Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-03 / 130. szám

MAI FRANCIA FESTŐK E kiállítás címe és tartal­ma kivételes pontossággal fedi egymást: mai festőkön csakugyan mai festőket ért. Picasso is mai művész pél­dául, hiszen él és alkot Festészete azonban mégis vitathatatlanul egy régebbi korszakhoz tartozik. Énen a tárlaton, melyet a Párizs­ban nemrég megnyílt ma­gyar képzőművészeti kiállí­tás viszonzásaként rendez­tek a Műcsarnokban, nem is láthatjuk egyetlen képét sem. S nem látjuk a XX. század más nagy francia festőinek — Matiase, Bra­que, Légér — alkotásait sem. Csak a szó szerint mai­akét. Árokét a francia festő­két, akiknek munkássága a második világháború évei­ben kezdődött és azután ké­sőbb, napjainkban bontako­zott ki. ötven művész száz képe szerepel a tárlaton. Az anyag a kiállítás tanulmá­nyozása előtt számomra tö­kéletesen új és teljesen is­meretlen volt. Se a festők nevével, se alkotásaikkal nem találkoztam még soha. Hát a szakmeberek? Akik végigcsatangolták már Pá­rizs modern múzeumait? Azoknak nyilvánvalóan nem ennyire szenzációsan új ez az anyag. De számukra sem közismert. Nagyon sok kép került erre a budapesti ki­állításra a művészek műter­mei bői és a különféle ma­gángyűjteményekből, s vi­szonylag igen sok a legma­ibb mában, 1964—65-ben készült. Ezeket a képeket így, együtt, öesaegyűjtve, Párizsba* sem láthatta sen­ki. Mit mond el a mai frruv aa festészetről ez a kiál­lítás? Kezdjük azzal, ami nincs benne. Kimaradtak ebből a kiállításból azok a festők, akik — Anetté Le­jted nak; a tártat művésze­ti biztosának azavaá szerint — „hatva született mozgal­mak", a pop art, aa új na­tcsallzmus és más tünékeny divatok híveivé szegődtek. Ezeknek nincs nyoma az anyagban. művészet ba­... . . . . . - . . ?«ua sz, na oarfu oanntT aaeg tud cénékF — mond­. . . ... egyszer a tescmtetyes Aodré Lhota, m ez a tértet Ebből az elbaetároUMMR ős elutasításból azonban sen­ki ne higgye, hogy valami­féle művészeti konzervati­vizmus jellemzi ezt a kiál­lítást Erről nincs szó. A tártat művészei magától ér­tetődően korszerű nyelven beszélnek, kévetői és foly­taitól a század átejt nagy­szerű francia festészet ha­gyományainak, s távol áll tőlük minden hóGOőznaptaág, prózaiság. Témáikat költő módjára fogalmazzák meg, kiemelve és fölemelve őket a szürke h étköznapiságból. Absztrakt festők talán? Olyan kép, amely ezt az absztrakciót a végsőkig vi­szi, tehát amelynek se tár­gya, se jelentése nincs, vi­szonylag kevés van a kiállí­táson. Olyan kép azonban egy sincs, amelyben ez a modern absztrakció — eltá­Kiállítás a Műcsarnokban volodás a hétköznapi lát­vány közönségességétől — valamilyen módon ne je­lentkezne. Amilyen nagy skálája van a tárlaton az' absztrakció­nak, olyan szél® skálán ér­vény®ülnek á hagyományok is. Sokszínű ez a kiállítás: a tradicionálisan realisták, tása. Az áttételes, a költői megjelenítés; ez foglalkoz­tatja a művészek többsé­gét A legtöbb kép valóság­ból vett tárgyát költőien su­gallja, sugallmazza. Maurice Sarthou Tűz az Előalpokban című képe például — hatal­mas piros, sárga foltjaival — első pillantásra aliszt­raJct látomásnak tűnik. Va­lójában azonban benne van­nak ebben a képben egy erdőtűz naturális elemei is. Fák és bokrok láthatók raj­ta, egyik helyen még zölden, másutt lángölva-lobogva, megint másutt elszenesedve, —,, A több pontyért Országot tanácskozás Fehértón Az eredeti tehetségű Lacién Coutaud Fövény című •zfirrealista f®tménye az absztrafeok és a szürrea­listák egyaránt felvonultat. Edouard Pignon Gyümölcs­csendélet és könyöklő asz­szony című képe például olyan — természetesen jel­legében, s nem értékében — mintha maga Matisse í®tet­te volna. Pierre Soulages Festmény című műve pedig tárgynélküliségével és vörö­ses-barnás színeivel inkább emlékeztet