Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

Mezőgazdasági szakmunkásképzés A mezőgazdasági szakmun­kásképző iskoláknak az 1966— 67-e.s tanévben csaknem 16 ezer növendékük lesz, közü­lük 6 ezer az első éves. A mezőgazdasági szakmák iránt az idén nagyobb volt az érdeklődés, mint eddig bármikor, 12 megyében mái­jóval a felvételi határidő előtt legalább annyi, vagy több tanulóval kötöttek szer­ződést, mint amennyit ere­detileg terveztek. Egyes szak makra, főleg a sertéste­nyésztőre és a szőlőtermesz­tőre azonban még mindig kevés a jelentkező. Az új tanévre tovább bővült a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés hálózata: az eddigi negyven iskolán kívül szep­tember elején nyolc új in­tézmény nyitja meg kapuit. Színházbarátok köre A napokban szerkesztősé­günkben járt a Szegedi Nem­• zeti Színház új szervezőtit­1 kára. Tőzsér Gábor. A na­pokban szerződött ide Ka. ! posvarról, s máris érdekes ; híreket hozott. Ha gyakorlat lesz az előzetes információ­ból, akkor az új évadban végre megalakul a Színház­barátok Köre. Az ísmeret­i terjesztő társulattal karölt­| ve szervezendő klubba be­vonják majd a város vala­mennyi színház iránt aktí­van érdeklődő dolgozoját. A j program komolynak ígérke­| zik. Nagyobb jelentőségű előadasok, bemutatók előtt meghívott szakemberek tar­tanak referátumokat, a szin­ház érdekelt képviselői szá­molnak be a darab előké­születeiről. A bemutatók után vitákat, rendeznek a rendező és főszereplők köz­reműködésével. Hasonló cél­lal alakították meg mindkét szegedi egyetemen az ifjú színházbarátok körét. A szín­ház a jövőben fokozottabban kíván támaszkodni a város közvéleményére, s ebben kü­lönösen hasznosnak ígérkezik a Színházbarátok Köre. Tőzsér Gábor elmondta még. hogy jói halad a bér­letezés. Jelenleg máris több sorozatot adtak el, mint ta­valy Ilyenkor. A tizenkétez­redik bérlettulajdonost egyébként a színház igazga­tósága ünnepélyes keretek között megjutalmazza. A magyar kultúra nagykövetsége Fekete krónika két vasasüzcmbol A szegedi üzemekben 1963 első felévéhez képest közel 20 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Mintegy két és fél ezer dolgozó vált hosz­szab.b-rövidebb Idóre munka­képtelenné. A két számadat súlyos helyzetet tükröz, ami kérlelhetetlenül gondolko­dásra késztet: vajon elkerül­hetetlenek az emberek egesz­ségében és az anyagiakban egyaránt tetemes károkat Okozó üzemi balesetek? Unnyagság, nemtörődömség A szegedi öntöde nehéz­Ipari üzem. ,.Az olvadt vas­sal nem lehet játszani" — mondogatják az itt dolgozók, de sajnos olykor csak mon­dogatják és nem hallgatnak saját magukra sem. Megnéztem egy esapolást az új kúpoló mellett. A szer­tefröccsenó, sziporkázó vas mellett a dolgozókon alig volt vedöeszköz. Miért? — kérdeztem meg Farkas Zol­tántól. a biztonsági megbí­zottól. Valasza nagyon tanul­ságos. — Legtöbben hanyagság­ból vagy nemtörődömségből felejtik le a lábszárvédőket. Az idősebb szakik szerint ez csak akadályoz a munká­ban. több bajt okoz, mint KUlfMdl e» hszsl fsttálú löiriieperpalánta kilátó gvakóffiíttrt d»r»­tozként 3J filléres árbsn kaoható. minden mennyi, séeben a forráskút! Hali oas Tsz-nél. Telefon: For­ráskút 1». x. K. 415. Áramszünet Az Áramszolgáltató Vállaia* kózll. hory 1H«. aua. tó­tól steotember >0-r« lód­szakos áramszünet lesz az alábbi területen Göndör sor. Páoai ú.. Fadrusz .Já­nos u. közön. k. 11 723 Orvosi orthooád műszerész ipari tanulót felveszünk szakmunkás­ként a ízeg-dl teleore. Az lrarttaniló-oktatás Buda­örsien kolléBluml ellátás­sal Gv SRvar.zatl