az efféle cselekmények, vezetősége továbbra is sa- valamint a Kínai Kommu­ját külön vonalán szándé- nista Párt vezető szerve ál­kozik haladni, szembeállít- tal tett hivatalos kijelenté­va azt a marxista—leni- sek újabb komoly lépést je­nista vonallal, amelyet a lentenek, amelyek károsak® testvérpártok együttesen nemzetközi kommunista moz­dolgoztak ki az 1957. és az galom egysége, a 6zocializ­1960. évi tanácskozáson. musért, a nemzeti felszaba­A plénum dokumentumai dulésért, a népek békéjéért és biztonságáért vívott harc ügye szempontjából. Most, amikor az imperializmus fo­kozza erőfeszítéseit a forra­dalmi mozgalom elleni harc­ban, egyre szélesíti vietnami szennyes háborúját, ilyen lé­pés különösen nagy szolgála­tot tesz az imperializmusnak és a reakciónak. Teljes mér­tékben a Kínai Kommunis­ta Párt és a Kínai Népköz­társaság vezetőire hárul a felelősség az imperializmus és a reakció elleni együttes, összeegyeztetett harc eluta­sításáért. Az SZKP Központi Bízottéi sága mindig abból indult ki; hogy az imperializmus, a reakciós erők elleni harc pa­rancsolóan megköveteli va­lamennyi kommunista pórt, valamennyi szocialista or­szág, a forradalmi és a fel­szabadító mozgalom vala­mennyi csapatának egysé­gét, összefogását, szolidaritá­sát. A Kínai Kommunista Párt vezetősége által előidézett ne­hézségek ellenére az SZKP továbbra is folytatja azt a vonalat, amelynek célja a barátság erősítése a kínai kommunistákkal, a sok mil­liós kínai néppel, továbbra is határozottan védelmezi a kommunista világmozgalom fő irányvonalát Wilson „Haditanácsa" # London (MTI) nagyobb létszámmal. A dél­Wilson brit miniszterelnök utáni „haditanácson" Callag­szerdán két tárgyalást ls foly- han pénzügyminiszter és több tátott az ország gazdasági más politikus is jelen volt. helyzetéről és különösen a Hír szerint elhatározták., hétfőn Blackpoolbaaimegnyíló hogy Wilson a blaekpooli szakszervezeti kongresszu- kongresszus keddi ülésén el­sőn követendő taktikáról, mondandó beszédében fel­Először Stewart gazdaság szólítja a munkásságot, ön­csúcsmmiszterrei és Gunter ként vállalja a bérek befa­munkaügyi miniszterrel, a gyasztását, mert különben bérbefagyasztás két legfőbb drasztikus szigorral érvénye­irányítójával tárgyalt, majd sitik a „csomagterv" negye­délután ismét hosszabb tár- dik fejezetében foglalt bün­gyalásra hívta össze karmá- tetőjog kényszerítő eszközö­nyának tagjait, ezúttal már ket Terrorgyilkosság Stuttgartban 0 Stuttgart (DPA) hírügynökség jelentése sze­A Nvueat Németországban rint ~ ^ stuttgarti bárban ^isrís a szerdára virradó éjjel S^—^g^­ujabb gyilkos merenylete. rendeltségének vezetőjét. A követtek el. Egy 26 éves ju- gyilkost a helyszínen letar­goszláv disszidens — a DPA- tóztatták. Nyugdíjas éjjeliőröket órséai munkára felveszünk UNIVERSAL KTSZ Szeffed Lenin krt. 58. S. 96 739 Több éves gyakorlattal ren­delkező lakatosokat és mezőgazdasági gépszerelőket felvesz a szőregi ERvetértés MRtsz BC'rezés meRáflapo­dás szerint. K TIF nyelvtanfolyamok és helyesírási tanfolyamok indulnak. Beiratkozás és tanditbefizetés (32 óra 90.­Ft 64 óra 180.- Ft) szep­tember 5—8-ie reRRel 8 órá­tól este 7 óráié a TIT Ká­rász u. 11. sz alatti irodá­jában. xK. 422 Igy kezdődött... Ma 27 éve tört kt a második világháború: a fasiszta Német­ország orvul megtámadta Len­gj elországot. Ami előttem van, ger. A part közelében, ahol véget ér a hullámok élete, sötétzöld, a távol­ban, ahol néhány fehér hajó mozdu­latlannak tűnik, sötétlila a víz. Az erős szél esőcseppeket vág a homlo­komra, arcomra és „műrepülésre" kényszeríti a hangos sirály sereget Ahol állok, az a — Westerplatte. Kis félsziget a gdanski öbölben, a ki­kötő bejáratánál. A tenger és a kikö­tőcsatorna határolja. Csak egy két­száz méter széles földsáv köti össze a várossal, Gdanskkal. A Wester­platte 30 holdnyi sárga homok fák­kal, bokrokkal, gyér fűvel. És még valami... Aki mellettem áll, középtermetű, erős testalkatú, ősz ember. Michal Gawlicki, a lengyel hadsereg egykori őrmestere. Most 67 esztendős. Ka­báthajtókáját magas katonai kitün­tetés díszíti. Bár szitál az