egy feldolgozás előtt álló rézlemezre, mint egy hagyományosan felfog­ható festményre. Az absztrakciónak ez a magas foka feloldja az egyé­niséget — gondolná az em­ber. A kiállításon kiderül, hogy ez előítélet. A tehet­ség eredetisége, különleges­sége így is jelentkezik és megőrződik, a művészi ka­rakter Jelen van a képeken. Artetide Caillaud képeit pél­dául most láttam először, s közülük is mindössze ket­tőt — Üt a Boszporuszon, Fa, reggel —, de színei, különös pirosai és ezüstjei annyira jellegzetesek, hogy legközelebb ezer kép közül is biztosan felismerném az övéit. Hasonlóan vallanak Pierre Charbonnicr képel is a művész tehetségének ere­detiségéről. Végül is ml Jellemző a legtöbb képre? Semmikép­pen nem a valóság elutasí­elégve, megbarnulva, meg­feketedve. Ezek a valóság­eleinek azonban nincsenek részletesen kidolgozva és bemutatva: elmosódottan, fel- és eltünedezve látjuk őket A kép nem részletez: sugalmaz. Nemcsak más, több is akar lenni egy lát­vány® puszta ábrázolásnál Mtt tanulhatunk a kiállí­tásból? Hogy a művészek mit tanulnak, azt majd el­döntik ők De hogy a kö­zönség mit tanulhat, az máris világ®. A maradiak nagyhatású, meggyőző ké­pekből azt, hogy művészet a prózai naturalizmuson kí­vül is létezik. A múlékony nyugati divatokért rajongó sznobok pedig azt, hogy a művészet és a valóság kap­csolata nem valami marxis­ta kitalálás, hanem minden művészet éltető forrású. Dkrös László Több mint 100 szakember — halászati termelőszövet­kezetek, állami tógazdasá­gok, vízügyi főigazgatóság, halkereskedelem, horgászati egyesület, agrártudományi egyetem képviselői — ta­nácskoztak tegnap a ponty­tenyésztés problémáiról. Az agrártudományi egyesület halászati szokosztálya által rendezett megb®zélésen részt vett Ribjanszki Miklós, az Ország® Halászati Fel­ügyelőség vezetője (egyben az említett szakosztály elnö­ke), valamint dr. Nagy László, a szakosztály titkára. A pontytenyésztés leg­újabb eredményeiről, mód­szereiről, az ivadéknevelés újabb tapasztalatairól szá­molt be Tasnádi Róbert fő­agronómus, a szegedi halgaz­daság megbízott igazgatója. Buza László állatorvos, az Ország® Állattegészségügyi Intézet vezetője a ponty legveszedelmesebb betegsé­ge, a hasvízkor leküzdésének módszereiről tartott előadást. A tanácskozás második napján a fehértói halgazda­ság mesterséges halkeltető­jét tekintik meg. E létesít­ménnyel ugyanis sikerült mentesíteniük a szaporítást az időjárástól. A szegedi halgazdaság tavaly 170 ezer nyolcnapos ivadékot nyert egyetlen anyától m®terséges termékenyítéssel. A szakemberek bejárták a halastavakat, ismerkedtek a helyi módszerekkel, érdeklő­déssel figyelték az ivadék­nevelés, táplálás és nemesí­tés eljárásait. KÉSZIEIRENDEZÉS! INKÉT Csütörtökön Szegeden, a megyei taná® székházában Készletrendezési ankétot rendezett a Műszaki Anyag­és Gépkereskedelmi Válla­lat A tanácskozáson részt vettek Bára-Kiskun, Békés és Csongrád megye vállala­tainak képviselői, a Magyar Nemzeti Bank, a Beruházá­si Bank, s a vállalatok me­gyei irányító szerveinek kül­döttei. A vállalatok munkatársai elhozták magukkal a felesle­ges készletekről szóló beje­lentési kartonokat és kimu­tatásokat. A tanácskozáson ismertették a felesleg® készletek hasznosításáról és selejtezéséről szóló tudniva­lókat Részletesen foglalkoz­tak azzal is, hogy milyen anyagok értékesítését vállal­ja a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat. Egy gyereksikoly háttere Az apát, T. Istvánt, a Sze­gedi Fémfeldolgozó- és Fi­nommechanikai Vállalat dol­gozóját nem állítják majd bíróság elé 9 év® fián elkö­vetett súlyos testisértés miatt, csak az arnyát, a feleséget A férjet, mint tanút legfeljebb megpirongatják a sűrű kocs­mázásért, a késő estébe nyú­ló rendszeres poharazgatá­sokért. A Kálvária téri ital­bolt