Seeedesz­kf zrvar. Kálvin ter 3. S. M 3Í" hasznot hajt A szép szó, a folytonos figyelmeztetés nem ér semmit. Megpróbáltunk erélyesebb eszközöket is — eredménytelenül. A jelenleg használt védő­eszközök: lábszárvédő, szem­üveg, valóban nem a legjobb. Az előbbi kényelmetlen, töri a lábat, az utóbbi bepáráso­dik. Fogyatékosságuk azon­ban mégsem lehet ok arra. hogy mellőzzék, és ezzel szinte előmozdítsák az égési sérüléseket! Az öntödei statisztika ön­magáért beszél. Az idén kétszerannyl a baleset miatt kieső munkanapok száma, mint volt tavaly: elérte a 457-et. Az első félévben 22­en szenvedtek égési sebeket. Az üzem vezetősége új munkavédelmi programot dolgozott ki. A gondaüanok­kal szemben szigorú intézke­deseket hoztak. Külön bal­esetvédelmi oktatást szer­veztek és fokozottabban elő­mozdítják a munkavédelmi újítások készítését. Remélik, hogy ezután végre kevesebb baleset fordul elő az üzem­ben. Tanulságos esetek A DÁV-nál 2500-an dol­goznak. hatásköre nagy te­rületet fog at A villanyáram veszélyes dolog, nagyon óva­tosan kell vele bánni. A vállalatnál ismét sok. 26 bal­eset fordult elő az első fél­évben. A négy üzletigazgató­ságon, Baján, Békéscsabán, Nagykörösön és Szegeden összesen 790 munkanap, azaz 6300 óra esett ki a terme­lésből üzemi balesetek miatt. A DAV az utóbbi két év­ben jó termelési eredményé­vel elnyerhette volna az él­üzem címet. Hogy ez mégsem igy történt, azt két halálos baleset okozta. 1966 első fél­évében is majdnem két tra­gikus baleset fordult elő: Baján az egyik hálózatsze­relő csoportvezető kapott áramütést, Makón szintén gondatlanságból egy szerelő „csak úgy, a védőrácson ke­resztül" benyúlt a 20 kilo­vatos megszakító kacsolóba és áramütést szenvedett. Szinte a csodával határos, hogy a két dolgozó életben maradt. Még tanulságosabb a pál­monostori eset. A szerelők úgy ástak ki egy villany osz­lopot és szabadították meg támasztékaitói, hogy közben egy társuk az oszlop tetején dolgozott. Az oszlop eldőlt, az ember súlyosan megsé­rült. Megdöbbentő, hogy szakképzett munkások a jó­zan ész elemi parancsait is igy semmibe veszik! Felelősségre nevelniI Az országos statisztika sze­rint az üzemi balesetek 95 százalékát a sérültek fegyel­mezetlensége, gondatlansága, okozza. Az öntödében és a DAV­nál tapasztalt tények is ezt bizonyítják: az öntőmunkás képes fittyet hányni az 1400 fokos vasra, a villanyszerelő a többezer voltos halálra. A jelenlegi helyzeten min­den bizonnyal csak egyféle­képpen lehet változtatni: a dolgozók felelősségre nevelé­sével. Erre is van példa Sze­geden. A kábelgyárban egy év alatt közel felére csök­kent a balesetek száma. A recept? A fegyelmezetlenke­dőket, a gondatlanokat, a balesetek okozóit minden esetben felelősségre vonják. A művezetőket kötelezték a balesetekből származó károk megtérítésere, ha kiderült mulasztásuk. A kötelező munkavédelmi szemléken kí­vül havonta tartottak rend­szeres vizsgálatokat. Az ered­mény: egy év alatt rend lett. A másik példa a szegedi kéziszerszámgyár. Az üzem­ben szinte ..divat volt" a munkavédelmi szabályok megszegése. A szigorú fele­lősségre vonás, a gyakori el­lenőrzés. az „unos-untalan" tartott munkavédelmi okta­tás itt. is segített. Egy év alatt felére csökkent a bal­esetek száma. Matkó István Az idén egy hétig tartott a kánikula Párizsban. Is­merőseink azt mondják: mi hoztuk. De aztán hétfőre vir­radóra egy kiadós eső me^ az északi szél kisöpörte a zeg-zugos kis utcákról és a, széles sugárutakról, körutak­ról a fülledt, verítékező levegőt, s a Louxembourg­kert fáinak