eső, fekete kalapját kezében tartja. Amit elmond, az történelem: — Huszonhét évvel ezelőtt is ilyen borús, sötét volt az ég, mint most. Csak akkor, 1939. szeptember 1-én nem esőre, hanem háborúra éb­redtünk. Olyan háborúra, amilyen még a világtörténelemben nem volt És ennek a háborúnak az első ágyú­lövése minket, lengyel katonákat ért itt, a Westerplatten. Augusztus 25­én, amikor a gdanski kikötőbe ér­kezett a Schleswig-Holstein nevű német páncélos hajó úgynevezett „udvariassági" látogatásra, még nem sejtettünk semmit. Itt zárta le a csatornát — mutat az ősz veterán egy nem ls távoli pontra, ahol most séta-, kiránduló- és kereskedelmi ha­jók úsznak el egymás mellett. — Aztán eltelt néhány nap és 1939. szeptember 1-én, 4 óra 45 perckor eldördültek a német csatahajó ágyúi. A második világháború első gránát­ja itt, a Westerplatten robbant Ez­után hét napon át tartott az egyen­lőtlen küzdelem. Mi 185-en voltunk egy kisöblű ágyúval, egy aknavető­vel és nyolc géppuskával a kézi fegy­vereken kívül. A több mint négy­ezer jól felfegyverzett német kato­nát csatahajók, tüzérség és repülő­gépek támogatták. Támadásba len­dültek a náci tengerész-rohamosz­tagok is. Egymást érték a szüntele­nül ismétlődő rohamok. Az utasítás szerint legalább 12 órán át kellett volna kitartanunk, mert a felsőbb vezetés ekkor még remélte, hogy Franciaország és Anglia közbeavat­kozik. Ebből persze nem lett semmi És mi hét napig tartottunk ki... Michal Gawlicki elhallgat. Nézi a hajó keltette hullámok pusztulását a csatorna kővel kirakott partján. Há­tat fordít a szélnek, cigarettára gyújt, aztán így folytatja: - A hatodik napon ^tíE lyokból álló szerelvényt próbáltak begurítani a félszigetre a németek azzal a céllal, hogy az ágyútűzzel fel­gyújtott benzinben égjenek el állá­saink, és mi magunk is. A tűz ellen tűzzel, fegyvertúzzel védekeztünk. Meghiúsult a hitleristáknak ez az elképzelése is. A hetedik nap regge­lén még sikerült visszavernünk egy náci rohamot, de aztán... — Gaw­licki eldobja a cigarettavéget és a vizes homokba tapossa. — Ezen a terepen — mutat körül — kevés le­hetőség volt a rejtőzésre. Az erődít­mények romokban hevertek, fegyve­reink egy része megsemmisült, a lőszer fogytán volt, összeköttetésünk megszakadt, segítséget sehonnan sem kaptunk, halottaink és sebesültjeink voltak. Szemben velünk pedig hatal­mas náci túlerő... Hét nap és hét éjszakán tartó szakadatlan harc után véget ért itt, a Westerplatten a há­ború. De csak néhány évre! Mert 1945 tavaszán az Uraiban gyártott harckocsikon lengyel katonák törtek be a félszigetre és megtisztították a németektől ezt a kicsiny lengyel te­rületet is, ahol először folyt a máso­dik világháború kezdetén a lengyel katonák vére a nácik ágyútüzében. Nézze! — mutat az ősz hajú vete­rán az emlékmű felé. — Ez a harc­kocsi Moszkvából verekedte ide ma­gát, és mi gránittalapzatra állítottuk. Az itt harcoló lengyel harckocsizó egység pedig a „Westerplatte hősei" nevet viselik azóta is ... A harckocsit virágágyak veszik körül, és előtte márványlap őrzi azok nevét, akik itt áldozták életü­ket a lengyel nép szabadságáért. Is­kolás gyerekek és felnőttek, lengye­lek és külföldiek látogatnak szinte a nap minden órájában az emlék­műhöz. Virágot hoznak, és rövid időre megállnak a márványtábla előtt. Hangtalanul olvassák a rávésett neveket, csak az ajkuk mozog. Michal Gawlicki szerényen, kéz­ben tartott kalappal áll kissé távo­labb, egy tölgyfa alatt, ö kívülről tudja a márványba vésett neveket, és jól emlékszik a nevek gazdáinak arcvonásaira is. Azt az emberi kéz­zel összehordott földhalmot nézi, amely a Visztula és a tenger ölelke­zésénél egy hatalmas emlékmű ta­lapzatául szolgál majd, hogy emlé­keztessen és figyelmeztessen ... Ahol állok, az a Westerplatte. Harminc holdnyi sárga homok fák­kal, bokrokkal, gyér fűvel, és emlék­művel. A népi Lengyelország egvik zarándokhelye. Aki mellettem áll. Michal Gawlicki, a lengyel hadsereg egykori őrmestere. Amit elmondott, az történelem. ORAVEC JÁNOS 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1966. szeptember L

Next

/
Oldalképek
Tartalom