csaposa, S. Nándorné így vallott napi vendégéről a III. kerületi tanács gyám­hatósága előtt: „Egyedül szo­kott nagyfröc®özni. Szinte mindennap® vendég az ital­boltban. A felesége sokszor eljön érte. Hívja hasa, a férj pedig marasztalja, leülteti. Olyankor 6 is megiszik há­rom-négy féldeci kevertet Az is lehet hogy az asszonyt kényszeríti, erőlteti az italfo­„Igaz sz, Pista?" Mielőtt a férj, feleség és gyermekük vallomását ol­vasnám. megnézem a csa­lád havi keresetét. T. István 1900 forint fölött ker®, A felesége a szegedi textilmű­vekből 1400—1500 forint kö­rül visz haza, mint fonónő. S mennyit ad haza a férj? — Havi 1000—1100 forintot —• vallotta a feleség. — Rendszeresen iszik. Ha nincs pénze, kér kölcsön, s a fize­tésből annyival kevesebbet hoz haza. A családjával nem törődik. Kértem már válla­lata vezetőit is, hogy segít­senek változtatni életmódján. Elváltam volna már tőle, de nincs hova mennünk. Az anyósoméknál lakunk. Ha részeg nem is merek neki szólni, mert akkor megver. — Igaz ez, Pista? — kér­dezték a szüleiről a gyereket, akit azóta az állami gyer­mekotthon magához vett. Női pilóta az új légivonalon A Szófia—Isztanbul vona­lon megkezdte működését a Tabso — bolgár polgári lé­giforgalmi vállalat — tizen­kilencedik nemzetközi légi­járata. Az első gépet, ame­lyen helyet foglaltak a bol­gár légitársaság vezetői és egy újságíró-küldöttség, a világ első kereskedelmi piló­tanője, a közelmúltban kép­viselővé választott Maria Atanaszova vezette. Tanácstag-beszámolók Ma. pénteken újabb talál­kozásokra kerül BOT Szege­den a tanácstagok és válasz­tóik között. Az Árpád téri iskolában délután fél 6 óra­kor Peták József városi. Csapó Míhályné és Kovács István kerületi taná®tagok tartanak b®zámolót. Dél­után 6 órakor az Építőipari Technikumban dr. Lessy Viktor váfosá, dr. Lóránt László és Tápal Nándor ke­rületi tanácstagok, a Ság­vári Gimnáziumban dr. Pa­lotás Gyula városi, özv. Ácsai Mihályné és Beeker Jóasef­né kerületi tanácstagok, a Nnerobb mennyisért fűszerpaprika­palánta elaűó. Deszk Táncsics Metsz. *K. 242. Radnóti utcai földműves­szövetkezeti vendéglő helyi­ségében Sári Ján® városi, Kolozsi Zsigmond és Szécsi Józsefné kerületi tanácsta­gok, a Lomniczl utca 85. szám alatt Csamangó La­josné városi, Laczkó István­né és Gém® Lászlóné kerü­leti tanácstagok, a Rókusi iskolában Fodor Béláné és Gombai Mihály kerületi ta­nácstagok. a fodortelepi párt­házban Nacsa Istvánná vá­rosi, Goldea György és Do­maházi Antal kerületi ta­nácstagok, a Tisza-parti Gimnáziumban dr. Varga Ján® városi. Vígh István és dr. Nem® Árpádné kerületi tanácstagok, a Vörösmarty utca 7. szám alatti népfront­helyiségben Nagy István vá­rosi, Papp István és Mison Gusztáv kerületi tanártta­gok találkoznak választóik­kal. — Igaz — szipogta könnye­in keresztül. — Apukám iszik és olyankor nagyon meg szokta verni édesanyá­mat. Egyszer leöntötte forró vizzel is. — Édesapád fogadott mel­léd egy tanítónőt is, havi 250 forintért, hogy jobban ta­nulj. Ez is igaz, Pista? — Igen, az Aranka nénit. Akkor délután ő fújta, szórta be hintőporral a sebeket az arcomon, a nyakamon, a keze­men és a lábamon, amikor anyukám összeégetett a gáz­lángon megtüzesített nlcko­vassal. Iz iskola kBzbelóp — S ezt máskor is csinálta veled? — Nem, csak most, amiért nem siettem haza a boltból íz élesztővel. Rámzárta a konyhaajtót, és úgy csinálta. Nagymamám is otthon volt, hallotta, hogy sikítok, de nem jött át a védelmemre. Utána pedig azt mondta, hogy jobban kellett volna engem megégetni. Gizi néni. anyukám testvére pedig, aki a Szekeres utca 12-ben lakik, azt mondta, amikor a sebek­kel meglátott: — Feljelentem anyádat, amiért ezt csinálta veled. Mégsem ő lépett közbe, hanem a Móra Ferenc álta­lán® iskola igazgatója. A gyámügyi hatóság pedig az ügyészségen tett feljelentést ifjúság elleni bűntett alap® gyanúja miatt S ez a gyanú nemcsak alap®, hanem na­gyon szomorú is. Kétségtelen előidézője pedig az alkoho­lizmus. ha nem is közvetlen. Van kiút! Vajon mit tudnak a tör­téntekről, a T.