szállongó, sár­ga levelei eszünkbe juttat­ták Ady hangulatos sorait: Párizsba beszökött az ősz ... Irodalmi emlékek között * A reggel hővös, amint csupa magyar irodalmi em­lék között útnak indulok. Az Hotel des Balcons ad szállást nekünk is, mint épp hatvan éve Adynak: emlé­két a Francia—Magyar Tár­saság jóvoltából tíz év óta domborműves márványtábla őrzi a bejáratnál. Mondják, gyakoriak is itt a magyar szállóvendégek. Pár lépésre innen, az Odeon tövében, a Racine utca és a Monsieur le Prince utca sarkán még ma is ott a pék, akiről há­rom évtizede párizsi versé­ben Radnóti Miklós szólt. Igaz, most fermentura anuel­le, az évi szabadság miatt zárva van, mint az üzletek, műhelyek kétharmada álta­lában, s mint ahogy az itte­niek folyton emlegetik, két­millió párizsi van augusz­tusban távol a fővárostól; a mostani forgalom hírül sem hasonlít az igazira. Ám azért a Szent Mihály útján, ahol Ady latta megerkezni a párizsi őszt, a Boul' Midi­en, most is hömpölyög a nép, gyalog és gépkocsin. S a Cujas utca sarkán, mint Radnóti idejében, most „kis­sé lejt a járda", ahogy a költő írta ... A Szent Mihály útjával párhuzamosan Szent Jakab utcából nyílik a viszonylag csöndes Pierre Curie utca, A 18. sz. alatti magánház harmadik emeletén találjuk a Magyar Intézetet, A kapu alatt szerény kis réztábla igazít útba: Institut Hong­rois. Az intézményt a hú­szas években azért létesí­tették, hogy központja le­gyen az itt tanuló magyar ösztöndíjasoknak. A Centre d'études hongroise a föl­szabadulás után, most húsz éve lett Magyar Intézet. A névváltozás jelzi szerepé­nek, feladatkörének bővü­lését. Előadások, hang­versenyek, kiállítások — A Magyar Intézet hivata­losan kitűzött célja — mondja Báti László, aki 1961 októberében vette át Gereblyés Lászlótól az in­tézmény vezetését — a ma­gyar—francia kulturális kapcsolatok ápolása a két ország között megkötött egyezményekben megsza­bott föladatok végrehajtá­sával. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az örven­detes jelenséget, hogy a po­litikai kapcsolatok javulásá­val párhuzamosan megsza­porodtak a kulturális csere alkalmai is. Az intézet elsősorban szer­vez. összehozza a kultúra és a tudomány magyar és francia művelőit, az azonos vagy ro­kon kutatások szakembereit. Ha kijön ide tanulmányútra mondjuk egy vegyészpro­fesszor, az Intézet műszaki Ki zeazdaráti technikumi vé»zettsé««el bérelszámo'ó iminkHkhrbe f-lvest « 9ie­aed és Vidéke Körzeti Fmsz. OvakorlstMl rend'l­kezök elínvben Jetentke. zés: Szeged. Sz-»nt tstván tör 3. S. SS 375 Csudajókat szóra­kozom mostanában Miközben valame­lyik ismerősömmel beszélgetek, hirtelen nekiszegezem a kér­dést: — Mt szólsz az in­gemhez? ... Angol Import, Ilyenkor kétféle magatartásnak lehe­tek tanúja. Az em­berek nagvrésze egy­kedvűen vállat rán­dít, némelyek azon­ban felcsillanó szem­mel lépnek közelebb. Izgatott kézzel tapo­gatják meg rajtam az. innét, mutató- és hüvelykujjaik között morzsolgatják, hogy Dicsérik az ingemet milyen a fogása. Ap­rólékos szakértelem­mel nézik végig a gombokat, a gallért. a kéeelót, miközben elismerően bólogat­nak. Még csettinte­nek is néha: — Ez igen. Hiába, ami angol az angol. Tudnak, na. Megérdeklődik per­sze azt is. mennyi az ára. S amikor kissé a ggcida Imasan ki­mondom. hogy bi­zony 280 forintot gomboltam le érte a szomszédomnak, akinek a disszidens ángyikéja küldte csomagban, rögtön vigasztalni kezdenek: — Nagyon megéri, hidd el. Rendkívül különleges kelme, tartós holmi, az egész kidolgozás finom, úri ízlésre vall. Azt mondják, s igaz, is: az a drága, ami ol­csó. Hol kapnál te nálunk ilyen anya­got — Na tessék! Ezek­után hogyan merjem megmondani n«kik, hogv az én nagysze­rű, szuperjó, csodá­latos ingemet a fe­leségem 60 forintért vásárolta Szegeden, a leértékelt áruk boltjában. Tudom, ?.z emberek nem sze­retik, ha beugratják őket. De csiklandoz az ördög, s nem bí­rom sokáig. Komoly ábrázattal ismerte­tem velük a prózaii valóságot. Az már önvédelem a részükről, hogv az. istennek sem akarják elhinni. F. N. L és természettudományi ügyekkel foglalkozó munka­társa, Medvegy Pál tüstént tudja, kit kell meghívni, hogy ismertesse vele. Kitűnő kapcsolataik vannak az egyetemekkel, a szomszéd­ságban leső Sorbonnc-nak, orvosegyetemi karokkal, mű­szaki intézményekkel. Ha a társadalomtudományok mü­velője érkezik otthonról, fíene Ede vagy maga Bati igazgató veszi gondjaiba: ők mindketten francia nyel­vészek, az irodalmi, nyelvi kapcsolatok ápolása hárul rájuk. Báti László emellett még a magyar zene terjesztője is itt, ahol — érdekes módon — kevésbé ismerik zenemű­vészetünk értékeit, mint mondjuk az angolszász vi­lágban. A közelműltban mégis szép közönséget von­zott az Intézet házi hang­versenyeire Gabos Gábor, Hernádi Lajos és Fischer Annié egy-egy zongoraestje. Érdeklődést keltenek az irodalmi előadások is. A kitűnő író, Rousselot fran­ciára ültette át Az ember tragédiáját, s két-három francia színész közreműkö­désével, szemelvényesen, itt ismertette meg a magyar költészet francia ismerőivel, kedvelőivel. Tavaly ősszel a mai magyar költészetet be­mutató esthez már kicsi lett volna az intézet: az Alliance Francaise pompás színháztermében Rousselot és Szabolcsi Miklós, a Sor­bonne magyar vendég-pro­fesszora bevezetője után, Ga­zai Gábor és Juhász Ferenc jelenlétében Surányi Ibolya magyarul, két francia elő­adóművész pedig méltó for­dításban adott ízelítőt lí­ránkból Adytól József Atti­lán és Radnótin át mai köl­tőinkig. Nemrégiben Somlyó György tiszteletére gyűltek össze a párzsi költők, köztük Pab­lo Neruda, s az eppem kint járó Illyés Gyula. A kitűnő francia poéta, a magyar költészet ismert francia tol­mácsolója, Guillevic méltat­ta költőtársa és barátja élet­művét, verseiből pedig Csernus Marianne, a ma­gyar poéta felesége mutatott be néhányat Része volt az Intézetnek a Petit Palais-ban rende­zett nagy sikerű magyar képzőművészeti kiállítás elő­feltételeinek megteremtésé­ben, s nemrég hazatért munkatársának, Molnár Gé­zának eléggé nem méltá­nyolható érdeme, hogy egy Párizsban élt és elhalt ki­tűnő magyar festőnek élet­müve hazakerülhet: a Ti­hanyi-h agyat ék már az Inté­zetben várja, míg útrakel­het. Jelentős visszhangot vál­tott ki Köpeczi Bélának, Sőtér Istvánnak és Rényi Alf­rédnak az Intézetben tar­tott előadása. De a magyar tudósok nemcsak itt, hanem számos francia egyetemen is tartottak előadásokat: Di­jonban, Rouen-ben, Bor­deaux-ban. Strassbourg-ban, Clermont-Ferrand-ban. Szegediek Párizsban Érthető, ha az iránt ér­deklődöm: szegediek szere­pelnek-e a Magyar Intézet gondozta kulturális meg­mozdulásokban? — Szép számmal —nyug­tat meg Báti igazgató, és már sorolja is az ismert neveket. Áprilisban Mérei Gyula professzor a Sorbonne Szláv Intézetében a dunai konföderáció történetével foglalkozó kutatásairól és Jászi Oszkárról, májusban Wittmann Tibor egyetemi ta­nár Párizsban és Bordeaux­ban is a németalföldi tör­ténelem problémáiról adott elő. Dicséri Báti László a sze­gedi és a lille-i egyetem történészeinek erősödő kap­csolatát, említi Trénard professzor szegedi vendég­előadásait. Közbevetett