-család élet­módjáról a férj vállalatánál? Valamit már hallottak róla, de látogatásunkig nem néz­tek utána. Vélekszenek, hogy járt ott egyszer a férje ügyé­ben T.-né is. A férj egyéb­ként jó szakmunkásuk, vi­szont tudják róla. hogy meg­issza a magáét. Ilyen végki­fejletre, brutalitásra szári­ban álmukban sem mertek volna gondolni. A történte­ken most már ók sem tud­nak segíteni, viszont vállal­koznak arra, hogy rendbe hozzák a T.-csaJád életét, ha a férj ta úgy akarja. Az ügyet a párttitkár és a szak­szervezeti bizottság titkára együttesen vette kézbe. Egy szocialista brigád a férj mel­lé áll majd, hogy ne kocs­mázhasson, hanem menjen haza munka után a család­jához. Van még egy kisebb fia ta. aki haza várja. Meg­érttették T. Istvánnal, hogy nem elég a családi élethez, ha tetőtől talpig jó ruhába öltözteti a gyerekeit, enni ad nekik, s még tanítót is fogad melléjük. A gyanú önkénte­lenül ls felvetődik: az utób­bit csak nem azért tette, hogy több ideje jusson a kocsmázásra? Ennek eldön­tését bízzuk a lelkiismere­tére, amely most nagyon fel­ébredt benne, miután a sza­kadék szélére sodorta a csa­ládot. Felesége is ezzel vé­dekezik. hogy egyedül nem bírt a gyerekekkel, akik ap­jukat legtöbbször részegen látták hazajönni. A védekezés persze önma­gában elfogadhatatlan, hi­szen amíg a piszkavas meg­melegedett a gázlángon, volt ideje az anyának végiggon­dolni, hogy cselekménye mi­lyen következményekkel Jár. Felelősségrevonása éppen ezért nem ta maradhat el. s ebben nem ártana a férjnek is osztoznia. L. R NE FELEDJE EL KIFIZETNI! Ha délelőtt nincs otthon, adja át a házfelügyelőnek xBp. 5730 A Csonerád meRyei Ve­eveslDarl és Szolgáltató Vállalat felvételre keres gépészmérnököt és gyakor­lattal rendelkező gépész­technikust. hódmezővásár­helyi munkahellyel. Jelent­kezés a vállalat központjá­ban. Hódmezővásárhely. Vörös csillag u. 6. H 7» trrs Kilenc nyertes Jurij Goncsaruk, a Szov­jet Rádió magyar osztályá­nak vezetője csütörtökön Budap®ten. a rádió székhá­zában átadta a díjakat a Moszkvai Rádió magyar adá­sának szerkesztősége és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság által hirdetett páivázat kilenc magvar nyertesének. Az első és a második he­lyezett Varga István duna­újvárosi és Soós Tamás oros­házi versenyző jutalomként tiz-tiz nap® szovjetunióbeli utazáson vesz részt. Sándor bácsi elment... Hárommillió-négyszázhúsa­ezer. Még leírva is tetemes betűsor. Ennyi újságot adott el két és fél évtized alatt Bódog Sándor bá®i. a Bo­szorkánykonyha melletti kis pavilon gazdája, lapunk les­régebbi és leghűségesebb .Jcütaő munkatársa". Meg­döbbenve vettük kéafce mi­nap a gyászjelentést Bódog bácsi meghalt. Novemberben | műtötték, de a rák könyör­I leien: megtámadta a vesé­ket... Mint leszerelt katona, azonnal a szakmába helyez­kedett el. A negyven® évek elejétől járta az utcákat há­zakat; kikézb®ítő vott A felszabadulás után kta bódét is iiy flott az 5-fls posta előtt a Kossuth Laj® sugárút és a Párizsi körút sarkán, né­hány év múlva pedig vona­tos lett. Esőben, hóban, ká­nikulában, vagv dermesztő hidegben minden reggel tele táskával lépett fel a pesti gyorsra; Félegyházán leszállt aztán Csongrád. Szentes, Vá­sárhely felé — este ért ha­za. Másnap újra. Az ellen­forradalom után végérvénye­sen „letelepedett" a Kele­men utca sarkán, itt árult nap mint nap... Ez rövid regénye. Az élet suhan to­vább, s csak néhány percre állhatunk meg az 59 év® férfi emlékénél. Valaki el­ment, s sai szívből gyászol­ÍUFC. s. qh-magyárorszac

Next

/
Oldalképek
Tartalom