meg­jegyzésemre, hogy a dijoni folklórfesztivál és a mi szabadtéri játékainknak Ba­lázs Bcla álmai szerinti megvalósítása rokonságot teremthetne a két város közt, megjegyzi, hogv Dijonnak Péccsel van kialakulóban testvérvárosi kapcsolata: a két egyetem jogi kara kezd­te a barátság kiépítését. Sze­ged — javasolja a Magvar Intézet igazgatója — Lille­lel fűzhetné szorosabbra tu­dományos, kulturális kap­csolatait. Szegedi jogászprofesszo­raink is kivették részüket a magyar—francia szellemi cseréből. Antalffy György Dijonban, Martonyi János a Sorbonne-on tartott elő­adást, Kovács István a Ma­gyar Intézetben. A múlt év végén Antal József, a Dél-' alföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet igazgatóhe­lyettese a humusztalajok hasznosításáról számolt be francia kollégáinak. A cse­reprogram keretében Koltay Miklós klinikai adjunktus a gyermekgyógyászat kérdéseit tanulmányozta. Április óta a Laboratorie de Palynolo­fiíte-ban dolgozik a József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézetének ad­junktusa, Kedves Miklós, ö a Magyar Tudományos Aka­démiának és a francia tudo­mányos kutatások központ­jának (Centre National de la Rechenshe Scientifique) kü­lön megállapodása kereté­ben folytat egy éven át ta­nulmányokat. S a Magyar Intézet útján került a kö­zelmúltban a lille-i egye­temre magyar lektornak fél évre Madácsy László docens is. Utódja most Magyar Miklós, a debreceni egyetem adjunktusa. A Sorbonne-on is van magyar lektor, a bu­dapesti Címer Károly. Pol­liéban Györy János buda­pesti egyetemi tanár közép­kori francia irodalmat és nyelvtörténetet ad elő az egyetemen. Évente körülbelül 15 tár­sadalomtudománjú és 30 műszaki-természettudomá­nyi képzettségű hazai szak­ember, főként egyetemi hall­ga tő, de gyakran végzett kutató is kerül ide két, öt, hat hónapra szóló ösztöndíj­jal. A szegedi Holopán Anna oly kiválóan szerepelt Di­jonban, hogy négyhónapos ösztöndíját az egyetem meg­kétszerezte. A kiválóak hí­res intézményében, az Ecole Normál Superieűrben 1964 óta két kitűnő fiatal roma­nista készül hivatására, a debreceni Oláh Tibor és a budapesti Szabics Imre. Franciák magyarórán Az intézet serkenti a fran­ciák magyar nyelvtanulását is. Évente 35—40 akad, aki nyelvünket el akarja sajá­títani. Rendszerint különle­ges cél vezeti őket: történeti kutatás Kelet-Európában, a zenei érdeklődés — Bartók révén I — vagy fordítói hi­vatás. De van, aki levelez valakivel és szeretne többet tudni a magyarságról. Olyan sem ritka, akinek nagyszü­lei magyarok voltak, s 6 most akarja megismerni ősei nyelvét, kultúráját Sauva­geot professzor, az Ecole des langues orientales vivantes, az idegen nyelvek főiskolája finnugor tanszékének tanára tanítja őket nyelvünkre. A Magyar Intézet ad rendsze­resen az 6 tanszékének is, a Sorbonne-on az általános nyelvészet tanárának, Perrot professzornak is hazai köny­veket Az intézetben két he­tente fordítói kör ül össze, megvitatják egymás műfor­dításait. Most éppen Kosz­tolányi Esti Kornéljából ül­tetnek át rendre néhányat,, ;TTV li!? Mire kikanyarodunk a Gay Lussac utcára, a kék párizsi égből lenyilazó nap­sugarak fölmelegítik a leve­gőt Mint otthon, vénasszo­nyok nyarán. Megyek megkeresni a Bo­naparte utca és a Malaquais rakpart sarkán az egykori Hotel de Transsylvanie-t, Rákóczi házát. Erre a ma­gyar emlékre is a Pierre Curie utca 18. sz. alatt hív­ták föl a figyelmemet. PÉTER LÁSZLÓ 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Va&arnap, 1966. augusztus 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom